Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-27 / 60. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETARIAT. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGVET BIZOTTSÁGA ÉS A MEGVET TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 60. SZÁM. ARA 60 FILLÉR 1963. JÜLIUS 27. Nyilvános választ a nyilvános bírálatra A magyar közélet demokra­tizmusa szempontjából nagy horderejű határozatot hozott legutóbbi ülésén a Miniszter- tanács. Mint az erről kiadott •közlemény rámutat, a kor­mány előírta, hogy „a sajtó­ban nyilvánosságra hozott ja­vaslatokra, illetve bírálatokra az illetékes állami szervek kö­telesek a szerkesztőségeknek érdemi választ adni. A kor­mány felkérte a társadalmi, a tómegszervezetek és a szövet­kezeti szervek vezető testüle­téit, hogy illetékességi terüle­tűkre hasonló intézkedést hoz­zanak”. Ez a kormányhatározat min­denekelőtt a sajtó roppant megnövekedett szerepét, sú­lyát és hatékonyságát van hi- • vatva alátámasztani, de nyil­vánvaló, hogy a kormány nem valamilyen sajátos sajtószem­pontot, hanem nagyon is egyetemes érdekeket tartott I szem előtt határozata megho­zatalakor: erkölcsi-politikai, gazdasági és társadalmi érde­keket. Nem arról van szó, mintha s sajtó eddig nem bírált vol­na, vagy hogy úgy állna a helyzet, mint sok munkahe­lyen, ahol ' az alulról jövő bí­rálatot a címzettek eleresztik a fülük mellett, illetve formá­lisan helyeslik, de semmit sem tesznek annak szellemé­ben. A párt VIII. kongresszu­sa: is — hangsúlyozva a sajtó ragv felelősségét, építő hozzá­járulását a szocializmus bete­tőzéséhez. »valamint az újság­írók közéleti tevékenykedését — egyebek közt éppen a bírá­latra ösztönözte az újságíró­kat. Ennek az ösztönzésnek értelemszerű és egyenes foly­tatása a kormány említett ha­tározata. Aligha kell hangsúlyozni e határozat maradéktalan vég­rehajtásának jelentőségét. Az újságokban megjelent bírála­tot, észrevételt tízezrek, eset­leg százezrek olvassák; az ilyen újságcikk beszédtéma lesz azok körében is, akik ér­tesültek a megjelenésről, sőt, eestleg a megjelenés előtt be­szédtéma maga az ügy, amely­ről az újság szólt. Hogyne ér­dekelné az olvasókat, mi lesz a folytatás; helyesen, az igaz­sághoz híven vázolta-e fel a lap a helyzetet és a tennivaló­kat, milyen intézkedések kö­vetkeznek hát. Néha milliós nagyságrendű népgazdasági érdekről van szó, egy-egy bí­rálatban, javaslatban; máskor erkölcsi természetű, a szocia­lista társadalmi együttélés sza­bályait sértő magatartásról, például a bírálók üldözéséről stb. Most tehát kormányren­delet — s más országos főha­tóságok által kiadandó ren­delet írja elő intézményesen, hogy a sajtóbírálat nem ma­radhat pusztába kiáltott szó, nem lehet falra hányt borsó. Nem az érdekelt illetékesek belátásától, indulatától, vagy jószándékától függ, hogyan reagálnak az újságcikkekre, hanem most már kötelessé­gük. A Minisztertanács határoza­ta ilyen értelemben új he’vze- tet teremt, de voltaképpen azért teheti ezt, mert megvan- nak rá a kétoldalú feltételek. Az egyik oldal az, hogy az in­tézmények i""' vagy felelős munkaköreiben nagy többség­ben olyan emberek állnak, akik becsületesen, a tömegek érd- vezéreltetve, egy­szóval demokratikusan dolgoz­nak. Ez a zöm eddig is nagy figyelemmel követte a sajtót, belső erkölcsi indítékokból reagált cikkeire és foganatosí­tott intézkedéseket. Számukra nem új a Minisztertanács ha­tározata alapján előálló hely­zet. De új azoknak a maka­csoknak, bürokratáknak, akik négy faluk közé begubózva ir­tóztak a nyilvánosságtól, ille­téktelen beavatkozásnak te­kintettek „hitbizományukba” minden, őket ért szót, s váll­rándítással intézték el az ilyent. Az effajta magatartás mostantól kezdve nemcsak társadalomellenes, hanem kö­telességszegő is. A másik oldalról, ugyancsak megvannak a feltételek a ha­tározat eredményes végrehaj­tására. Tudni kell ugyanis, hogy a kormányhatározat föl- tétlen azzal számol; az újság­írók a legnagyobb pontosság­ra törekedve, az ország egye­temes ügyét mindenkor mér­legelve, elfogulatlanul és tár­gyi tudással vessék papírra megérett gondolataikat. Az éremnek most is két ol­dala van. Egyebek közt a lap- szerkesztőségek is olyan intéz­mények, amelyeket — ha ugyan nem is a sajtóban — bírálat érhet. S ha egyszer az újság a bíráló szellem ál­talánossá tételének egyik zász­lóvivője, elsőrangú erkölcsi kötelessége, s ez a kormány- határozatból is következik, hogy közzé tegye határozat fogalomkörébe tartozó cikkek­re kapott válaszokat. Erre egyébként a már érvényben lévő sajtótörvény is készteti. Mondani sem kell, mennyi­mennyire nem válik vala­mely újság dicséretére, ha a helyreigazító válaszlevél­ben pontatlanságot, felü­letességet, elfogultságot kell mondania önmagáról, elégte­len bizonyítványt kell kiállíta­nia. A Minisztertanács határo­zata tehát nem a vagdalko- zásnak, a hetvenkedő fricská- zásnak nyit utat, hanem kizá­rólag a szocialista újságírói felelősségben bezant írások társadalmi méretű hatékony fogadtatásának. Mi, újságírók, a kormányhatározatból felénk aradó bizalomhoz híven ipar­kodunk megfelelni e magas követelménynek. Természetesen azt is hozzá kell tenni mindehhez, hogy az újságcikkeket követő ille­tékes válaszoknak is — amennyire lehet, elfogulatla­noknak kell lenniök, hiszen tévedhetetlen ember vagy hi­báktól teljesen mentes mun­kahely nincsen, tehát a bírá­lat sem szégyen, még kevésbé a becsületes önbírálat. Szé­gyen lenne viszont a mellébe­szélés, a lakkozásra törekvés, amit az újság — a cikkére kapott válasz közlésével együtt — könnyűszerrel leleplez és visszautasít. Ez pedig már pellengér. Viszont a bírálat elemző alkalmazása, a fogana­tosítandó intézkedések nyilvá­nosságra hozatala lehetővé teszi, hogy a közvélemény megelégedéssel kísérje majd figyelemmel a megoldást, ez pedig nem csökkenti, hanem csak növelni fogja a korábban megbírált szervek tekintélyét. Hasznuk lesz belőle nekik is, de főképpen az országnak, a népnek. Amint hogy ez az egyetlen célja a Minisztertanács hatá­rozatának. Sz. I. Életbe lép az új hátú reg vezmény A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányai között a határsáv forgalom szabályo­zása tárgyában új egyezmény jött létre, melvt 1963. augusz­tus 1-én lép életbe. Az egyezmény meghatároz­za, hogy: 15 kilométeres ha­társávon belül lakó személyek milyen esetekben kaphatnak határátlépési engedélyt. Határátlépési engedély ad­ható ki: — Hivatalos ügyben: bíró­ság, vagy közigazgatási ható­ság előtt való megjelenés cél­jából. idézés vagy felszólítás alapján. — Ha saját, vagy házastár­suk csehszlovák határforgalmi sávjában lakó rokonaik, vagy hozzátartozóik körében házas­ságkötés, gyermek születés, hajáleset, vagy súlyos meg­betegedés történik. (Rokon, vagv hozzátartozó­nak számít: szülő, gyermek, testvér, szülő testvére, nagy­szülő, unoka, örökbefogadó szülő, vagy örökbe fogadott gyermek) Rokonlátogatás címén ha­tárátlépési engedély nem ad­ható ki! A határátlépési engedély kérelmekhez minden esetbe csatolni kell a csehszlovák ha­tóságok. vagv szervek igazo­lását. illetve a rokonok által küldölt. s a nemzeti- biiettság által láttamoztatott táviratot. A kiadott határátlépési en­gedély 5 napig érvényes és egy-egy személy részére éven­te egy alkalommal adható ki. kivéve a halálesetet. A fenti üggvel kapcsolatban a területileg illetékes rendőr: és tanácsi szervek az érdek­lődők részére részletes felvi­lágosítást adnak. Mai szántunk iariaíntábói: Megegyezés az atomosén«! tárgyalásokon (2. oldal.) Interjúk a korán kötött házasságokról (4. oldal.) Erősödik a gyenge (ö. oldal.) Megzabolázzák a rakoncátlan Ipolyt (6. oldal.) Tetten érték a kazári jf.yujtog-atót (' oldal.) Az NB I. B. és az NB II. őszi sorsolása (8. oldal.) Ne késlekedjünk a nyári szántással! A GABONATERÜLET 85—90 SZÁZALÉKÁN BEFEJEZTÉK AZ ARATÁST — MI AZ OKA, HOGY EGY KOMBÁJNRA ALIG HATVAN HOLD ARATÁS JUT? — NEGY­VEN TRAKTOROST KÜLDÖTT A HONVÉDSÉG A KETTŐS MŰSZAK MEGSZERVE­ZÉSÉHEZ. Előrehaladt megyénkben az aratás. A legfrisebb jelenté­sek szerint a mai napig a ga­bonaterület 85-90 százalékán befejezték az aratást. Ésszerű-e a türelmetlenség? Az aratási statisztika tehát arrló tanúskodik, hogy a ter­melőszövetkezetek vezetői és tagjai mindent elkövettek, hogy a gabonát mielőbb ie- vágjjik. Ennek érdekében 6ok helyütt szerveztek kézikaszás brigádokat és munkába állítot­ták a régi, megviselt, rozo­ga aratógépeket is. Mindez önmagában a tsz-tagság fe­lelősségérzetéről tanúskodik Ülést tart a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Műn­ké# párt Nógrád megyei Párt­bizottsága hétfőn Salgótarján­ban a megyei tanács nagy­termében ülést tart. Ütésen a Nógrád megyei Állami Épí­tőipari Vállalat munkáját vi­tatja meg, különös tekintet­tel a tél okozta kiesés pót­lására. Jedlicska Gyula elv­társ. az MSZMP, Salgótarján városi bizottságának titkára előterjesztése alapján. s feltétlenül meglesz az ered­ménye, ha ez a szorgalom és igyekezet nyilvánul meg az őszi betakarítás időszakában is. Mégis ünneprontónak kell lennünk, s meg kell mond­juk, hogy ez a türelmetlen igyekezet tervszerütlenséget is takar. Ezt pedig nem hagy­hatjuk szó nélkül. A gépek kihasználása ugyanis egyál­talán nem megfelelő. Egy aratógépre eddig 100, egy kombájnra pedig 60 hold aratás jut csupán. Az emlí­tett számok cseppet sem megnyugtatóak, különösen ha figyelembevesszük, hogy ta­valy az egy kombájnra jutó teljesítmény meghaladta 250 holdat. Arassanak a tsz-ek kombájnnal! A kombájnaratás mellőzése az előre megkötött szerződé­sek be nem tartása, a terme­lőszövetkezetek számára is számos hátránnyal jár. Leg­utóbbi határjárásunk alkalmá­val például több t-sz-einök az­zal magyarázta a nyári mély­szántások végzésében mutat­kozó késlekedést, hogy a be- hordás befejezése előtt nem látják célszerűnek a nyári talajmunkák végzését. Ez ugyan kitérő magyarázat, mert minden erőt a nyári szántások elvégzésére kell fordítani! Tanulságos viszont, hogy a nagy sietség és a <Oarázjljat nélkül- az egész Épület EGY TÉRBEN ÚSZIK. - Ilyen költőien az építész fe­jezte ki magát. Mert a vasból, betonból, üvegből új városo­kat megálmodó építészektől vem idegen a költészet. Tájékozatlan ember ezen a rajzon ugyan ki nem igazo­dik. Hadd legyek hát ezúttal én az idegenvezető, a cicero­ne. Ha mennek a salgótarjáni Rákóczi úton lefelé, s elhalad­tak a Tanácsköztársaság tér mellett — amelyet a tarjám köznyelv makacsul Főtérnek nevez —, az áruházzal szem­ben egyemeletes öreg épülete­ket lát, egyiknek homlokzatá­ról alig olvashatóra kopott a hangzatos „Béke szálló” fel­irat. Azon túl néhány üzlet, s a sarkon lévő két helyiség­ből már el is költöztették a füzeteket, tollakat, ceruzákat, a másikban sem zúg már a fagylaltgép, nem sistereg a presszógépből a gőz: cementes zsákok mostan ott a vendé­gek. Az egész épületsor mö­gött pedig forr-fortyog a ká­nikulában a kultúrházi épít­kezés. HÁT, MOST HUNYJAK BE egy percre a szemüket! Úgy. Most felejtsék el, amit az imént olvastak. Mondom, felejtsék el! Most nyissák kit a szemüket! Csak a képre nézzenek. Úgy. Most egy su­hintás: eltűnt a rozzant ház­sor. Még egy suhintás: s a helyén kinőtt a földből egy csupaüveg üzletház, ■ mögötte egy hétemeletes palota. Ez la­kóház. A téren, — amelyben „úszik” az üzletház — csillor gó burkolat, fák, emitt pom­pás vonalú gépkocsik, az ár­kádok alatt, az ajtókon ki-be nyüzsgő emberáradat. Feljebb — ez nem látszik ezen a ké­pen — a művelődési otthon, még feljebb méltóságosan emelkedik a felhők felé az új szálloda. TÉRJÜNK VISSZA az áru­házhoz. Árkádos épületén először keresni kell a bejára­tot. Aztán hozzászokunk majd, az átjáróknál kell bemenni, az utcára eső fronton csak kirakatok vannak. Benn egy kis ABC áruház. Hangzatos, idegen szóval szuper-markett áruháznak is nevezik. Nekünk igy is jó: azt jelenti, Általá­nos Bolti Cikkek Áruháza. Hét osztálya lesz: az élelmi­szertől a papírárukig. Ebben az épületben lesz egy gyógy­szertár, fodrász szalon, fény­képész műterem, óra és ékszer bolt és egy ruházati kisáruház — kilenc osztállyal. MOST JÖJJENEK VELEM tovább, bízzák magukat rám, mert ez már a képen sem látszik. Átmegyünk a Pécskö utcán. Itt a sarkon, ahol most a régi gyógyszertár áll, kez- dődik majd a második számú üzletház. Benne: a többi kö­zött bistró, vasműszaki ház­tartási és vegyicikk bolt, egy hús-tej-kenyérbolt. Az emele­ten korszerű orvosi rendelő. — Hogy ehhez kevés egy suhintás? Hát igen. Nem va­gyunk — sajnos — varázslók. Sokat kell érte még dolgozni, hogy valóra váljon. De esz- tendőre-kettőre még így — va­rázslat nélkül is — valóra vá­lik. S reméljük, ha már el­mondhatjuk, hogy mindez VAN — valamelyik boltba betérve, nem mondja egyik- másik cikkre az eladó - NINCS. Mert talán még eh hez sem kell varázslónak len ni. (— dia) kombájnok tervszerű mellő­zése azzal is jár, hogy a so- ronkövetkező munkák na­gyobb munkaerőlétszámot és erőkifejtést igényelnek. Ha a kombájnokat az elő­zetes tervék alapján kihasz­nálják, akkor ma kevesebb cséplőcsapatot kellene kiállí­tani és jóval ‘ rövidebb időt venne igénybe a csépi és. A szalmalehúzás sem okozna akkora gondot, mint most a behordás. Kevesebb lenne a tarlókon a „csomó,” a kereszt s a szállításban lekötött trak­torosok is szánthatnának. S hamarabb lenne letisztított terület, ahol a szántást is rö­videbb idő alatt, kevésbé kö­rülményesen lehetne elvégez­ni. Helyes lenne tehát, ha a még hátralévő időben a ter­melőszövetkezetek jobban igénybe vennék a kombájnok segítségét, hiszen ezzel a csépié« előbbi befejezését is megoldják. A legfontosabb: a talajmunka A talaj munkák elvégzése egyike a termelőszövetkeze- * tek legidőszerűbb és legfonto­sabb feladatainak Minden késlekedés a jövő évi gazda­gabb termést veszélyezteti. Ezért a hordáson kívül nagy gondot és figyelmet érdemc-l a szalmalehúzás gyorsított el­végzése. Helyesen csinálják a Berceli Gépállomáson azt, hogy a Mezőgazdasági Érte­sítőben megjelent leírás alap­ján elkészítik két példányban a Nagygombosi Tangazdaság­ban jól bevált szalma lehúzó­újítás mását, hogy ezzel is hamarabb tisztítsák meg a tarlót a szántótraktorok előtt. Talajmunkát jelenleg 57 termelőszövetkezeti és 58 gép- állomási traktor végez. Tel­jesítményük nemcsak a kö-, vete!menyektől de a lehető-.- ségektől is nagyon elmaradt, eddig ugyanis mindössze öte­zer holdon végezték el a nyá­ri mélyszántást és a tarló­hántást. A balassagyarmati járás vezetői joggal vetik fel. hogy a talajmujikákban mu­tatkozó elmaradás a nyári trágyázás elvégzését is hát­ráltatni foeia. Azonkívül az a veszély is fennáll. hogy egy-két héten belül annyira összetorlódik a munka, hogy a jelenlegi erő- és munkagép állománnyal ki «em tudják az igényeket elégíteni. Szervezik a kettős műszakot A talajmunkák ütemének meggyorsítása nagyon előse­gítheti a kettős műszakok megszervezését. Ennek a ta­vasszal és a korábbi évek­ben is egyik akadályozója volt a traktoroshiány. Most a kettős műszak megszervezé­se érdekében a honvédség negyven traktorost bocsátott a Nógrád megyei gépállomá­sok, illetve termelőszövetke­zetek segítségére. A Gépállomások Igazgató­sága is minden erőfeszítést megtesz a nyári talajmunkák előmozdítása érdekében. Ezért a talajmunkát végző trakto­rosok ösztönzése végett je­lentős összegű célprémiumot tűzött ki. Lakos György

Next

/
Thumbnails
Contents