Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)

1963-09-25 / 77. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. szeptember 25. Ki a felelős ? A Legfelsőbb Bíróság határozatai termelőszövetkezeti és földművesszövetkezeti perekben A tsz-ekben és a földmű­vesszövetkezeti üzletekben ke­letkezett leltárhiány miatt na­gyon sok a vita. A Legfel­sőbb Bíróságnak az utóbbi időben ilyen ügyekben hozott törvényességi határozataiból ismertetünk néhány fontosab­bat. Hiány a tsz raktárában Egy termelőszövetkezet élelmiszerraktárának vezető­jét és helyettesét leltárhiány megfizetésére kötelezték. A határozat ellen a két alkal­mazott a járásbírósághoz for­dult és a fizetés alóli men­tesítését kérte. A járásbíró­ság megállapította, hogy anyagi felelősségüket mérsé­kelni kell, mert a raktár ve­zetése mellett más munkát is végeztek, tapasztalatlanok voltak és nem nyújtottak ne­kik megfelelő segítséget. Ezért a határozatban kirótt fejen­kénti 3500 forint helyett 2000 forintban marasztalta el őket. A legfelsőbb ügyész tör­vényességi óvására az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely a két vezetőt fejenként ezer forint fizetésére kötelez­te. A határozat indokolása szerint a szövetkezet részé­ről felmerült raktári szabály­talanságok kiküszöbölése ér­dekében a raktárvezetőknek is mindent meg kellett vol­na tenniök, mert tisztában vol­tak azzal, hogy a hiányért ők lesznek felelősek. Ezt azon­ban elmulasztották, tehát a felelősség alól teljesen nem mentesülhetnek. Az a körül­mény, hogy csekély gyakor­lattal rendelkeztek, nem men­tesítheti őket a felelősség alól. Az adott körülmények között azonban a Legfelsőbb Bíró­ság is okot látott a megtérí­tési kötelezettség mérséklésé­re. Harminc napon túl... iroda utasítása szerint járt el, tehát az iroda tévedése kö­vetkeztében előállott hiányért nem tartozik kártérítéssel. A járásbíróság a volt veze­tő keresetét azzal az indoko­lással utasította el, hogy az iroda tévedésére a földmű­vesszövetkezet főkönyvelőjét figyelmeztetni kellett volna. Ugyanis a terhelés a beszer­zési áron történt, míg a jó­váírás fogyasztói áron. Tud­nia kellett, hogy a kettő kö­zötti különbözet nem illetheti meg őt. Ezzel a többlettel jogtalanul gazdagodott, tehát indokoltan kötelezték a hi­ány megtérítésére. A határo­zatot a megyei bíróság hatá­lyon kívül helyezte azzal az indokolással, hogy a hiányt harminc napon túl, tehát el­késve közölték. A helytelen elszámolás miatt a Munka Törvénykönyve értelmében a szövetkezet más dolgozója fe­lel. A legfőbb ügyész törvé­nyességi óvására a Legfel­sőbb Bíróság határozatában leszögezte: a volt üzletveze­tőnek tudnia kellett, hogy a beszerzési és a fogyasztói ár közötti különbözeiét csak tár­sadalmi tulajdon terhére tart­hatja meg. Ez a szándékos magatartása kárt okozott. Ezért a Munka Törvényköny­ve alapján felelőssé tehető. Semmi olyan körülményt nem tudott felhozni, aminek alap­ján e felelősség alól mente­sülhetne. Ezért keresetét a járásbiróság helyesen utasí­totta el. A megyei bíróság álláspontja azért téves, mert ezúttal szándékos magatartás­sal okozott kárról van szó. Hások is bejártak a pincébe Egy másik perben arról volt szó, hogy a szövetkezeti italraktárban hiány keletke­zett. A vezető azzal védeke­zett, hogy a munkaidő letelte után a pincekulcsot zárt bo­rítékban az irodában le kel­lett adnia. Többször megtör­tént, hogy távollétében az al­kalmazottak a pincébe lemen­tek, ezért a megtérítés alól mentesítést kért. A raktárvezető által felho­zott érveket, mint felelősség­csökkentő tényezőket vette fi­gyelembe a járásbiróság és a fizetendő összeget mérsékelte. A megyei bíróság álláspontja az volt, hogy a felelős áru­kezelés felételeit nem biztosí­tották, ezért a vezető a hiány megfizetésére egyáltalán nem kötelezhető. Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság határoza­tában kimondotta: a vezető a raktárt egyedül kezelte, te­hát a hiányért való anyagi felelősség fennáll. E felelős­ség érvényesülésének azonban két feltétele van: egyfelől az átadott anyagokat állandóan közvetlen ellenőrzéssel, más­felől egyedül kell kezelnie. Az a rendelkezés, hogy a munka­idő letelte után a pincekul­csokat az irodában le kellett adnia, lehetővé tette, hogy távollétében dolgozótársai a pincébe lemenjenek. Ez az intézkedés megszüntette a hiány teljes összegéért való felelősségét. Ez azonban nem vonja maga után azt, hogy a hiányért teljesen mentesül. Munkabérének egyhavi össze­ge erejéig terjedő felelőssége fennáll. A felelősség mérté­kének meghatározásánál fi­gyelembe kell venni minda­zokat a körülményeket, ame­lyek a dolgozó tevékenysé­gére kihatnak. Ilyen az is hogy távollétében az italraktárba bemehettek és onnan italokat hozhattak ki. Nincs megnyug­tató bizonyíték, hogy a leltár­időszak alatt ilyen eset hány­szor fordult elő és milyen kö­rülmények között. Ezért a Legfelsőbb Bíróság utasította a járásbíróságot, hogy ezt új eljárás keretében tisztázza. Hajdú Endre Az első betűk Nagylócon egészen takaros a hajdani putrik világa. Virágosok szépítik a házakat és környékü­ket, s a cigánytelep lakóinak zö­me ma már gyárakban dolgozó munkás ember. Most még az asszonyok is mun­kálkodnak, a bőven termő erdő gombáit gyűjtögetik, hogy télire megszárítva átadják a felvásárló­nak. így van ez a Felszabadulás út 79 szám alatt lakó Oláh And- ráséknál is. Az asszony szcrga­SzerkQ8ztőségünJc két hónappal ezelőtt levelet kapott Pirók Ottó nagybátonyi olvasónktól. Levél­írónk kisfia betegségekor orvost akart hívni. A körzeti orvos már nem volt ügyeletben, ezért laká­sán kereste fel ár. Csirke And­rást. Az orvos másfél órán belül nem érkezeit meg, ezért autóval vitették el egy másik orvoshoz a lázas gyermeket. Azonban az elő­zetesen kihívott Csirke doktor később megérkezett, s 1 közlésük­re, hogy a gyermeket már kezel­ték, megnyugodva eltávozott. Hi­bás-e az orvos? — kérdi olvasónk. Levélírónk panaszát kivizsgál­tattuk az Orvosetikai Bizottság­gal. Or. Halász József, az etikai bizottság titkára a következőket közölte szerkesztőségünkkel: „Dr. Csirke András szavahihe­tően igazolta, hogy a kihívás ide­je alatt útban Pirók Ottóék felé egy_ súlyos asthmás rohamban szenvedő betegnek hívták sürgős segítségért. Ezért jelent meg két Hol van Bár balassagyarmati vagyok, sokszor járok vidékre. Egy al­kalommal meglepődve tapasztal­tam, hogy a még le sem sze­dett termést egyesek megdézs­málják. Figyelni kezdtem a ha­tárt, s előfordult, hogy máskor is láttam hasonló lelkiismeretlen lopást. Az egyik háromgyermekes »as­szonynak például háztáji földjé­ről 117 kukoricacsüvet törtek le a lelkiismeretlen emberek. Saj­nos a közös tulajdonban még nagyobb károkat is tesznek egye­sek. Véleményem szerint az nem el­ítélendő, hogy a már betakarí­tott termés után — különösen, ha rászorultak — elvisznek egy-egy kinnfelejtett kukorica- csövet. széthullajfott búzát, vagy krumplit. De a csősz fel­adata, hogy a termés betakarí­lommal szeleteli a gombát. Mi­kor a férjét kérdezzük, csendesen mondja, hogy András benn ta­nul a gyerekkel. Az elsőosz­tályos Hajnalkával. Csakugyan: füzgt fölé hajol Oláh András. Azonban nemcsak a kislánya igye­kezetét vizsgálja felül, ö is most ismerkedik az első betűkkel, most rajzolja igazi füzetbe az első vonásokat. Restelkedés is megszorul hang­jában a büszkeség mellett, ami­órai késéssel, a véleménye sze­rint kevésbé' súlyos gyermekbe- tegnél. Az etikai bizottság leszö­gezi, hogy az orvosnak köteles­sége mérlegelni a sorrendi sür­gősség szerint, s ezért megálla­pítja, hogy dr. Csirke András nagybáionyi körzeti orvos etikai vétséget nem követett el. Aggaszt A Nógrádi Népújság szeptem­ber eleji számában „Miért nem szeret anyuka” címmel cikket olvastunk egy szerencsétlen sor­sú kisfiúról. Ezzel kapcsolatban szeretnék én is elmondani vala­mit. Egy alkalommal a járdán két- három év körüli kislányt láttam sírdogálni. Mezítláb volt, piszkos szoknyában. Először nem tudtuk szóra bírni. Egy gépkocsivezető almával kínálta, s a jóétvágyú a csősz? tása előtt a „bengészést” lopás­nak minősítve intézkedéseket te­gyen. H. J-né Balassagyarmat Tóth Lászlóné, Szécsény: Pana­sza ügyében eljártunk a balas­sagyarmati kórházban. Igaza van* hasonló eset nem íordul többet elő — Ígérték. Csordás István, Ersekvadkert: Észrevételeit köszönjük, javasla­tait munkánkban hasznosítani fogjuk. Gutter József,,: Patak: Beküldött Írását nem tudjuk felhasználni. Ilyen dolgokkal nem áll módunk­ban foglalkozni. Kovács Imre, Zagyvapálfalva: Panasza kivizsgálás alatt van. kor terveiről tesz vallomást. Hogy szeretne sokat tanulni, s hogy túl akarja teljesíteni a tervet, négy év alatt tenni le az ál­talános iskola nyolc osztályát. Szülei még nem gondoltak arra: hogy iskolába járassák, bár 6 már ennek a rendszernek a gyer­meke. Most azonban pótolja a mulasztottakat. Megnézzük a füzeteket. Hajnal­ka vonásai nem olyan tiszták és kiegyensúlyozottak, mint apu­káé. Kis kezében bizonytalanul fogja még a ceruzát. Az apu­kának azonban célt és értelmet jelent a betűk megismerése már­is. Hogy nemsokára könyvet ol­vashat majd, s levelet ír, há arra szottyan kedve. Hát jó tanulást kedves Oláh András. S mielőbb valósuljanak meg tefvei! V. M. • •• ff • a jovoje gyermek enni kezdett. Kérde­zősködtünk tője: — Miért nem mégy haza a ma­mához? — Azért, mert anyu mindig megver és az utcára küld ját­szani, a szomszéd néni meg azt mondja az anyuról, hogy része­ges fráter, akárcsak apu. Es újra sírdogálni kezdett. Én viszont elgondolkodom a sorsán. Szülei lehet, hogy jól keresnek, de gyermekükkel nem sokat törődnek. Aggaszt e csöpp­ség jövője és egyről már biz­tos vagyok, ha felnő nem fogja szüleinek az egyébként kijáró tiszteletet, segítséget megadni. Igaz. az ilyen anya és apa meg sem érdemli és ne is vár­ja el. Varga Béla Do fogháza Levelének másolatát átküldtük a járási tanács mezőgazdasági osz­tályára. A válasz megérkezéséig kérjük szíves türelmét. Névtelen levélírók: Minden név­telen levélírónak üzenjük, nem áll módunkban pontos név és cím megjelölése nélkül eljárni, vagy cikket közölni. Kérésre egy- égy ügy kivizsgálásakor, vagy közléskor a nevet mellőzzük, de nekünk szükségünk van a levél­író pontos címére. Hibás-e az orvos? Szerkesztőségi üzenetek Egy földművesszövetkezet üzletében megállapított leltár­hiány miatt keletkezett per­ben azt kellett eldönteni, kit milyen mértékben terhel a fe­lelősség. Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság a kö­vetkezőket mondotta ki: — A leltárhiánnyal kapcso­latos kártérítési határozatot az anyagilag felelős dolgozó­val a leltár-eredmény meg­állapításától számított har­minc napon belül kell közöl­ni. Ha a dolgozó munkaviszo­nya a harminc ,nap alatt meg­szűnt, az igény peres úton ér­vényesítendő. Harminc napon túl a dolgozónak anyagi fele­lőssége nincs. A kárfelelősség mértékének megállapítása a szövetkezet vezetőjétől függ. Ha az elnök a felelős dolgo­zók valamelyikével szemben a hiány miatt nem él kárté­rítésre kötelez» jogával, vagy a kártérítés arányát nem egy­formán állapítja meg, az érin­tettek a többivel szemben igénnyel nem léphetnek fel. Ugyanez a helyzet akkor is, ha az elnök a leltárfelelősség érvényesítésének elmulasztása miatt keletkezett kár megté­rítéséért nem mindegyik fe­lelős dolgozóval szemben lép fel. Ilyen esetben a kártérí­tésre kötelezett dolgozónak sem a kárt okozóval, sem a kártérítésre nem kötelezett másik felelős dolgozóval szemben visszakereseti joga nincs. Később bukkant ki a hiány Egy földművesszövetkezet étterme új vezetőt kapott, aki megállapította, hogy a koráb­bi leltárok helytelen elszámo­lás miatt többletet mutattak ki, holott majdnem ötezer fo­rint hiány van. Ezért a szö­vetkezet vezetője a volt üz­letvezetőt, aki időközben más beosztásba került, kártérítés­re kötelezte. Az illető a ha­tározat hatályon kivül he­lyezése iránt pert indított. Árra hivatkozott, hogy a könyvelési terheléseknél az Krumpliszedés, favágás, kocsmázás SZTK alapon Mit csinálnak a nógrádi üzemek „betegei” E gyszerűen ma már sem lkot, sem magyarázatot nem lehet arra találni, hogy miért emelkedik me­gyénkben olyan hirtelen a táppénzes betegek száma. Eb­ben az évben szinte egyedül­álló „rekordot’ értünk el és drága napok, értékes hetek esnek ki a termelésből. Nem arról van szó, hogy akik be­tegek ne élvezzék az Alkot­mány biztosította jogokat, ne részesüljenek megfelelő orvo­si és gyógyszerellátásban, ha­nem inkább arról, hogy in­dokolatlanul sok az úgyneve­zett notórius beteg, aki a tör­vényeket kijátszva jut táp­pénzhez és mellette mint „be­teg” végez különböző magán­munkákat. Hiszen ki találna arra okot, hogy például az SZTK Nógrád megyei Alköz­pontjához tartozó üzemekből ez év júniusában 61825 nap, augusztusban már 70138 munkanap! esett ki betegség címén, fizettünk erre a na­pokra táppénzt. Megdöbbentő, hogy például a szénbányá­szatban az év első nyolc hó­napjában 192 610 műszak esett ki a termelésből. A Zománcipari Művek Salgótarjáni Gyáregységében júniusban 2 814, augusztusban már 4 260, a Salgótarjáni Öb­lösüveggyárban júniusban 3 552, augusztusban — érthe­tetlenül — 4 145 táppénzes műszakot tartottak nyilván! Ellenőrző kőrútra indultunk mi is. Kiváncsiak voltunk: vajon a táppénzes állomány­ban nyilvántartott betegek pi­hennek-e megkapnak-e min­dent a gyógyuláshoz, avagy betegség címén lógnak, táp­pénzcsalást követnek el. Fel­tétlen figyelemreméltó képet kaptunk. Utunk első állomá­sán Pilinyben már arról kel­lett meggyőződni, hogy nsm minden beteg tartja be az előirt szabályokat. A Loson- czi út 25 szám alatti lakásán kerestük Szűcs Imrét a ZIM dolgozóját. Kérdésünkre fe­lesége csak annyit mondott: szódavizért ment alig öt per­ce. Irány az italbolt. Útköz­ben nem találkoztunk vele és a kocsma is zárva volt. Eny­hén szólva a feleség nem mondott igazat! Szűcs Imrét nem is találtuk! Hasonlókép­pen jártunk az ugyancsak pi- linyi Szabó Zoltánéknál, Az asszony a krumplit szedi ép­pen, amikor a férje után ér­deklődünk. Tőle vagy három méternyire eldobott kabátot pillantunk meg. Az asszony bőbeszédűen _ magyarázza, hogy az ura éppen negyed­órája sincs, az orvoshoz ment felülvizsgálatra. Gyanúsnak tűnik a bőbeszédülsége, ér­deklődni megyünk az orvos endrefalvai rendelőjébe. Az ápolónő emlékszik a betegre 8 órakor az első volt aki megkapta injekcióját. Most viszont negyed 12 van. A be­teglátogató feljegyzi az ellent­mondásosnak tűnő alibit, Sza­bó Zoltán dolga, hogy hitelt- érdemlően igazolja majd tá­vollétét. Bár az a kapa min­denképpen gyanús, hasonló­képpen az udvarban hagyott férfikerékpár is. Nehéz el­hinni. hogy egy beteg ember jónéhány kilóméter távolság­ra gyalog induljon el. A t. endrefalvai orvostól léhány címet kérve az itteni betegeket is fel­keressük. Valamennyien az Acélárugyár, illetve s Tűz­helygyár dolgozói. Bencze Zoltánt otthon találjuk éppen fát vág. Betegségének diagnó­zisa: mandulagyulladás. Tehát pihenésre, nyugalomra lenne szüksége ehelyett nehéz testi munkát végez otthon. Oláh Dánielről viszont azt mondja a felesége, hogy az orvoshoz ment. Indulunk vissza, hogy ott keressük meg és érdek­lődjünk állapotáról. Feltűnik, hogy kocsinkkal szinte ver­senyt fut egy 10-12 év körüli fiúcska. Figyeljük. Pár perc múlva a kék inges Oláh Dá­niellel lóhalálában sietnek a rendelő felé. Oláh Dániel minden bizonnyal a mezőn dolgozott, hiszen a kisfiúval a határ felől futottak az orvo­si rendelőhöz. Nagylócra visz az utunk. Huszonegy beteget látogat­tunk meg. Nagyrészük otthon pihent, olvasott, vagy tanult. Nem így László Ulrich, aki iránt a szomszédban érdek­lődtünk. Már reggel kimen­tek krumlit ásni a határba. Oláh Dezső viszont otthon tartózkodik. A pihenéssel nincs is baj, azonban nem szedi a gyógyszert. Mikor ar­ra kérjük, mutassa meg a gyógyszertárban kiváltott or­vosságokat, felbontatalan do­bozokat ad a kezünkbe. Pe­dig több napja, beteg. Gyó­gyulásának késleltetése, — a gyógyszerek szedésének elmu­lasztásával, munkafegyelmet sértő véteknek számít. A ragyogó szeptember végi idő a határba csalogat jófor­mán minden hollókőit. A szép hegyi falucskában legfeljebb egy-két kisgyermekes asszonyt találunk otthon. Az egyik fi­atalasszonytól érdeklődünk Szabó János tűzhelygyári be­teg iránt. Az asszony elhárít­ja a felvilágosítást, kérdé­sünkre azt válaszolja, nem is­meri az illetőt!? Feltűnik azonban, ahogy viszatekin- tünk, a határ felé küld egy 9 év körüli fehér inges kis­fiút. Egyszer már Endrefal- ván találkoztunk hasonló gya­nús eseménnyel. Kíváncsiság­ból követjük a gyermeket. A kisfiú lélekszakadva fut az egyik krumplit szedő férfi­hez. Messziről látszik, hogy az illető megijed és két krumpliszsák mögé rejtőzik. Megkérdezzük az egyik asz- szonyt: nem a keresett Sza­bó János van ott? Az igenlő válaszra Szabó János felé tar­tunk. Valóban, ő volt ott. Táppénzes állományban krumplit szedett és betegséget szimulálva az őszi betakarí­tást akarta elvégezni. A 0" trándultunk a Mátra aljában is — a bányá­szokra voltunk kiváncsi­ak. Mátraderecskén Berecz András kazárt bányász torok­fájással töltené táppénzes napjait. Berecz András azon­ban nincs otthon — reggel óta nem is volt. Kerestük az üzletben, ott volt feleségével vásárolni. Már elmentek. Lát­ták az italboltba menni. Meg­itta a magáét, onnét is tá­vozott. S hogy Berecz And­rás nem volt otthon, az szin­te „érthető”. Vasárnap ven­dégségre készülnek Mátrade­recskén. A torokfájás viszont elég indok arra, hogy Berecz, csakúgy mint mások jó előre biztosítsák a vendégség utá­ni munkanap „igazolt’’ hi­ányzását. Az ellenőrzés azonban nem­csak az ilyen kirívó esetek feltárására irányult. Ságujfa- luban a Rákóczi útca 9 szám alatt találkoztunk Gáspár Ist­vánnal. Utitársunk egyike is­meri őt, jókedélyű, szorgalmas dolgozó ember, a tűzhelygyári öntöde egyik becsületes mun­kása. Égési sebekkel került táppénzes állományba. A fe­lülvizsgáló orvos a beteg be­leegyezésével hétfőtől munka­képesnek irta ki Gáspár Ist­vánt. Gáspár azonban folyé­kony fémmel dolgozik és az izzadság a kötés ellenére is csurog a sebre és emiatt ál­lapota rosszabbodott. A szak- szervezeti bizottság betegíá- togatója közbeszólt érdeké­ben, Dr. Tompos István leör- zeti orvosnál: a beteg érdeké­ben is néhány napra vegyék ismét táppénz állományba Gáspár Istvánt. I smételten hangsúlyoz­zuk, nem Gáspár Ist- ránék, és a többi be­csületes dolgozók táppénzes állománya ellen emelünk szói. De az már semmi esetre sem engedhető meg, hogy beteg- állományban burgonyát szed­jenek, fát vágjanak, italbol­tokban dőzsöljenek az állam pénzén a szimulánsok és el­vegyék az orvosok idejét a valóban rászorulók elől. Nem engedhető meg, hogy a szén­tonnák súlyos ezrei essenek ki a termelésből — a szén- bányászati tröszt területén ed­dig több mint 21 ezer tonna, vagy drága forintokkal keve­sebb értéket állítsanak elő akár az Acélárugyárban, Tűz­helygyárban, vagy az Üveg­gyárban csak. azért, mért egyes felelőtlen személyek a törvény kijátszásával lógnak, vagy csalnak. Itt az ideje, hogy a szakszervezeti bizott­ságok éljenek a javaslatokkal, a gazdasági vezetés pedig a legszigorúbb eljárással vegye gátját az indokolatlanul ma­gas táppénz állománytiak. Ha szükséges a táppénz elvoná­sával, de az elbocsátás esz­közével is éljenek a nótóriv lógókkal, táppértzcsalókkrl szemben, hozzanak elrettentő fegyelmi határozatokat. Vég­re be kell látni mindenkinek, hogy nem lehet büntetlenül visszaélni szocialista társadal­munk egyik vívmányával, az ingyenes gyógykezeléssel, a táppénz kifizetésével. Ezzel a táppénzcsalók dolgozó társa­ikat, egész népünket károsít­ják meg. Viselkedésük pedig nem maradhat büntetlenül. U.ilakv Mária Somogyvári László

Next

/
Thumbnails
Contents