Nógrádi Népújság. 1963. október (19. évfolyam. 79-87. szám)
1963-10-09 / 81. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújsfi AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF- 81. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1953. OKTOBER 9. A mezőgazdasági dolgozók biztonságáért Társadalmunk fontos célkitűzése a termelékenység emelése, állandó gondoskodás az emberek életszínvonalának fokozatos növeléséről. Mindez megkívánja egyebek között a helyes termelési, szervezési intézkedéseket, de megkíván- adatok ja a dolgozókkal való törő- Hiába dés fokozását is. Az utóbbi két évben megduplázódott a mezőgazdasági gépek száma megyénkben, nagyobb teret kaptak a kémiai szerek, tehát növekedett mezőgazdaságunk anyagi-technikai bázisa. Ezek a tények jól- esőek és bizonyítják gazdaságpolitikánk helyességét, mindazt az erőfeszítést, amelyet kollektiven teszünk az olcsóbb, nagyobb tömegű mezőgazdasági termelés érdekében. Ám az utóbbi hetekben egyre-másra hallani tragikus szerencsétlenségekről is, amelyek munka közben vigyázatlanságból, vagy bűnös felelőtlenségből következnek be. Nagyon elgondolkoztató ez, hiszen ennek éppen fordítva kellene lennie. Legutóbb például arról értesültünk, hogy Cereden és Nógrádsápon történt halálos végű traktoros baleset. A baleseti statisztika igen súlyos helyzetet tükröz. Halálos baleset például nem volt annyi az elmúlt három évben, mint eddig ebben az évben —-.számszerint tíz. Ha a megye mezőgazdasági üzemeiben előforduló összes baleseteket vesszük figyelembe, ez körülbelül azonos szinten áll a megelőző évekével, azonban a kiesett munkanapok száma év^ől évre emelkedik. Ezelőtt két évvel egy balesetre 12 táppénzes nap esett és az idén — az első háromnegyedévben! — már 21 napnál tartunk. Tehát súlyosabbak a balesetek. Mi van az érem másik oldalán? Megtették-e a kellő intézkedéseket a balesetek elkerülése érdekében, folyamatos-e és milyen hatékony a megelőző felvilágosító tevékenység? Nos, a MEDOSZ megyei bizottsága minden évben rendszeresen foglalkozik a munkavédelemmel. Az idén áprilisban tárgyalta a megyebizottság a munkavédelmi, rhunkásellátási helyzetet és részletes feladatokat szabott meg. A szakszervezet azonban ezzel ziem zárta le az ügyet. Már megelőzőleg gondot fordítottak arra is, hogy a vezető beosztású dolgozók vizsgát tegyenek munkavédelemből. A télen több mint 200 embert vizsgáztatott le a MEDOSZ, az SZMT és a KÖJÁL. Ezenkívül hatnapos tanfolyamot is rendeztek az üzemi, szakszervezeti, munkavédelmi felügyelők részére. Az idén is elkészíttették minden mezőgazdasági üzemmel — kivéve a termelőszövetkezeteket — az éves munkavédelmi intézkedési tervet. Sőt, ott, ahol nem tartották kielégítőnek, — négy gépállomással és két állami gazdasággal — átdolgoztatták. Ilyen előzmények után mindenki azt gondolná, hogy a legteljesebb rendben mennek a dolgok. Sajnos, az előbb felsorolt statisztikai nem ezt bizonyítják, készítették el néhány üzemben az intézkedési tervet, hiába állapít meg hiányosságot a szakszervezeti ellenőrzés a 'tervek megvalósításával kapcsolatban, illetve a havi biztonsági szemléken, néhány mezőgazdasági üzemben felelőtlenül elhanyagolják a munkavédelmet és sorozatosan figyelmen kívül hagyják a MEDOSZ megállapításait. Egy héttel ezelőtt például a Szécsényi Tangazdaság főagronómusát vonta felelősségre az SZMT munka- védelmi felügyelője, mert nem hajtotta végre a gazdaság igazgatója által kiadott munkavédelmi feladatot. A Szügyi Állami Gazdaságban pedig az igazgatót és a főag- ronómust is megbüntették, szintén a munkavédelmi feladatok elhanyagolása miatt. De lehetne még sorolni más állami gazdaságok és gépállomások vezetőit is. Sok helyen amolyan szükséges rossznak tartják a munkavédelmet és a termelés egyre fokozódó ütemében „elfeledkeznek” arról, hogy o munkavédelemnek is lépést kell tartania a növekvő termelési feladatokkal. De akad olyan felfogású vezető is, aki a kiadott munkavédelmi feladatokkal kapcsolatosan megállapított hiányosságokról így nyilatkozott: „Nem írom alá, mert marhaság.” Ezek az emberek, úgy látszik nem vesznek arról tudomást, hogy az újabb és újabb gépekkel együtt nemcsak az anyagitechnikai bázis növekszik a mezőgazdaságban, hanem több lesz a baleseti források száma is, amelyek a gépekkel foglalkozó dolgozók egészségét, életét veszélyeztetik. A mezőgazdaságban meglévő példátlan baleseti helyzet arra figyelmeztet, hogy a jövőben sokkal hatékonyabbá kell tenni a megelőzést. Nem lehet elhanyagolni a dolgozók munkavédelmi képzését és az annyit hangoztatott szakmai oktatást sem, amely hozzásegít ahhoz, hogy minden munkás hozzáértéssel nyúljon munkaeszközeihez. Az olyan ember, aki nincs tisztában a gép fortélyaival, nem ismeri a baleseti forrásokat, könnyen áldozata is lehet a veszélyes körülmények között végzett munkának. A későbbiekben még szigorúbb ellenőrzés szükséges a munkavédelem területén. Ne engedjék a mezőgazdasági üzemek vezetői, hogy traktorosok a kötelező vizsga nélkül üljenek gépre és napról napra ellenőrizzék a munkavédelmi óvórendszabályok betartását. Ez nemcsak munkaköri feladat, hanem erkölcsi kötelesség is! Pádár András A mezőgazdasági szakembereknek csaknem egyötöde vesz részt szervezett továbbképzésben A 10«. VIDÉKI ÍJ POSTAHIVATAL Hétfőn, Somoskőújfaluban ünnepélyes keretek kozott adták át az ország századik vidéki új postahivatalát. Az új létesítmény 850 ezer forint költséggel készült. Az ünnepségen megjelent Nagy Belülié, a Budapest—Vidék Posta- igazgatóságának vezetője és meleg szavak kíséretében adta át rendelkezésre az új postahivatalt. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium képviseletében megjelent az ünnepségen Horn Dezső miniszterhelyettes, Búza Mártonná dr. a Posta Vezérigazgatóság helyettes vezetője, Alics János, a Nógrád megyei pártbizottság titkára. Az újonnan épített modern postahivatalt Gyónl Béláné. a somoskőújfalusi postahivatal vezetője vette át. a karancsberényi partizán emléktáblát - Csehszlovák - magyar baráti találkozó Érsekvadkerten Frantisek Pisek dr. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete Nógrád megyében A Csehszlovák Fegyveres Erők Napja alkalmából vasárnap egésznapos baráti látogatásra Nógrád megyébe érkezett Frantisek Pisek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. A nagykövet társaságában volt Rudolf Chlubna alezredes katonai attasé és a nagy- követség több munkatársa. A budapesti nagykövetet elkísérte nógrádi látogatására Bölcsei József a Magyar Népköz- társaság Külügyminisztériumának képviselője is. A vendégeket Salgótarjánban az MSZMP Nógrád megyei Párt- bizottságának székházában Jakab Sándor az MSZMP Központi Bizottságának póttagja a megyei pártbizottság első titkára, Hankó János a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke, továbbá a pártbizottság és a megye társadalmi szerveinek képviselői fogadták. Déltájban a vendégek és kíséretük Karancsberénybe látogattak, ahol felkeresték a hajdani német fasiszta csapatok ellen küzdő Nógrádi partizáncsoportok harcálláspontját: a magyar, a szlovák, a szovjet, és spanyol partizánokból alakult egység egykori parancsnoksági épületét. Itt Koréin Mihály ezrédes megyei helyőrség parancsnok Több szénre van szükség: mint a vállalt ezer tonna 7 Tanácskoztak a szocialista brigádvezetők A mezőgazdasági mérnököknek csaknem egyötöde mintegy 2000 agrárszakember vesz részt 1963-64-ben szervezett továbbképzésről. A mezőgazdasági mérnöktovábbképző intézet az őszi-téli hónapokban 43 tanfolyamot rendez számukra, részben saját központjában, részben az agrárfelsőoktatási intézményekben és egyes Kutató intézetekben. A mezőgazdasági szakmérnökképzés 1 és 2 éves nappali és levelező tagozatán mintegy 300 szakember kezdi meg tanulmányait. Az idei tanévben hét szakon képeznek specialistákat. A Nógrád megyei Szénbányászati Tröszt pártbizottsága, és szakszervezeti bizottsága, a tröszt igazgatóságánál karöltve, beszélgetésre hívta <;sz- sze a bányaüzemek szocialista brigádvezetőit, s velük együtt a helyi gazdasági és mozgalmi munka vezetőit a most múlt vasárnapon, október 6-án, a Salgótarjáni Bányász Művelődési Otthon nagytermében. A tanácskozáson résztvett Szabó István elvtárs, az MSZMP salgótarjáni bizottságának titkára, Dandó István elvtárs, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének osztályvezetője, Pachinger Gyula elvtárs területi főmérnök a Nehézipari Minisztériumot képviselte. Takács Vilmos elvtárs, a tröszt pártbizottságának titkára tartott vitaindító beszámolót. Elemezve a szocialista brigádmozgalom tapasztalatait, tanulságait, az előadó elismerő szavakkal illette a szocialista brigádok termelési eredményeit. A brigádokkal szemben támasztott magas politikai, erkölcsi és kultúrális követelmények sem maradtak hatástalanul, de a legtöbb hiba éppen e tekintetben mutatkozik. A szocialista brigádmozgalom fogyatékosságaival annál inkább fel kell venni a harcot, mert a szénbányászat dolgozóira nem csökkenő figyelemmel tekint az ország. A népgazdaság az év elején terven felül egy millió tonna szenet kért a bányászoktól. Ebből a nógrádi bányászokra 121 ezer tonna hárult: 98 ezret máris megtermeltek, becsületükre váljon! Az igények azonban még ennél is nagyobbak. Ebben a helyzetben a minden tekintetben kiegyensúlyozott, lelkes szocialista brigádok lendületet adhatnak a vállalás túlszárnyalásáért indított versenynek. Hogy a szocialista brigádokban megvan a készség nemcsak a jelzett hibák kijavítására, de ahhoz is, hogy megújuló erővel álljanak a verseny élére a vállalt 121 ezer tonna széntöbblet túlteljesítéséért, az több felszólalásból kitűnt. A zagyvái üzem egyik brigádvezetője például kijelentette: naponta 25-30 csille szénnel több szenet adhatnának a munkahelyén dolgozó szocialista brigádok, ha jobban megoldanák a szállítást. Szorospataki vájár mondotta el, hogy a tizenkétszeres él üzem mostani elmaradásának egyik oka: rossz a levegő a bányában. A nagybátonyi szolgáltató üzem brigádvezetője az anyagellátás vontatottságát vetette a vezetők szemére. Olyan műszaki feltételek megteremtését követelik tehát a bányászok, amelyek újabb erőket, tartalékokat szabadítanak föl. A 121 ezer tonna többlet szén jelentős túlszárnyalása így nem tartozik a lehetetlen feladatok közé. A tanácskozáson felszólalt a járási pártbizottság és a minisztérium képviselője is. és Dercze István alezredes határőrparancsnok fogadták és köszöntötték a baráti köztársaság budapesti nagykövetségének tagjait. A nógrádi partizán egység volt parancsnoksági épületében tartott ünnepi megemlékezés során Frantisek Pisek, nagykövet és Koréin Mihály ezredes méltatták a két baráti ország egyre erősödő szocialista kapcsolatát. — Szimbóluma ez a volt partizántanya a csshszlovább szélesedett, erősödött, gazdagabb és mélyebb lett: — mondotta Frantisek Pisek a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Ezután a nagykövet és Rudolf Clubna alezredes katonai attasé megkoszorúzták az épületen elhelyezett emléktáblát. A megemlékezés koszorúját helyezte el Koréin Mihály ezredes és Dercze István alezredes is. Koszorúzási ünnepség Karan cs be rény ben vák és a magyar nép együttműködésének és fegyverbarátságának. A szlovák és a magyar partizánok együtt harcoltak a közös ellenség, a német fasiszták ellen. Segítséget nyújtottak a szovjet hadseregnek, mert jelentős erőket vontak el a frontról. Ugyanakkor erősítették a lakosságnak a szovjet győzelembe vetett hitét, — mondotta Koréin Mihály ezredes. — Évekkel ezelőtt a testvéri kapcsolatok ezen a helyen fegyveres barátság útján születtek. Közös partizanegy-. ségeink a német fasiszták elleni harcban pecsételték meg a ma már sokoldalúvá lett és elmélyült csehszlovák-magyar barátságot. Amikor a Csehszlovák Szocialista Köztársaság Fegyveres Erőinek Napja alkalmából itt ezen a helyen, a nógrádi partizán- egység egykori harcálláspontján, a hősöket megillető tisztelettel adózunk partizánjaink emlékének, jó érzéssel, élgédetten állapítjuk meg: a testvéri együttműködés és a barátság, amely itt fegyveres harcban pecsételődött meg, azóta toDélután Érsekvadkerten a Magyar-Csehszlovák Barátság nevet viselő termelőszövetkezetbe látogattak, ahol a szövetkezet és a község vezetői valamint Ozsvát Ferenc a balassagyarmati járási pártbizottság titkára fogadták a vendégeket. Tóth Istvánnak, a termelőszövetkezet elnökének üdvözlő szavai után az úttörők virágcsokorral kedveskedtek a küldöttség tagjainak. A csehszlovák—magyar baráti találkozón a termelő- szövektezet elnöke és a nagykövet mondottak pohárköszöntőt. Frantisek Pisek megemlékezett a Kádár János és Antonin Novotny vezette magyar és csehszlovák párt és kormányküldöttség legútóbbi tárgyalásainak jelentőségéről is. A nagykövet különösen a kommunista termelőszövetkezeti tagok felelőssé- ségét hangsúlyozta. A baráti találkozó során részletesein tájékoztatták a nagykövetet és a kiséretében lévő vendégeket a három éve alakult Csehszlovák-Magyar Barátság Termelőszövetkezet egyre erősödő gazdasági eredményeiről. Nagy Ferenc Az őszi bágyadt napsütés cirógatta vasárnap reggel az utcán, dolgokra siető emberek sokaságának arcát. Egyesek a programnak megfelelően a futballpályára, mások az atlétikai versenyre, ki barátjához, ki ismerőséhez irányította lépteit. Nyolc órakor hatalmas füstoszlop szállt a magasba a Salgótarjáni Üveggyár egyik épületéből. Pár perccel később vészhírként terjedt el a városban: ég a gyár... Megszólalt a gyári sziréna is. A mellette lévő bérházakból félig felöltözött emberek szaladtak a gyárhoz, hogy segítsenek a pusztító tűz lokalizálásában. Pillanatok alatt feltűnt a gyárban Csábi Imre, a pártbizottság titkára, Papp Gyula, igazgató, Riba Pál főmérnök, Varga Sándor az üzemi bizottság titkára. Gyorsan a helyszínre érkeztek a megyei tűzoltók, átjöttek segíteni a ZIM-is- ták, többen otthagyták az atlétikai küzdelmeket, de sokan jöttek a sportpályáról. A tűzoltók pedig fecskendőikkel erős sugárban pásztázták a Il-es számú zöldkemence égő tetőszerkezetét. Közben 84-re szaporodott azoknak a munkásoknak a száma, akik önként ajánlották fel dolgos két kezüket. Mindannyian gyorsan és fáradhatatlanul, felelősségük tudatában dolgoztak. A kérő szónak megfelelően vigyáztak arra, hogy a kemencét ne érje baj. Ha tönkremegy — mondták többen — akkor hosszabb ideig nem termel ez az üzemrész, veszélyben az éves terv teljesítése. Egyesek a tűz nagyságából arra következtettek, hogy legalább három napi kényszerpihenő lesz ebben az üzemrészben. Nem így történt. Délután négykor megindult az I-es Á V. gép, este hatkor a Il-es, tízkor pedig az I. S gép. Addigra eltakarították a törmeléket, kiszállították az üszkös törmelékgerendákat, megcsinálták az új tetőzetet a ZIM Salsótarjáni Gyáregységtől kapott tetőlemezekből. Nehéz lenne megállapítani ki tette a leg...Minf a szemünk fényére... többet a veszély mielőbbi elhárításáért. Azonban szükséges megemlíteni azokat, akiknek lélekjelenléte, bátorsága, erőfeszítése döntően meghatározta mikor alszik ki a pusztító tűz utolsó zsarátnoka. Elsőnek Jedlicska Ferenc kommunista művezetőt említjük, aki nem vesztette el elhatározóképességét, és a veszély megjelenésének pillanatában azonnal kikapcsolta az üzemrész villamosberendezését. Következzenek a többiek: Gallai Gyula, Csábi Ferenc, Dupák Sándor, Dupák Ferenc Szokol András. Goldhauser Lajos, Pilinyi István tetőjavító brigádja, Kövei Árpád a ZIM-tól. És most néhány szóban a tűz okáról. Csábi Imre a pártbizottság titkára így kezdte: A kemencéből kőcsomó került a fi- der csatornába, ahol az adagolás történik. A kőcsomó az elvágás pillanatában az üveggel együtt az olló közé került. Ennek következtében az olló nem nyílt szét, az újabb friss adag rátapadt. Mivel itt olajszennyeződés van, ez begyulladt. Az ott lévő elszívó berendezés nemcsak a levegőt, hanem a tűz- lángot is magába szívta és a házhálózaton keresztül belekapott a tetőbe. A tüzet majdnem két órás erőfeszítés után sikerült eloltani. A hallottak alapján az újságíró akaratlanul is keresi a legtalálóbb kifejezést. Hirtelen a következők jutnak eszébe és kívánkoznak a tollára: igazi férfimunka volt, a munkás öszefogás diadala hősiesség, gyárszeretet. Úgy érzem azonban ez mind kevés. A teljesség kedvéért idézem a pártbizottság titkárának a valóságot hűen tükröző igaz szavait: Bebizonyosodott, hogy rém politika jelszó, hanem élő valóság az, hogy a gyár a dolgozóké. Úgy vigyáztak rá, mint szemű fényére. Vcnesz Károly
