Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)
1963-07-31 / 61. szám
4 nógrádi népújság 1963. július 31. PETŐFI SÁNDOR: Egy gondolat bánt engemet... Egy gondolat bánt engemet: Ágyban, párnák közt halni meg! Lassan hervadni el, n\int a virág, Amelyen titkos féreg foga rág; Elfogyni lassan, mint a gyertyaszál. Mely elhagyott, ürps szobában áll. Ne ily halált adj. Istenem. Ne ily, halált adj énnekem! Legyek fa, melyen villám fut keresztül. Vagy melyet szélvész csavar ki tövestül; Legyek kőszírt, mit a hegyről a, völgybe Eget-földet rázó mennydörgés dönt le ... — Ha majd minden rabszolga-nép Jármát megunva síkra lép Pirosló arccal és piros zászlókkal Es a zászlókon eme szent jelszóval: „Világszabadság!’’ S ezt elharsogják, Elharsogják kelettől nyugatig, S a zsarnokság velők megütközik: Ott essem el én, A harc mezején, Ott folyjon az ifjúi vér ki szívemből, S ha ajkam örömteli végszava zendiil, Hadd nyelje el azt az acéli zörej, A trombita hangja, az ágyúdörej, S holttestemen át Fújó paripák Száguldjanak a kivívott diadalra, S ott hagyjanak engemet összetiporva. — Ott szedjék össze elszórt csontomat, Ha jön majd a nagy temetési nap. Hol ünnepélyes, lassú gyász-zenével És fátyolos zászlók kíséretével A hősöket egy közös simák adják, Kik érted haltak, szent világszabadság! • 114 esztendővel ezelőtt, ISIS. július 31-én tűnt el Segesváron, a fehéregyházi síkon vívott, tragikus kimenetelű csatában a magyar költészet legragyogóbb csillaga: Petőfi Sándor. Állandó bizottságok a családi ünnepségek megrendezésére A lakosság részéről egyre nagyobb igény nyilvánul meg a, családi ünnepségek megrendezése iránt. A tanácsok intézkedtek, hogy az igényeknek megfelelően ki tudják elégíteni a lakosságot. A családi esmények társadalmi ünnepségeit szervező állandó bizottságokat és az állandó bizottságok mellett albizottságokat szerveztek. Nagybátonyban, Romhányban. Szécsényben és iVagylöcon az állandó bizottságokat a júliusi tanácsüléseken választották meg. Hasonlóan létrehoztak más községekben is ilyen állandó bizottságot. Több helyen már megkezdték a működésüket. Előkészületek a húszéves évfordulóra A múzeumokban már megkezdték hazánk felszabadulásának 20. évfordulójára az előkészületeket. Múzeoló- gusok több aktíva bevonásával tárgyi és személyi dokumentumok összegyűjtéséhez kezdtek. Külön bizottság alakult, amelynek az a feladata, hogy elkészítse a huszadik évforduló tervének a vázlatát. Valószínű sok érdekes dolgot fognak bemutatni az évforduló alkalmából múzeumaink is. Vendégjátékok a balassagyarmati szabadtéri színpadon Balassagyarmaton a nyári hónapokban' is igen mozgalmas a kulturális élet. A budapesti Postás Szimfonikus Zenekar elmúlt szombati nagysikerű vendégszereplése után ugyan lezárult a júliusi program, a ránk következő heteknek azonban újabb nagy ■érdeklődés?^-:» zá m o t ta r-ho - cseni ónye lesz a szabadtéri színpadon. Augusztus 19-én, alkotmányunk ünnepének előestéjén egész sereg fővárosi művész fellépésére kerül sor. Törőcsik Mari. Bodrogi Gyula, Szuhai Balázs, Garas Dezső, Kovács Jböb'S- és- mások a Nevet ó:Téndégszolgálat című vidám műsorral szórakoztatják a gyarmatiakat. szeptember 3-án pedig az Állami Népi Együttes mutatja be új műsorát a város szabadtéri színpadán. A művelődési otthon vezetősége az új évad tervének összeállításán fáradozik. EGY NAP ! EGERBEN I Szombaton országjáráson voltak a szabad- . napos acélárugyári miM- lcások. Négy különjára- j tá busszal Eger és kör- j nyékét látogatták meg. ! Három buszt a szakszer- t vezet indított, egyet pe- | dig: erről az egy buszról akarunk itt beszámolni, ennek voltunk mi is utasai. Az acélgyáriak kék színét viseli ez a busz, amely szombaton reggel indult Egerbe, s este tért vissza Salgótarjánba. Utasai a Magyar —Szovjet Baráti Társaság acélárugyári aktívái voltak. A gyár vezetősége bocsátotta rendelkezésükre a gépjárművet. A megbecsülés, az elismerés szép gesztusa volt ez a gyár vezetőségétől. de mindez nem méltatlanul érte a Magyar-Szovjet Baráti Társaság acélárugyári aktivistáit. Valameny- nyien a gyár kiváló munkásai, kétszeresen, oklevéllel kitüntetett szocialista brigád tagjai és a társadalmi munka lelkes katonái ők. Amikor a mindennapi munka véget ér, számukra akkor kezdődik egy másik feladat. Okos szószólói a Szovjetunió sikereinek. Lelkesen, hozzáértéssel tájékoztatják az embereket a magyar —szovjet ■ föld eseményeiről, a szovjet emberek nagyszerű sikereiről. Ezen a ^kiránduláson reggeltől estig gondfe- ledten szórakoztak. Nagyszerű volt.- B. — Egy országjáró naplójából... A nyári nagy munkák idején, amikor a gazdák látástól-vakulásig a földeken dolgoznak, részvétlenség miatt bizony egy allca- lommal elmaradt az előadásunk. A község nevére, ahol a történetem játszódik már nem emlékszem. A meghirdetett előadás előtt jó három órával megérkezett az autóbuszunk és hozzákezdtünk a színpad felépítéséhez. Behord- dottuk a díszleteket és a jelmezeket.. Azért mondom így, hogy ..hozzákezdtünk’’ és „behordottuk” mert a Faluszin- ház első két esztendejében nem voltak műszaki munkatársaink és a színfalak felépítésétől kezdve a világítási munkálatokon keresztül mindent mi magunk csináltunk. Színészek. Két órával a kezdés előtt egy fekete fejkendős fehérhajú töpörödött kis néniké ült be a nézőtérre és nagy érdeklődéssel figyelte, hogy az üres színpadon hogyan elevenedik meg a festett díszház udvara, a háttérben a falu, és az ablakokban a papírosból készült muskátli. Miután elkészültünk, összehúztuk a függönyt és vártuk a . közönséget.' A nénike ugyancsak! Kisvártatva megjelent a kultúrház igazgatója és közölte, hogy a faluban aki él és mozog kint arat. a földeken. Jgy késő éjszakáig néptelen lesz a falu. Esőt várnak, sietni kell a betakarítással. Szégyenkezve vallja be. hogy mindössze „egy” jegyet sikerült eladnia, mégpedig annak, a néninek. aki már két órája figyeli a mi készülődésünket. Hát ilyenkor bizony az előadás elmarad és bepótoljuk egy alkalmasabb időpontban. Társulatunk vezetőjével Olasz Jánossal ai kitűnő színésszel lementünk az egyetlen nézőnkhöz, a hófehér hajú nénihez. III. „Kedves néni — szólt a vezetőnk — ne haragudjék, de az előadást máskorra kell halasztanunk. A jegy árat természetesen visszafizetjük. Ha legközelebb jövünk — mert biztosan jövünk — akkor szeretettel várjuk!” A nénike szomorúan indult. kifelé a nézőtérről. Az ajtóban megtorpant, azután visszajött és reszketeg hangján így szólt: „Kedves fiaim, legalább azt meséljék el nekem, hogy miről is szólt volna ez a komédia ?”... Elmeséltük! Sőt egy-egy részletet le is játszottunk előtte. így hát tulajdonképpen nem maradt el az előadásunk, sőt kiépítettük ..egy” néző és a színészek közvetlen kapcsolatát! A történetem színhelye egy Komárom megyei kisközség. Csép. Előzetesen el kell mesélnem, hogy ezt a kis falut olyannyira színházszeretők lakják, hogy a Déryné Színház Csárdáskirálynő előadására társadalmi munkában — egy fillér nélkül — gyönyörű szabadtéri színpadot építettek a művelődési ház udvarán. Ebben a munkában résztvett a falu apraja-rw gyja. A posta udvarán lebontottak egy hasznavehetetlen hódét és a fúró-faragó szinházkedvelők ebből ácsoltak színpadot. Mr.n- dom, egy fillér nélkül készült a szabadtéri színpad, ugyanis az ácsoláshoz szükséges szögeket is a „vállalkozók” hozták. A plakátok megjelentek, kitűzték az előadás napiát. A hatsz&zhetvenh árom lakosú kis községben csaknem nyolcszázan váltottak jegyet az előadásra. Eljöttek az emberek nemcsak a környező tanvaviláaból. hanem még Császárról, Vérteskethelyről, Szákról, Szendröről. Tárkonyból és Nagyigmándról is. Az idő azonban nem kedvezett. nekünk. Inogott a lába az esőnek és bizony nagyon hideg volt. Mélyen kivágott vékony selyemruhában, szabad ég alatt énekelni a szereplőknek lehetetlennek látszott. A közönség teljes létszámmal a kultúrház elölt várakozott. Na most mi lesz? A t ársu latvezetőnk feltette nekünk a kérdést, hogy saját felelősségünkre vállaljuk-e az előadást, vagy nem. Érthető ez, mert. énekesekről lévén szó ha berekednek veszélyeztetve van a többi behirdetett előadásunk sbrsa is. Amíg erről folyt a vita, én kimentem a kultúrház büféjébe. Épp a sörömet iszom, mikor átfogja a térdemet egy rózsaszín nylonba öltözött, csodálatosan szép, pici kislány. Rámnéz az égszínkék szemével és így szól: — Ugye lesz színház bácsi?! Engedj be __ V isszamentem a társaim közé és épp végszóra fordult hozzám a társulat vezetője• — És te, vállalod az előadást? — Igen! — feleltem és ezzel az egy szavazattal eldőlt minden! Az előadás megtartása az én szavazatomon múlott. És ekkor döbbentem rá. hogy nagy igazság van abban, hogy az egész világtörténelmet a „nők” intézik, még Csépen is. A termelőszövetkezetek megszervezésének annak idején sók hibája veit. A meggyőzés helyett sajnos rossz módszerek is előfordultak itt — amott. Viszolyog- tak is a parasztemberek mindentől ami tszcs. Moliere: Tartuffe című komédiájával jártuk az országot és így jutottunk el Tengelic községbe is. (Ennek a községnek lett később az országban az első milliómos minta termelőszövetkezete.) Hét órára hirdettük az előadást, de háromnegyed hétkor még egyetlen jegy sem kelt el, A színpad, a díszlet előadásra készen. Mi színészek ide-oda ténferegtünk, fel sem öltve a jelmezt mert úgy láttuk. hogy itt előadás bizony nem lesz. Előre mentem a pénztárhoz. Teljes küátásta- lanság. A színházunk megyei titkárnője idegesen topog a kultúrház előcsarnokában. Mondom magamban: megyek és megvigasztalom! — Ebben a pillanatban belép az utcáról egy nagybajuszé, tükörfényesre suvikszolt csizmáin parasztember és a kalapját megpöccintve így szólt: — Adjék Isten: Mit játszanak ma itt? A titkárnőnknek felcsillan a szeme és minden rábeszélőképességét latba vetve elmondotta a következőket. — A Tartuffe-öt. Ezt Moliere a franciák világhírű, halhatatlan vigjátt^irója alkotta. aki 1622-ben születelt, több mint háromszáz esztendeje. .. és a többi és a többi. .. Az előadásunk nézőjelölt- je megértő arccal végighallgatta a szóáradatot, majd halkan megszólalt: — No! És tessék mondani, téeszcsé van-e benne? A m titkárnőnkre csaknem rájött a jogos gutaütés, de újból elkezdte az agitációt: — De kedves bátyám, hogy lenne, amikor ezt a komédiát több mint háromszáz évvel ezelőtt írta Moliére a franciák halhatatlan vígjáték írója... és elmondta újra a tudnivalókat, — Száva1 nincs téeszcsé? — Nincs! — így a titkárnőnk. — Nem hiszem én! Majd maguk tesznek belé! — és megpöccintette a kalapját kifelé menet. (folytatjuk) Fehér Tibor, az Állami Déryné Színház tagja Nyári napköziben Már csak egy hónap van a nyári vakációból. A gyermekek azonban még nem gondolnak az iskolakezdésre. Kiki éli a tanulás nélküli szabadság önfeledt örömét. Vannak akik már a táborozás vagy nyaralás élményeiről mesélnek társaiknak, mások viszont még csak készülnek az üdülésre. A dolgozó szülők gyermekeire nyáron is felügyel az iskola. Többszáz gyermek élvezheti a nyári vakáció alatt is az iskolai napközi biztosította örömöket, gazdag, változatos program gondoskodik szórakozásukról. Fényképezőgépünk lencséjével két napköziotthonba látogattunk el, s megörökítettük a jízécsényi és salgótarjáni összevont napköziotthon programjának egy-egy érdekes mozzanatát. Mindig vannak kibicei a gombfocinak a szécsényi napköziben. A szurkolók most Saramkó János és Oláh András II. osztályos tanulók izgalmas mérkőzésén drukkolnak. A 120 fős napközi egyébként három csoporttal működik. Több alkalommal rendezlek már kirándulást, s így ismerkedtek meg Párád- fürdő és Kékes-tető szépségeivel is a gyerekek. Cseh Adolfné napközisvezető tanárnő a babázás híveivel játszik, öltöztetik, csinosítják a babákat. A salgótarjáni összevont napközi látogatni számára a táborozási élet hangulatát is megteremtették a tanárok és úttörővezetők. Ők is szívesen hódolnak a szórakozás és művelődés örömeinek. Képünkön: egy izgalmas sakkpartit örökítettünk meg. Mi újság a Július 24-én megkezdődtek a PACSIRTA című új magyar film felvételei a Hunnia Filmstúdióban. Az első forgatási napon megjelent Kosztolányi özvegye is, aki szívélyesen elbeszélgetett a művészekkel. A filmet Ranódy László rendezi. főszereplői: Tolnay Klári, Páger Antal, Nagy Anna. Augusztus hónapban megkezdik Solymár József és Szemes Mihály új filmje, az ÚJ GILGAMES forgatását. A régi hindu történet mai környezetben egy szanatóriumban játszódik. A Pannónia Filmstúdióban ezekben a napokban több külföldi filmvilágban ? film szinkronizálási munkálatait végzik. Tóth Sándor rendezi az EGY KISLÁNY ISKOLÁBA MEGY című csehszlovák filmet. A szinkronszerepeket Pápai Erzsi és Harsági Zsuzsika alakítja. A RENDÖRFELÜGYELÖ olasz film szinkronizálási munkáit Vass János rendező irányítja, Bárdy György, Csákányi László és Dal- los Szilvia közreműködésével. Ugyancsak dolgoznak az Akszjo- nov novellájából készült CSILLAGOS JEGY című szovjet filmen. Magyar hangok: Mécs Károly, Magda Gabi és Bitskey Tibor. A film szinkronrendezője: Moldová- nyi József. Elbúcsúzott a cirkusz A hétfő esti — zsúfolt nézőtér előtt tartott — előadásával befejezte Salgótarjáni látogatását a Bukarest Nagy-cir- :cusz. A közönség — bár előre tudták, hogy három napról van szó — csalódottan vette tudomásul a cirkusz távozását, hiszen még sokan szerették volna megnézni a román művészek. artisták, a német vendégművészek és az indiai yogi Clemendore valóban kitűnő produkcióit. A három nap alatt megtartott előadásokat több ezren nézték és tapsolták meg. A Salgótarjániak remélik. hogy a nagy élményt nyújtó- művészek nemsokára ismét ellátogatnak Salgótar jánha.
