Nógrádi Népújság. 1963. szeptember (19. évfolyam. 71-78. szám)

1963-09-14 / 74. szám

2 NÓGRÁDI NÉPÜJSAó 1963. szeptember 14. VIDÁM RAJZOK A BÉKÉRŐL BÉKÉS CÉLOKRA r — Talán a bácsi a papa. hogy ennyire izgul? — Félek, hogy 1» itt születik valami, akkor én elve­szítem a tariásdí jam... (Erdei Sándor rajza) o SZŰtÖ SZOBA (Balogh Bertalan rajza) A SZÜLŐ SZOBA ELŐTT D Í ATOM-CÍEND úmús MAI GVEREK — Csomót kötünk rá, hogy el ne felejtsük: háború is volt a világon m újság* a külpolitikában ? A rádióaktív szennyeződésről KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS HAZAÉRKEZETT BUDA­PESTRE, de azért a nemzet­közi események színteréről nem került le a magyar és a jugoszláv kormányfő találko­zója. Közös közlemény rög­zíti a találkozáson folytatott tanácskozás eredményeit. A közlemény megállapítja, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság népei a két or­szág sajátos adottságainak alapján különböző viszonyok között dolgozva jelentős ered­ményeket értek el a szocia­lizmus építésében. Kétségte­len a két ország kapcsolata és az utóbbi években nagy mértékben kiszélesedtek és minden vonatkozásban kedvezően fejlődtek. Ez a kapcsolat nagymértékben hozzájárul egymás jobb meg­ismeréséhez és a barátság el­mélyüléséhez. A közlemény megállapítja, hogy közös óhajtól vezéreltetve a két szomszédos szocialista ország minden lehetőséget felhasz­nál az együttműködés fej­lesztésére, mert a kapcsolatok szélesítése megfelel mindkét nép érdekeinek. A tanácskozáson különös figyelmet szenteltek a két ország gazdasági együttmű­ködésének, Már ma is pozi­tívan értékelhetjük az áru­csereforgalom eddiqi alakulá­sát és az ipari kooperációk fejlesztésére tett intézkedése­ket. Természetesen az együtt­működés fejlesztésének fon­tos feltétele, hogy a jövőben még nagyobb rendszeresség­gel kell fejleszteni azokat a kapcsolatokat, amelyek elő­mozdítják egymás tapasztala­tainak hasznosítását, a két nép építő munkáját, a szocia­lizmus építésének gazdasági és társadalmi haladását. A közlemény hangsúlyozza, hogy a tárgyalófelek egyetértettek azzal, hogy a béke és szo­cializmus erőinek világszerte történő tömörítésére szükséges és hasznos a vélemények időnkénti kicserélése, az idő­szerű nemzetközi kérdésekről és az ezen kérdések rende­zését szolgáló együttműködé­si lehetőségről. Mindenesetre a találkozás legfőbb pozitívumaként azt emelhetjük ki, hogy azonos érdekekért küzdő országok megtalálják a közös hangot, amelyből mindenképpen a két ország dolgozó népe és nem utolsó sorban a szocia­lista tábor megfelelő hasznot nyer. A KÖZELGŐ ENSZ-KÖZ- GYÜLÉS HATÁSÁRA meg­élénkült a diplomáciai gépe­zet mozgása, A világszerve­zet munkáját kétségtelen nagymértékben módosíthatja és hatékonyabbá teheti az a javaslat, amelyet Fedorenko szovjet küldött terjesztett elő. Az indítvány értelmében a biztonsági tanács hat nem ál­landó tagságát meghatározott földrajzi körzetek képviselői között osztanák fel, úgy, hogy nagyobb szerep jutna a vi­lágban megnövekedett súlyú semleges országoknak. Az indítványnak egyéb­ként abban van nagy jelentő­sége. hogy végre rendet te­remtene a biztonsági tanács évek óta vitatott, nem állandó tagsága körül. A hat hely el­osztására ugyanis nincs ponto­san megállapított szabályzat. Eddig csupán 1946-ban Lon­donban kötött egyezmény alapján jártak el. Ezt a meg­állapodást azonban a nyugati hatalmak minduntalan fel­rúgták. A londoni feltételek szerint egy hely a keleteuró­pai szocialista országokat il­letné meg, de az elmúlt esz­tendőkben ritka eset volt, amikor valóban szocialista or­szág kapta a képviseleti jo­got. Most is a Fülöp-szigeti megbízott ül ezen a helyen. A Szovjetunió következetes békepolitikjjának jelentős eredmé­nyeként 1963 augusztus 5-én Moszkvában i Szovjetunió, az Ame­rikai Egyesült Államok és Nagy-Britannia képviselői részleges atom- csend-egyezményt Írtak alá, melyhez egy tónap alatt 86 független állam csatlakozott. A szerződés a világűrbeli, a légköri is a vízalatti nukleáris fegyverkísérletek megtiltását tatralmazza. Ismeretes, hogy a fel­sorolt atomkísérleteknél keletkező rádióakív termékek — közöt­tük a stroncium elem 90-es izotópja is — szennyezik legerősebben földünk felszínét. Mellékelt térképünk — mely a Newsweec című amerikai folyó­irat augusztusi számában közölt térképanyag felhasználásával ké­szült — a kísérleti atomrobbantások kövekeztében keletkezett és a földünk felszínén ezideig felhalmozódott ,stroncium 90” földrajzi elterjedését ábrázolja. A „stroncium 90” sugárzása következtében különféle módon (pl. fehérvérűség, életkor megrövidülés, fizikai és szellemi tekintetben csökkent értékű utódot stb.) hat károsan az emberi és állati szervezetre. A térképen a rádióaktív szennyeződés mértékének négyzet­kilométerenkénti megoszlását millicurieben túltettük fel. A millicu- rie a curie ezredrésze. A curie a rádióataivitás mértékegysége, mely egy gram rádiumnak másodpercenkénti eomlásszámát mutatja. A jelenlegi szennyezettség mértékének öazehasonlítására meg­említjük, hogy ha például a 19 millicurie siennyezettségfl terület egy négyzetkilométeréről összegyűjtenénk a .stroncium 90” izotó­pot, akkor olyan mértékű rádióaktivitás kelekezik, mely mellett csupán egy sugárvédelemmel korszerűen felszerelt izotóp-laborató­riumban lehet dolgozni. Az idén lejár a Fülöp-szige- tek Venezuela és Gha­na kétéves mandátuma. A szocialista tábor az őt megillető helyre Csehszlová­kiát jelöli. A nyugatiak a Délkelet Ázsiának járó man­dátumot Malájföldnek akar­ják jutattni. viszont erre a helyre Elefántcsontpart is pá­lyázik. A nyugati hatalmak most arra szeretnék rávenni Elefántcsontpartot, hogy Cseh­szlovákia helyét kérje. így tehát várható, hogy a bizton­sági tanács három új, nem állandó taginak megválasz­tását heves, politikai harcok kísérik majd Egyébként az ENSZ-köz- gyűlés keddei megnyíló ülés­szakának jeentös eseménye lesz Kennedy elnök várható felszólalása. \ hírügynöksé­gek jelentése szerint az ame­rikai államfő íz ülésszak har­madik napjai jelenik meg az ENSZ székiázában s mond beszédet. 4° — Iszol egy feketét? — kérdezte, mikor le­ültetett s vártam, hogy a bólintásomra meg­nyom egy gombot, ahogy másutt láttam, belibben a titkárnő pá­rolgó kávéval és ügyes­sége dicséretét provo- kállú mosollyal. De nem, a főkönyvelő még felvette előbb a csörgő telefon kagyló­ját. valami bérügyi té­máról adott felvilágosí­tást, aztán kinyitotta a szekrényét, kiszedte a kellékeket és vizet, ká­vét tett a gépbe majd bekapcsolta. Nincs tit­kárnője. — Megse kérdeztem, a hosszút, vagy a rö­videt szoktad? — és végigsimítva homloká­ba hulló szürke fürt­jeit leült velem szem­be. Cigarettával kínált s felém nyújtott kezén láttam a finom reme­gést. Ennek az ember­nek lámpaláza van, mint egy érettségiző diáknak, mint egy el­ső szerepes színésznö­vendéknek gondoltam magamban. Eszembe jutott az el­ső találkozásunk. Hat vagy nyolc éve volt már, nem tudom. Bu­dapestre utaztunk a reggeli gyorssal. Ö másodmooávcl volt s én a hajnali keléstől didergőn a fülke sar­kába húzódva aludni szerettem volna. De éles. vitázó hangját hallva csukott szeme­im mögül is láttam széles gesztikulálósát és fényes szemeit, A fi­atalokról, a gyári if­júsági mozgalomról be­szélt s az idősebbek szűklátókörűségéről, meg nem értéséről. Védte a fiatalokat úti- társával szemben. Elő­ször bosszantott a za­varás, azután egyre jobban érdekelt a té­ma, és bekapcsolódtam én is a beszélgetésbe, észre sem vettük, hogy vonatunk behúzott a Keletibe. A leszállás­kor mutatkoztunk be. — Novak István va­^pisJa tweu, CL {Äköiuwelß gyök, szervusz — és már el is tűnt a tu­multusban. Csak bá­multam utána. Hiszen én megesküdtem volna, hogy az ifjúsági moz­galom egyik lelkes ve­zetője. Novak István pedig akkor a négy és félezer létszámú acél­árugyár főkönyvelője volt. Ma is az. Ebben a minőségében keres­tem fel hivatalában. — Nem vagyok én jó riportalany, kár az idődet tölteni velem — szabadkozott előző nap a telefonban, mikor felhívtam. És a főkönyvelői szo­bában. egy csésze sa­ját maga által szerví­rozott fekete mellett jól megfigyeltem, hegy a két ■ órás beszélgetés utolsó harmadában ol­dódott fel csak egészen. Pedig mi az első ta­lálkozás óta nagyon sokszor vagyunk együtt a közös munkásőr fog­lalkozásokon. Igazából ott is ismertem meg Novak Istvánt. A hatal­mas. országos jelentő­ségű nagy gyár harma­dik számú vezetőembe­re, akinek gondjaira évi másfél millárd fo­rint érték forgalmazása van bízva, aki 120 számviteli dolgozó von- tos, időre megszabott munkájáért felel, 1957 márciusa óta, amikor felöltöttük a munkás- őr egyenruhát, száza­dunknál a legnagyobb készséggel és hiányzás nélkül vénzi vállalt fe­ladatát. Ott is, abban a harci egységben is a leatöbh társnak „Pis­ta bácsi”. Mert a beosztottai között, a gyár több ezer dolgozója között is „csak” így szólítja meg a legtöbb ember. A munka, a józan és éles ész, a szerénység és emberség által ön­kéntelenül kiváltott tisztelet megnyilvánulá­sa ez. Meg az, hogy ez az erősen őszülő negy­vennégy éves, szikár termetű ember — ahogy hivatásos ifjúsá­gi vezető volt a fel- szabadulás első percé­től hosszú éveken át — a lelkében, a szépért, modernért és merész megoldásokért való ra­jongásában ma is fi­atal. és azt hiszem, ez a tűz alszik ki benne ut'.liára. 1935-ben. szinte gyer­mekként került a gyár­ba. Először a huzal­műben .aztán a ková­csológyárban volt munkás. Negyvenötben belépett a kommunis­ták pártjába, szervez­te az ifjúságot, szak- szervezeti titkár volt, majd adminisztrációs munkakörbe került. A nyilvántartás vezetője­ként elvégezte a két éves üzemgazdasági is­kolát. bérosztályvezető lett és 1953-ban a fő­könyvelő helyettesévé nevezték ki. Egy év múlva már a nagy gyár főkönyvelője. És azóta is. — Azt mondják az ilyen emberre, számku­kac. Pedig pajtás, mi a számok mögött ha- misítatlanúl látjuk a termelőmunka folyama­tát. a legkisebb műhely mozgását, éppen úgy mint az egész üzemét. — Azért ma már nem úgy van. mint öt­hat évvel ezelőtt, meg még régebben. Hiszen a mérnökök is közgaz­dászokká képezik át magukat. Ez a mi szép szakmánk értékét jel­zi. Elmondja, hogy egy­re nagyobb a követel­mény a számviteli munkában. A mérleg­képes könyvelői képe­sítés után ügyvitelszer­vezői tanfolyamon vett részt, de ezt már ti- zedmagával tanulta. A beosztottak között sok kiváló szakember van, sokat adtak közülük az évek folyamán a me­gye más ipari üzemei­hez vezetőnek. Akik itt vannak, állandó to­vábbképzésben része­sülnek. Csak a női be­osztottak. továbbtanulá­sa nehézkes a máso­dik műszak gondjai miatt. De Novák Ist­ván példája kézenfek­vő és követésre ösztön­zi a számviteli dolgo­zókat. — Most egy éves elő­készítő tanfolyamot végzek és jövőre neki vágok a főiskolának. Nézd, én sok műszaki ismeretet felszedtem itt a huszonnyolc év alatt, de azért mégse szeret­nék lemaradni. Fáradhatatlan. Idejé­nek felét lefoglalják a különböző szintű tár­gyalások. Vitázik a gyárban, vitázik a mi­nisztériumban, de ha egy-eqy dologról meg­győző érvei vannak, határozottan kitart az álláspontja mellett. Ide­jének a másik fele a szervezett munka, Egy- egy részleg tevékeny­ségének a vizsgálata, szervezése, az újabbnál újabb szakmai előírá­sok tanulmányozása. Zárlati munkák, elem­zések. és az elemzések megkövetelte intézkedé­sek. „Szisztémája”. hogu nem tan fogadó napot. Hozzá bárki bármikor P— -n-'n.poi?, is. „Pista bácsi, levon­tak p béremből” „Pista bácsi, másnak adták a lakást.” ..Pis­ta bácsi, féléve beteg az asszony, segély ké­ne.” Novák István ebéd után vagy este későn még bemegy valame­lyik üzembe, az em­berek, a gépek, közé. ..Olyan most is, mint fiatal korában, mikor velünk dolgozott” — így beszélnek róla a munkások. Igen, olyan egyszerű, olyan őszinte olyan negértö. A nagy többezre család egyik tagja, tkiben „rangos” létére sm csalódtak társai. , a család, a kisebb cukid éppenúgy szereti, éppenúgy ra­jong ért, az otthon is szerérten olvasgató, kertészkéő, tréfálkozó férjért, éesapáért. — A lagyobbik lá­nyom met ment. gép­ipari tecnikumba, ne­ki már tgítenem kell. Fiam ngyedikes, ki­sebb lánpm harmadi­kos az Italános isko­lában. A asszonynak van gondi velünk ép­pen elég, — Nevetve mesélte acsaládi rend­szeres programot. Nyolc-tíz apilapot, fo­lyóiratot :Isorclt, ami­ket olvas, szakkönyve­ket böngéNéha mo­ziba mének, jó idő­ben kiráiulni, két évenként üdülőbe _ m indig eg'itt. A tévé, a tanulás, ■gy-két jobb sporteseméy — és mindez jra meg meg újra zernyi szál­lal kaptolódik az üzemhez, lert hiszen „a Sese nem jól szerepelt pgint”, lát­ta ma gépiik testvé­reit a hirlóban Né- metországbt” „valami speciális szervezési módszer uh kutatok, kegy az tíkalkuláci- ónk több támpontot adjon a nűszaklak- nak.” .. .És a leszélgetés végén. — Hát m elmégy? Most akarta előven­ni a mérleg, az ada­tok miatt ./termelés- emelkedésűm 81 szá­zaléka a tenelékeny- ségböl eredt.,iézd eze­ket. Mi? Eznár nem kell? Hát a:or mi érdekel? „Csak” az ember. Pista bácsi. . főköny­velő. Az egyezőségé­ben is tisztelet keltő, a követésre bátran ajánlható vezö érde­kel. Akiből njint so­kat megismerj,. Eny- nyi elég. KondorosiJános

Next

/
Thumbnails
Contents