Nógrádi Népújság. 1963. július (19. évfolyam. 53-61. szám)

1963-07-06 / 54. szám

Í963. július (I fföGSXOi NÉPÚJSÁG 5 BEKEKULDOTTEK BESZÁMOLÓI A Hazafias Népfront me­gyei irodája intézkedett, hogy a VI. magyar békekongresszu­son részt vett megyei küldöt­tek beszámoljanak a dolgo­zóknak a kongresszuson szer­zett tapasztalataikról. Ügy tervezik, hogy a munkahelye­ken kisebb-nagyobb csopor­toknak tartják meg a beszá­molókat. A tizenöt Nógrád megyei békeküldött már meg­kezdte a csoportos beszámo­lókhoz a felkészülést. Megszüntetik a cigánytelepeket A megyei tanács végrehajtó bizottsága intézkedett, hogy a járási, városi tanácsok a ci­gánytelepek felszámolására részletes tervet készítsenek. A részletes tervek elkészültek, amelyek alapján a községi tanácsok már eddig is segí­tettek a cigány lakosság ház­helyhez juttatásánál, lakásvá­sárlásánál. Ezzel több helyen sikerült a cigányok vándorlá­sát megszüntetni. Drégelypalánk, Patvarc és Bércéi községben a régebben még vándorló cigányok vég­legesen letelepedtek. Salgótarjánban is elkészült a Pécskő utca . és Pécskő- domb részletes rendezési ter­ve. A terv szerint a többnyi­re elavult, lakás céljára nem alkalmas épületeket lebont­ják, s a lakókat a város te­rületén épülő lakásokba he­lyezik el. Nagy gondot okoz a cigány­telep felszámolása Nagybátony bányavárosban, ahol főleg a 13-as épületben laknak cigá­nyok. Ügy tervezik, hogy a most épülő 30 új lakásban is helyeznek el cigányokat. A községben lévő cigánytelep felszámolását viszont már megkezdték. Több személyt segítettek ahhoz, hogy házhe­lyet vásároljon. A munkálato­kat a tanácsok műszaki cso­portja feladatává tették, amelyeknek dolgozói rendsze­res ellenőrzést végeznek a fel­adatok végrehajtása érdeké­ben. Halálos gyermekbaleset Hugyagon Őrizetbe vették a vétkes gépkocsivezetőt és kalauzt Halálos kimenetelű gyer­mekbaleset történt csütörtö­kön a déli órákban a hugya- gi autóbusz megállónál. A Balassagyarmat — Salgótar­ján között menetrendszerint közlekedő autóbuszon uta­zott Kovacsics Józsefné alig három éves József nevű kis­fiával. A szerencsétlen asz- szony itt kívánt gyermekével az autóbuszról leszállni. A még álló autóbuszról gyermekét engedte előre, ke­zén fogva segített néki a le­szállásban. Dióst Mihály, az autóbusz kalauza mit sem tö­rődve azzal, hogy az utasok leszálltak-e már, csengővel jelzést adott a busz indulásá­ra. Bidnei Béla gépkocsiveze­tő csak tetézte Diósi felelőt­lenségét, s anélkül, hogy meggyőződött volna a leszál­lás befejezéséről* megindítot­ta gépkocsiját. A levegővel működő ajtót is csak menet­közben zárta be, de úgy, hogy az ajtó beszorította a gyer­mekét tartó Kovacsicsné ke­zét is. Az ajtó okozta rántás­tól a három éves kisfiú fe­jével az autóbusz hátsó ke­reke alá került, s a helyszí­nen szörnyet halt. A rendőrség Bidnei Béla gépkocsivezetőt és Diósi Mi­hály autóbuszkalaúzt őrizetbe vette. A vizsgálat még tart. Ennyi a szűkszavú hivata­los jelentés erről a szörnyű tragédiáról. Az emberi fele­lőtlenség újabb áldozatot kö­vetelt— egy három éves kis­fiú személyében. Nem va­gyunk hivatottak a felelős­ség megállapítására, de a kér­dések önkéntelenül vetődnek fel. Hogyan történhetett mind ez? Elkerülhető lett volna ez a halálos gázolás? Igen! Feltét­len el! Hiszen Diósinak tud­nia kell, hogy csakis abban az esetben indíthatja a gép­kocsit, ha arról már minden utas leszállt. Kötelessége, hogy ő szálljon le először az autóbuszról, s ő legyen az utolsó felszálló is — így el­lenőrizheti: a kocsi tovább mehet. És Bidnei? A gépko­csit csak zárt ajtók után in­díthatta volna el. A vissza­pillantó tükörben meg kellett volna győződnie: van-e még leszálló, vagy nincs! Sok panasz hangzott már el az autóbusz vezetőkről, kalaúzokról. Számos cikkben hívtuk fel a sokszor tűrhetet­len viselkedésükre a figyel­met. Nem egy esetben a ka­lauz csakúgy, mint a gépko­csivezető az utasokkal, vagy vezető fülkében utazó bará­tokkal van elfoglalva, s nem törődik kötelességével, a reá bízott emberi élettel! És ez lett a vége. Itt az ideje, hogy szigorú ellenőrzéssel vessenek gátat e tűrhetetlen viselke­désnek, mert rólunk, az em­berekről, az emberi életről van szó. Somogyvari László .-»■»----------------­H ol a kormánylemez? Osztatlan sikert aratott. Szövetkezeti szakemberek előtt vizsgázott a nógrádi dombo­kon, Heves megye határában, s az érdekeltek a legnagyobb elismeréssel szóltak róla. Megállta a helyét a megyei Hazafias Népfront talajvédel­mi akcióbizottságának féltve dédelgetett „gyermeke” a haj­lított kormánylemez, a legil­letékesebbek, — az országos talajvédelmi akcióbizottság, a talajvédelem ismert szakte­kintélyei előtt is. S mégis, az erózió pusztította területek ta­lajvédelmének jelenleg leg­eredményesebb eszköze, a haj­lított kormánylemez gyártása, forgalombahozása mindmáig késik. A megyei gépállomási igaz­gatóság 2000 ilyen kormány­lemezt rendelt a Salgótarjáni Acélárugyártól, a termelőszö­vetkezetek pedig 800-ra jelen­tették be igényüket. Megren­delés érkezett Heves megyé­ből, s nagy érdeklődést tanú­sítottak a kormánylemezek iránt Somogy és Veszprém megyék szakemberei is. Az acélárugyár azonban csak ál­lami szervektől fogadhat el megrendelést. Az állami szer­vek azonban nem rendelnek. A megrendelés helyett a na­pokban érkezett egy levél a Hazafias Népfront megyei tit­kárságára. a Mezőgazdasági Gépalkatrész Ellátó Vállalat­tól, Ebben a levélben azt hoz­zák tudomásukra: a kormány­lemezeket nem ismerik a trak­toreke típusokat sem, ame­lyekhez használhatók. Ha azon­ban az utóbbit közlik a vál­lalattal, mármint a traktor­ekék típusát, hajlandók kül­deni a hagyományos kormány­lemezekből bármennyit. De nekünk nem ilyen kor­mánylemezek kellenek. A aomboldalak talajművelésénél ezekkel nem érünk célt. Ép­pen azért most újra megin­dul a körforgás. A Földmű­velésügyi Minisztérium a hí­rek szerint, most újra szak­embereket küld Nógrádba, hogy ismételten meggyőződ­jenek, hogy eredményesen vé­dekezhetünk a hajlított kor­mánylemezekkel az erózió el­len. Nagy várakozással tekin­tünk a tanácskozások elébe, csak hát az embert nyugta­lanítja az a gondolat: mi ér­telme ennek? A szakemberek országos szinten is , megálla­pították már egyszer, még jobb nincs, nagyszerűen hasz­nálhatók a talajvédelemre a hajlított kormánylemezek. Most már nem tanácskozni kellene, hanem végre megin­dítani a gyártását a Salgótar­jáni Acéárugyárban. Ez lenne az ésszerűbb s a leghaszno­sabb is. V. I.-né Szocialista asszonybrigádolc tapasztalatcseréje Tapasztalatcserére jönnek össze Nógrádszakál községben, július 14-én a mezőgazdaság­ban dolgozó szocialista brigá­dok. A tervek szerint a ta­nácskozáson a helyi brigád ve­zetője számol be a brigád ed­digi tevékenységéről, majd a résztvevők megtekintik a község határában azt a terü­letet, amelyet a nógrádszakáli szocialista brigád művelt. A műszaki fejlesztés fóruma — ................ inni i irrnfinmi—mw y—maamiiw—»imt—i i,uuM.ii«uanaBaaBnaBiE;M» A terv, a vezetés fontos eszköze Amikor az üzemszervezési munka aktuális, alapvető fel­adataira hívjuk fel a figyel­met, ezzel egyidőben hangsú­lyozni szeretnénk azt is, hogy ez nem jelentheti a vállalati tevékenység egészét átfogó szervezési munka tagadását. Az alapvető feladatok megje­lölésének gyakorlati értéke csupán az, hogy a szervezési munka elindításához ad se­gítséget, kiemelve a szerve­zésnek azokat a területeit, ahol ezt a munkát helyes el­indítani. Az üzemszervezői munka sikerének fontos felté­tele a helyes kiindulás, mert ez teszi lehetővé az erők kon­centrálását, az igények felkel­tését, tehát a hatásosabb mun­kát. A sematizmus, az egy kaptafára húzás általában káros, de különösen áll ez az üzemszervezésre. Minden egyes vállalatnak, sőt, üzem­résznek és műhelynek sajáto­sak a szervezésből adódó prob­lémái. A továbbiakban ismer­tetett alapvető feladatok meg­jelölésének célja csupán gon- óolatébresztés, az üzemszer­vezési munkára irányuló fi­gyelem felkeltése. Nézzék a vállalati vezetés megjavítása előtt álló egyik fontos feladatot, a vállalati tervezés megjavításának prob­lémáját. E munka megjavítá­sánál abból kell kiindulni, hogy a tervezési munkát is elő kell készíteni, meg kell szervezni, ez elsősorban a vál­lalat vezetőinek a feladata. A tervekben nemcsak az eléren­dő termelési célt, hanem azo­kat az eszközöket is — számí­tásokkal alátámasztva — be kell tervezni, amelyek a terv teljesítését biztosítják, illetve azzal összhangban állnak. (így a munkaerőt, az anyagot, munkaeszközöket stb.) e szer­teágazó problémák a tervezők munkájának időbeni össze­hangolását igénylik. Jelenleg a vállalati tervezés módszere inkább az, hogy évről évre az elmúlt időszak tényszámait emelik (tervteljesítést) bizo­nyos közgazdasági becslések alapján. A megalapozott szá­mítások helyett általánosság­ban a rendelkezésre álló anyagi eszközök, a kereske­delmi igények és a beruházási előirányzatok határozzák meg a vállalatok elé állítható fel­adatokat, miután a legtöbb helyen hiányzik a megfelelő anyag- és munkanorma, a ka­pacitások felmérése, stb. E terveknek megalapozott szá­mítások nélküli, „feszítése” hol az alátervezéshez, hol irreális célkitűzésekhez vezet. Márpedig sem a laza, sem az irreálisan túlfeszített tervek nem ösztönöznek, nem segí­tik elő a rendelkezésre álló anyagi és személyi feltételek leggazdaságosabb felhasználá­sát. A tervek elkészítése a vál­lalat különböző szerveinek együttes, komplex feladata. Ma még nem egyértelműen tisztázott az egyes vállalati szervek feladata abból a szempontból, hogy milyen mértékben vesznek részt a tervek előkészítésében és vég­ső elkészítésében. Nincs tisz­tázva és ezért ki sem alakult' a tervmunka helyes sorrendje, ki milyen adatszolgáltatásra kötelezett, kire milyen fele­lősség hárul a terv helyessé­géért, a tervosztályok hogyan koordinálják az egyes szervek munkáját, stb., stb. A vállalati tervek ezért nem képesek számolni a meg­levő tartalékokkal, szűk ke­resztmetszetek képzéséhez ve­zetnek, az elmúlt időszak aránytalanságait nemhogy ki­küszöbölnék, hanem az új tervekben tovább viszik, fo­kozzák az addig is meglévő nehézségeket. Ilyenformán már a tervekhez ellentmondá­sok jönnek létre, s ennek egyenes következménye vala­melyik gazdasági mutató nem teljesítése, vagy túlteljesítése, a termelési zavarok „tervsze­rű” előidézése. A reális tervek egyik fon­tos feladata, az eszközök he­lyes megtervezésével, a terme­lés folyamatosságának bizto­sítása. Ebben lényeges szerepe van a helyesen kialakított kooperációnak. A tervek ké­szítésének fontos szervezési kérdése tehát a vállalatok kö­zötti kooperáció előkészítése. Ezért a kooperáció legalapo­sabb előkészítését a tervmun­kával együtt kell végezni, hi­szen ebben az időszakban még van mód és lehetőség a koope­ráló vállalatok közötti vitás kérdések tisztázására, megol­dására. Az időközbeni profilváltozá­sok is újabb és újabb koope­rációs nehézségeket, problé­mákat okoznak, újabb szerve­zeti feladatokat állítanak a vezetők elé. Helyes, ha ebben a kérdésben is a vállalat ve­zetősége egy évnél is távolabb lát, alaposan mérlegeli elkép­zeléseit, s az éves terveknél részleteiben ezeket az elkép­zeléseket aprópénzre váltja. Csak így biztosítható az üte­mes és folyamatos termelés, kerülhetők el a tűzoltó meg­oldások. Akkor is, ha a termelési struktúra viszonylag hosszabb időszakra adott, a termelés egyre bonyolultabbá válik, pl. nő a gépesítés foka, az al­katrészek száma szaporodik, fejlettebb technológiai eljárá­sok lépnek be, stb. Ezek- a té­nyezők önmagukban is szá­mottevő ^változásokat idézhet­nek elő a vállalat kooperációs tevékenységében, a tervezés­ben. Ezek is szervezési kérdé­sek. A tervosztály, a műszaki, a munkaügyi és szinte vala­mennyi osztály munkáját egy­be kell hangolni a tervezés időszakában. A termelés — tehát a főte­vékenység — mellett, az úgy­nevezett kiszolgáló részlegek jó vagy rossz munkája is hoz­zájárulhat a munkatermelé­kenység, a folyamatos terme­lés alakulásához. így pl. az üzemen belüli anyagmozga­tás, a karbantartás, a műsza­ki ellenőrzés, stb. összehango­lása, vagy összehangolatlansá­ga is hatással van a termelés alakulására. Ezért igen fontos, hogy a vállalatok terveiben a fő és „kisegítő” üzemek, üzemré­szek működését, feladatait a termelési tervekkel összehan­golják. Kahulics István MUNKÁBAN AZ AKOV DOLGOZÓI Ma már valamivel „könnyebben” beszélnek a 2-es szá­mú Autóközlekedési Vállalat .dolgozói — mint néhány hó­nappal korábban. Érthető is, hiszen az 1,5 millió tonnás országos elmaradásból az év első negyedében csaknem 80 ezer tonna a 2-es sz. AKÖV dolgozóié volt. A tél miatt ennyi áruval szállítottak el kevesebbet, mint kellett volna. A jó idő természetesen a gépkocsizóknak is kedvezett, akik a jól szervezett munka mellett vállalták az áldozatot is, s éjjel-nappal fuvaroztak a megye területén. Az első félév után már arról adhatnak számot: behozták a tél okozta elmaradást, s az év hat hónapjában több mint 700 ezer tonna árut továbbítottak a megyében. Ezzel eleget tettek első félévi tervüknek is. A teherfuvarozás mellett igen számottevő a személy- fuvarozás is a vállalatnál. Itt sem hallottak szégyent. Az első félévben csaknem 9 millió utast szállítottak, 1 millió­val többet, mint azt eredetileg tervezték. Az ember soha nem tudja, hol történhet meghibásodás. De a garázsban végzett futómű ellenőrzés mindég jó, bizton­ságosabb a közlekedés Ennek a tehergépkocsinak is a futóműve volt rossz. Az észlelt hibák azonnal orvoslást nyernek. Zvada Lóránd szerelő is azon fáradozik Ez az autóbusz megtette a napi útját. A garázsba érkezés után alaposan átvizsgálják, hogy bírja-e a következő nap megterhelését is A karbantartás a legfontosabb az AKÖV-nél, Vavrovics Ferenc ezt a munkát látja el Fényképezőgépünk lencséjével azokat látogattuk meg, akik szorgalmas munkájukkal a zavartalan fuvarozást biz­tosítják.

Next

/
Thumbnails
Contents