Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-13 / 56. szám

4

NÖGRAD!népújság

1963. júlibs 13;

Válasz a balassagyarmati bosszankodóknak

i DCednex hírleHuLaid&n osoií !

fli egjegyzéseik a Képújság

'SfV útján tudomásunkra Jutottak. Szerettünk volna személyes beszélgetésben választ adni, de nem ismerjük önöket. Nyilván új bérlettudajdonosok, s mint ilyeneket, szeretnénk a jövőre is megtartani, sőt — igényességükre és jószándékukra tekintettel — városunk kulturális életének fejlesztése érdekében tevékeny közreműködésüket is biztosítani.

Arra, hogy új bérlettulajdonosok, abból a sóhajból következtetünk, ami a bérlet megváltásakor keblükről felszakadt. ,,Na végre. valami Gyarmaton is lesz már!” Tehát négy éven keresztül nem vettek tudomást az Irodalmi Színpad működéséről, nem tapsoltak a Palóc Népi Együttes sikereinek, nem voltak tanúi a Pantomim együttes szinte egyedül álló kísérletezésének, nem nézték meg, hogy milyen munka folyik a képzőművész és csontfaragó szakkörben, nem jutott fülükbe a nyikorgó szinpaddesz- kákat is legyőző zenekari muzsika.

Nem, mert önöket elriasztotta az „ócska kultúrház”, ahol Móricz Virág, a jelző megfogalmazója, háromszáz embernek mesélt az apjáról. Voltak azonban olyan bérlettulajdonosok és más társadalmi munkások, akik az Lvultsággal, közönnyel dacolva, a város és a kultúrház vezetőségével harcolva és torzsalkodva

elérték, hogy „valami” mégis jutott. Balassagyarmat kultúrát igénylő közönségének. „Valamit” adtak, amiről Bóka László az Elet és Irodalom 1960. június 4-i számában úgy írt, hogy „tyúkot- kalácsot feledve ámultunk azon a műsoron, melyet a gyarmati irodalmi színpad produkált.” És van, aki emlékszik arra, hogy Jobbágy Károly ez évben, nagypéntek estéjén kétszáz embernek mondta meghatottan, költői túlzással, hogy nem érte nagyobb öröm, mint itt, ahol Krisztus si- tatása helyett kétszáz ember jött el a mai magyar költők életet dicsérő himnuszát meghallgatni.

gazuk van: bosszantó fe- ^ lületesség, hogy a szabadtéri színpad kellős középén egy jól megtermett vaságas a színészek mozgását akadályozta. De az is igaz, hogy az ágas ki- álljon, meg kellett építeni a szabadtéri színpadot. A vasszerkezetet azóta élt áv ontottuk, köszönjük, hogy felhívták rá a figyelmünket.

Az is igaz, hogy bosszantó dolog félórát, órát várakozni az előadás megkezdésére. Ezt a rendezésben hibát a. jövőben igyekszünk elkerülni. De mindaddig, amíg az Útfenntartó és Útkarbantartó Vállalat nem tartozik profilunkba, nem tudjuk szavatolni. hogy a jó nógrádi utakon a művészeket szállító gépkocsik tengelytörés nélkül, időre megérkeznek.

A pásztói óvodában

Kis kertészek a sok szép virág között

■X, > <C' ~

így készül a finom sütemény

Valószínű, hogy a kulisszák mögötti suttogásból értesültek arról, hogy a Petőfi Színpad díszleteit előbb a kultúrházban állítottuk fel, majd meggondolva magunkat, a szabadtéri színpadra varázsoltuk.

Valóban bosszantó és kultúrát nyújtó intézményhez nem méltó, az a környezet, ahogyan önöket a kulturházban fogadtuk. Az . orchester'’-ben fél téglák, zsákok, csikkek voltak. De észre kellett volna venni azt is, hogy már két új Heating kályha van beszerelve, azért, hogy a közönséget, mint nyáron a meleg, télen a hideg ne riassza el. Több évi jogos panaszt kívántunk orvosolni. Művészeti előadónk az előadás megkezdése előtt megértést és elnézést kért.

1957. vagy 1958. nyarán szomorú riportot hallottunk a rádióban a balassagyarmati kultúrház életéből. Arról szólt, hogy a kultúrház csak szombat és vasárnap este nyitja meg a kapuit táncestékre. amelyen többnyire cigánylegények és cigány lány ok vesznek részt. Azóta jónéhányan ott tevékenykednek valamelyik művészeti csoportban és ne sajnálják, hogy egy estére a „rajkók” vették birtokukba a kultúrházat. Mégis csak cigányzenekarok szerepeltek. Azt viszont elismerjük, hogy túlhangos jelző volt a ,,népzenei fesztivál” meghirdetése, de Rózsavölgyi Márk emléke is gondosabb előkészítést érdemelt volna.

(~T. ujjúk, de még kevesen

' 9- fújják a jerikói kürtöket. Az „ócska kultúrház” falai még nem omlottak le. Sok toldo- zásra-foltozásra és a vezetőség munkájának megjavítására van szükség ahhoz, hogy kultúrát nyújtsunk, kulturált módon, kulturált környezetben. A magunk részéről erről legközelebbi rendezvényünkkel szeretnénk mindenkit meggyőzni. Ha vitatkozunk, s a vitában a jószándék és új akarat legyőzi a gáncsosko- dást és megelégedettséget, feltétlenül előbbre lépünk . . .

A kultúrotthon vezetősége nevében:

' ... SZIRTES TIBOR

SOMOGYI TÓTH SÁNDOR:

GYERMEKTÜKÖR

Magvető Könyvkiadó 1963. 188 oldal

Napjainkban a fiatalok szellemi, erkölcsi fejlődése meggyorsult és egészen más képet mutat, mint mondjuk húsz évvel ezelőtt. Két esztendeje a pedagógusok stockholmi világkonferenciáján vizsgálták is ezt a jelenséget és megállapították, hogy a gyermekek gyorsabb szellemi fejlődése mellett a nemi érettség ideje is átlagban 10-15 évenként egy hónappal megrövidül. Ha pedig ez így van, akkor szülőknek és pedagógusoknak egyaránt változtattok kell eddigi nevelési eljárásaikon már az általános iskola Vl-VIII osztályos korú gyermekeknél.

Somogyi Tóth Sándor Gyermektükör c. regénye ennek a problémának gazdag, sokoldalú feldolgozása. A szerző — maga is pedagógus — már az első regényében, az 1959-ben megjelent Gerinctörésben is a kamaszlélek jó ismerőjének bizonyult, de. ott hőse a falusi szegénységből az úri világ felé sodródásában a harmincas években szenved „gerintörést”. Ezzel szemben a Gyermektükör szereplői tipikusan a mi mai életünk részesei, mindennapjainkból kerülnek a regény lapjaira.

Főhőse Homlok András 14 éves. VIII. osztályos fiú. Kitűnő sportoló, jól tanul, becsületesen igyekszik megfelelni az őt megrohanó élmények és kérdések sokaságának. A regény elején önarcképének

Egyedülálló lepke gyűjtemény a Balassagyarmati Palóc Múzeumban

A Ballassasyarmati Palóc Múzeumban dolgozik Liptai Béla természetszakos muzeológus. Munkájának legfontosabb ága a lepkegyűjtés, ötven éves gyű itő tevékenységének eredménye egv 60 ezer Déldánvból álló lepke- gvü.itemény. Ez vidéki viszonylatban a legnagyobb anyag, de számos oéldánva világviszonylatban is ritkaságszámba meev: Gvüitési terülnie szinte az egész országot érinti. A gyűjteményről ő maga ad felvilágosítást. ..Legfontosabb része adathalmaz. Jelentőségét három pontban foglalhatnánk össze. Nemzetgazdasági szempont- ból: ha valahol feltűnik egv kártevő, a gvüiteménv alap- ián megtudhatjuk, hol fordul elő. mik a védekezési lehetőségek. Tudományos érték: tanulmányozható. ugyanazok a fajok különböző vidékeken milyen változatban jelennek meg. S végül maga a dokumentálás az anyaggal, a bemutatás kiértékelhetőség jelentősége.’’

A gyűjteményről adatszerűén könyvet lehetne írni. Például: a Sáfránv-lepke. melynek tavaszi, nvári. őszi nemzedéke megtalálható itt. Mintegy százezer példányát vizsgálta meg. hogy bizonyítsa a faiokon belüli eltérést, a természethatást. mit produkál egy faion belül, színben és nagyságban. Szén rendben sorakoznak a gyönyörű színű lenkeíaiták. Narancssárgától a

világosig, citromsárgától a világosig. Elütő színek, de egv faihoz tartoznak.

Egy dobozban nőstény lepkék. sárga törzs alak leénít- vte a fehér felé. fehér törzs alak a sárga felé. Bizonyságul. 'hogy a környezethatás miiven óriási faktor.

Korszakokra lehet következtetéseket levonni a gyűjtemény alapján. Ha tény. hogv meleg vidékeken minden harmincöt sárga után található eav fehér lepke, a hidegebb hegyvidéken viszont

6-7. Következik ebből, hogv a hideg környezet kedvez a világos színnek, s ennek a lepkének a fehér alap dominál. Az említett Sáfrány-lepkéből mintegy kétezer változat található a evűiteménv- ben. A gyűjtemény egyelőre nem kerül kiállításra, figyelmes. óvatos kezelést igénvel. hiszen fény hatására elhalványulnak a példányok. Az anvag rövidesen útrakel. Háromnegyed része a Nemzeti Múzeumban lesz kiállítva, a többi a Palóc Múzeumban marad.

Liptai Béla fáradhatatlanul évűit. dolgozik. Amint ideie van. járja a vidéket, gyűjtési területe Balassagyarmat környéke. Buiák. az Ipolv- völgv. ..Nógrád megye kincsesbánya. ami a természettudományt illeti — mondia. — Értékesebbnél értékesebb növényi, állati kövületek találhatók itt. meivek sok úi adattal gazdagítják a termé- s;xttudománvt.”

kidolgozásával bajlódik, mert osztályfőnöküktől, Fáraótól, aki egyébként kitűnő „nevelő” pedagógus ,ezt a feladatot kapták. De míg a társai jófiuk módjára sablonos, semmitmondó Írásokkal untatják osztályfőnöküket, vagy cinikusan „szentgyónásnak” minősítik az osztályfőnök önismeretet kívánó törekvését, Homlok András meglepő nyíltsággal néz szembe a kérdéssel. „Már tavaly is csináltunk önarcképet. Én is el készítettem, hogy megtudjam, ki vagyok, és milyen tulajdonságaim vannak. Akkor.'.. minden olyan egyszerű volt. Most valahogy sokkal nehezebb, mint tavaly, meg azelőtt, pedig csak egy év múlt el, vagyis kettő. A felnőttek azt követelik, hogy őszinték legyünk egészen. Őszintének lenni nagyon nehéz. A felnőttek se őszinték. És nagy ködöt kavarnak maguk körül, hogy mi ne lássuk őket..

Őszintének lenni nagyon nehéz, mert a felnőttek sem őszinték — ez a gondolat végig kiséri az olvasót az egész regényen. Homlok Andrásnak minden oka megvaji erre a summás ítéletre, hisz a családi körben és környezetében is látja, hogy az igazság, becsület, hűség, szerelem oly szentnek hitt fogalmak nagyon is megszürkülnek, átalakulnak a felnőttek mindennapi értelmezésében. S míg András „egyszerűen kék” szemtükrén át vizsgáljuk a világot, megtudjuk, hogy milyennek látnak bennünket: szülőket, tanárokat, felnőtteket a szigorú gyermekszemek. „Már nagy fiú vagy” — mondják neki

a felnőttek, sokszor fölényesen, szórakozottan. S nem is gondolnak rá, hogy szinte nincs megrázobb élmény az ember életében, mint „nagy fiúvá lenni.” Az igazság lázas keresése, a mohó sexuá- lis vágy, az ideálkutatás és cinizmus váltogatják egymást hisz a születő „ember” akkor keresi önmagát.

A regény gerincét képező cselekmény során András segíti „rossz káder” főkönyvelő apját — aki egy sikkasztási ügy nyomára bukkan, de jelentését fél megcsinálni, mert a korrupciós ügyben több magasállású személy is érdekelve van — hogy aggályait félretéve a becsület útját járja;

A regény erénye: az ábrázolás lélektani megalapozottsága. sajátos humora, az újkeresés magával ragadó izgalma. Csak sajnálnunk lehet. hogy néhány helyen a kifejezések ..naturalizmusa’’ ellenkezést vált ki belőlünk; még akkor is, ha tudjuk, hogy azok nem az ifjúság belső romlottságának, hanem a bennük lappangó ..felnőtteskedés- nek” a megnyilvánulásai. Ä ma felnövekvő ifjúság a szocializmus építésének derékhada lesz. sorsának alakulása. erkölcsi alkatának kikristályosodása nem lehet közömbös egyetlen felnőtt számára sem. Somogyi Tóth Sándor könyvét ezért ajánljuk minden felnőtt olvasónak, aki felelősséget érez ezért az ifjúságért és várakozással tekintünk a regényből készülő film megjelenése felé is.

Cs. L.

Műszaki klub a Salgótarjáni Acélárugyárban

Technika háza — olvasom a kétemeletes Sztahanov úti ház falán. Itt székel az acélárugyár alig egy hetes műszaki klubja közvetlen a gyár szomszédságában.

Műszaki könyvtár, korszerű, kényelmes berendezési tárgyak, játékeszközök biztosítják a klub tagjainak szórakozását, tanulását. Körülbelül 50-60 személy befogadására alkalmas. Kettős feladata van a klubnak. Egyrészt szórakozási lehetőséget nyújt, de elsődleges a tudományos élet fellendítése, tudományos ismeretek szerzése. Időszerű volt a klub létrehozása. Mán- doki és Ürmösi elvtársak kezdeményezése sikerrel járt.

Az acélárugyárban minteav háromszáz műszaki dolgozó van. Ezek végzettségüket tekintve különböző egyesületekbe tömörülnek. Bányász kohász, gépipari egyesület, stb Különösebb élet. a tagdíjbefizetésen kívül nem volt az egyesületekben. — A másik probléma a műszaki könyvtár problémája volt. Szétszórtan, nem mindenki számára volt hozzáférhető. Ugyanígy a műszaki folyóiratok is négy-öt szervnél tett forgás után nem jutottak el széleSzokács László sebb területre. A fenti hiál’zsonna a babaház előtt

(Fotó: Kinka)

Egy művelődési ház nyári programja

A Salgótarjáni Acélárugyár Művelődési Házában a harmadik negyedév folyamán is igen színvonalas ismeretterjesztő programban lesz része a közönségnek.

Már a következő hét végén, pénteken megnyitják az új klubhelyiségben „A magyar és német nép harca a fasizmus ellen” című kiállítást. Ez alkalommal Paul Schober az NDK Kultúrális és Tájékoztató Irodájának igazgatója előadást tart „A német nép harca a békéért” címmel.

Augusztus 2-án dr. Bencsáth Aladámé, egyetemi adjunktus beszél „Nőknek férfiakról — férfiaknak nőkről”.

Augusztus 16-án Király József pszichológus tart előadást „Lehet-e gondolatot olvasni?” címmel, amely után Danielli gondolatolvasó lép fel.

Augusztus 30-án Zsombor János újságíró a Hétfői Hírek

szerkesztője tart élménybeszámolót „Utazás az ezeregy éjszaka földjén” címmel.

Szeptemben 13-án előadás lesz „A polgári légiközlekedés jelene és jövője” cimmel, ugyanakkor nyitják meg a szocialista országok repülőgép típusaiból rendezett kiállítást is. Szeptemberben még közérdeklődésre számottartó előadást tart dr. Buga László érdemes orvos „Miért vagyok

ideges?” cimmel.

A művelődési házban minden vasárnap táncestet rendeznek a gyári KISZ-zenekar és Kacsák Éva táncdalénekes közreműködésével. Július 27- én pedig egész éjszaka tartó Anna-báít rendeznek, amelyen szépségverseny és táncverseny is lesz.

Többi üzemeink művelődési otthonainak vezetősége előtt példaként szolgálhat az acélárugyáriak gondosan összeállított nyári programja, amely a dolgozók színvonalas szórakoztatása mellett a közérdeklődésre számottartó legfontosabb kérdésekről felvilágosításul is szolgál.

nyosságok korrigálását szolgálja a műszaki klub létrehozatala. Az itt található műszaki könyvek, folyóiratok tanulmányozása a klubtagok számára biztosítva van. A tudományos programról intéző- bizottság gondoskodik, melynek tagjait négy szerv (vállalat, bányász-kohász egyesület, gépipari tudományos egyesület, szakszervezet, műszaki bizottsága) választ meg. A tudományos élet kialakítása érdekében előadássorozatok indulnak, melynél a TIT támogatására is szükség lesz. Különösen fontos szerepük van „a vitadélutánoknak”. Ezeken a legkülönbözőbb műszaki problémák kerülnek megvitatásra. Fontos a kutató munka is. |

Ezek megoldásához kitűnő lehetőséget nyújt az acélárugyár műszaki klubja.

Az Akadémiai Kiadó III. negyedéves tervéből

Az Akadémiai Kiadó ez év ni. negyedében számos fontos tudományos művet tesz közzé, köztük több olyan munkát, mely a szakemberek mellett a nagyközönség érdeklődését is megérdemli. A nagy népszerűségnek örvendő JóJcai-sorozatban ezúttal a Felfordult világ jelenik meg. Mikszáth összes műveiből az elbeszélések II. kötete, amely számos, eddig csak újságban, vagy fcljróiratban közzétett novellát tartalmaz. Vörösmarthy összes műveinek kritikai kiadásából a nagyobb epikai művek első kötete hagyja el a sajtót. Ady költői egyéniségének kialakulását elemzi Varga József: Ady útja az új versek felé című tanulmánya. Lengyel Géza: Magyar újságmágnások című könyve pedig a századforduló idején megjelenő jelentős polgári lapok történetét dolgozza fel. Harmadik kiadásban jelenik meg Waldap- fel József műve. A magyar iro- calom a felvilágosodás korában , A magyar könyv” sorozat legújabb kiadványa Bogdán István A magyar papíripar története (1530—1900). A kínai filozófia, o- kor II. kötete számos kiemelkedő ókori kínai filozófus művét közli magyar fordításban. Ru- zslcky Éva Irodalmi nyelvi szókincsünk a nyelvújítás korában című munkája Kazinczy tájszóhasználatának tükrében vizsgálja a felvilágosodás kori irodalmi nyelvünket.

I