Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-20 / 58. szám

1963. Julius JO. nógrádi népújság 5 Költséges tanulság Több termelőszövetkezetből olyan híreket hallottam, hogy egyre több rendrevágó törik össze, mert annyira gazos, gyomos a gabona, hogy a gép nem tudja levágni. Egy esetnek magam is szemtanúja voltam. A felsőtoldi Május 1 Ter­melőszövetkezet egyik búza­táblájában kínlódott gépével a Pásztói Gépállomás két dol­gozója. Elindult a renáre- arató, de pár méter után megállt. Egyikük ledobálta a gép asztláról a gyomod ga­bonatömeget, illetve helyesebb ha így írom: gabonás gyom­tömeget. Magasabbra állítot­ták az „asztalt” — így már 35 centiméteres tarlót hagy­tak, de a gép csak erőlkö­dött, s egyszercsak nagy recs- csenéssel összetört. A traktoristák ,,imádkoz­tak” s fogadkoztak, hogy ők ezt nem csinálják tovább. Egyetértek velük, igazuk van. De valahogy mégiscsak csi­nálni kellene. Ha másként nem vagy aratógéppel, vagy kézi kaszával. Azt sem lehet, hogy sok termelőszövetkezet hanyagsága miatt sorra-rend- re összetörjenek a rendrevá- gók, amikor így is kevés van ezekből a hasznos gépekből. Azt mondtam: a termelő­szövetkezetek hanyagsága miatt. Igen, mert vajon miért nőhetett gyomtenger a kalá­szos táblákon? Mert sok he­lyen elmulasztották annakide­jén a vegyszeres gyomirtást. Pedig volt vegyszer annyi, mint soka eddig még. A leg­több helyen — így Felsőtol- don is — a mohorai Növény­védő Állomást hibáztatják a gyomirtás elmulasztásáért, de azt nem mondták még sehol sem, hogy a termelőszövetke­zet a felelős. Bizony nehéz helyzetbe ke­rül az a termelőszövetkezet, ahol ilyesmi előfordul. Fel­borul a munlcamenet, s ha a tervezett munkától eltérően másként csinálják a tenni- valót, az anyagilag is hátrá­nyos. Ez a tandíj, amit a ko­rábbi hanyagságért kell meg­fizetni: mert a gabonát le kell vágni. Ügy vélem jóné- hány helyen megszívlelhetik a tanulságot. S még tiltakoz- niok sem lehet, mert a me­gyei tanács mezőgazdasági osztálya időben figyelmeztette a termelőszövetkezeteket a gyomirtásra, mivel a kifa­gyások miatt nagy volt a gyomosítási veszély. A példák bizonyították, hogy igazuk volt. P. A. A követelményeknek megfelelően Tanácskozás a jövő évi mezőgazdasági építkezésekről Néhány évvel ezelőtt a me­zőgazdasági építkezések még azt a célt szolgálták, hogy ol­csón, gyorsan, minél több ál­latnak teremtsenek férőhelyet a megye közös gazdaságaiban. Ma már ez az építkezési elv nem felel meg a követelmé­nyeknek, hiszen a meglévő, javarészt széria vázas gazda­sági épületek nem biztosítják az állattenyésztésben a terme­lés egyenletes növelését, mert hiányzanak azok a feltételek amelyek a korszerű állatte­nyésztéshez szükségesek. Az 1964-es évben a mező- gazdasági építkezésnél új,, a mai követelményeknek meg­felelő elvek érvényesülnek. A megyei tanács és a járási ta­nácsok mezőgazdasági szak­emberei, építési előadói, a Be­ruházási Iroda, az építő vál­lalatok szakemberei, a Nem­zeti Bank képviselői ebben foglaltak állást azon a tanács­kozáson. amelyet az elmúlt hét végén tartottak Salgótar­jánban, a megyei tanácson. Az előzetes tervezések sze­rint, az idei évhez hasonló összeget fordíthatnak a me­gye termelőszövetkezetei jövő­re is a mezőgazdasági terme­lés növelését elősegítő épüle­tekre s egyéb létesítmények építésére. A cél az, hogy a közös gazdaságok első­sorban azoknak a meglé­vő épületeknek a korsze­rűsítését végezzék el. ame­lyek most még nem szol­gálják teljes egészében a termelés egyenletes növe­kedését. A számítások szerint mintegy 70 gazdasági épületen végzik el jövőre a korszerűsítési munkálatokat, s ezt 3-4 év alatt teljesen befejezik. Első­sorban a sertésszállások, a növendékmarhaistáilók jönnek e munkánál számításba, mert a tapasztalatok azt mutatják, ezekben az épületekben ng­■Jobbágyi Építőipari KTSZ felvesz azonnali belépéssel gyakorlattal rendelkező villanyszerelőt, bérezés tcrpielés uránjá­ban, valamint Ép. Ip. tech­nikust. fizetés megegyezés szerint. veit állatoknál nincs meg a felétele a fiatal állat egészsé­ges fejlődésének, viszonylag alacsony a súlygyarapodás, ez pedig igen költségessé teszi a2 állati termékek előállítását tecmelőszövetkeae leinkben. Pótolják a jövő évben a meglévő gazdasági épületek, termelőszövetkezeti majorok elmaradt közművesítését, vil­lamosítását, bekötőutakat épí­tenek, s elkészülnek a főépü­leteket kiegészítő melléképü­letek is: tejházak, takarmány­előkészítők, tárolók. A termelőszövetkezeti ma­jorok villamosítása a jö­vő évben befejezést nyer. Hasonlóképpen biztosít­ják jövőre a szövetkezeti állattenyésztő telepek víz­ellátását is. Az új épületek a nagyüze­mi gazdálkodás követelménye­inek megfelelően épülnek a jövő évben. Nemcsak olyan vonatkozásban értendő ez, hogy csak azokban a közös gazdaságokban költenek na­gyobb összeget egy-egy szar­vasmarhaistálló. borjúnevelő, vagy sertéshizlalda építésére ahol az üzemi feltételek adot­tak az említett állattenyész­tési ágak valamelyikének erő­teljesebb fejlődésére. Az új épületeknél a zavartalan üze­melés valamennyi feltételét biztosítják, tehát a főépület­tel párhuzamosan elkészülnek a melléképületek, bevezetik a villanyt, s a vizet is. A gyenge termelőszövetke­zetek építkezésével megkülön­böztetett módon foglalkoznak a szakemberek. E gazdaságok­ban megerősítésük érdekében csak olyan épületeket építe­nek jövőre, amelyek közvet­lenül szolgálják a mezőgaz­dasági termeié? alapjainak gyosabb ütemű fejlesztését. Az É. M. Nógrád me­gyei Állami Építőipari Vállalat víz-füiésszerelő, ftSmives szakmunkásokat és kubikusokat vesz fel Jelentkezni lehet a vál­lalat központjában Sal­gótarján. Úttörők útja Napi háromszori étke­zés és korszerű munkás- szállás biztosítva van. Gépek versenye Ér sekvadkerten Aratnak Nógrád megye leg­nagyobb szövetkezeti gazdasá­gában, a kilencezer holdon gazdálkodó érsekvadkerti Ma­gyar-Csehszlovák Barátság Termelőszövetkezetben. A munka igazi nagyüzemhez méltó Az öt kévekötő arató­gép és a két .rendrevágó ver­senyéhez csatlakozott a hét elején négy kombájn is, ame­lyet újabb kettő követ majd. Nem is árt sürgetni a mun­kát, mert kétezer hold körül áll meg a mezőgazdász, ami­kor számolni kezdi, hány hold gabona vár betakarításra. A rendrearatók kezdték a munkát. A hét elején még a Dimitrov-puszta melletti táb­lán jártak körbe. Az egyiken K rizsán János, a másikon Búzás László ült. A három Krizsán testvérnek nagy híre van Érsek vadkerten. Mindhár­man az Érsekvadkerti Gépál­lomás dolgozói, s évek óta a faluban dolgoznak. A legidő­sebb testvér, Krizsán István tavaly megnyerte a kombájno- sok versenyét. A megyei ver­senyhíradók megsárgult lapjai tanúsítják dicsőségét. Több mint ötszáz hold gabonát ara­tott azon a nyáron. Beszélik, három és fél—négy és félezer forintot is megkeresett ha­vonta, dé meg is dolgozott ér­te. Az idén is Érsekvadkerten dolgoznak mind a hárman. Ki lesz az első? Azóta már megszámlálha­tatlan kalász szárát szelték ketté a gyorsan mozgó kaszák. Cj táblába láttak munkához a rendrevágók, s megindultak nyomukban a kombájnok is. Krizsán István ugyanúgy, mint tavaly, most is verseny­társával, a megye második legjobb kombájnosával, Kissi- mon Sándorral arat. — Tavaly húsz hold, az utolsó holdak döntötték el a győzelmet, — mondja Kissi- mon Sándor. — A gépem, egy régi típusú SZK—3-as, fel­mondta a szolgálatot... Most új, széles vágószerkezetű kom­bájnnal dolgozom, de hát a v ersenyben valakinek máso­diknak is kell lenni... — nyi­latkozik titokzatos mosollyal. A nagy vetélkedés tehát n egindult, s az esélyekről be­szélgetünk Krizsán Istvánnal is. — Tavaly jobbak voltak a feltételek ... Akkor három, most hat kombájn arat, — ma­gyarázza. Aztán kisvártatva még hozzáteszi: — Persze az idén sem adom alább a tavalyinál... A lé­nyeg az, hogy jól kihasznál­jam az időt. Reggel a harmat miatt nem mehetünk, este meg, ha a nap megpillantja a hegyet, megint csak vége a munkának. Csavarodik, törik a szalma, A déli órákban kell ráhajtani... Mindketten nyolc-tíaéves mesterei a szakmának. Vetél­kedésüktől sokat vár a ter­melőszövetkezet. Miért nem aratnak a kézi kaszások? Jo kétszáz hold a közös gaz­daságban az a terület, amelyet kézzel kell aratni. Főképpen rr.eredekebb domboldalak ezek, ahová már nem merész­kedik a gép, s bizony nagy­üzem ide, nagyüzem oda, csak elő kell venni a kaszát. Igen ám, de kik arassanak? A fér­fiember, már aki bírja az ara­tás egyáltalán nem könnyű munkáját, nem igen van sza­bad. A faluban sok az ipari mun­kás. A brígádvezetők eligazí­tásán hallottam, hajnalban öt­hatszáz ember is elhagyja a falut. Mennek Pestre, Apcra, Borsodba. Évek -óta ott dol­goznak. Legtöbbjük asszonya itt van a szövetkezetben s ők ilyenkor, aratás idején szabad­ságot vesznek ki és beállnak a táblába, vágják reggeltől es­tig. Ez a gyakorlat esztendők óta Érsekvadkerten. — Az idén nem sikerül meg­egyeznünk, — tájékoztat Tóth István, a szövetkezet elnöke. — Hét munkaegységet, s 14 kiló gabonát ígértünk minden learatott holdért, mint a szö­vetkezetieknek. Aztán valaki azt mondta, ezek az ipari em­berek pénzt havonként hoz­nak, szívesebben vágnák csak gabonáért. Nyolcvan kilóban egyezkedtünk ... Keveslik .. . 150 kilót mondanak. — Akkor inkább átalakítjuk a fűkaszákat, s vágják azok, — fakad ki elkeseredetten Hid­Munkamelletti ápolónői fanfoli/omot hirdet a Városi Tanács VB. Egészségügyi Osztálya Balassagyarmat. Jelentkezhetnek érettségizett lányok 18—32 évig. A jelentkezéshez csatolni kell önélet­rajzot, orvosi bizonyítványt iskolai bizonyítványt, munkadói .javaslatot, kereseti igazolást, anyakönyvi kivonatot, 2 db. fény-képet. Jelentkezni lehet a fenti címen 1963. augusztus 10-ig. végi András, az agronómus. — Nálunk 38 forintos értéke van a munkaegységnek, jó háromszáz forintot keresné­nek holdanként akkor is, ha csökkentett munkaegységért, meg a gabonáért vágnák .. mm Éjjel-nappali üzem a kombájnszérün Ezek az átvonuló felhők azonban nem zavarják az ara­tás megszabott rendjét. A kombájnok munkája nyomán a szérűn egyre gyűlik a tisztí­tásra váró gabona. Két csép­lőgép éjjel, nappal dolgozik majd, s üzembe helyezik a ba­lassagyarmati járás egyetlen magtisztító gépét, aine'y nagy­tömegű gabona tisztításához készült: a Gigantot. Ezek után a szövetkezetiek dolga már csak az lesz, hogy átadják a termén vforgalmi vállalatnak azt a gabonamennyiséget, amelyre értékesítési szerző­dést kötöttek. Mert a szakemberek véle­ménye szerint szárítást nem igényel a gabona. Még az el­múlt hét végén vettek próbát, s a víztartalom már akkor 15 százalék alá szorult. Azóta meg újra csak átjárta a nap, a szél a renden száradé sze­meket, még kisebb lett víztar­talmuk Nem talál abban ki-, vetnivalót a fehér, foszlós bé- lű, ropogós héjú új kenyér. Vincié Istvánná Országos fórumon vitatják meg a községi tanácsok munkáját Szeptemberben a községi tanácsok munkáját vitatja meg a Közalkalmazotttik Szakszervezete Központi Ve­zetősége. A beszámoló anyagát az egyes megyék megbízottjai ál­lítják össze. Nógrád megyé­ben a salgótarjáni járás 15, és a balassagyarmati járás 10 községében összesen 25 he­lyen kezdik meg a vizsgála­tot. Összegyűjtik a községek szükséges statisztakai adatait, megnézik az állandó bizottsá­gok tagjainak iskolai vég­zetségét, valamint az első fél­évi ügyirat forgalmat. Meg­vizsgálják ezenkívül az egyes községi tanácsok szakigazga­tási tevékenységét és a dolgo­zók helyzetét is. A vizsgálatokat megkezd ték. Állattenyésztő nők tapasztalatcseréje Tapasztalatcserére hívják össze a közeljövőben az ál­lattenyésztésben dolgozó nő­ket. A tervek szerint a fejőnők, a sertésgondozók és a barom­fitenyésztők részére külön rendezik meg más-más köz­ségben a megyei szintű ta­pasztalatcserét. A megbeszélé­sen a szakmai munkamód­szerek átadásán kívül kicse­rélik szakmai továbbképzé­sükre és művelődésükre vo­natkozó tapasztalatokat is. BICSKI a család kedvelt halkonzerve! '' t Magyar ízlésnek megfelelő enyhén paradicsom < mártással készült finomízű hal. Kiadós, egy doboz tartalma 3—4 tagú családnak ele­gendő.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents