Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)
1963-09-21 / 76. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! Népújső AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 76. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1963. SZEPTEMBER 21. Korai vetés - bő termés Aki házat épit, először lerakja az alapot, erre a falakat, majd a tető következik. Így van ez — vagy legalább is így kellene lennie — a mezőgazdasági termelésben is. Vannak alapvető agrotechnikai követelmények és ezekre épülnek rá a korszerűbb termelési módszerek. Egyik alapvető agrotechnikai követelmény most, hogy idejében kerüljön földbe a kenyérgabona vetőmagja. Sajnos, ez a fontos agrotechnikai tényező évről évre háttérbe szorul, a vetés egy részét későn végezzük el, s utána csodálkozunk, hogy hiába szórtuk ki a nagyadagú műtrágyát, hiába használtunk jó termőképességű, intenzív vetőmagot, Vetésünk nem hozta meg a ráfordítás arányában várt termést. Nem is csoda, hiszen megfelelő alap nélkül akartunk építeni, azaz termelni. Persze könnyű mondani, hogy idejében vessünk és könnyű megállapítani, hogy a szokásos agrotechnikai követelmények együttes és megfelelő módon történő alkalmazásától várhatunk jó termést. A gyakorlatban a mezőgazdász sokszor kényszerül áttésből származó terméskiesés három-négy mázsa. Ezt sajnos, nagyon is bizonyítják az idei terméseredmények. Ez a terméskiesés a tizenöt mázsás holdankénti termést feltételezve, legalább húsz százalékos, vagyis vegyünk csak három mázsa veszteséget. Ez bizony jóval több, mint a fentebb említett hat százalék, vagyis a kilencven kiló. Így felvetődik a kérdés: ha két rossz közül kell választani, miért nem választjuk a kisebbik rosszat? Különben is nem biztos, hogy a kétévenkénti kukorica-búza váltásnál okvetlen bekövetkezik a hat százalékos terméscsökkenés, hiszen ismételjük, hogy az említett kutató kísérlete trágyázás nélkül történt. Bőségesebb, nagyobb adagú trágyával tehát ez a kiesés is ellensúlyozható, de próbálja meg valaki ellensúlyozni a késői vetés hátrányait: ez nagyon ritkán sikerül, rendszerint lehetetlen. Persze tévedés lenne ezzel az egy körülménnyel megokolni az évről évre bekövetkező késői vetést. Nyilván szerepet játszik itt a rossz szervezés, a kézierő, és a gémeneti megoldásokra, sokszor pierő célszerűtlen felhaszná- kerül olyan helyzetbe, hogy lása, és akadályt jelenthet fontossági sorrendet kell ten- néha az időjárás is. Viszont nie az agrotechnikai ténye- sok gazdaságban tapasztaltuk, zők között és nem egyszer hogy a szervezéssel nem volt egyiket a másik rovására kell alkalmaznia. Az alábbiakban szóljunk néhány ilyen összefüggésről. Kezdjük először is az idejében történő vetés és a megfelelő elővetemény ellentétével. Máig is erősen hódít az a felfogás, hogy kalászost kalászos után nem jó vetni, annak ellenére, hogy tudományos körökben is sokan túlhaladottnak tartják ezt az álláspontot. A múlt évben pálbaj, készen állott a kézierő, a gépierő, dehát a termés be- érését meg kellett várni, s így egy idejét múlta agrotechnikai felfogás miatt mégis elkéstek a vetéssel. Az előveteményhez hasonlóan sokan csodát várnak a mélyműveléstől is, pedig ezzel is néha pont az ellenkezőjét érjük el, mint amit szeretnénk. Hogy a mélyművelés mindenhatóságába vetett hit mennyire megbosszúlhatja dául a kenyérgabona kérdés magát, pálda rá a múlt évi megoldásáról tárgyaló orszá- rendkívüli száraz időjárás, gos tanácskozáson az egyik amikor a 25—30 centi mélyen tudományos kutató ötéves felszántott, óriási rögökkel, kísérleti átlagokkal bizonyította, hogy amennyiben a búzát két évenként váltjuk kukoricával, trágyázás nélkül közel hat százalékos termés- csökkenés jelentkezik, az évenkénti váltáshoz viszonyítva. Ezt a tudományos eredményt sok helyen félremagyarázzák, s ellenkező előjellel használják fel, mint az célszerű lenne, vagyis elkerülni akarván a jelzett terméscsökkenését, jobb híján inkább választják elővete- ménynek a kukoricát. Próbáljuk meg lefordítani ezt a tudományos tézist a' gyakorlat nyelvére. Holdanként tizenöt mázsás búzatermést feltételezve a hat százalékos terméscsökkenés kilencven kiló kiesést jelent. Most állítsuk e kiesés mellé egy olyan gazdaság terméskiesését, ahol a merev előítélettől, az agrotechnikai irányelvek gépies értelmezésétől vezettetve nem Szarvasmarha tenyésztési értekezlet Szécsényben A megyei Nőtanács^ és a megyei Tanács mezőgazda- sági osztálya tapasztalatcsere látogatást és értekezletet rendezett tegnap délelőtt Szécsényben a szarvasmarhatenyésztésben résztvevő termelőszövetkezeti nődolgozók részére. A látogatáson és értekezleten résztvett Fehér Lajosné, a Nőtanács Országos Központjának szervezési osztály- vezetője is. A résztvevők megtekintették a II. Rákóczi Tsz majorságát, majd a termelőszövetkezet központjában Földi János elvtárs állattenyésztési brigádvezető tájékoztatót tartott egynapi munkaszervezésről. Ezután Takács Lajosné, a megyei Nőtanács munkatársa beszélt a nők szerepéről állattenyésztő munkában. Világszerte nagy érdeklődés az BUSZ 18. ülésszaka iránt Gromikó beszéde a leszerelésről az Szerte a világon derűs hangnemben imák a lapok az ENSZ-közgyűlés 18. ülésszakának megkezdése alkalmából, s találgatásokba bocsátkoznak a jó kezdés után várható eredményekről. Mint ismeretes a csütörtöki ülésen került sor az első felszólalások között Gromikó szovjet külügyminiszter, nagy érdeklődéssel várt beszédére. Gromikó elvtárs bevezetőjében megállapította, hogy a legutóbbi ENSZ-közgyűlés óta két esemény támasztott kedvező légkört: a Ka- rib-tengeri válság leküzdése és a részleges atomcsend szerződés megkötése. Ezek után az események után kialakult helyzetben világos- sabban láthatók azok az új határkövek, amelyekhez el kell jutni, hogy elérjük a nemzetközi feszültség további enyhülését és csökkenteni tudjuk a háborús konfliktusok keletkezésének veszélyét. Feltétlenül szükséges, hogy helyes tanulságokat vonjunk le a két eseményből. A legfőbb tanulság az, hogy csak a nemzetközi feszültség enyhítésének a béke megszilárdításának vonala felel meg a népek érdekeinek, ha nem hangzatos frázis, hanem konkrét cselekedetek és az államközi kapcsolatok megjavítására irányuló megállapodásokat értünk a béke szón. A második, nem kevésbé fontos következtetés: avégett, hogy a jövőben ne alakuljon ki olyan helyzet, amikor a világ egyik, vagy másik körzetében a feszültség ismét eléri a forrpontot és a nagyhatalmak közötti nyílt összetűzés veszélyével fenyeget, fel kell számolni a feszültséget kiváltó okokat, s mindenekelőtt — amire az ENSZ alapokmánya kötelez minden tagállamot — meg kell akadályozni a más államok belügyeibe való beavatkozást. Gromiko elvtárs a továbbiakban hangsúlyozta, hogy a szovjet kormány továbbra is a békés egymás mellett élés, valamint a leszerelés álláspontját vallja és éppen az álláspontok közelítése céljából fontos javaslatot terjesztett be, miszerint a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban korlátozott mennyiségű rakéta maradjon a második szakasz végéig: a szovjet kormány elfogadta a hagyományos fegyverzetek és fegyveres erők százalékos csökkentésére, valamint az általános és teljes leszerelés végső határidejének meghosszabítá- sára vonatkozó amerikai javaslatot. Javasolta, hogy hívják össze 1964 első negyedévében, vagy első felében a tizennyolchatalmi leszerelési bizottságba tartotó államok értekezletét, legmagasabb- szintű vezető személyiségek részvételével, a leszerelési tárgyalások előbbrevitele érdekében. A leszereléssel kapcsolatban szólt még az európai biztonság, valamint a berlini helyzet kérdéséről és hangsúlyozta, hogy a jelenlegi ülésszaknak feladata az is, Harmincegy millió forintot fordítanak a megyei kórház, az új gyógyszertárak és bölcsődék létesítésére hantokkal borított talajfelszín képtelen volt a néhány mili- méteres esőket magába szívni és megtartani. Képtelen volt beérni, bár a gazdaságok jórészében óriási erőket pazaroltak a rögök széttörésére, pedig jobb lett volna az időjárásra való tekintettel inkább vékonyabb, sekélyebb poros réteget biztosítani a talaj felszínén. Ahol ezt tették, idejében tudtak vetni és rcssz időjárás ide, rossz időjárás oda, mégis jó termést takarítottak be. Sok olyan példát lehetne felsorolni, hogy egymáshoz közel eső, teljesen azonos adottságú gazdaságok egyikében 15—16 mázsa búzát, másikában 8—9 mázsát takarítottak be holdanként. Ilyen ese-1 szélyezteti. Ezen úgyan pró- tekben a különbözet elvesztése Az idén tovább javult megyénk egészségügyi ellátottsága. Ebben az esztendőben 31 millió forintot költenek új egészségügyi létesítményekre. A legnagyobb ilyen intézmény az új kórház. Ez viszi el a pénz nagy részét 26 millió forintot. Az év első részében 9 milTió forintot használtak fel és a becslések szerint az év hátralévő részében ennél lényegesen nagyobb értékű munkát végeznek még el. Az elmúlt évben a munkálatok úgy haladtak, hogy a hitel egy részét már az 1963-as év terhére használták fel. Hasonló túlteljesítést várnak az építőipartól az idén is. A fontos monumentális egészségügyi intézmény mellett újabb egészségügyi intézményeket is létesítsenek az idén a megyében. Palotáson ezévben fejezik be az új gyógyszertár építését, melyet több évvel ezelőtt kezdtek meg. A befejezés költségeire mintegy 700 ezer forintot fordítanak. Hasonlóképpen gyógyszertár épül Ce- reden is. Ebben az évben kellene elkészülnie ennek a létesítménynek is, azonban, — mint a megyei tanács egészségügyi osztályán elmondották, — a határidők betartását a szállítóeszközök hiánya veegyáltalán nem írható az időjárás rovására. Isten ments, hogy most másolni kezdje valaki a tavalyi időjárásnak megfelelő agroI bált segíteni a kórház, hogy | kölcsönadta a hét néhány napjára szállítóeszközeinek egy részét a gyógyszertár épí keséhez. Már Üzemel az ugyancsak ebben az esztendőben elkészített új balassa gyarmati gyógyszertár. December 31-ig kell elkészülnie a KÖJÁL új épülete kivitelezési tervének. A 80 munkahellyel rendelkező intézmény — melyet Salgótarjánban a Bányász és Kővár útca sarkán építenek majd meg, — 12 millió forintba kerül. 1964-ben kezdik meg az új KÖJÁL épület alapköveinek lerakását és a tervek szerint 1965-ben átadják rendeltetésének. Ugyancsak folyamatban van az új salgótarjáni véradó állomás tervezése is. Az 1200 liter évi vértermelésű állomás a mostani gyermekosztály helyére kerül majd, melynek átépítését 1964-ben kezdik- meg. A pásztói rendelőintézet bővítésének kiviteli tervén ugyancsak dolgoznak. Az egészségügyi intézményekhez tartozó bölcsődékre 800 ezer forintot fordítanak. Nagyorosziban 400 ezer forint állami támogatással és községfejlesztési alap felhasználásával húsz személyes bölcsödét adnak át még az idén rendeltetésének. Somoskőújfaluban egy épületet ugyancsak 20 személyes bölcsödévé alakítanak át. Erre a létesítményre 200 ezer forintot költenek. Az új létesítmények elkészültével enyhíteni tudjuk az elmúlt évtizedek okozta elmaradásokat, tovább javul az egészségügyi ellátás színvonala, bővülnek és korszerűsödnek egészségügyi inézménye- ink. hogy intézkedéseket dolgozzon ki és hagyjon jóvá a gyarmati rendszer haladéktalan felszámolására. Súlyos feszültség Malaysia miatt távol-keleten Ismeretes, hogy az angolok által létrehozott Malaysia Államszövetség megteremtése súlyosan veszélyezteti az Indonéz Köztársaság érdekeit. Az ezzel kapcsolatos intézkedések további heves angol és Malaysia ellenes tüntetéseket robbantottak ki Djakartában. Bár az indonéz kormány erélyes intézedéseket hozott a rend fenntartására, szavatolta az ország területén tartózkodó brit állampolgárok biztonságát, rámutat, hogy teljes mértékben meg tudja érteni népe felháborodását azok ellen, akik most gyakorlatilag Malaysia élére álltak. A helyzet addig fejlődött mindezek ellenére, hogy riadókészültségbe helyezték Nagy-Británnia távolkeleti fegyveres erőit, és az angol külügyminiszter kilátásba helyezte a diplomáciai kapcsolatok megszakítását is Anglia és Indonézia között. Algéria új kormánya támogatja az afrikai felszabadító - mozgalmakat A hét közepén megalakult új algériai • kormány tevékenységéhez nagy reményeket fűznek a felszabadító mozgalmakat vívó afrikai népek. Erre a reménykedésre elsősorban az adott okot, hogy Ben Bella az új kormány megalakítása után az Afrika Napja alkalmából rendezett nagygyűlésen beszédet mondott, amelyben bejelentette, hogy Algéria fegyverekkel <i- m ogat ja az afrikai felszabadító mozgalmakat. A felszabadító összafrikai hadseregben teljesítendő szolgálatra mintegy ezer embert képeznek ki. Két műszakban termel a bútorgyár A Balassagyarmati Bútorgyártó Vállalat termékei ma már országos hírűvé váltak. Kombinált szekrényei keresettek a bútorüzletekben. S hogy több bútort készítsenek /ni- nél több családhoz jusson el a balassagyarmati kombinált- szekrény, kétműszakos termelést vezettek be a gyárban. Fényképező gépünk lencséjével a bútorgyárba látogattunk el, ahol a gyár legjobb dolgozóit örökítettük meg. Kiss Orbán évek éta dolgozik becsülettel a vállalatnál. Ónodi Mihály Ipari tanulóval a kombinált szekrények ajtaját a kívánt méretre vágja. művelésnek sem, sőt nagyon vélekedik, az téved. vetnek kalászost kalászos technikát! A mezőgazdasági után, hanem megvárják a ku- termelésben nincs sablon és korica beérését, mondván, a fent említettek ellenére hogy az mégis csak jobb elő- nem vagyunk ellene a mély- vetemény, mint a kalászos. A kukorica érése és betakarítása különösen az északi és dunántúli részeken, de sok esetben máshol is októberre esik, amikorra a talajt már rég elő kellett volna készíteni a vetéshez, hogy ülepedhessék, kellően beéredhessék. Ám a betakarítás rendszerint elhúzódik október végére, sőt november elejére, közben a munkát hátráltató esők is jöhetnek, vagy olyan nagy szárazság, mint tavaly és így húzódik a vetés ideje is november végére és nem ritkán december elejére. A késő veegymillió hold maradt szán- nősen ha — mint jelenleg sok tatlanul. Azt mondhatja erre helyen szokásban van — a ta- valaki, hogy ez a kérdés vasziak után őszieket vetünk. messze esik a kenyérgabonakérdés megoldásától. Aki így is pártoljuk, mert ilymódon vastagabb lesz a talaj termőrétege, több nedvesség tárolására válik alkalmassá. Ugyanakkor azonban megállapíthatjuk, hogy szárazságra hajló éghajlatunkban a mélyművelés ritkán válik be közvetlenül a kenyérgabona alá alkalmazva. Inkább a tavaszi vetések eredmény, alá szántsunk jó mélyen az szerkezete Képzeljük csak el, hogy a tavasszal felszántott lágy föld száraz időjárás esetén sziklakeménnyé lesz és ezt kell nyáron vagy ősszel vetésre alkalmas állapotba hozni. Gyötrelmes, eiiőt pazarló munka ez és a ráfordított költséggel, fáradsággal ritkán áll arányban az elért termés- miután a talaj is elromlik, ilyelőző nyáron vagy ősszel, de módon hosszú időre lehetet- sajnos, itt is évről évre rend- lenné tesszük a talajbaktériu- szeressé vált a lemaradás Az mok működését, a talaj kívá- elmúlt négy év átlagában natos „beéredését”, pedig ez évenként ősszel országosan feltétlen fontos lenne, külöösszefoglalva: teremtsünk rendet az egymást keresztező, egymásnak ellentmondó agrotechnikai felfogások között, olyan értékrendet kialakítva közöttük, ahogyan az egy-egy gazdaság adottságainak legjobban megfelel és különösen kezeljük fontosságuknak megfelelően az alapvető agrotechnikai követelményeket. Meggyőződésünk, hogy ezek következetes érvényesítésével előbbre léphetünk a kenyérgabonakérdés megoldásában főleg akkor, ha idejében a földbe kerül a vetőmag. És ma ez a legfontosabb! Teszkó Sándor Pribeli Sándor a szerelőműhely ben dolgozik Immár 12 éve. Most Is a kombináltszekrényck ajtajának Illesztésén munkálkodik.
