Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)

1963-08-03 / 62. szám

Az fISZWP Xói*i*sí«l megyei Pártbizottságának

határozata

az építőipai* ez tekintettel a tél

a második félév feladataira

munkájáról, a lemaradás pótlására,

s

A tél okozta lemaradást az ipar túlnyomórészt pótolta. A második féléves terv teljesítéséhez jó munkalendülettel kezdtünk hozzá.

Az építőipar lényegesen elmaradt tervének teljesítésétől. Pártszervezeteinknek ezért ebben az évben megkülönböztetett figyelemmel kell foglalkozni az építőipar munkájával, minden erőt a terv teljesítésére kell fordítani, mert az első félév során tett intézkedések nem hozták meg a várt eredményt. E helyzet parancsolóan követeli meg, hogy a második félév kezdetén leszűrjük az első féléves tapasztalatokat, s megszabjuk a második félév feladatait.

Az állami, valamint a tanácsi építőipari vállalatoknak 1963-ban 11 százalékkal nagyobb feladatot kell megoldani. E feladat teljesítése igen komoly erőfeszítéseket követe] különösen, ha figyelembe vesszük az 1963. év sajátosságait. Ezek:

!• A tél okozta kiesés a korábbi évekkel szemben igen számottevő, közel 250.000 munkaóra 16.5 milliós termelési kieséssel. Az építőipart felkészületlenül érte a tél.

2* Eftbez, iárvdt,.. hogy az 1963-as munkák tervezései elhúzódjak, 1963 májusában az építkezések kétharmadára a tervdokumentáció még nem volt leszállítva.

Salgótarjánban a távfűtés szükségessé tette néhány folyamatban lévő beruházás tervének módosítását.

3. Salgótarjánban 1963-ban vette kezdetét a város rekonstrukciójának szélesebb kibontakozása, s a szanálá- sos területen való építkezés nehézségei néhány építkezésnél hátráltatták a kezdést.

4. Az 1963-as feladat teljesítésénél a szokványos építkezéstől eltérő szálloda, kórház, a kultúrház nagyobb szaktudást igényelnek, gondosabb gépi- és létszámgazdálkodást követelnek meg. Ez a vezetést nagyobb feladatok elé állította. A középblokkos lakásépítést tömegméretekben 1963-ban valósítjuk meg.

5« Az Állami Építőipari Vállalat vezetésének tevékenységét 1963-ban jelentősen befolyásolták a személyi problémák. amely az elhúzódó vizsgálatok következtében az érdeklődést sokáig lekötötte.

a közelmúltban fejeződött be az állami épitőipar felső irányításának átszervezése. Ez közvetve kedvezőtlenül hatott ki a vállalat tevékenységére. Nem kielégítő a tanácsi épitőipari vállalat felsőbb irányítása sem.

összefoglalva megállapítható. hogy a megyei jellegű építőiparunk az 1963-as feladatokra kellően nem, készült fel. Az építőipari vállalatok a» első félév során felmerülő nehézségeket nem tudták megoldani.

Az épitőipari munkások körében kedvező légkör van a terv teljesítéséhez, számtalan tanujeie van a munkások aktivitása kibontakozásának. A vezetés színvonala alacsony- fokú nem tudta biztosítani a feltételeket, a munkások aktivitásának telies kifejtéséhez, a munkalendület széleskörű kibontakozásához. Újváriakkor azt is megálló olthatjuk, hogy a megye munkásai között a viszonylag kevésbé szervezett, tradíciókkal kisebb mértékben rendelkező új munkásgárda éppen az építőiparban van. Bár a törzs- gárda kialakult, igen sokan járnak vidékről, viszonylag kevés a párttagság aránya, az ipar jellegének hatására is hiányos a politikai tömegmunka, alacsonyfoku a párt- szervezetek gazdaságszervező tevékenysége.

E tényezők nagyrészének hatására az építőipar az I. félévi tervét nem teljesítette. Az Állami Építőipari Vállalat 1963-as építés termelési tervét több mint kétszáz millió Ft-ban hagyták jóvá.

Az első féléves tervet az állami építőiparban 78 százalékra, a tanácsi építőipar- 77 százalékra teljesítette.

Az Állami Építőipari Vállalat első negyedévi tervének a felét sem teljesítette, mintegy 16,5 millió Ft-al maradt el .A második negyedév során a lemaradás. még 4 millió Ft-al növekedett, s így meghaladja a 20 millió Ft-ot.

Kedvezőtlenül alakult a

Az építőipar éves terve a felsorolt nehézségek ellenére teljesíthető. Az építőiparban közismerten a III. negyedév szokott a legeredményesebb lenni. Már a III. negyedévben elérhető .hogy a több. mint 20 millió Ft-o6 lemaradást pótoljuk. Az építőipar III. negyedévi építési szerelési tervét 64 millió Ft-ban határozták meg. E feladat teljesítése komoly erőfeszítéseket követel, a vállalattól.

Az építőipar 1963. II. félévi tervét összhangba kell hozni az éves kijelölésekkel. s amelyeknél a műszaki feltételek nincsenek biztosítva, sem a tervdokumentáció leszállítása, sem a szerződés- kötés lehetősége nincs meg,-t» Üzemi beruházásoknál:

Ezévben az üzemi beruházások . szétaprózotlan jelentkeznek. Ez akadályozza az építőipari kapacitás koncentrálását. A létszámhiány következtében az egyes üzemekben folyó beruházások építkezései meglassultak

(Romhány, Acélárugyár, Kenyérgyár) még más objektumok építésének elkezdésére nincs meg a biztosíték. Elengedhetetlen éppen ezért, hogy a kapacitásnövelő üzemi építési beruházásokat a vállalat kiemelten kezelje. Ennek érdekében a beru- , házó vállalattal egyetértésben, annak termelését alapvetően nem sértő módon el kell érni, hogy a beruházó vállalatok építőipari szakmunkásokat az építőipari vállalat rendekezésére bocsájtsa- nak. Ez a munkaerő mindenekelőtt a bora hó zó vállalatnál legyen foglalkoztatva. Ebben az értelemben a beruházó vállalatok fölötte® iparhatóságaikat keressék meg és létszámgazdálkodásukat ennek megfelelően alakítsák.

2- Termelőszövetkezeti beruházások:

A termelőszövetkezeti beruházásoknál különböző té- nvezők hatására a lemaradás viszonylag nagvobb és csak igen szervezett munkával hozható be. A termel ős’övetke- zeti építkezések a többihez vtozonvítva szervezetlenebbül folynak.

termelékenységi tervek teljesítése. Az állami építőiparban 96,7 százalék, a tanácsi építőiparban 87 százalék.

A tervek nem kellő teljesítésében jelentős tényezőként szerepel a munkásiéíszám hiánya. Az állami építőiparban közel 300, a tanácsi építőiparban kb. 100 munkás hiányzott a félév során.

Az építőipari vállalatok egyéb mutatói szintén kedvezőtlenül alakultak. Az Állami Építőipari Vállalatnál a megengedettnél nagyobb az anyagkészlet, béralapjukat a félév során jelentősen túllépték.

Az építőipari vállalatok tevékenységét még ma is nagyon zavarja, hogy a kijelölések nincsenek összhangban a reális beépítési lehetőségekkel, a tervdokumentáció, a szerződéskötés, az anyagrendelés helyzete lényegesen elmarad a kívánt színvonal mögött

törölni kell az éves kijelölési programból. Abból kell kiindulni, hogy az üzemekben a kapacitásnövelő beruházások, a termelőszövetkezeti beruházások, a lakásépítkezés, iskolaépítés, mindenképpen kerüljön megvalósításra. Figyelembe kell venni az egyes építkezéseknél az előkészítési fokot, biztosítani kell, hogy a II. félévben az építkezés koncentráltsága tovább, fokozódjon.

Az' építkezések sorrendjének megállapításánál a nép- gazdasági érdekekből, a gazdaságossági szempontokból, a termelőkapacitás koncentrálásából kell kiindulni, s másodlagosan kell kezelni az építési vállalatok forint tervének teljesítését.

A termelőszövetkezeti istállóépítkezéseket jelentősen hátráltatja a tetőszerkezetek időbeni tervmódosítása, s az ehhez szükséges szerkezetek hiánya, a nagyfokú szétszórtság, a gépesítés alacsony színvonala. A 100 férőhelyes istállók építésénél a munkát nagyrészt csak a közelmúltban kezdték el. Kedvezőtlenül halad a baromfiólak és csibenevelők építése, amelyeknél a fűtési és szellőző berendezések időbeni visszaigazolása megoldhatatlan.

A tsz beruházási iroda a szocialista szerződésben vállalt kötelezettségének egészében nem tett eleget, a tervdokumentációhoz és a szerződéskötéshez szükséges előfeltételeket egészében és időben nem biztosította. Emiatt a szerződéskötések általában egy negyedévet elhúzódnak, s a beruházáshoz szükséges építőanyagot csak késve tudták megrendelni. Az alvállalkozók a kívánatos határidőre nem szállítanak. A termelőszövetkezeti építkezéseken a létszámhiány a vállalati átlagnál súlj-osabb.

Elengedhetetlen, hogy a II. negyedév során a termelőszövetkezeti építkezések a vállalat egész tevékenységében központi helyet foglaljanak el.

Lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy a termelő- szövetkezteknél felszabadítható munkaerőt, a termelőszövetkezeti építkezéseknél be lehessen vonni .A terme- 1 őszövetkezetek építő brigádA r. építőipar előtt álló feladatok

Az építkezés fő területein az alábbi feladatok vannak:

jajt, kisiparosokat fokozottabban be kell vonni a szövetkezeti, az építési feladatok teljesítésébe. Ügyelni kell arra, hogy a tsz-ek építő brigádjai az üzemi épületeket

építsék és szerepüktől eltérő vállalkozásba ne kezdjenek. Mivel az állami építő1963-as lakásépítési tervünk teljesítése biztosított. El Kell érni, hogy a lakások átadása ne húzódjon el év végére, mert ez jelentős minőség- romlást eredményez. A technológiai folyamaitok betartásával, fokozott társadalmi ellenőrzés bevezetésével, lényegesen javítani kell a lakások minőségét. Kedvezőtlenebb a helyzet az 1964-ben átadásra kerülő lapásépítés beindításánál. A szanálás meggyorsításával az építkezés mielőbbi elkezdésével és ezévi jelentősebb előrehaladásával lehet csak biztosítani a jövő

Az 1963-as tervlemaradás kihatott a kultúrális jellegű építkezésekre is. A salgótarjáni kultúrház 7,2 miílús évi beruházási keretből az I. félévben csupán 1,2 milliót teljesítettek. Mindenképpen

gyorsítani kell a kultúrház építését, mert különben az 1964-es éwégi átadás nem biztosított A tervezettnél később kezdődött a sajtószékház nyomdai csarnokház és pártszékház építésének beindulása is. A sajtószékház nyomdai csarnokrészének építését lényegesen gyorsítani kell, mert az import nyomdagépek leszállítására a közeljövőben sor kerül. A szálloda 1963. évi átadására a műszaki lehetőség még biztosított ,a munka üteme azonban nem kielégítő, s így veAz épitőipari vállalatok feladataikat csak igen nagyfokú szervezettséggel, az irányító szervek lényegesen jobb és tervszerűbb munkájával lesznek képesek ellátni.

Minden szinten emelni kell a vállalatvezetés színvonalát. A vállalatoknál a legsürgősebb feladat, hogy reális és átfogó műszaki intézkedési tervek készüljenek a második féléves terv teljesítésének elősegítésére. A műszaki intézkedési terveket az építésvezetőségek bevonásával kell elkészíteni. E terveket összhangba kell hozni a műszaki fejlesztés témáival, a tervteljesítést elősegítő témákat előnybe kell részesíteni. Ilyen módon érhető el, hogy a vállalatok műszaki fejlesztése gyorsuljon, hogy a termelékenységi kötelezettségének eleget tudjon tenni..

Ha havi előrelátásban is, meg kell oldani a programozást egyenlőre. Lényegesen javítani kell a gazdaságos- sági elemző munkát. A Vállalatnál túltengő jogi szemlélettel szemben a műszaki és közgazdasági elképzelések kidolgozását és realizálását Kell előtérbe helyezni.

Javítani kell a vállalati osztályok és főépítésvezetés, ép itésvezetés kapcsolatát. Külön szervezési csoportot kell létrehozni a vállalat köziparban a munka termelékenysége duplája, mint a tsz építő brigádjaiban. A III. negyedévre biztosítható létszámot az állami építőipari vállalathoz és a tanácsi építőipari vállalathoz kell koncentrálni.

évi lakások időbeni átadását. Ez azért is fontos, mert VII VIII emeletes épületek építése most kezdődik el, s ennek átfutási ■ ideje hosszabb.

Az acélárugyári emeletráépítés elkezdése 1964-re húzódik át, időben meg kell teremteni a ráépítés előfeltételeit. Időben kell elvégezni a Rokkant-telep felső terület mélyépítési munkálatait. A lakásépítés területén a jövőben a folyamatos építésszervezés a korszerűbb építési módok pl. az előregyártás bevezetését mindenképpen szorgalmazni kell.

szélyben van az ezévi átadása. A szálloda ezévi átadása gazdaságossági szempontból is igen indokolt. A salgótarjáni kórház építésének üteme megfelelő, a gyermek- osztály a közeljövőben átadásra kerül. Az iskoláit tatarozása biztosított augusztus végére, lényegesen javítani kell a munka minőségét.

Összefoglalva: az építési

beruházások elhúzódása veszélyezteti a második 5 éves tervünk sikeres teljesítését. Pártunk, kormányunk megadta a lehetőségét annak, hogy megyénkben üzemeink, termelő- szövetkezeteink, városaink, falvaink korszerűsödjenek, fejlődjenek. Rajtunk múlik, hogy a lehetőségekkel tudunk-e élni. terveinket valóra tud- juk-e váltani.

pontjában, amely egyenlőre a tervlemaradás behozásának konkrét kérdéseivel foglalkozzon, de amelynek tevékenységét a későbbiek során állandósítani lehet.

Javítani kell a tervező, beruházó és az alvállalkozókkal való kapcsolatot. Továbbra és hatékonyabban kell megtartani az e szervekkel történő kooperációs megbeszéléseket. A kooperációs megbeszéléseken az illetékes pártbizottságok képviselői is vegyenek részt.

Azokat a szállító vállalatokat, amelyekkel kapcsolatban nehézségek vannak, időben külön is meg kell keresni és kérni kell segítségüket a vállalat tervteljesítése ércekében.

2

A legnagyobb tartalékok a munkaszervezés lényegesebb megjavításában rejlenek. A munkaszervezés terén szigorú rendet kell teremteni. Az anyagellátás és szállítás, a gépi kapacitás és létszám- keretek összhangjában a legfontosabb és nagyobb objektumoknál hetente. naponta kell értékelni a munkaszervezés hiánvosságaiból kieső veszteségidőket.

Nagy súlyt kell fektetni a munkahelyek előkészítésére, a segédmunkaerő kalló biztosítására, a technológiai folyamatok sorrendjére. El kell

kerülni a felesleges hajszákat, a kapkodást, a szakipari munka lökésszerű, kellő ütemezés nélküli felhasználását. Ezáltal az anyagkészlet is jelentősen csők kenthető lesi. Főleg a befejezés előtt alió épületeknél kell fokozni' a szervezett séget.

A munkafegyelém további megszilárdítása érdekében a szabad szombatok előtti' péntek a nem szabad szombatok, a hétfői munkanapok kidolgozása nagyon nagy tartalékot rejt magában; Gazdaságosan kell igényelni, kellő politikái előkészítés alapián a vasárnapi műszakokat.

Az erre vona+kozó intézkedések végrehajtását a legnagyobb határozottsággal. de nem mereven kell megvalósítani. A fegyelmi lazaságokra időben fel kell hívni a figyelmet. és kellő intézkedésekei kell tenni a pontos munkakezdésre .a munkaidő teljesebb kidolgozására. Külön meg kell vizsgálni, hogv a hétfői munkakezdésre az autóbuszokat pontosan állítsák ki. a behozott munkások útközben ne csellengjenek, kevesebb legyen a várakozási idő.

Ennek érdekében szükség esetén az üzemeknél meglévő buszokat is igénybe kell és lehet venni. Meg kell vizsgálni a napi járatok esetleges bővítését, amennyiben ez ,nem jaj: túlzott anyagi kiadással a vállalat részéről.

A vállalaton belül továbbra is helyesen kell gazdálkodni a túlóra kerettel, a nyújtott műszakokat megfelelően előkészítve kell az egyes objektumokon szükség esetén bevezetni.

3* Ahol csak lehetséges elkeli érni. hogy a meglévő gépeket jobban használják ki. A toronydarú Írnál lehetőség szerint be kell vezetni a kettős műszakot. A gépek javításánál csölckenteni kell a javíítási időt. Ennek érdekében a nagyüzemek TMK részlegeinek segítségét is igénybe kell venni. A gépkezelőket anyagilag is érdekeltté kell tenni a tervek teljesítésében, el kell érni, hogy a vállalat rendelkezzen képzett darusokkal, gépkezelőkkel.

KüJön ke!J mérni a gépesíthető munkákat, s ezeket részben a meglévő gépekkel, részben az úi gépek beszerzésével kell elvégeztetni, nem pedig a nagy létszámot igénylő munkával. A gépesítés megjavítása érdekében kérni kell az építésügyi felsőbb hatóságokat, hogy a tervek elosztásánál vegye figyelembe a megye sajátos helyzetét. Jobban ki kell használni az építőipari kisgépeket.

4* Fokozott gondot kell fordítani az anyagtakarékosságra. az anyagnormák betartására. Az anvagvesztesógek csökkentésével lényegesen javítani , kell és lehet a vállalat költségszintjét.

'!■ A munkaerő probléma

megoldása érdekében hathatósabb és szélesebbkörű toborzást kell végezni a megyén belül és más megyékben is.

A termelőszövetkezetekkel az elmúlt évi tapasztalatok alánján a járási pártbizottságok bevonásával szerződéseket kell kötni a felszabadítható munkaerő alkalmazására. A közelmúltban kapott 100 katonát a vállalat tervteljesítése szempontjából koncentráltan kell foglalkoztatni. A nagyobb üzemeknél található ács. vasbetonszerelő munkásokat néhány hónapra át kell irányítani az építőLakásépítési tervünk teljesítése érdekében:

Kulturális, egészségügyi és intézmény jellegű építkezések:

A vállalatoknál a tervteljesítés érdekében teendő legsürgősebb és legfontosabb feladatok