Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)

1963-10-12 / 82. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 82. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1963. OKTOBER 12. Csaknem 794 ezer forint Jutalom az időbeni vetésért A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben most a leg­fontosabb feladat a jövő évi kenyérgabonatermés megala­pozása: a kifogástalanul elké­szített magágyban, tiszta, ki­váló csírázóképességű vető­mag kerüljön, a legkedve­zőbb időben. Ezek a tényezők nagymértékben befolyásolják a termés mennyiségét és mi­Egyenletesen! Több üzemben, bá­nyában sikerült kikü­szöbölni az egyenletes termelés megvalósításá­nak útjában álló akadá­lyokat. Van azonban olyan munkahely, ahol az erre irányuló törek­vés ma még csak óhaj, esetleg nehezen megva­lósítható kívánság. Emiatt ezekben az üze­mekben a napi munka kísérőjelensége a kap­kodás, az idegeskedés, a máról holnapra való élés. Ez a munkamódszer aztán tovább gyűrűzik. Idegeskednek a terme­lés alsóbb parancsnokai, a művezetők, dühösek a munkások, s azt mondják: azért jöttünk be, hogy dolgozzunk, ne pedig tétlenkedjünk. Ezért nem lehet nehez­telni rájuk. Odahaza feleségükkel együtt összeállítják a havi költségvetést. Eh­hez igazítják szorgalmu­kat, igyekezetüket, s ha rajtuk kívül álló okok miatt szenved csorbát a megvalósítás, — jogosan méltatlankodnak. Ez figyelmezteti a műszakiakat alaposabb, körültekintőbb irányító és szervező munkára van szükség. Erről szólt Lévárdi Gyula, a Som­lyói bányaüzem bánya­mestere, amikor közöl­te, hogy egyik nap 70, a másik nap pedig 130 százalékra teljesítik a tervet. Ez a • nagy inga­dozás károsan hat a dolgozók egészségére, különböző betegségek előidézője lehet. Hiba volna azonban a mulasztásokat kizáró­lag a műszakiak nya­kába varrni. A szerve­zetlenséget, a rapszódi- kus termelést több min­den előidézheti. Például egyes dolgozók fegyel­mezetlensége, felelőt­lensége, az igazolatlan mulasztók számának ugrásszerű növekedése, az új munkások gya­korlatlansága és tapasz­talatlansága, az egész­séges „betegek” — mert ilyen is van — stb. Éppen ezért ahány üzemrész, gyár és bá­nya van a megyében, annyiféle formában öl­tenek testet az egyenle­tes ütemű termelés meg­valósítását akadályozó gondok, s megoldásuk módja. Ezt ismerve nem vállalkozunk arra, hogy olyan receptet adjunk, amely egycsapásra meg­old minden termelési problémát. De nem is tudnánk megtenni. Csu­pán ismételten emlé­keztetünk azzal a szán­dékkal, hogy egy pilla­natra se feledjük: az egyenletes termelés biz­tosítása megkívánja, hogy a nap minden órá­jában előrelátóan és céltudatosan dolgoz­zunk. Ehhez adnak útmuta­tást, hasznos, jó, célra­vezető módszereket az üzemi pártbizottságok és alapszervezetek, szo­cialista brigádvezetők, kiváló dolgozók, KISZ fiatalok, szakszervezeti aktivisták, nagy szak­mai felkészültséggel bí­ró műszakiak. Ezért ne késleked­jünk, használjuk fel a termelést gyorsító, ol- csóbbító tapasztalatokat. Venesz Károly AZ ANYAK ES CSECSEMŐK VÉDELMÉÉRT! Bővítik a szakorvosi hálózatot, tovább képezik a védőnőket és új csecsemőotthont létesítenek megyénkben A napokban a megyei ta­nács dísztermében munkaér­tekezletükön vitatták meg a szülész-nőgyószász, gyermek gyógyász orvosok, védőnők és szülésznők az anya- és cse­csemővédelem eredményeit és a következő időkre vonatko­zó feladatokat. Mint ismeretes, megyénk 1957 óta lénye­ges javulást ért el a cse­csemő halálozás csökken­tésében. Az akkori utolsó helyről évről évre töretle­nül lépett előre a rang­sorban és 1962-ben a me­gyék közül a harmadik legjobbként szerepelt. Ezeket az eredményeket sok tényező együttese biztosítot­ta. így például évről évre javult a terhesanyák gondo­zása megyénkben, rendszeres szaktanácsadásokon vettek részt a leendő anyák. Havon­ta egyszer a mozgóegészség­ügyi szolgálat keretében min­den községbe eljutottak a szakorvosok, hogy megvizs­gálják a leendő kismamákat, illetve újszülött csecsemőket, örvendetes az is, hogy a szülések 92 százalékban intézetben történtek. A múlt esztendőben a me­gyében az édesanyák 3200 gyermeknek adtak életet. A szülések a salgótarjáni, a balassagyarmati, és a pásztói kórház szülészeti osztályain, illetve a berceli szülőotthon­ban történnek. A megye ágy­ellátottsága — 184 ez a szám mindössze — még az orszá­gos átlag alatt van. Az is probléma, hogy az ágyak nem oszlanak meg arányosan. Ba­lassagyarmat körzetében a legrosszabb a helyzet. Az új életek születésénél 15 szak­orvos, illetve 58 egészségügyi szakember — ápolónő, műtős asszisztens — serénykedik. Ha a korszerű követelmények biztosítására törekszünk, ak­kor e létszám emelésére is feltétlenül szükség van. A munkaértekezlet részlete­sen foglalkozott a csecsemő­halálozással. Megállapította, hogy az elmúlt esztendőben 1961-hez viszonyítva 0.2 szá­zalékkal tovább javult a cse­csemő halálozás elleni küzde­lem. Az igazsághoz hozzátar­tozik. hogy ezt az eredményt bizonyos vonatkozásban a „szerencsének” is köszönhet­jük. Ugyanis Nógrád megyét nem teljesen érintette az 1962- es nagy influenza-járvány és csecsemő áldozat is csak egy volt. Ezenkívül megyénkben az országos számokhoz viszo­nyítva kevesebb koraszülés volt. Márpedig az érzékeny, idő előtt született csecsemők sokkal inkább reagálnak kü­lönböző fertőzésekre, mint az úgynevezett „érett” újszülöt­tek. Eredményeink — állapítot­ta meg a munkaértekezlet — tovább növekedhetnének, ha kevesebb körzeti or­vosi és védőnői állás vol­na betöltetlen. Különösen a védőnőhiány a számot­tevő, pillanatnyilag tíz ilyen egészségügyi szak­ember hiányzik. Bár a fejlődésben nagy lépés a Salgótarjánban megnyitott új gyermekosztály, még to­vábbra is hiányzik a fertőző gyermekosztály, melynek hi­ánya érződik a csecsemőhalá­lozás statisztikájában is. Me­gyénkben különösen a colli- fertőzés sújtja az újszülött csecsemőket és igen káros, hogy az ilyen fertőző csecse­mők elkülönítése még nem megoldott. Hasonlóképpen hi­ányzik — pedig működése igen fontos lenne — az ár­va, félárva gyermekeket gon­dozó csecsemőotthon. El is határozták, hogy felméréseket folytatnak, milyen lehetőség van ilyen létesítmény működ­tetésére. Eredményeink tovább ja­vulnának, ha mói lenne a szakorvosi hálózat to­vábbfejlesztésére úgy, hogv 1965 végére minden járásban lenne gyermek­szakorvos és megoldódna a régóta tervezett körzeti gyermekszakrendelés Sal­gótarjánban. Hasonlóképpen javítaná az eredményeket, ha rendszere­sebben ellenőriznék a csécse- mővédelmi munkával foglal­kozókat, akik útmutatást kap­nának feladataik elvégzésé­hez. Eredményesnek Ígérkezik az 1964-től bevezetendő gya­korlati továbbképzés. mely az elméleti ismeretek bővíté­se mellett gyakorlati tapasz­talatokkal is gazdagítja majd a védőnőket. A nehézipari miniszterhelyettes Salgótarjánban Csütörtökön délelőtt Salgó­tarjánban, a Nógrádi Szén- bányászati Tröszthöz látoga­tott el Haracska Imre elvtárs nehézipari miniszterhelyettes, Garamvölgyi János elvtárs, a Bányászati Műszaki Főosztály vezetője és helyettese, Ta­mási István elvtárs. A vendégeket Pothornik József elvtárs, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, a tröszt •ifi. zg^tója, Jakab Sándbr elv­társ, á Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának póttagja, az MSZMP megyei bizottságának első tit­kára és Sült Tib— elvtárs, a tröszt főmérnöke fogadta. A minisztérium és a megye vezetői a nógrádi szénmeden­ce húsz éves távlati tervét vi­tatták meg. Az eszmecsere során a rekonstrukciós válto­zatot fogadták el, amely biz­tosítja a további foglalkozta­tottságot. Vita folyt még a műszaki színvonal további emeléséről, a nehéz fizikai munka megkönnyítéséről, a gépesítés ütemének gyorsítá­sáról. Szóba került a húszéves terv harmadik változata is, amelyben új bányák létesítése szerepel. Ügy egyeztek meg, hogy az ezzel kapcsolatos tervező munkát tovább kell folytatni, hogy az országos szénigények növekedése ese­tén az új bányák is zökkenő- mentesen kezdhessék rfleg a termelést. Kiváló traktorosok Kovács István a nagyoro­szi Egyetértés Tsz traktorosa 1960 óta tagja a tsz-nek. Lel­kiismeretes, szorgalmas mun­kájával kivívta magának a tagság és a tsz vezetőinek elismerését. Az elmúlt hónap­ban mintegy 450 holdat szán­tott fel. Munkájának a tag­ság, és saját maga látja hasz­nát; szeptemberi keresete el­érte a 4000 forintot Krizsán János az Érsek vad­kerti Gépállomás dolgozója. Nagy munkában találjuk: a drcgelypalónki Szondy György Tsz szántóterületén 22 hol­dat készít elő málnatelepítés­re. Az őszi szántási mun­kákból kivette a részét, ed­dig 200 holdon felül végzett különböző szántásokat. nőségét. Tehát a tennivaló maradéktalan végrehajtása valamennyi szövetkezeti ve­zetőnek kötelessége. A Földművelésügyi Mi­nisztérium több százezer forint jutalommal serken­ti jobb munkára a ter- lőszövetkezeteket, gépál­lomásokat az idei őszön is. így mintegy 794 ezer forintot osztanak ki juta­lomként, részben az őszi munkák befejezése után, azokban a termelőszövet­kezetekben, amelyek ok­tóber 25-ig jó minőségű munkát végeznek, a ter­vezettnél 5 százalékkal nagyobb területen elve­tik a gabonát. E feltételek teljesítése ese­tén a mezőgazdasági nagy­üzem holdanként 18 forint jutalmat kap. Abban az eset­ben, ha egy termelőszövetke­zet október 25-e előtt, végez a kenyérgabona vetéssel és a szomszédos, gyengébb ter­melőszövetkezetnek segít, s ott is időben végeznek, a hol­danként 18 forintos jutalmat, természetesen a végzett munkának megfelelően, an­nak a termelőszövetkezetnek számolják el, amely a segít­séget adta. Ezt a helyi viszonyok fi­gyelembevételével kell szétosztani a szövetkezeti vezetők, a vetés előkészí­tésében résztvevő, vala­mint a vetést végző szö­vetkezeti dolgozók között. Az elosztás általában úgy alakul, hogy a nagyobb föld­területtel rendelkező termelő­szövetkezeteknél a holdan­ként! 18 forintos jutalom 15 százaléka, a kisebb földterü­lettel rendelkező közös, gaz­daságoknál pedig 15—2Ó szá­zaléka a vezetőségé. A fenn­maradó 80 százalékot a mun­kában résztvevő szövetkezeti tagok között osztják szét. A jutalmat két részben fizetik ki. Az összeg 80 százalékát a vetés befejezése után, 20 százalékát pedig a csép- lés végeztével kapják meg a szövetkezetiek. Azok a termelőszövetkeze­tek tehát, amelyek időben el­vetnek, s a talajelőkészítést, a vetést szakszerűen végzik — több ezer forint jutalom birtokosai lehetnek. Ha pél­dául a balassagyarmati já­rásban —amely most a já­rások versenyében az utolsó helyen áll — a termelőszövet­kezetek október 25-ig, a ter­vezettnél 5 százaléknál na­gyobb területen, az agrotech­nikai követelményeknek meg­felelően elvetik a kenyérgabo­nát, mintegy 208 ezer forint jutalomban részesülnek. A járási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói pedig 11 ezer 904 forint jutalmat kap­nak. i Érdemes tehát igyekez­niük ezért is a szőve'ke­zeteknek. Ha időben föld­be kerül a kenyérgabona Kisbárkánvban, 5400 fo­rint, Karancske-z'ben f802 forint, Luciái ván pe­dig 7659 ferint lesz a ju­talom összege. A jutalom lehetősége már most jobb munkára serkenti a szövetkezeti vezetőket, dol­gozókat. S ennek az igyeke­zetnek megint csak a közös gazdaságok látják hasznát, hiszen az időbeni vetés min­den bizonnyal az ideinél ma­gasabb termésátlaggal fizet majd jövőre. Uhlár László Találkozó reggel hatkor KoituttMMisfa műszak az építőknél Szombat reggel hat órakor kilencvenhat kommunista adott találkozói egymásnak a salgótarjáni szálloda építkezés előtt. Néhány nappal ezelőtt alig néhányan voltak, akikben megszületett az elhatározás: kommunista műszakot szer­veznek az olyan szombati és vasárnapi napokon, amelye­ken egyébként szünetel a munka az építőiparban. Mi­kor körülnéztek a pártszer­vezetekben, hogy társakat ta­láljanak kiderült, hogy agi- tációra sincs szükség. Akit megkérdeztek az első szóra vállalkozott. Az egyes, a ket­tes és a négyes számú alap- szervezetek tagjai közül ke­rül ki a kommunista műszak zöme. A munkára jelentkezők közül többen vidékiek — mit- raverebélyiek; — a négyes alapszervezet tagjai lakato­sok, szerelők, gépjavítók: vál­lalták, hogy segédmunkásként kiszolgálják kőműves, burko­ló elvtársaikat. Megmozdult a vállalati központ is: mint­egy harminc műszaki és ad­minisztratív beosztású kom­munista jelentkezett a szom­bat-vasárnapi műszakra. Ki-ki volt szakmája szerint áll a csatasorba .Akinek pedig nincs szakmája — segédmun­kás lesz. A kommunista műszak el­sősorban a szálloda és a Pécskő útcai 3. jelű lakóház határidőre történő átadásához ad nagyon értékes segítséget. Ulveczki István még csak egy éve tagja az Egyetértés Tsz-nek, de nyugodtan mond­hatná: „vagyok olyan legény mint te..— Ö sem nyúj­tott kisebb teljesítményt, mint traktoros társa: Kovács elv­társ. Az elismerésen kívül jól jött a megérdemelt, éjje!-na- pali munka után járó 4000 forintos kereset. cSziihjekfU) hfíitjxuuásők F árakozással és kíváncsisággal telve léptünk be barátommal a ScUgó Étterem zenés presszójá­ba, amely az első pillar. - ban az újszerűség varázsával hatott ránk. Helyet is találtunk. A bájos arcú felszolgáló — aki később vendégként szórakozott —, szokatlanul gyorsan teljesítette kívánságunkat, amiért hálás pil­lantással jutalmaztuk. Aztán tekintetünket körbehor- doztuk, majd tovább folytattuk a közben megsza­kadt beszélgetést. M '.gállapítottuk, hogy a berendezés nem méltó e helyhez. Az előtérben elhelyezett vasszékek és asztalok illúziórombolóként hatottak. Nem imponált a zenekar két tagjának — dobos és szak­szofonos — lezser öltözködése, kigombolt ing, megla­zított nyakkendővel, aztán az a hosszú szünet sem, amelyet időnként tartottak. A kcratlanul is megfigyeltem: 8 óra 23 perctől kezdve 8 óra 53-ig pihentél:. Úgy l idom a kollektív szerződés óránként tíz perc' munka­közi szüntet ír elő. Aztán azért is méltatlankodom, mert szeretem a zenét és egyes számok után jóleső érzéssel nyugtáztam: tehetséges fiatal művészekről van szó, akik minden tekintetben irányítói lehetné­nek az odajáró fiataloknak, akik közül ea-icsek öl­tözködése és viselkedése ellenkezik a jó ízléssel. a z írás olvasásakor egyesek azt mondhatnák: /%_ mit okoskodom. Távol áll tőlem. Csupán első benyomásaimat adtam közre, mint c város újdonsült lakója, kinek-kinek okulás és tanulás cél­jából, úgy mint egy vendég a sok közül. V K.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents