Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)

1963-09-25 / 77. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Szántson és vessen jóval több gép!-mssmm AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 18. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1963. SZEPTEMBER 28. A Fegyver Irta: Róka Mihály vezérőrnagy, Nógrád megye országgyűlési képviselője A történelem során sza- badságszerető népeink sokszor emelték vállukhoz a fegyvereket, egyenesítették ki kaszájukat, hogy szembeszáll- janak a zsarnoksággal, az el­nyomókkal, a család, a szülő­föld és a hon megvédéséért. 1848 tavaszán Európa né­peivel együtt harcba indul­tak a magyar munkások, a parasztok és az ifjúság szine- java, hogy kivívják hazánk szabadságát és biztosítsák füg­getlenségét, a Habsburg el­nyomókkal' szemben. A magyar honvédsereg 1848 szeptember 29-én az igaz ügy­ért folyó harc tudatában nagy lelkesedéssel és hazafias fel- buzdultsággal indult harcba a pákozdi-sukorói dombokon, és csúfosan megverte, majd az ország határáig kergette a betolakodó Jellasich hordáit. A magyar nép — ápolva szabadságharcos ősei hagyo­mányait — e nap emlékére ünnepli szeptember 29-én népköztársaságunk fegyveres erőinek napját. Leróva ke­gyeletét azok iránt, akik a népért, a hazáért képesek voltak — ha kellett — életü­ket is áldozni. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve 1919-ben hazánkban is győzött a proletár forradalom, létre­jött a Tanácsköztársaság. Amikor ránk tört a külső és belső osztályellenség, vö­röskatonák. matrózok, határ­őrök és munkások védelmére keltek és ontották vérüket, hogy biztosítsák egy új, íga- zabb társadalom megteremté­sét .Az 1919-es vöröskatonák megnyitották hazánk proletár- hadseregének történelmét. 17zek követői lettek a fa­■“^sizmus ellen harcoló hős partizánok, akik a szov­jet hadsereggel vállvetve ver­ték a fasisztákat egy új, sza­bad világ, új szocializmust építő ország megteremtéséért. 1945 után a magyar dolgo­zó nép megszabadulva bilin­cseitől, hozzálátott az új tár­sadalom felépítéséhez. A test­véri szocialista és szocializ­must építő népekkel vállvet­ve egy jobb, egy nemesebb világ megteremtését tűztük ki célul. Munkánkat a nehézsé­gek ellenére sikerek koronáz­ták. Büszkén hirdethetjük pártunk VIII. kongresszusá­nak megállapítását, hogy ha­zánkban leraktuk a szoci­alista társadalom alapjait és sikeresen dolgozunk a fejlett szocialista társadalom felépí­téséért. Ahhoz, hogy megteremtsük boldogabb jövőnket, hogy fel­építsük hazánkban a szocia­lizmust, békére van szüksé­günk. Békét óhajt velünk együtt a haladó emberiség. Azonban vannak még a vilá­gon olyan erők. amelyeknek nem érdeke a béke. Az im­perialista országokban, egyes tőkés csoportok a profit utá­ni hajsza és a kommunizmus iránti gyűlölet következtében féktelen háborún uszítást és háborús politikát folytatnak. Atomháborút követelnek, melynek kövekeztében füstté és hamuvá válna földünk vi­rágzó kultúrája. A háború és pusztítás meg­szállottáinál a józan észre va­ló hivatkozással nem lehet eredményt elérni. Ezen cso­portok képviselőivel csak az erő helyzetéből kiindulva le­het szót érteni, csak megfe­lelően felkészült, jól képzett és a legkorszerűbb techniká­val felszerelt, politikailag szi­lárd hadsereggel, erős nép­gazdaságai -endelkezve, a népek békeakaratát és harcát velük szembeszegezve lehet „álljt” kiáltani. Amikor szivünk legmélyé­ről óhajtjuk, hogy béke le­gyen, természetes, hogy ezút­tal fegyveres erőinkre is gon­dolunk. Néphadseregünkre, határőreinkre, munkásőre­inkre és rendőreinkre, akik tiszta emberi és hazafiúi lel­kiismerettel készen állnak, hogy a szocialista országok hadseregeivel együtt e szent ügyet védelmezzék. Nem hó­dító célok vezérlik őket, nem törnek egyetlen ember java­ira sem, de tisztában vannak azzal a felelősséggel, amely rájuk, mint a haza, népünk békés építő munkájának vé­delmezőire hárul. Amikor a magyar fegyve­res erőkről emlékezünk, meg­nyugvással és bizalommal te­kintünk rájuk, akik a szoci­alista haza, a proletárinter­nacionalista eszmények és a szocialista országok hadsere­geivel való igaz fegyverbarát­ság jegyében nevelkednek. Szellemük, testük erős, egész­séges és fegyelmezett. Kikép­zésük a legkorszerűbb techni­ka szerint folyik és folyama­tosan tökéletesítik tudásukat. Hivatása magaslatán áll a munkásőrség, a néphadsereg, a határőrség, a belső kar­hatalom a rendőrség és min­den fegyeveres alakulatunk. A fegyveres erőnket ben- sőséges szálak fűzik a lakossághoz. A fegyveres szolgálatot ma nemcsak az állampolgárok hazafias köte­lességének tekintik, hanem az ifjúság nevelőjének és jellem­formáló iskolájának is. Azok, akik megjárták ezt az isko­lát, komolyabb emberekké válnak, hiszen parancsnokaik a harcikiképzés mellett szere­tettel és emberséggel foglal­koznak műveltségük, techni­kai képzettségük, politikai is­mereteik gyarapításával is. Nem véletlen, hogy az üze­mek, termelőszövetkezetek és más munkahelyek szívesen fogadják a szolgálati idejük letöltése után jelentkező ka­tonákat. A bátorság, a fe­gyelmezettség, a politikai és technikai képzettség, — ame­lyet a fiatalok a hadseregben szereznek — olyan erények, amelyeket nálunk mindenütt tisztelnek. A fegyveres testületeknél, miként a népgazdaság egyéb területén is, szocialista ver­senyek folynak. A katonák igen lelkesen vesznek részt ezekben a versenyekben. Pél­dát mutatnak a nehézségek leküzdésében, a katonai, po­litikai kiképzés anyagának el­sajátításában és a testnevelé­si feladatok követelményeinek teljesítésében. A fegyveres testület tagjai részt vállalnak a dolgozó nép szocializmust építő mun­kájában is és megjelennek mindenütt, ahol 6ürgős segít­ségre van 6zükség. Ezt láttuk az elmúlt tél folyamán, ami­kor a nagy havazások bete­mették az utakat, vagy a gyors olvadás következtében az árvíz ollózta nehéz helyzet­ben a szovjet katonákkal együtt hősiesen helytálltak a néphadsereg, a határőrség a belső karhatalom, a munkás­őrség és a rendőrség. A népgazdaságban jelenleg is találkozhatunk velük. Ott vannak az építkezéseken, a temelŐ6zövetkezetekben és a szállítás területén. A korszerű hadsereg fenn- tartása természetesen sok anyagi áldozatot igényel. Pártunk és kormányunk min­dent megtesz annak érdeké­ben, hogy a fegyvere« testü­letek rendelkezzenek a kor­szerű harc meg\ ivásához szükséges harci és technikai eszközökkel. A szocialista tá­bor következetes békepoliti­kája tárgyaló asztalhoz kényszeríti az imperialistákat. Amint a Moszkvában aláírt atomcsend egyezmény is mu­tatja, nem hiú ábránd az ál­talános és teljes leszerelés megvalósítása. Mi hőn óhajtjuk, hogy a két rendszer közötti verseny ne a fegyverkezés területén folyjék, hanem a népek javát szolgáló gazdasági verseny legyen és így bizonyítsuk be a szocialista társadalmi rend magasabbrendüségét. Bízunk és reméljük, hogy harcunkat siker fogja koronázni. Megyénk képviselői Érsekvadkerten Szeptember 30-án délelőtt 9 órakor Érsckvadkert község­ben üléseznek Nógrád megye képviselői. A képviselő csoport meg­tárgyalja a talajvédelem és az erózió elleni harc terén elért eredményeket és prob­lémákat, a megye idegenfor­galmának és műemlékvédel­mének helyzetét s meghall­gatja az Idegenforgalmi Hiva­tal, valamint a Műemlék Ak- cióbizottsáq vezetőjének elő­terjesztését. A rimóci Uj Élet Tsz asszonyai segít ének az őszi betakarítás munkájában az endrefal- vi termelőszövetkezet tagjainak. A képen: Juhász Edit csapatvezető és brigádja burgo­nyaszedés közben A legfrissebb jelentések í rásunk közül egyedül a sal- szerint megyénkben a mező- 1 gótarjáni járásban megnyug- gazdasági munkákban még j tató a helyzet, mindig sok a feladat ahhoz, | A BURGONYASZEDÉS a hogy a párt és a tanács me- j háztáji területeken és az gyei végrehajtó bizottsága in- ■ egyéni gazdaságokban előre- tézkedési tervében lerögzített ] haladt, ellenben késedelem időpontig végezni tudjanak mutatkozik a termelőszövet­szövetkezeteink a szántással és a vetéssel. A VETÖSZÁNTÁS ÉS A BÜZAVETÉS előkészítése me- gyeszerte lassan halad, de különösen sok a kívánnivaló a balassagyarmati, a szécsé- nyi, valamint a pásztói járás­ban. A ROZS ÉS AZ ŐSZI ÁR­PA VETÉSE terén ugyancsak a balassagyarmati és a szé- csényi járás községeiben ma­iadtak el a legjobban és las­san haladnak az őszi árpa ve­téssel a rétsági járásban is. Gyorsítani kell a takarmány- keverék vetését valamennyi járásban, de különösen a szé- csényi és a pásztói járás szö­vetkezeteiben. MÁRIS KÉSÉS MUTAT­KOZIK a nyári és őszi mély­szántás végzésében is. öt já­kezetekben, sorrendben a leg­jobban elmaradt: a salgótar­jáni és a rétsági járás több szövetkezete. A KUKORICATÖRÉST a lassú érés késlelteti bár a szécsényi, salgótarjáni és ba­lassagyarmati járás több ter­melőszövetkezetében törni le­hetne a kukoricát. Erre azért is szükség van, mert a leg­több helyen kukorica után vetik a búzát KARlTÁSÁT gyorsítani is kell. Ebben is, mint általá­ban valamennyi őszi mező­gazdasági munkában a szé­csényi járás maradt el a leg­jobban. A szécsényi és a ba­lassagyarmati járásban kell fokozni nagyobb mértékben az istállótrágyázást. MEGYÉNKBE IS ELJU­TOTT a Tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet felhívása, amelyben az ország vala­mennyi mezőgazdasági üze­mét arra szólítják, fel, hogy lehetőleg október 25-ig ne- csak teljesítsék, hanem 5 százalékkal teljesítsék túl a kenyérgabona vetéstervét. A felhívás azért is kelthet nagy visszhangot, mert a tiszaföld­vári tsz-tagok az idén 2100 holdon 16 mázsás holdankénti átlagot értek el búzából és mint elmondották a jó ter­mésátlagokat főként annak köszönhetik, hogy minden év­ben a legkedvezőbb időben: október végéig elvetik a bú­23 AHHOZ, HOGY ME­GYÉNKBEN IS be tudják tartani a párthatározatban előírt határidőket és méltó versenytársai lehessenek a tiszaföldváriaknak, lényege­sen meg kell gyorsítani a szántást. A gépállomási és a szövetkezeti traktorok leg­fontosabb feladata a szántás és a vetés. L. Gy. Töltőtollgyár Salgótarjánban Még sonlít nem mindenben ha­Igazi" üzemhez, még nem sok sejteti jövőjét, fej­lődésének távlatait, hétfő óta mégis próbaüzemelés folyik itt, s a „honfoglalók" 34 munkás (csupa nő), a műszak­vezető, a TMK szakmunká­sok, segédmunkások, az iro­dában a telepvezető, admi­nisztrátorok, a raktárban a raktárvezető — összesen negy­venhét ember — hozzáláttak a töltőtoll gyártásához a bu­dapesti Irószerkészítő KTSZ salgótarjáni üzemében. Hosszú hónapok óta vajú­dott a város új ipari üzemé­nek létesítése. Mellette bá­báskodtak a megyei pártbi­zottság és a megyei tanács illetékes vezetői. Elsősorban az vezérelte őket ebben, hogy a város női lakosságának újabb munkalehetőséget biz­tosítsanak. Februárban volt az első tapogatózó tárgyalás Budapesten: aztán — mivel a KTSZ számára is kedvező le­hetőségeket rejtett a vállal­kozás — kezdődött a terve­zés, és megfelelő épület ke­resése. Sikerült is megtalálni az új üzem otthonát, mégpedig az öblösüveggyár mellett levő textil nagykereskedelmi rak­tár épületében, s végre ezek­ben a napokban elkezdődhe­tett a munka. S ha egyelőre még mindig nem ura az egész épületnek az üzem, most már remény van arra, hogy eit is hamarosan bekövetkezik. Erre annál is inkább nagy szükség van, mert — a te­lepvezető, Ugaros László elv­társ tájékoztatása szerint — még az idén 100 munkást szeretnének számlálni, illetve foglalkoztatni. A gépeken máris két műszakban, sőt rö­videsen három műszakban termelnek, s a szerelő mű­hely is két műszakra tér át. Ezzel a fejlesztésnek csupán első szakasza zárul, mert jö­vőre előreláthatólag már 300- an fognak itt dolgozni. A már üzembehelyezett gépe­ken és berendezéseken kívül — újabb gépi és berendezési tárgyak kerülnek ide. Közöt­tük első helyen az automa­ta hidraulikus fröccsöntő gé­peket említi a telepvezető. E pillanatban a töltőtoll fröccsöntéssel előállított al­katrészeit még Budapestről szállítják ide. Ha a gépek Az őszi csúcsforgalom idején A műtrágyát rakják ki a vagonból az őrhalmi vasútállo­máson Kuris László, Pénzes János és Széles László az ili- nyi Cserhátvölgye Tsz tagjai A szállítás azonban az Iparban Is mindenütt nagy prob­léma. Kénünkön a VASÉRT Vállalat balassagyarmati rész­legének munkáját láthatjuk: zornáncedényt rakodnak helyben lesznek, erre nem fognak rászorulni. Ezenkívül új gyártmányok­hoz is szükség lesz a gépek­re: jövőre előállítanak ipari szerelvényeket — fogaskere­keket, csapágyakat, ipari lán­cot és egyéb, könnyűfémet helyettesítő alkatrészeket, sőt lehetséges, hogy műanyag háztartási cikkeket is. Egy­általán, az új üzem perspek­tívája nagy-lélegzetű — ahogy mondani szokás — van ben­ne fantázia. Hiszen az egész országban amúgyis kevés mű­anyag ipar cikket előállító gyár van — de egyetlen sincs e KTSZ-hez hasonló rendel­tetésű. A salgótarjáni telepet úgy kívánják berendezni, hogy egész Észak-Magyarországot elláthassa a már említett gyártmányokkal. S akkor még egy szót sem szóltunk az ex­portról. A KTSZ jelenlegi termelésének mintegy 50—70 százalékát teszi ki az export. Az új üzem egyelőre kizáló- lag export megrendelést elé­gít ki, mégpedig Törökország számára gyárt „Goldy” már­kával jelölt töltőtollakat: de­cember 15-ig 60 ezer dara­bot. Érthető, ha ilyen körülmé­nyek között az üzem vezetői sokat adnak a minőségre, s arra is: olyan munkásgárda alakuljon ki, amely megfelel az export megrendelések, de a növekvő hazai igények tá­masztotta követelményeknek ügyességben, gyorsaságban, megbízhatóságban. Tekintettel arra, hogy Sal­gótarjánban hasonló jellegű üzem még nem volt, még a próbaüzemelés megindítása előtt hat technikust és négy munkást két hónapi időtar­tamra a pesti telepre küld­tek, az ipart elsajátítani. Er utóbbiak közül választottá': ki azokat, akik az új dol­gozókat betanítják. A köve­telmények ügyességben, szor­galomban — magatartásban is! — nagyok, de megéri, mert a város könnyűipara gazda­godik, az itteni munkában bevált tarjáni asszonyok, lá­nyok pedig jól berendezett, szociális létesítményekkel el­látott üzemben, kellemes kör­nyezetben dolgozhatnak. Jelentés a földekről — A tiszaföldváriak felhívása — Gyorsabb munkaütemet a szécsényi és a balassagyarmati járásban'

Next

/
Thumbnails
Contents