Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)
1963-07-27 / 60. szám
NÓGRÁDI VILÁG PROLETARIAT. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGVET BIZOTTSÁGA ÉS A MEGVET TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 60. SZÁM. ARA 60 FILLÉR 1963. JÜLIUS 27. Nyilvános választ a nyilvános bírálatra A magyar közélet demokratizmusa szempontjából nagy horderejű határozatot hozott legutóbbi ülésén a Miniszter- tanács. Mint az erről kiadott •közlemény rámutat, a kormány előírta, hogy „a sajtóban nyilvánosságra hozott javaslatokra, illetve bírálatokra az illetékes állami szervek kötelesek a szerkesztőségeknek érdemi választ adni. A kormány felkérte a társadalmi, a tómegszervezetek és a szövetkezeti szervek vezető testületéit, hogy illetékességi területűkre hasonló intézkedést hozzanak”. Ez a kormányhatározat mindenekelőtt a sajtó roppant megnövekedett szerepét, súlyát és hatékonyságát van hi- • vatva alátámasztani, de nyilvánvaló, hogy a kormány nem valamilyen sajátos sajtószempontot, hanem nagyon is egyetemes érdekeket tartott I szem előtt határozata meghozatalakor: erkölcsi-politikai, gazdasági és társadalmi érdekeket. Nem arról van szó, mintha s sajtó eddig nem bírált volna, vagy hogy úgy állna a helyzet, mint sok munkahelyen, ahol ' az alulról jövő bírálatot a címzettek eleresztik a fülük mellett, illetve formálisan helyeslik, de semmit sem tesznek annak szellemében. A párt VIII. kongresszusa: is — hangsúlyozva a sajtó ragv felelősségét, építő hozzájárulását a szocializmus betetőzéséhez. »valamint az újságírók közéleti tevékenykedését — egyebek közt éppen a bírálatra ösztönözte az újságírókat. Ennek az ösztönzésnek értelemszerű és egyenes folytatása a kormány említett határozata. Aligha kell hangsúlyozni e határozat maradéktalan végrehajtásának jelentőségét. Az újságokban megjelent bírálatot, észrevételt tízezrek, esetleg százezrek olvassák; az ilyen újságcikk beszédtéma lesz azok körében is, akik értesültek a megjelenésről, sőt, eestleg a megjelenés előtt beszédtéma maga az ügy, amelyről az újság szólt. Hogyne érdekelné az olvasókat, mi lesz a folytatás; helyesen, az igazsághoz híven vázolta-e fel a lap a helyzetet és a tennivalókat, milyen intézkedések következnek hát. Néha milliós nagyságrendű népgazdasági érdekről van szó, egy-egy bírálatban, javaslatban; máskor erkölcsi természetű, a szocialista társadalmi együttélés szabályait sértő magatartásról, például a bírálók üldözéséről stb. Most tehát kormányrendelet — s más országos főhatóságok által kiadandó rendelet írja elő intézményesen, hogy a sajtóbírálat nem maradhat pusztába kiáltott szó, nem lehet falra hányt borsó. Nem az érdekelt illetékesek belátásától, indulatától, vagy jószándékától függ, hogyan reagálnak az újságcikkekre, hanem most már kötelességük. A Minisztertanács határozata ilyen értelemben új he’vze- tet teremt, de voltaképpen azért teheti ezt, mert megvan- nak rá a kétoldalú feltételek. Az egyik oldal az, hogy az intézmények i""' vagy felelős munkaköreiben nagy többségben olyan emberek állnak, akik becsületesen, a tömegek érd- vezéreltetve, egyszóval demokratikusan dolgoznak. Ez a zöm eddig is nagy figyelemmel követte a sajtót, belső erkölcsi indítékokból reagált cikkeire és foganatosított intézkedéseket. Számukra nem új a Minisztertanács határozata alapján előálló helyzet. De új azoknak a makacsoknak, bürokratáknak, akik négy faluk közé begubózva irtóztak a nyilvánosságtól, illetéktelen beavatkozásnak tekintettek „hitbizományukba” minden, őket ért szót, s vállrándítással intézték el az ilyent. Az effajta magatartás mostantól kezdve nemcsak társadalomellenes, hanem kötelességszegő is. A másik oldalról, ugyancsak megvannak a feltételek a határozat eredményes végrehajtására. Tudni kell ugyanis, hogy a kormányhatározat föl- tétlen azzal számol; az újságírók a legnagyobb pontosságra törekedve, az ország egyetemes ügyét mindenkor mérlegelve, elfogulatlanul és tárgyi tudással vessék papírra megérett gondolataikat. Az éremnek most is két oldala van. Egyebek közt a lap- szerkesztőségek is olyan intézmények, amelyeket — ha ugyan nem is a sajtóban — bírálat érhet. S ha egyszer az újság a bíráló szellem általánossá tételének egyik zászlóvivője, elsőrangú erkölcsi kötelessége, s ez a kormány- határozatból is következik, hogy közzé tegye határozat fogalomkörébe tartozó cikkekre kapott válaszokat. Erre egyébként a már érvényben lévő sajtótörvény is készteti. Mondani sem kell, mennyimennyire nem válik valamely újság dicséretére, ha a helyreigazító válaszlevélben pontatlanságot, felületességet, elfogultságot kell mondania önmagáról, elégtelen bizonyítványt kell kiállítania. A Minisztertanács határozata tehát nem a vagdalko- zásnak, a hetvenkedő fricská- zásnak nyit utat, hanem kizárólag a szocialista újságírói felelősségben bezant írások társadalmi méretű hatékony fogadtatásának. Mi, újságírók, a kormányhatározatból felénk aradó bizalomhoz híven iparkodunk megfelelni e magas követelménynek. Természetesen azt is hozzá kell tenni mindehhez, hogy az újságcikkeket követő illetékes válaszoknak is — amennyire lehet, elfogulatlanoknak kell lenniök, hiszen tévedhetetlen ember vagy hibáktól teljesen mentes munkahely nincsen, tehát a bírálat sem szégyen, még kevésbé a becsületes önbírálat. Szégyen lenne viszont a mellébeszélés, a lakkozásra törekvés, amit az újság — a cikkére kapott válasz közlésével együtt — könnyűszerrel leleplez és visszautasít. Ez pedig már pellengér. Viszont a bírálat elemző alkalmazása, a foganatosítandó intézkedések nyilvánosságra hozatala lehetővé teszi, hogy a közvélemény megelégedéssel kísérje majd figyelemmel a megoldást, ez pedig nem csökkenti, hanem csak növelni fogja a korábban megbírált szervek tekintélyét. Hasznuk lesz belőle nekik is, de főképpen az országnak, a népnek. Amint hogy ez az egyetlen célja a Minisztertanács határozatának. Sz. I. Életbe lép az új hátú reg vezmény A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányai között a határsáv forgalom szabályozása tárgyában új egyezmény jött létre, melvt 1963. augusztus 1-én lép életbe. Az egyezmény meghatározza, hogy: 15 kilométeres határsávon belül lakó személyek milyen esetekben kaphatnak határátlépési engedélyt. Határátlépési engedély adható ki: — Hivatalos ügyben: bíróság, vagy közigazgatási hatóság előtt való megjelenés céljából. idézés vagy felszólítás alapján. — Ha saját, vagy házastársuk csehszlovák határforgalmi sávjában lakó rokonaik, vagy hozzátartozóik körében házasságkötés, gyermek születés, hajáleset, vagy súlyos megbetegedés történik. (Rokon, vagv hozzátartozónak számít: szülő, gyermek, testvér, szülő testvére, nagyszülő, unoka, örökbefogadó szülő, vagy örökbe fogadott gyermek) Rokonlátogatás címén határátlépési engedély nem adható ki! A határátlépési engedély kérelmekhez minden esetbe csatolni kell a csehszlovák hatóságok. vagv szervek igazolását. illetve a rokonok által küldölt. s a nemzeti- biiettság által láttamoztatott táviratot. A kiadott határátlépési engedély 5 napig érvényes és egy-egy személy részére évente egy alkalommal adható ki. kivéve a halálesetet. A fenti üggvel kapcsolatban a területileg illetékes rendőr: és tanácsi szervek az érdeklődők részére részletes felvilágosítást adnak. Mai szántunk iariaíntábói: Megegyezés az atomosén«! tárgyalásokon (2. oldal.) Interjúk a korán kötött házasságokról (4. oldal.) Erősödik a gyenge (ö. oldal.) Megzabolázzák a rakoncátlan Ipolyt (6. oldal.) Tetten érték a kazári jf.yujtog-atót (' oldal.) Az NB I. B. és az NB II. őszi sorsolása (8. oldal.) Ne késlekedjünk a nyári szántással! A GABONATERÜLET 85—90 SZÁZALÉKÁN BEFEJEZTÉK AZ ARATÁST — MI AZ OKA, HOGY EGY KOMBÁJNRA ALIG HATVAN HOLD ARATÁS JUT? — NEGYVEN TRAKTOROST KÜLDÖTT A HONVÉDSÉG A KETTŐS MŰSZAK MEGSZERVEZÉSÉHEZ. Előrehaladt megyénkben az aratás. A legfrisebb jelentések szerint a mai napig a gabonaterület 85-90 százalékán befejezték az aratást. Ésszerű-e a türelmetlenség? Az aratási statisztika tehát arrló tanúskodik, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagjai mindent elkövettek, hogy a gabonát mielőbb ie- vágjjik. Ennek érdekében 6ok helyütt szerveztek kézikaszás brigádokat és munkába állították a régi, megviselt, rozoga aratógépeket is. Mindez önmagában a tsz-tagság felelősségérzetéről tanúskodik Ülést tart a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Műnké# párt Nógrád megyei Pártbizottsága hétfőn Salgótarjánban a megyei tanács nagytermében ülést tart. Ütésen a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat munkáját vitatja meg, különös tekintettel a tél okozta kiesés pótlására. Jedlicska Gyula elvtárs. az MSZMP, Salgótarján városi bizottságának titkára előterjesztése alapján. s feltétlenül meglesz az eredménye, ha ez a szorgalom és igyekezet nyilvánul meg az őszi betakarítás időszakában is. Mégis ünneprontónak kell lennünk, s meg kell mondjuk, hogy ez a türelmetlen igyekezet tervszerütlenséget is takar. Ezt pedig nem hagyhatjuk szó nélkül. A gépek kihasználása ugyanis egyáltalán nem megfelelő. Egy aratógépre eddig 100, egy kombájnra pedig 60 hold aratás jut csupán. Az említett számok cseppet sem megnyugtatóak, különösen ha figyelembevesszük, hogy tavaly az egy kombájnra jutó teljesítmény meghaladta 250 holdat. Arassanak a tsz-ek kombájnnal! A kombájnaratás mellőzése az előre megkötött szerződések be nem tartása, a termelőszövetkezetek számára is számos hátránnyal jár. Legutóbbi határjárásunk alkalmával például több t-sz-einök azzal magyarázta a nyári mélyszántások végzésében mutatkozó késlekedést, hogy a be- hordás befejezése előtt nem látják célszerűnek a nyári talajmunkák végzését. Ez ugyan kitérő magyarázat, mert minden erőt a nyári szántások elvégzésére kell fordítani! Tanulságos viszont, hogy a nagy sietség és a <Oarázjljat nélkül- az egész Épület EGY TÉRBEN ÚSZIK. - Ilyen költőien az építész fejezte ki magát. Mert a vasból, betonból, üvegből új városokat megálmodó építészektől vem idegen a költészet. Tájékozatlan ember ezen a rajzon ugyan ki nem igazodik. Hadd legyek hát ezúttal én az idegenvezető, a cicerone. Ha mennek a salgótarjáni Rákóczi úton lefelé, s elhaladtak a Tanácsköztársaság tér mellett — amelyet a tarjám köznyelv makacsul Főtérnek nevez —, az áruházzal szemben egyemeletes öreg épületeket lát, egyiknek homlokzatáról alig olvashatóra kopott a hangzatos „Béke szálló” felirat. Azon túl néhány üzlet, s a sarkon lévő két helyiségből már el is költöztették a füzeteket, tollakat, ceruzákat, a másikban sem zúg már a fagylaltgép, nem sistereg a presszógépből a gőz: cementes zsákok mostan ott a vendégek. Az egész épületsor mögött pedig forr-fortyog a kánikulában a kultúrházi építkezés. HÁT, MOST HUNYJAK BE egy percre a szemüket! Úgy. Most felejtsék el, amit az imént olvastak. Mondom, felejtsék el! Most nyissák kit a szemüket! Csak a képre nézzenek. Úgy. Most egy suhintás: eltűnt a rozzant házsor. Még egy suhintás: s a helyén kinőtt a földből egy csupaüveg üzletház, ■ mögötte egy hétemeletes palota. Ez lakóház. A téren, — amelyben „úszik” az üzletház — csillor gó burkolat, fák, emitt pompás vonalú gépkocsik, az árkádok alatt, az ajtókon ki-be nyüzsgő emberáradat. Feljebb — ez nem látszik ezen a képen — a művelődési otthon, még feljebb méltóságosan emelkedik a felhők felé az új szálloda. TÉRJÜNK VISSZA az áruházhoz. Árkádos épületén először keresni kell a bejáratot. Aztán hozzászokunk majd, az átjáróknál kell bemenni, az utcára eső fronton csak kirakatok vannak. Benn egy kis ABC áruház. Hangzatos, idegen szóval szuper-markett áruháznak is nevezik. Nekünk igy is jó: azt jelenti, Általános Bolti Cikkek Áruháza. Hét osztálya lesz: az élelmiszertől a papírárukig. Ebben az épületben lesz egy gyógyszertár, fodrász szalon, fényképész műterem, óra és ékszer bolt és egy ruházati kisáruház — kilenc osztállyal. MOST JÖJJENEK VELEM tovább, bízzák magukat rám, mert ez már a képen sem látszik. Átmegyünk a Pécskö utcán. Itt a sarkon, ahol most a régi gyógyszertár áll, kez- dődik majd a második számú üzletház. Benne: a többi között bistró, vasműszaki háztartási és vegyicikk bolt, egy hús-tej-kenyérbolt. Az emeleten korszerű orvosi rendelő. — Hogy ehhez kevés egy suhintás? Hát igen. Nem vagyunk — sajnos — varázslók. Sokat kell érte még dolgozni, hogy valóra váljon. De esz- tendőre-kettőre még így — varázslat nélkül is — valóra válik. S reméljük, ha már elmondhatjuk, hogy mindez VAN — valamelyik boltba betérve, nem mondja egyik- másik cikkre az eladó - NINCS. Mert talán még eh hez sem kell varázslónak len ni. (— dia) kombájnok tervszerű mellőzése azzal is jár, hogy a so- ronkövetkező munkák nagyobb munkaerőlétszámot és erőkifejtést igényelnek. Ha a kombájnokat az előzetes tervék alapján kihasználják, akkor ma kevesebb cséplőcsapatot kellene kiállítani és jóval ‘ rövidebb időt venne igénybe a csépi és. A szalmalehúzás sem okozna akkora gondot, mint most a behordás. Kevesebb lenne a tarlókon a „csomó,” a kereszt s a szállításban lekötött traktorosok is szánthatnának. S hamarabb lenne letisztított terület, ahol a szántást is rövidebb idő alatt, kevésbé körülményesen lehetne elvégezni. Helyes lenne tehát, ha a még hátralévő időben a termelőszövetkezetek jobban igénybe vennék a kombájnok segítségét, hiszen ezzel a csépié« előbbi befejezését is megoldják. A legfontosabb: a talajmunka A talaj munkák elvégzése egyike a termelőszövetkeze- * tek legidőszerűbb és legfontosabb feladatainak Minden késlekedés a jövő évi gazdagabb termést veszélyezteti. Ezért a hordáson kívül nagy gondot és figyelmet érdemc-l a szalmalehúzás gyorsított elvégzése. Helyesen csinálják a Berceli Gépállomáson azt, hogy a Mezőgazdasági Értesítőben megjelent leírás alapján elkészítik két példányban a Nagygombosi Tangazdaságban jól bevált szalma lehúzóújítás mását, hogy ezzel is hamarabb tisztítsák meg a tarlót a szántótraktorok előtt. Talajmunkát jelenleg 57 termelőszövetkezeti és 58 gép- állomási traktor végez. Teljesítményük nemcsak a kö-, vete!menyektől de a lehető-.- ségektől is nagyon elmaradt, eddig ugyanis mindössze ötezer holdon végezték el a nyári mélyszántást és a tarlóhántást. A balassagyarmati járás vezetői joggal vetik fel. hogy a talajmujikákban mutatkozó elmaradás a nyári trágyázás elvégzését is hátráltatni foeia. Azonkívül az a veszély is fennáll. hogy egy-két héten belül annyira összetorlódik a munka, hogy a jelenlegi erő- és munkagép állománnyal ki «em tudják az igényeket elégíteni. Szervezik a kettős műszakot A talajmunkák ütemének meggyorsítása nagyon elősegítheti a kettős műszakok megszervezését. Ennek a tavasszal és a korábbi években is egyik akadályozója volt a traktoroshiány. Most a kettős műszak megszervezése érdekében a honvédség negyven traktorost bocsátott a Nógrád megyei gépállomások, illetve termelőszövetkezetek segítségére. A Gépállomások Igazgatósága is minden erőfeszítést megtesz a nyári talajmunkák előmozdítása érdekében. Ezért a talajmunkát végző traktorosok ösztönzése végett jelentős összegű célprémiumot tűzött ki. Lakos György
