Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)

1963-09-21 / 76. szám

1963. szeptember ti. NÓGRÁDI NEPOJSÁG 7 Cigány - iskolások Varjasy Lászlóné tanítónő vezetésével sikeresen elő­készítő tanfolyamot végeztek a mátraverebélyi általános iskola kis cigánytanulói a nyáron. Most az előkészítés hasznukra válik. A LOTTÓ E HETI SORSOLÁSÁNAK NYERŐSZÁMAI 39 50 72 75 81 — A BALASSAGYARMA­TI járási tanács hétfőn dé­lelőtt 9 órai kezdettel Balas­sagyarmaton tartja tanács­ülését. Megtárgyalják a já­rási ■ művelődésügyi bizottság 1963-64 évi munkatervét, majd a járás egészségügyi helyzetéről és a művelődés- ügyi állandó bizottság mun­kájáról tárgyalnak. — Salgótarjánban a vásár­tér patakfelöli oldalán, vala­mint a 48-as bérház mögötti területen engedélyezték a ga­rázsok építését. — Az illetékes szervek úgy határoztak, hogy a Salgótar­jánban felépülő művelődési házban kap helyet a megyei Idegenforgalmi Hivatal. — A HAZAFIAS NÉP­FRONT megyei elnöksége pénteken ülést tartott. Mar- cinek István megyei titkár megnyitója után megtárgyal­ták a megye talajvédelmi fe­ladatait. — Már öt városban, illetve községben vezette be a helyi járatú autóbusz forgalmat a 2-es számú Autóközlekedési Vállalat. Salgótarján — Balo­sa gyarmat — Nagybátaüy és Pásztó után legutóbb Kistere- tiyén indult meg a helyijá­ratú forgalom. — Kiállítás nyílt pénteken délután Salgótarjánban a ház­tartási gépekből és más ipar­cikk árukból a Nógrád me­gyei Kiskereskedelmi Vállalat rendezésében. A József Atilla Művelődési Otthonban meg­nyílt kiállítás kedd reggelig tekinthető meg, ahol egyéb­ként szaktanácsadást is tar­tanak. — ötven traktoros telje­sítette tavaszi-nyári tervét a szécsényi gépállomáson. — Termelési tanácskozást tartottak, pénteken délután a Nógrád megyei Vendéglátó­ipari Vállalat dolgozói Sal­gótarjánban. A tanácskozásu­kon a vállalat ez évi ered­ményeit, az őszi-téli felké­szülést vitatták meg. — A FERTÖDI 293-AS bu- zafajtával végeznek kísérletet mintegy 100 katasztrális hol­don a rétsági járásban. — Jó ütemben halad a Salgótarján-Nádujfalu között létesítendő új út építése. Je­lenleg Mátraszelén és Ho- mokterenyén végeznek belső munkálatokat, de rövidesen megkezdik a külszinfejtés fe­lett húzódó új út bitumene- zését is. — Iró-Olvasó találkozó lesz Szentiványi Kálmán részvé­telével a szocialista brigádok és általában az üzem dolgo­zói részére szeptember 24-én a Salgótarjáni Táblaüveggyár­ban, 25-én a Salgótarjáni Öb­lösüveggyárban délután 6 órai HOL SZÓRAKOZZUNK? Mozi: SALGÓTARJÁN, November 7. Filmszínház: Va­sárnaptól szerdáig: Tücsök. Csü­törtöktől: Udvari bolond. (Elő­adások: 4, 6 és 8 órakor.) Bartók kertmozi: Vasárnap—hét­fő: Emlékek éjszakája. Kedd: A bíró. Csütörtök-péntek: Blum ügy. Szombattól: Az Eiffel-torony árnyékában. BALASSAGYARMAT: Vasárnaptól keddig: Kéz kezet mos. Csütörtöktől: Ketten a túl­világról. (Előadások hétközben: 6, 8, vasárnap: 4, 6 és 8 órakor.) SZÉCSÉNY: Vasárnap—hétfő: Ordasok között. Csütörtöktől szombatig: Korzi­kai. PÁSZTÓ: Vasárnap: Séta a nárciszok kö­zött. Hétfő—kedd: Revűparádé. Csütörtök—péntek: Mi ketten, meg a ló. Szombattól: A döntés joga. RÉTSAG: Vasárnap: Huszárkisasszony. Szombattól: Húsz évre egymástól. NAGYBÁTONY: Vasárnap: A sárga cipő törté­nete. Kedd—szerda: Az élet újra kezdődik. Szombattól: Egy pohár víz. KISTERENYE: Vasárnap: Társtaianul. Kedd- szerda: Asszony a telepen. Szom­battól: Csillagos jegy. Művelődési otthon: ACELARUGYARI MŰVELŐDÉSI HÁZ, SALGÓTARJÁN: Filmelőadások: Vasárnap: Az élet újra kezdődik. Hétfő—kedd: A francia nő és a szerelem. Szom­battól: Kitüntetés. Vasárnap dél­után 6-tól: Táncest. Pénteken este 7-kor: Miért va­gyok ideges? Dr. Buga László előadása. JÓZSEF A. MÜV. OTTHON, SALGÓTARJÁN: Hétfőn este: Lemezparádé. Fő­városi művészek vidám zenés estje. MIKSZÁTH MŰVELŐDÉSI OTTHON BALASSAGYARMAT Ma, 21-én, szombaton: Gül ba­ba. A Pest megyei Petőfi Színpad vendégszereplése. 28-án: Táncest. RÄKÖCZI-TELEPI művelődési OTTHON Csütörtökön: Mézesmadzag. Az Állami Déryné Színház vendég­játéka. ROMHANYI művelődési OTTHON Pénteken: Mézesmadzag. Az Állami Déryné Színház vendég­játéka. CEREDI MŰVELŐDÉSI OTTHON Szombaton: Mézesmadzag. Az Állami Déryné Színház vendég­játéka. 80 éve színpadon — Az Ember Tragédiája Nógrádban, már megkez­dődtek a Madách centenná- rium előkészületei. Jövő év őszén, — Madách Imre halá­lának 100. évfordulóján, — nagy ünnepséget rendeznek megyénkben. Különösen az író faluja, Csesztve készül a centennáriumra. Bár az emlékünnepség programjába nem sorolták be a mostani szeptember 21- ét, mégis a centennárium elő­készítésének bevezetőjeként lehetetlen, hogy meg ne em­lékezzünk, az ember tragé­diája .jtilági iStßa'ra indubjpsá- nak évfordulójáról. Siefttení- ber 21-én, 80 éve, hogy Paulay Ede a Nemzeti Szín­ház kiváló rendezője, 1883. szeptember 21-én színpadra vitte Az ember tragédiáját. Paulay élete rendezői főmű­vének tartotta Tragédia szín­padra vitelét. A Nemzeti Színház művé­szei közül, különösen az 1949-ben elhúnyt Márkus Emília, a színház örökös tag­ja aratott nagy sikereket' a Tragédia Éva szerepében. Já­szai Mari mellett évtizedeken át volt Éva szerepében a Nemzeti Színház legünnepel- tebb művésze. A nyolcvan év előtti bemu­tató óta már az 1000. elő­adáshoz közeleg Madách nagy műve. A világszerte sikere­ket aratott drámára jellemző, hogy 18 nemzet nyelvén és színpadán hangzik fel az is­mert madáchi végszó: Mon­dottam, ember: küzdj és bíz­va bízzál! Ha Madách, Az ember tra­gédiájának nagy művészeti igényességével egykori cseszt- vei kúriájának ős-fái alól ma végigtekinthetne Egyiptom, Athén, Róma, Bizánc, Prága, Párizs és London felett, bi­zonyára célratörőbb következ­tetéseket vonna le az Ember számára. A Tragédia ellentmondásos­sága sem kisebbíti azonban Madách nagyságát. A sza­badság, a függetlenség, a ha­zaszeretet és a forradalom eszméjének, — saját nézetei­nek tartalmát tárta a világ elé, amikor pesszimizmusát elfeledve mondotta: — S fejlődni látom szent eszméimet, Tisztulva mindig. méltóságosan. Míg lassan bár, beiöitik a világot. Nagy Ferenc Történt-e bűncselekmény és ha igen, ki a bűnös? kártyán elnyert 12400 forint körül riport a bírósági tárgyalásról Színhely Salgótarjánban a járásbíróság. A büntető tanács a rablás vádjával terhelt Csikós Jánosné homokterenyei lakos ügyét tárgyalja. A vádlottak padján ott ül az érdeke­sen széparcú, elegánsan öltözött, fiatal cigányász-' szony. Mögötte áll a sér­tett : sötétkék ruhában cingár termetű férfi, La­katos Kálmán, mátraszelei bányász, szintén cigány. A tárgyalóteremben több ér­deklődő hallgató, akik a rendkívül érdekes ügy minden részletére kíván­csiak. A folyosón tanúk várják, hogy beszólitsák őket. Lakatos Kálmán vallo­mása: — Több esetben játszot­tunk már kisebb-nagy óbb társaságban makaót. Rend­szeresen fizetési napokon jöttünk össze, olyanok, akik a bányánál 2500—2600 forintot keresünk havonta. A szerencsejáték nagy té­tekben folyik közöttünk, 10—20—50 forintos alapon szoktunk kezdeni, de ha­mar átváltunk a százasra. Egy-egy ilyen alkalommal mindig többezer forint cse­rél gazdát. — Azon a napon összeta­lálkoztam kártyás társaim­mal, Csikós Jánossal, ná­la is. nálam is volt pénz. Előbb ittunk a kocsmá­ban, azután elmentünk kártyázni Herédi Gábor mátraszelei lakására, ahol máskor is össze szoktunk jönni. Csikós nem sokkal azelőtt körülbelül 3000 fo­rintot nyert tőlem, gondol­om, visszaszerz.ek a pénz- \öl valamit. — Százas alapon kezd­őik s én nemsokára né- I dny ezrest nyertem, ö Hűtött a pénze után, azt Hondta, menjünk el Ho­tt okterenyére, az ő laká­Í íra, ott még van neki énze. Ott a felesége a zekrényből elővett vagy Bonyodalmak a — Helyszíni ötezer forintot és odaadta a férjének. Közben én pá­linkát és bort hozattam. Futott a lapom, ez az ösz- szeg is hozzám került. Ek­kor az asszony a szom­szédba ment pénzt kérni. Hozott is 1100 forintot, majd mikor ezt is elnyer­tem. az anyjáékhoz szaladt és 1800 forinttal tért visz- sza. Vele jött az apja is. Csikós — ekkor már este 0—10 óra lehetett — min­den pénzt elveszített. A fe­lesége megint elment va­lahová, de mikor nemso­kára visszatért, már nem hozott pénzt. Ellenben be­lliiről beriglizte az ajtót, valamit mondott Csikós­nak, aki erre a mellette lévő szekrényből elővett nyújtófával rámtámadt. — Én védekezni akartam, de az öreg ember egy székkel leütött. Elájultam. Később az udvaron tértem észhez. Mindjárt észre vet­tem., hogy overálomról a zsebeket, amiben a pénz volt leszaggatták és egy fillérig kifosztottak, össze­szedtem magam és elin­dultam, hogy rendőrt ke­ressek. Mikor megtaláltam, elmondtam mi történt. Azt válaszolta, hogy miért nem akkor szóltam, mikor kár­tyázni kezdtünk, ő nem avatkozik a dologba. A vádlott fiatalasszony másképp mondja:- Harmadszor nem is pénzért indultam. Anyám­mal megkerestük a rend­őrt, aki az italbolt zárását ellenőrizte. Kértem, hogy segítsen visszaszerezni a férjem pénzét. Ezt meg­tagadta. Visszamentünk, anyám a saját lakására távozott, közben apám is hazament. A házban csak Lakatost találtam, mert a férjem vécén volt. Mond­tam Lakatosnak, hogy leg­alább száz forintot adjon, amin ennivalót veszek a gyerekeknek. Durván el­utasított, erre kaptam a sámlit és fejbe csaptam. Aztán leszakítottam a zse­beit és elvettem tőle 12 600 forintot, az összes pénzt. Ebből tudtam meg, hogy neki eredetileg csak 200 fo­rintja volt. Kilöktem az udvarra. Ekkor jött be a férj,?m és pofon vágott azért, amit tettem. így tör­tént, többet nem tudok. Csikós Jánosné a nyo­mozás során is hasonló­képpen vallott. Ezért emel­tek ő ellene vádat rablás címén. Mit mond a rendőr? — Csikósné nekem 3000 forintot ajánlott, ha visz- szaszerzem az ura kártyán elbukott pénzét. Én azt mondtam neki, miért nem akkor hívott, mikor a fér­fiak kártyázni kezdtek. Később Lakatos jött értem, azzal, hogy elvették a pén­zét. Nekem azt nem mond­ta. hogy leütötték és ki­rabolták. Ha ilyesmit mond, orvoshoz küldöm és intézkedem. Hasonlóképpen vallanak azok a tanúk, akik jelen voltak mind a két eset­ben a rendőrrel történt be­szélgetésnél. Tanú még Berki Sándor, akihez más­nap névnapot köszönteni ment Lakatos és azt ha­zudta neki, hogy motorró] esett le, ezért sántít. A körzeti orvoshoz két nap múlva ment, aki betegál­lományba vette a fejsérü­lése miatt, de a napló sze­rint is Lakatos azzal ma­gyarázta a sebet, hogy kő esett rá a bányában. Csak öt nap múlva kért látle­letet olyan magyarázattal, hogy megverték. És a koronatanú, vagy tanúk? Csikós János és az após. ök biztosan tudják, mi tötént. Igen ám, de mindketten közvetlen hoz­zátartozók. nem kötelesek vallani. Nem is vallanak. Egy szót sem szólnak. Hallgatják némán a tár­gyalást s ki tudja, min spekulálnak az elhangzott tak alapján. Az ügyész szól. A vád­lott beismerő vallomása ellenére, bizonyíték hiá­nyában elejti a vádat. Üjabb nyomozati eljárás céljából kéri vissza az ügyiratokat. A védőnek nincs dolga, egyetért az indítvánnyal. A bíróság ítélethozatalra vonul vissza. Mindenki roppant izgalommal várja a döntést. Történt-e bűn- cselekmény valóban? Ha igen, akkor ki a bűnös: a vagyonnyi pénz elnyerője, vagy az asszony, aki visz- szavette? ö vette-e vissza Igazán, vagy a szótlan fér­fiak, akiknek most jó len­ne ismerni a gondolatu­kat? Erőszak volt-e és ha igen, miért hallgatott erről a szenvedő alany napokon keresztül? A rablás, ha megállapítható, szigorú büntetéssel jár: 2—8 évi szabadságvesztéssel sújtja a törvény. Miért vállalná ezt olyan konokul ez az érdekes asszony? A büntetőtanács elnöke végzést hirdet: — A Magyar Népköztár­saság nevében a bíróság a rablás bűntettével vádolt Csikós Jánosnét bizonyíték hiányában felmenti, a bün­tető eljárást vele szemben megszünteti. Szinte egye­dül álló eset, hogy egy rendkívül nehéz büntetést magával vonzó cselek­ményt valaki teljesen el­lentétes vallomások ellené­re, bizonyítás nélkül, ön­ként vállaljon magára, ítéletet azonban csak vi­tathatatlan bizonyítékokra lehet alapozni. Ezért az ügyiratokat azzal adjuk vissza az ügyészségnek, hogy újabb nyomozás és esetleg újabb felderített tények alapján vizsgálja meg az esetet. Ugyanak­kor felhívjuk a figyelmet, hogy ennek az ügynek a kapcsán tiltott szerencse­játék szervezésének bűn­tette is fennforogni lát­szik. A kérdéseket ez a tár­gyalás megválaszolatlanul hagyta, de ugyanakkor rá­mutatott a könnyelmű élet­mód, a felelőtlen szeren­csejátékok társadalmi ve­szélyére, mint a legember­telenebb bűnök meleg­ágyára. Ennek a megszüntetése pedig Lakatos Kálmánon és Csikós Jánosékon túl, a hozzájuk hasonló káros szenvedélyű egyének fele­lősségre vonását is köve­teli. Kondoros! János Őszi munkák idején avagy: Ahogyan karikaturistáink látják az Önkiszolgálás korában gokra Megyek. elsflózom magamnak télire a kukorleaszárat, im ügy sem számíthatok: (Endrődi István rajai vidéki kiszállás — Termel« bort — Klórmentes kútviz! (Balázs-Pirj Balázs rajza) NAIV ÖREG... eszed . Remélem, Jancsi, az őszi munkák gyors elvégzésén jár az (Szegó Gizi rajza) PONTOS MUNKAKEZDÉS A TSZ-BEN — Tudja, a kicsi jelzi a másodperceket... (Balogh Bertalan rajza) Magasvémyomás és érelmeszesedés gyógyélelmezésé- hez ajánljuk önnek a V I R O M A szörpöt. Napi 1 dl szörp teában vagy vízben hígítva jó hatású 1 üveg 26.—Ft plusz üveg. Kapható az Élelmiszer Kisker V. boltjaiban. HÍRDESSEN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents