Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)

1963-09-11 / 73. szám

NÓGRÁDI VILÁG nOLRAUál EGYESÜLJETEK} Népújság AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI tanács lapja XIX. ÉVF. 73. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1963. SZEPTEMBER 1L A földművelők felelőssége Csaknem kétszáz esztende­je, a magyar mezőgazdasági irodalomban először Tessedik Sámel használta ezt a kife­jezést: a földművelők felelős­sége. Véleménye szerint a földművesek számottevő ré­sze nem hasznosította mun­kájában az akkori újszerű és időszerű talajjavítási, ta­lajművelési és más mezőgaz­dasági tapasztalatokat. A köz­gazdász szenvedélyességével bizonygatta, hogy a maradi- tágban begubódzó paraszt- ember kötelességmulasztást követ el és vétkezik nemcsak családjával, hanem hazájával szemben is. Elégszer fájlalta ugyanis a magyar paraszt- ember elmaradottságát, pri­mitív életmódját, kultúrálat- lanságát, s szerinte a kive­zető út életmódja megjavítá­sára nem lehet más, mint­hogy a földet okszerűbben művelje és alkalmazza az előnyös, új módszereket. Eb­ben jelentkezett tehát: a földművelők felelőssége. Ezekben a napokban ugyan­csak sok szó esik a földmű­velők felelősségéről, s ha pa­rasztságunk, „földművelőink” körülményeit össze sem ha­sonlíthatjuk, nemhogy a két­száz év előttivel, de az évti­zedekkel előbbi állapotokkal sem, — az előrelátó tudós mezőgazda Tessedik okfejtése és a jelenlegi helyzet között feltétlenül felfedezhető ha­sonlóság, analógia. A járási vezetők értekezle­tén, a megyei tanács és a párt megyei végrehajtó bi­zottsága összevont ülésén, munkaértekezleteken és a termelőszövetkezetek közgyű­lésein az időszerű munkák és az eddigi mezőgazdasági fel­mérések megvitatása közben hasonló közgazdasági követ­keztetések születtek. Ahol el­mulasztották „földművelőinké a kikisérletezett agrotechnika alkalmazását, ott az eredmé­nyek is elmaradtak. Egyelő­re csak a kenyérgabona ter­mésadatai ismeretesek, az azonban sok tsz-ben nem érte el a tervezett eredményt. Márpedig, ha nem használ­ják fel a korszerű agrótech- nika előírásait munkájukban * ezért a várt termés és várt jövedelem elmarad, jogosan érheti földművelőinket a két­száz éá távlatából felhang­zó vád: vétkezik nemcsak családjával, hanem hazájával szemben is. Hasonló állásfoglalással ta­lálkoztunk lapunk nemrégi­ben megtartott mezőgazdasági ankétján is, amelyre csak­nem valamennyi szakágazat vezetői és egy tsz-elnök, va­lamint tsz-agronómus kapott meghívást. Ahol kevesebbet termett a búza és a rozs, ott feltétlenül valami szakmai mulasztás terheli a szövetke­zet közösségét: vagy a mély­szántást és vetést halasztot­ták későre, vaav a veavsze- szeres gyomirtást és a műtrá­gyázást mulasztották el. A fagy és a nyári h$ség csak fokozta a kárt, amit késedel­mével vagy mulasztásával a közösség okozott. Ugyanezen az ankéton hangzott el, hogy őszre fordulván az idő, itt a lehetőség, hogy tanul­junk az elkövetett hibákból, a soronlevő őszi talajmunká­kat és vetéseket már úgy vé­gezzük. hoav jövőre egyetlen termelőszövetkezetünket se érje meglepetés. Joggal nevezhetjük tehát az őszt sorsdöntő évszaknak a mezőgazdaságban. Olyan Időszaknak, mely alatt a leg­több alkalom nyílik arra, hogy szövetkezeteink pa- rasztsáaa vizsnát tegyen fe- felelősségérzetből és helytál­lásból. Azokban a termelőszövet­kezetekben járnak el helye­sen, ahol azt tűzték ki célul, hogy október közepéig végez­zenek a vetéssel. Szeptember végéig elvetik a rozsot, az ősziárpát, a takarmánykeve­réket, a bíborherét és októ­ber közepéig az őszi búzát. S amig Tessedik a maga idejében az új módszereket, az okszerűséget kérte szá­mon, termelőszövetkezeteink­től napjainkban a közismert agrotechnikai eljárások be­tartását kívánjuk meg. Olyan egyszerű előírásokét, amelye­ket már a legtöbb szövetke­zetben a tagok is jól ismer­nek, de amelyeknek megtar­tására nem mindig fordítot­tak kellő gondosságot. Ilyen feladat: a jó minőségű vető­magágy készítése; a megfele­lő elővetemény utáni vetés; tisztított és csávázott vető­mag előírt minőségű és meny- nyiségű vetése; az 5—7 centi mélységű vetés, és a kenyér- gabonához tervezett műtrá­gya feltétlen, pontos felhasz­nálása. A vetés azonban nem egye­dülálló, más időszerű mun­káktól különválasztható fela­dat. A szakszerű és az optimá­lis időben elvégzésre kerülő vetés lényegében valamennyi őszi növénytermesztési mun­ka függvénye. Amennyire fontos, hogy betartsuk a ve­tés mélységét, legalább any- nyira lényeges és fontos a szántás gyors és megfelelő mélységű végzése. S itt kapcsolódik a jövő évi kenyérért vívandó küz­delmünkhöz a gépállomások és szövetkezetek traktorosai­nak felelőssége. Azért köve­teljük hosszú ideje a kettős műszakok növelését, azért kí­vánjuk meg szakembereink­től, hogy kísérjék figyelem­mel a szántások mélységét. Lapunk ankétján a Mátrai Erdőgazdaság igazgatója na­gyon ötletesen állapította meg: „Nekünk nincsenek szűzföldjeink, amelyeket fel­törjünk mi szélességben- hosszúságban nem növelhet­jük a kenyérgabona területet korlátlanul. Ellenben vannak olyan szűzföldjeink, amelyek az ekevas irányában terjed­nek ki. Ha mélyebre szánt az eke, azzal lényegében annyit teszünk, mintha új földet törnénk fel. Vannak tehát tartalékaink. Ezek kö­zé sorolom én az intenzív búzát is.” (Egyébként az in­tenzív búza mellett szállt síkra a meghívott tsz-elnök és agronómus is, hangsúlyoz­va, hogy az intenzív, nagyho­zamú búza a télvégi fagy és az aratás előtti rendkívüli kánikula ellenére is többet termett, mint a hazai fajták, márpedig ez a legelső szem­pont ahhoz, hogy végre ön­ellátók legyünk kenyérgabo­nából!) Másik nagyon fontos kap­csolódó feladat az őszi beta­karítási munkák végzése. He­lyes, ha először ott végzünk a betakarítással, ahol még az ősszel vetni akarunk s az is csak helyeselhető, ha a tsz tagokon kívül a családtago­kat is mozgósítjuk a betaka­rításra s a traktnrvontatású szállítóeszközökön kívül a fo­gatokat is a lehetőséghez mérten kihasználjuk. Sürget az idő. Ne késleked­jünk tehát, hiszen a késle­kedés, az agrotechnikai elő­írások hiányos, felületes al­kalmazása jövőévi kenyerün­ket, földművelőink jövedel­mét és valamennyiünk élet- szinvonal-emelését veszélyez­teti .Mindebben a legnagyobb felelősség termelőszövetkeze­teink gazdáira hárul. L. Gy. Az őszi mezőgazdasági munkák a Párt- és a Tanács VB. napirendjén A Magyar Szocialista Mun­káspárt Nógrád megyei Vég­rehajtó Bizottsága és a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága hétfőn együttes ülésen vitatta meg az MSZMP Poli­tikai Bizottsága szeptember 3-i határozatát és az ennek alapján készített intézkedési tervet az őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséről. Az in­tézkedési tervben részletesen kidolgozták az őszi kenyér- gabona vetésterv, valamint a betakarítás és a mélyszántás mielőbbi teljesítésének poli­tikai, személyi és technikai feltételeit. A párt és a ta­nács végrehajtó bizottsága a megvitatás után az intézke­dési tervet határozattá emel­te. Kádár János Jugoszláviában Karagyorgyevői pillanatfelvétel: Kádár János Tito elnökkel. Kádár János, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnökének, Tüzet okozott a villám Hasznoson TÖBB ÖRÄT KÉSTEK A VONATOK HÁROMSZOR TÖBB CSAPADÉK A SZOKÁSOSNÁL A szombat este kezdődött zivataros időjárás vasárnap érte el csúcspontját megyénk­ben, vasárnap délután 4 óra tájban a hasznosi tsz elnök észrevette, hogy a termelő- szövetkezet egyik majorjába becsapott a villám és láng- baborult egy hatalmas szal­makazal. *­A tsz elnök azonnal riasz­totta a falut, félreverték a ha­rangokat, értesítették a helyi és a salgótarjáni tűzoltókat, s az emberek azonnal az ol­táshoz kezdtek, öt óra után néhány perccel, mire a sal­gótarjáni tűzoltók kiérkeztek, már mintegy száz ember serénykedett kézifecsken­dővel és lajttal oltva a tüzet. Azonban — mivel a villám a hatalmas kazal közepébe csapott, s ráadásul mintegy másfél kilóméterről kellett a vizet hordani — a tűz lokali­zálása több órát vett igény­be. Segítettek a tűz oltásá­ban a hatvani tűzoltók is. Az oltási munkálatok vasárnap este féltizenegy óra tájban értek véget. Zavart okozott a közleke­désben is a vasárnapi „égi­háború”. A nagymennyiségű víz Pécel és Isaszeg között elmosta a vasúti hidat, így a Salgótarjánba érkező vonatok csak kerülővel, Vác-Aszódon át közleked­hettek. A vasárnap esti gyors példá­ul csak hétfő reggel érkezett meg Salgótarjánba, de több órát késett a hétfő reggeli gyors és több személyvonat is. Ezért kapták kézhez kés­ve újságaikat a Nógrád me­gyei olvasók. A megyei rendőrkapitány­ság, a mentők, és az autó- közlekedési vállalat munká­ját is igénybevevő zavar nem történt, az autóbuszok rend­ben közlekedtek, s a jármű- forgalomban sem történt fennakadás. A salgótarjáni meteorológiai állomás vezetője közölte, a szokásos őszi csendes esős napok csapadék át­lagának háromszorosa. 30 millméter csapadék hul­lott vasárnap Salgótarján­ban. Nagyjából hasonló megfigye­léseket észleltek Nógrád me­gye többi meteorológiai állo­másán is. a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége főtitkárának meg­hívására nem hivatalos láto­gatásra hétfőn Jugoszláviá­ba utazott. ' Kádár Jánost elkísérte Ap­ró Antal, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Gáspár Sándor, az Elnö­ki Tanács helyettes elnöke, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, Erdélyi Ká­roly külügyminiszter-helyet­tes, valamint Zápor György, a Magyar Népköztársaság belgrádi nagykövete, aki ju­goszláv területen csatlakozott Kádár Jánoshoz és kíséreté­hez. A külön vonat hétfőn dél­után 5 órakor megérkezett a szabadkai pályaudvarra, ahol Kádár Jánost a Belgrádból érkezett jugoszláv fogadóbi­zottság üdvözölte. A különvo­nat negyedórát időzött a fo­gadóállomáson, majd Újvi­dék felé indult, ahol ugyan­csak üdvözlésre került sor. Karagyorgyevóban Kádár Jánost, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány el­nökét, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárát és a kíséretében levő személyi­ségeket Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Szocialista Szövet­ségi Köztársaság elnöke, a JKSZ főtitkára, Alekszandgr Ranlcovics köztársasági alel- nök, a JKSZ Központi Bi­zottságának titkára, valamint számos más állami és párt­verető üdvözölte. Este 9 óra­kor Tito elnök vacsorán lát­ta vendégül Kádár Jánost és kíséretét. IPARI MUNKÁSOK A MEZ (^GAZDASÁGÉRT Eddig»* 40 munkás jelentkezett traktorosnak A megye ipari üzemeibe is eljutott a hír, hogy meny­nyire fontc» az őszi mező- gazdasági munkák időbeni el­végzése. Az üzemek dolgo­zói — mint eddig bármikor — most is azonnal jelentkeztek: segíteni akarnak a gépállo­másoknak, hogy időben, meg­felelő minőségben és meny- nyiségben elvégezzék az őszi mélyszántást, a vetést, a be­takarítást és a két műszak bevezetésével jobban használ­ják ki a traktorokat. A gyárakban, üzemekben, bányákban egymás után je­lentkeznek: segítenek a mező- gazdaságnak, felváltják az esztergapadot, a csákányt a traktor kormányával. A megye üzemeiből ed­dig 46 ipari munkás je­lentette be, hogy segít a mezőgazdaságnak, munkát vállal a megye gépállo­másain. A szénbányászati tröszt bá­nyáiból 34-en, köztük vájá­rok, lőmesterek, lakatosok, szállítómunkások, az Acélá­rugyárból 8-an, elsősorban lakatosok és kovácsok, a Zo­máncipari Művekből 3-an és a Salgótarjáni Öblösüveggyár­ból 1 fő kérte a kihelyezését a mezőgazdaságba. A jelentkezett ipari mun­kások közül húszán már elfoglalták új helyüket, többen már a második mű­szakban segítije az őszi mély­szántást a kisterenyei, a ka- rancsberényi, karancskeszi és a szécsényi gépállomásokon. Salgótarján, város ut- cáin, a tereken sok a szemét. Nem kielégítő a város tisztasága. Két­ségtelen, hogy a hely­zet megváltoztatásáért sokat tehetnek a város lakói, de ez nem min­den. Az eddiginél job­ban fel kell készülnie a megyeszékhely rendbe­tartására a Köztisztasá­gi Üzemnek is. Az üzem már elkészítette tervét, a téli „csúcsforgalom­ra”. Nehezíti a helyzetet, hogy a városnak egyet­len fő útvonala van, amelyen lebonyolódik a városon átmenő jármű- forgalom. így ezen az úton szállítják többek között a szemetet és a lebontott épületek tör­melék anyagait, itt vi­szik végig az építőanya­gokat. Mindez csalt fo­kozza a város szennye­zettségét. E probléma kiküszöbölésére is gon­dolni kell tehát a Köz- tisztasági Üzemnek. Ép­pen ezért sűrítették a város belterületén az úttisztítók létszámát, mindenekelőtt a Rákó­czi úton, a Karancs és Pécskő utcában. Eren­Mit tesznek Salgótarján tisztaságáért az illetékesek? 1.) A köztisztasági üzem kívül a locsolást is úgy végzik, hogy az az út­tisztítást megfelelő mó­don elősegítse. A téli nagyob szemét „termelésre” felkészülve rendbehozták az üzem gépkocsijait is. Köztu­domású, hogy az őszi, téli és a tavaszi hóna­pokban a fokozottabb fűtés következtében na­gyobb mennyiségű sze­mét termelődik a vá­rosban. Ez valamennyi­re kisebb a belvárosban, ahol 1420 családnak gáz­tűzhelye van. Az üzem jelenlegi szállítóeszkö­zei naponta 163,5 köb­méter szemetet tudnak elszállítani. Ugyanakkor a város napi szemét termelési 220 köbméter, melynek nagy résre a külső városrészekben és a bányatelepeken gyű­lik össze. A szemét szál­lítást tehát e szerint szervezik át. A várható nagymeny­nyiségű szemét elszállí­tása azonban a téli hó­napokban csak úgy va­lósítható meg ered­ménnyel, ha legalább két gépkocsival növeli szállítóeszközeinek szá­mát a Köztisztasági Üzem. Határozatot is hoztak arra, hogy két Kuka típusú gépkocsit és vele 3000 darab sze- métgygyűjtő edényt igé­nyelnek a télre. Szük­ség esetén a gépkocsik egy részét két műszak­ba is beosztják, hogy a város tisztaságát télen a lehetőséghez képest biztosítani tudják. Ha­sonlóképpen szükséges lenne az úttisztítók ké­zikocsival történő ellá­tásának javítása. Még a tél beálltáig újabb 15 kézikocsit kell számuk­ra biztosítani. Az úttisztítók napon­ta 287 339 négyzetmé­ter területet tisztítanak meg. Átlagban 800 mé­ter terület jut egy út­tisztítóra, a külső terü­leteken 1200—1300 mé­ter hosszú útszakasz rendbentartásáról gon­doskodnak. Kielégítőnek mondható a Köztiszta­sági Üzem munkaerőel­látása, 112 emberrel dolgoznak, nincs betöl­tetlen állás. így lehető­vé vált, hogy a követ­kező időben csakugyan javuljon a város tiszta­ságáért végzett munka. 1964-es költségvetésé­ben már felkészült a ta­valyihoz hasonló rend­kívüli hideg télre is az üzem. Az 1962. évi 14 200 forinthoz képest több mint háromszoro­sára, 66 ezer forintra növelték az alkalmi hó­munkások bérét. Gon­doltak máris az utak és járdák sózására. 400 kilogramm só beszerzé­sét tervezték, mely ho­mokkal kereve a fonto­sabb útemelkedéseken és járdákon megoldja a hó gyors eltávolítását. A város rohamos féj- lődésével párhuzamosan távlatokban is gondos­kodni kell tisztaságának biztosításáról. Jelenleg a gyurtyánosi, az acél­árugyári, a zagyvapál- falvi, salgóbányai, som- lyóbányai és Pécskő ut­cai szeméttelepekre hordják a városi szeme­tet. A becslések szerint azonban csak három évig tudják itt elhelyez­ni a városból kikerült hulladékot, szennyet. Ha a gyurtyánosi er­dészház mögött két és félkilométeres útsza­kaszt építenének és a szeméttelepet kiterjesz­tenék, az új telephelyen 40—50 évre megoldanák a , szemét elhelyezés gondjait. Hasonlókép­pen meg kell oldani a köztisztasági telephely elhelyezését. Az új Pap« tagi garázsba előrelát« hatólag október 15-ig költözhet ki az üzem. Mindezen feladatok el« végzése, valamint a la« kosság megértése, önfe« gyelme biztosíték arra* hogy tovább tisztul, szó* pül Salgótarján.

Next

/
Thumbnails
Contents