Nógrádi Népújság. 1963. augusztus (19. évfolyam. 62-70. szám)

1963-08-24 / 68. szám

NÓGRÁDI

VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK!

Mai számunk tartalmából:

.»35 MS35MP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANACS LAPJA 11iii11!—iniim1 n1 m\ Min bhp1 m miií—in—i1 Iliin'> i MHin ' 'rí THr~rmni—■■«■ i ROTi^riRSOTSBBBi

XIX. fiVF. 69. SZÁM. ARA: 60 FILLÉR 1963. AUGUSZTUS 28.

Csehszlovák mezőgazdasági küldöttség látogatása (2. oldal)

A hatvan éves „Pista bácsi” (3. oldal.)

Az iskolai év kezdete előtt (4. oldal.)

Éjszakai „rajtaütés” (5. oldal.)

Állj be pajtás katonának! (1. oldal.)

A Béke Kupa megyei bajnokságának teljes sorsolása (8. oldal.)

ESEMÉNVEK KÉPEKBEN

Csehszlovák mczőgazS.taápí küldöttség érkezett me- pl'ónkba. Képünk a baráthoz ás első perceit mutatja az BTC klubban. Az előtérben, főbbről Jen Chodurt, a kül- ■ öttsép vezetőjét láthatjuk. (Részletes tudósítás a második

A bányásznap előtt különösen nagy feladat hárul a külfejtésű bánya dolgozóira, akik ma már 1230 tonna szenet termelnek naponta. Képünkön SE 4-es exleavátor dömperbe rakja a szenet a mizserfai külfejtésen.

Terjed a véradó mozgalom a szénbányászatban is. Az elmúlt napokban a kányási bányaüzemnél rendeztek vér- adási napot, ahol a bányászok negyvenhárom liter vért adtak a gyógyításhoz. Képünkön a bányászok egy csoportja véradás közben

(Kinka László felvételei)

Megkezdődött a rozs vetése Is megyénkben, a pásztói járás homokosabb tájain. Képünkön: a pásztói gépállomáson Fábra József szerelő az utolsó simításokat végzi a vetőgépen, amely ugyancsak már ma elkezdi a vetést.

Üléseztek me »‘vétik országgyűlési képviselői

A legidőszerűbb kérdések a napirenden

Az országgyűlési képviselők Nógrád megyei csoportja hétfőn a ltarancsberényi vadászházban Czottner Sándor elvtárs, a képviselő csoport elnöke vezetésével ülést tartott. Az ülésen részt vettek Krizsanyik Jánosáé, Mihályfi Ernő, Somoskői Árpád, Sümegi János és Schuchmann Zoltán ország- gyűlési képviselők. Ott volt az ülésen és felszólalt Alics János elvtárs, a Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága titkára és Illés Miklós elvtárs, a Nógrád megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elnökhelyettese is. Az országgyűlési képviselők megvitatták Molnár Sándor elvtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztály vezetőjének „A gyenge termelőszövetkezetek problémái, különös tekintettel a terv-teljesítésre” .és dr. Bartha Róbert elvtárs, az ÉM. Nógrád megyei Építőipari Vállalat igazgatójának „A'z ÉM. Nógrád megyei Építőipari Vállalat által végzett építések helyzete, a tervkészítések során felmerülő problémák” című előterjesztését.

I A gyenge ierrnciőszöveikezetek fervfeijesíiése

A képviselőcsoport ülésén Molnár Sándor melőszövetkezeteinek problémáit, különös te- elytárs, a megyei tanács mezőgazdasági ősz- kintettel a tervteljesítésre, tályvezetője ismertette a megye gyenge terMegyénkben 73 gyenge termelőszövetkezetet tartunk nyilván. Ezekben a tsz-ekben összpontosul a szövetkezetek által művelt szántó 55 százaléka, a tagság 54 százaléka és az árutermelés 45—46 százaléka.

A gyenge tsz-ek 1963. első félévi tevékenységét a tanácsi mezőgazdasági osztályok és a Magyar Nemzeti Bank értékelte. Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a gyengeség főbb okai a következők.

a) rosszabb természeti adottságok, domborzat, talaj erózió, tagoltság, stb,

b) kisebb állatsűrűség, ex- tenzívebb gazdálkodás;

c) alacsonyabb szintű a tsz-tagok politikai, általános és szakmai műveltsége, mint a megye jól gazdálkodó szövetkezeteiben.

d) a vezetés (párt, tanács, tsz) színvonala alacsonyabb a megyei átlagnál;

c) a munkaerő, gép- és anyagellátoítság azonos a megye többi tsz-évcl, azonban a tervek összhangoltsága nem kielégítő:

í) nem kielégítő a munkaszervezés, a tagok részvétele a közös munkában;

g) nem tesznek eleget a minimális agro- és zootech- nikai követelményeknek sem.

A fennálló nehézségek, valamint a szeszélyes időjárás miatt bekövetkezett termés- kiesések ellenére a féléves felmérés alapján a várható eredmény jó. A megyében a tervhez viszonyítva több mint öt millió forintos eredményjavulást mértünk fel.

Külön örvendetes, hogy

a gyenge tsz-ek többségénél is — összesen:

2.631.000 forint eredmény- javulás várható.

Ezzel kapcsolatban el kell még mondani, hogy a balassagyarmati, pásztói rétsági és szécsényi járásokban a felmérések óvatosak voltak, e négy járásban tehát jobb eredményeket várunk év végére, mint amit most felmértünk. A salgótarjáni járásban

— néhány tsz-től eltekintve

— azt tapasztaltuk, hogy minden további „kiesés” a várható eredmény, a jövedelem romlását okozza;

Az 1963-as év gazdálkodásának megjavítására tett intézkedések hatása azonban az, hogy a szövetkezetek jelentős része nagy gondot fordít a bővített újratermelés előfeltételeinek megteremtésére. A gyenge tsz-ek megszilárdításának üteme meggyorsult.

A fejlődésben tagadhatatlanul nagv része van az objektív körülmények javulásának. amihez azonban jelentős részben hozzájárul az

a szemléletbeli változás, ami a szövetkezeti vezetők és tagok véleményében már most tükröződik. Látva a hozamok kedvező alakulását, nemcsak a tagok jövedelmére, annak emelésére, hanem az 1964. évi terv végrehajtásához szükséges alapok, tartalékok képzésére is gondolnak.

Most mégis a problémákra irányítom a figyelmet, mert a gondok, nehézségek megszüntetése egyik előfeltétele a további javulásnak. Milyen gondokkal is küzdenek a gyenge termelőszövetkezetek?

4 Kenyérgabonából 9.3

*• mázsás átlagtermést terveztek, mellyel szemben 8.8—9 mázsa termés várható, őszi árpánál a tervezett 10,1 mázsával szemben 7.5, a tavaszárpánál 8.3 mázsa helyett

10.5 mázsás átlagtermés várható. A zab, kukorica, burgonya és cukorrépa átlagtermése az előző évekhez képest lényegesen emelkedni fog, de ehhez feltétlenül fontos, hogy a szövetkezeti tagok a betakarításnál szorgalmas, felelősségteljes munkát végezzenek.

Az állattenyésztés

“■ fejlesztésének gondját már az 1962 évi gyenge takarmánytermelés előrevetítette. Annak ellenére, hogy központi készletből mintegy 300 vagon abraktakarmányt kaptak gyenge szövetkezeteink, terveik termelési időarányos részét nem teljesítették. A szarvasmarha létszám-tervet csak a szécsényi és salgótarjáni járás gyenge szövetkezetei teljesítették. A lemaradás oka az alacsony szaporulaton és a nagy elhulláson kívül a helytelen tervezésben keresendő. Lényeges lemaradás tapasztalható a vásárlásokban is, amit elsősorban tenyésza- nyaghiány idézett elő. Ezzel magyarázható, hogy a korábbi 5—6 000 forintos ár helyett tenvészanvagot vagy tehenet csaknem 10.000 forintért lehet vásárolni.

Énnek következtében leg- nagvobbmérvű a lemaradás a vágómarha értékesítésnél. A balassagyarmati járás gvenve szövetkezeti 38.1. a rétsági járásé; nedig 53.4 százalékos teljesítést ért^k el.

A vágósertés féléves tervét °o.3 százalékra teljesítették, de a násztói salgótarjáni és a szécsénvl járás gyenge szövetkezetei a feladatokat tűl- t"ljesftették. A túlteljesítésben naevrésze van annak hogv a köznonti készletből ’"Hatott nhrakmennviség 80— 00 százalékát gyenge szövet- Vezetoink a sertéshizlalásra fordították.

Á vágóbaromfi terv te!!°- sítésa po százalékos. A rétsági járás e feladatát 122

százalékra teljesítette, de lényeges lemaradás van a salgótarjáni és a pásztói járásban.

A tejértékesítésben is lemaradás tapasztalható. A megye tsz-ei e tervfeladatukat

68.9 százalékra teljesítették.

O A gyenge tsz-ek az idén 31 millió forint állami dotációban részesültek. Ennek jelentősége a megszilárdításban igen nagy, azonban egyedül ezzel a tsz-ek gazdálkodásának megszilárdítása nem lehetséges. Szükséges, hegy a szövetkezetek jobb terveket, magasabb színvonalú irányítást kapjanak, megjavítsák a munkafegyelmet és általában növeljék a gazdálkodás eredményét.

A dotáció hatása szinte kivétel nélkül minden tsz-ben pozitív.

a) Lehetővé vált a folyamatos és bővített termelés, pénzügyi nehézségek nem akadályozzák a gazdálkodás menetét.

b) Rendszeressé vált az előlegosztás, s ez kihatott a tagság munkafegyelmére, a végzett munka minőségére.

c) A dotáció segítségével mód nyílt a következő évek termelésének körültekintőbb megalapozására.

d) Lehetővé tette a szövetkezeti tagság magasabb részesedését, jobb megélhetését.

A pozitív hatás mellett azonban találkozunk negatív jelenségekkel is, amelyek elsősorban abban nyilvánulnak meg, hogy néhány szövetkezetben a vezetőség, de a tagság is a pénzügyi megsegítést nem megfelelően használja fel. Ezekben a szövetkezetekben a gazdálkodás nem javult, hanem a támogatás ellenére is csökkent.

A gyenge tsz-ek pénz- és hitelgazdálkodása a félév során tovább javult. Előlegezési nehézségekkel az első félévben nem küzdöttek a tsz-ek. A pénzgazdálkodás biztonságát mutatja, hogy amíg az elmúlt év hasonló időszakában csaknem 10 milliós kiesést, most több mint 5 millió forint többlet-bevételt mértünk fel.

Ennek eredményeként a gyenge tsz-ekben dolgozó szövetkezeti tagok jövedelme még a tervezettnél is nagyobb mértékben emelkedik. Az emelkedés a salgótarjáni és pásztói járás kivételével, ahol a tervezetthez viszonyítva kisebbmérvű csökkenés várható — a balassagyarmati, rétsági és szécsényi iárásnk. valamint a megye átlagában !ó ♦•—••’OTtalhatő.

J A jövedelem kedvező alakulását véleményünk szerint lényegesen befolyásolta az új anyagi ösztönzési módszerek előző

évihez viszonyított nagyobb- mértékű kiterjesztése. Ennek lényege, hogy a korábban alkalmazott munkaegység

könyvben előírt normák alkalmazása mellett, a jóváírt

munkaegységek számát 10-15 százalékkal csökkentettük és az összes termés 20—30 százalékát természetbeni juttatásként biztosították a tagoknak. Az anyagi ösztönzés az állattenyésztés vonalán is kifejezésre jut, ahol a jóváírt munkaegységeken kívül a tagok célprémiumban részesülnek. A növénytermesztés- ban az állattenyésztésben dol- formákat jónak tartjuk, azokkal a feladatok megoldhatók. Szükségességét látjuk azonban az állattenyésztésben dolgozók jövedelem-elosztási felülvizsgálatát.

C Felvetődik, .hogy ter- melőszövétkézeteink tagjai mit tehetnek még a második félévben a jövedelem növelése, a szövetkezet megszilárdítása érdekében?

Olyan intézkedések; megtétele, amelyek • növénytermesztésben a termelést lényegesen befolyásolnák, növelnék az idő előrehaladottságánál fogva már lehetetlen. Az állattenyésztésben azonban, különösen a tejhozam növelését illetően, szükséges Intézkedni,

Jelenlegi legfontosabb teendőink:

a. ) Gondosan megszervezni a betakarítást, a betakarított termények tárolását;

b. ) Megszervezni az áttelel- tetést, a takarékos takarmány felhasználást és a takarmány-előkészítést;

c. ) A tejtermelés és a talajerő termelőképességének fokozása, valamint az errózió elleni védekezés és a védekezés meggyorsítása érdekében még ez évben megyei ankét, tanácskozás összehívását tartjuk szükségesnek; ugyancsak kívánatosnak tartjuk, hogy a növény egészségügyi, növény- védelmi szakemberek megbeszéljék a legfontosabb feladatokat;

d. ) Fokozott takarékosságira kell felhívni a tsz-vezetők figyelmét;

e. ) Biztosítani kell. hogy a közeljövőben elkészítésre kerülő termelési, beruházási és felvásárlási tervek reálisak legyenek, segítsék elő a gyenge tsz-ek gyorsabb ütemű megszilárdulását;

f. ) Meg kell gyorsítani a talajelőkészítő munkát is;

Előterjesztése végén Molnár elvtárs bejelentette, hogy a gyenge szövetkezetek helyzetét augusztus 30-án az MSZMP Nógrád megyei Végrehajtó Bizottsága is megtárgyalja.

. A nógrád megyei képviselők részletesen megvitatták az előterjesztést és javaslatokat tettek az azokban szereplő kérdések megoldására. Mihályfi Ernő a gyümölcs- termesztéssel, özv. Krizsanyik Jánosné a nagvhozamó bűze vetésterületének növelésévé1. Czottner Sándor a dotációvá1 és az állattenyésztés prem1- zálásával. Sümegi János a munkaerő helyzet megoldásával. Somoskői Lajos Arpád a bírálat alkalmazásával. Illés Miklós a tsz-ekben a bizonylati fegyelem megszilárdításával. Marczinek István a gyenge tsz-ek megsegítésének megkülönbözteteU módjával és oatronálásáva1 Alics János pedig a tervszer" gazdálkodással kapcsolatosan terjesztett elő javaslatokat.

(Folytatása a 3. oldalon I

\