Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)

1963-06-29 / 52. szám

1963. június 29. NÖGRÄDT NÉPÚJSÁG r Vsak apró sínjük Nagyon ügyes megoldás, hogy a Vendéglátó Vállalat a város különböző pontjain zenés kerthelyiségeket nyitott. Szórakozhatnak a hazai vendégek, de leginkább azok a fiatal turisták, szabadságukat töltő diákok, akik az utóbbi napokban népes számmal tartózkodnak Salgótarjánban. Öröm, hogy a vendéglátó gondoskodott szórakozásukról, de az már nem öröm, sőt, bosszantó, hogy a vendéglátó egyes egységei a forgalomra nem készülnek fel. E héten csütörtö­kön a Vadaskerti vendéglőben a nyolc órakor érkező vendé­geket már nem fogadták. Nem volt hely. Amikor a pultnál kérte a vendég a hűsítőt, egyszerűen elutasították. A Gyöngyvirág új kerthelyisége is szép, kellemes. Öröm volna ott megpihenni, ha például nem rontaná a hangulatot, hogy meleg, élvezhetetlen például a málna, és más hűsítöitalok. A fagylaltféleségekben sincs választék és azok minősége is rossz. Igyekezzenek a vendéglátónál is, hogy az ügyes elgon­dolásokat ne zavarják az ilyen bosszantó apróságok, mert ezeket egy kis gondossággal elkerülhetik és akkor a ven­dég valóban jól érzi magát. A LOTTO E HETI SORSOLÁSÁNAK # NYERŐSZÁMAI: 13 24 41 47 86 Felhívás! A Salgótarjáni Városi Ta­nács felhívja a város lakóit az ivóvíz takarékosságra, mert a pazarlás a magasabb fek­vésű telepeken vízhiányt idéz elő. A vízellátás zavartalansága érdekében hálózati vizet hajnali 4 órától este 21 óráig gépkocsi mosásra ker­tek locsolására használni ti­los. — Postás szimfonikusok ze­nekari estje lesz júliusból Balassagymaton melynek ke­retében kiváló operaművészek is közreműködnek többek kö­zött: Szabó Miklós, Eszényi Irma, Purpinszky Béla, Vigh Irén és Tóth Zsuzsa. — AZ EGRI GÁRDONYI SZÍNHÁZ júliusban is foly­tatja Nógrád megvei előadás- sorozatát. Július 2-án Salgó­tarjánban bemutatja a Ham- letnek nincs igaza című szín­művet, 3-án Mátranovákon a Szabin nők elrablása című ze­nés vígjátékot- 12-én Salgótar­jánban és 14-én Balassagyar­maton a Lili bárónő című nagyoperettet és 12-én Somos­kőújfaluban a Férjek a kü- azöbön című vígjátékot. — AZ AFRICANA néven immár világszerte ismert guineai 50 tagú néger tánc- és énekegyüttes augusztus 31-én kezdődő salgótarjáni kétnapos vendégjátéka iránt már most igen ótagy az ér­deklődés és a jegyigénylés. Műsorukat csak szigorúan IS éven felüliek tekinthetik meg. — A HÁZTÁJI ÁLLAT- ÁLLOMÁNY takarmánvellá- tását is biztosítják a becsked Uj Élet Termelőszövetkezet­ben. Harminc—ötven négyszö­göl zöldlucemát adnak a ház­táji teheneknek s a terven felül 15 holdon egynyári ta­karmánynövényeket is vetet­tek a szövetkezetben. — Háromszáz férőhelyes .iuhhodáiv énül az idén az ilinvi termelőszövetkezetben, s így a közös gazdaságban le­hetővé válik a meglevő juh­állomány fejlesztése. — Négy általános gimná­zium, 2 tizenkét évfolyamos iskola, 1 gépipari, 1 közgaz­dasági és 1 mezőgazdasági technikum működik, vagyis 9 intézményben folyik közép­fokú oktatás. Ezekben, ösze- sen 3 262 diák tanul a kö­vetkező iskolai évben. — Huszonöt kombájn és öt­venegy aratógép dolgozik majd —B— az aratás idején a pásztói já­rás lermeloszüveíitezeteiben. Az aratógépek közül 13 a ter­melőszövetkezetek tulajdona. — AZ ORSZGGYÜLÉSI KÉPVISELŐK megyei csoport­ja hétfőn, jumus i-en i\agy- bátonyban. a bányavárosi is­kolában ülésezik. A képvise­lők megtárgyalják a megye középiskoláinak helyzetét és felsőfokú intézmények létre­hozásának lehetőségeit; a megye távlati terveit: a nők foglalkoztatásának kérdéseit — A Salgótarjáni Rákóczi úti általános iskola úttörői ttz napos Miskolc-Tapolcán töl­tött táborozás után ma dél­után érkeznek haza. — Több mint nyolc és fél­ezer holdról takarítanak be kalászosokat Nógrád megye állami gazdaságai. A gabona- termő területnek csaknem tel­jes egészéről, mintegy 95 szá­zalékról. gépek- takarítják be a tervek szerint a termést. — A tűzhelygyári KISZ-bi- zottság a társadalmi munká­ban és fémgyűjtésben legki­válóbb fiatalokat jutalomkép­pen nyári autóbusz kirándulá­sokra viszi olyan helyekre, ahol gazdag strandolási lehe­tőség van. Legutóbb a gyár hidegüzemében dolgozó 35 fiatal vett részt egynapos egri kiránduláson. — A buják! termelőszövet­kezet helyzetét, erősítésének feltételeit tárgyalta szerdai végrehajtó bizottsági ülésén a pásztói járási pártbizottság. — A Szegedi Szabadtéri Já­tékokra Salgótarjánból augusz­tus 18—19-én szervez külön járatot az IBUSZ. Ez alkalom­mal a Cigánybáró című nagy­operettet és az Állami Népi Együttes műsorát tekinthetik meg a kirándulók. A részvé­teli díj útiköltséggel, szállás­sal ,teljes ellátással és belépő jeggyel együtt 273 forint. — A Szocialista Fűtőház cí­met nyerték el a kisterenyei fűtőház dolgozói. Az ezzel járó ünnepségre a vasutas na­pon kerül sor. — Jó ütemben halad a salgótarjáni 8 tantermes MTH iskola építése. Az ipari tanulók szeptemberben már itt folytathatják tanulmánya­ikat. — Elérték a falegyent a zagyvapálfalvi 24 lakás építői. A belső szerelési munkákkal együtt az építési költség meg­haladja a 3.8 millió forintot. — Pótolták az első negyed­évi elmaradást az ÉMÁSZ dolgozói. így a hálózatépítés első félévi tervét is teljesítet­ték. HOL SZÓRAKOZZUNK? Mozi: SALGÓTARJÁN: November 7 Filmszínház: Va­sárnap—hétfő: Váratlan találko­zás. Kedd—szerda: A múlt kávé­háza. Csütörtöktől: Fel a fejjel. (Előadások: 4, 6, 8, órakor) Bartók kertmozi: Vasárnap: Túl fiatal a szerelemre. Hétfő—kedd: Esős vasárnap. BALASSAGYARMAT: Keddig: Robinson család: psü- törtöktől: A nagy manőver. Elő­adások hétközben 6, 8, vasárnap 4, 6, és 8 órakor. SZÉCSÉNY: Vasárnap—hétfő: A múlt kávé­háza. Csütörtök—péntek: A ko­paszok bandája. Szombat: Hely a tetőn. PÁSZTÓ: Vasárnap: Oldás és kötés. Hét­fő—kedd: Kopaszok bandája. Csütörtök—péntek: A sárga ci­pő története. Szombattól: Űzött vad. I—II. rész. b£TSAG: Vasárnap: A világ mondén ara­nka. Szombattól: Az elhagyott férj. NAGYBATONY: Vasárnap: ... És a te szerel­med is. Kedd—szerda: Oldás és kötés. Szombattól: Megbilincsel­tek. KISTÉRÉN YE: Vasárnap: Mindennap élünk. Kedd—szerda: Emlékek éjszakája. Szombattól: Egyiptomi történet. Művelődési otthon: JÓZSEF A. MOV. OTTHON SALGÓTARJÁN: Kedden este az egri Gárdonyi Géza színház vendégjátékában: Hamletnak nincs Igaza. MÁTRANOVÁK, MŰVELŐDÉSI OTTHON Szerda este az egri Gárdonyi Géza színház vendégjátékában: A Szabin nők elrablása. Ersekvadkert : Vasárnap a Táplómenti Népi Együttes bemutató előadása. Megteremtik a tejtermelési verseny feltételeit A balassagyarmati járás termelőszövetkezeteiben 'nagy gondot fordítanak az idén a takarmánynövények betakarítássára. A járásban mintegy 11 ezer szarvasmar­hát számolnak, s állatok téli takarmányozása nem kis gon­dot jelentett a közös gazda­ságoknak. A termelőszövetke­zetek tehenészeteiben igen alacsony volt a tejhozam, amelyen nem változtatott lé­nyegesen az sem, hogy a termelőszövetkezetek között verseny indult a tehenen- kénti tejhozam növeléséért. Az idén a járás valameny- nyi közös gazdaságában az a cél, hogy megteremtsék az eredményes verseny feltéte­leit A legfontosabb, hogy biz­tos takarmánybázist te­remtsenek 'a tejtermelés­hez. Ennek megfelelően, a járás valamennyi pillangós takar­mányt szénává szárítanak az idén. Eddig 1133 hold lucerna termését szárították meg a hi­deglevegős szénaszárítókon az állványokon, s rendeken. Be­takarították 1196 holdról a vörösherét is, s holdanként 10-11 mázsa volt az átlag­termés. A szakemberek vé­leménye szerint ' már most több takar­mányt takarítottak be a balassagyarmati járás ter­melőszövetkezetei. mint tavaly egész éven át. A betakarítás meggyorsí­tásában nagy szerepe volt an­nak, hogy. a legtöbb gazda­ságban bátran alkalmazták a anyagi érdekeltséget, «s ahol arra szükség volt résziben ta­karították be a pillangósokat a tagok. A betakarított ta­karmány mennyiségnek mint­% egy egyötöd részét kapták Felemelték a tenyészszarvasmarhák árát meg ilymódon a tagok, hogy biztosítsák a háztáji állo­A szarvasmarhatenyész­tés, s ezen belül a tehénál- Jomány fejlesztését célzó egyéb intézkedésekkel pár­huzamosan legutóbb sor ke­rült a tenyészbika- és te- nyészüszőárak rendezésére. A földművelésügyi miniszter rendelkezése szerint, az új árrendszer 1963. július 1-én lép hatályba. A tenyészbika átlagos ára, a rendezés ered­ményeként 25-30 százalékkal lesz magasabb A tenyészéretfi, illetve vemhes üszőknél az eddigi kilónkénti árról darabárra térnek át. Héthónapos vem- hesség igazolása esetén a nem törzskönyvezett tenyész­üszőkért — azok minőségé­től függően — 8 500—10 500 forintnyi szerződéses árat fi- ■ zetnek. Az új árak 10-12 szá­zalékkal magasabbak a ko­rábbiaknál, és átlagosan 20- 25 százalékkal haladják meg a vágóállatok árát. A sza­bad felvásárlási árak a szer­ződéses áraknál 10 száza­lékkal alacsonyabbak. A ko­rábban leszerződött tenyész­állatok átvételnél 1-e után ugyancsak az új árak lesz­nek érvényesek. mány takarmányszükségletét Új munkásszállót és irodaházat építenek Uj 405 személyes munkás- szállást és irodaházat épí­tenek Salgótarján építőinek. A négy emeletes létesítmény építését még ebben az évben megkezdik. Gyümölcsszüret Magyarnándorban Rágalmazókat büntettek meg Befejezéshez közeledik a cseresznyeszüret a Magyar- nándori Állami Gazda-ág nagykiterjedésű gyümölcsö­sében. Cseresznyét 30 hold­ról szüretelnek, s a hét kö­zepén mintegy 35-40 mázsát szállítottak az ízletes gyü­mölcsből Csehszlovákiába is. A jövő héten több gyü­mölcsféleség . szüretelését kez­dik meg a gazdaságban a szorgos női kezek. Elkezdő­dik a jó termést ígérő" meggy, 10 holdról a fekete. ribizli, s a málna szüretelé­se is. Málnából, a tervek sze­rint mintegy 500 mázsát ér­tékesítenek kül- és belföldi piacokoft. Magyarnándorban megha­ladja a 900 holdat az állami gazdaság gyümölcsöse. Eb­ből azonban csak mintegy 450 holdról szüretelnek az idén termést, amelynek jö­vedelme a tervek szerint meghaladja a hatmillió fc* rintot. Kollár János és Kollár Jánosné büntetlen előéletű salgótarjáni la­kosok a Lőwi Sándor utca 2. sz. bérházában laknak. Itt 1963. május 15-én a házkeze- lőség megbízottja, Szabados Jó- zsefné kiosztotta az új kályhákat a lakóknak. Mivel Kollárék nem voltak megelégedve azzal a kály­hával, amely nekik jutott, fenn­hangon kiabálni kezdték, hogy jö kályhát ^csálc ~5í"“Rapt Tiki al házkezelőség megbízottjának és. a házfelügyelőnek húsz forintot le­fizet. Mivel az Ilyen kijelentések alkalmasak arra, hogy a lakók bizalmát a házkezelőség dolgozói­ban megingassák, a bíróság mindkét vádlottat bűnösnek mon­dotta ki rágalmazás bűntettében és egyenként 400—400 forint pénz- büntetésre Ítélte őket, valamint kötelezte a magánvádlőknak oko­zott- mindea-Júiltség . megtér-jjé^é- re. Az Ítélet” Jogerős. Csehszlovák méhész szakemberek Magyarországon Elégedetten távozott ha­zánkból rövid másfélhetes tanulmányút után Jaroszláv Szvoboda, a csehszlovák mé­hészeti kutatóintézet igazga­tója. De nemcsak az ő szá­mára volt hasznos az ittar- tózkodás. A magyar méhé­szek is tanulhattak tapasztalhatták a nemzetkö­zileg jólismert professzor megjegyzéseiből, tanácsaiból. Mi nyerte meg a tetszését nálunk? — Először is a méhészek szervezete. — Jó dolog az, hogy önök­nél a méhészek szervezeté­hez tartozik az a vállalat is, amely ezt a mézessüteményt készíti, amivel megkínálták. Ez a megjegyzése azon­ban alapos gondolatokat ta­kar. Mert Csehszlovákiában külön felügyeleti szerv alá tartoznak a méhészek, más vállalat készíti a méhészeti eszközöket, mások értékesítik a mézet, s megint más vál­lalat dolgozza fel. Nem kell sok magyarázat ahhoz hogy megértsük: sok nehézséget okoz ez. Csak egy apró példa a sok közül. Nemrég, nem volt anyarács, mert az üzem amelyik addig készítette, nem tartotta kifizetődőnek gyártását, s a méhészek egy­szerűen nem kaptak 6ehol. Úgy mondta, jó dolog, hogy egykézben összpontosul a mé­hészettel kapcsolatos minden tevékenység. S nem titkol­ta, hogy hazamenve harcol azért, hogy a mienkhez ha­sonló szervezetet alakítsanak ki nálunk is. Szvoboda professzor lénye­gében a vándoroltatás tanul­mányozására érkezett Ma­gyarországra. Egy hétig jár­ta a dunántúli, s nógrádi akácosokat, beszélgetett a magyar méhészekkel. Kicsit keserű volt az öröme, hogy itt milyen kitűnő gyűjtések vannak. És milyen jó méh- legelők. Csehszlovákiában sajnos csak Délszlovákiába van némi akác. Az északabb! vi­dékeken csak a fenyvesek­ben, mézharmatra vihetik a méheket. Ez a magyarázata annak, hogy ott nem alakul­hatott még ki szervezett vándoroltatás. — Csakhogy az önök ki­tűnő lehetőségeit sokkal jób- ban kellene hasznosítani. S már mondta is, mire gondol. Nógrádben találko­zott egy debreceni méhész­szel, aki 80-90 kiló mézet pergetett családonként. De ugyanakkor a nagy átlag csak negyven kilónál tart. S nem tartja lehetetlennek az előbbi példát. Csakhogy a debreceni méhész kitűnő szak­ember volt. Ez mindjárt bi­zonyít is. Javítani kell ná­lunk a tenyésztői munkán. Jobban megszeryezni a szak­oktatást. emelni az oktatás színvonalát. Megéri abban az országban, ahol ilyen kitűnő lehetőségek vannak. És több méhcsalád kellene. Kifogásolta, hogy az akác­méz felét sem gyűjtik össze kihasználatlanéi marad a le­hetőség. Csehszlovákiában, sokkal roszabb körülmények között, egymillió méhcsalá­dot tartanak nyilván. Annyi legalább nálunk is lehetne. S ezzel szemben? Nekünk ötszázezer méhcsaládunk van mindössze. Pedig nemcsak a méznyerés miatt lenne nagy szükség több családra. Euró­pában még vita folyik arról, hogyan kell értékelni a mé­hek beporzási tevékenységét. Érdemes-e csak azért tarts-» ni a családokat, ezért áldoz­ni rá. Nos Csehszlovákiában ez a kérdés sokkal élénkeb­ben foglalkoztatja a szakem­bereket, mint nálunk. Ez ter­mészetes is, hiszen a méz­nyerés miatt alig gazdaságos a méhtenyésztés. Emiatt a kutatók kísérletei a beporzás felé fordultak. A repcén vég­zett kísérletek pedig óriási eredményt hoztak. Hiszen az-J északabb talajokon — ahol napraforgó már nem terem, s a repce jelenti az olaj alap­anyagát — holdanként 16- 18 mázsás átlagtermést ta­karítottak be. S ahová mé­heket vittek a tábla közelé­be, biztos volt a beporzás, ott 26-28 mázsás átlag szem­termést értek el egy-egy hol­don. S amíg a vita folyik, addig ezek a tények bizo­nyítanak. A beporzással függ össze, hogy a csehszlovák méhészek most vándoroltat- ni akarnak. Nem az akácra és a fenyvesekbe elsősorban, hanem a kultúrnövények táb­lái mellé. Igaz, náluk nincs állami 'kedvezmény a ván­doroltatásra. De mind több i “ j ■ gazdaság rájön, hogy érde­mes táblái közelébe vinni a méhest. így egy-egy gazda­ság saját gépkocsiján szál­lítja a méhest saját terüle­tére, ingyen. S a méhészek központja újabb javaslaton gondolkodik: Mivel a méh­tenyésztés alig kifizetődő ná­lunk, azzá kell tenni. Ho­gyan? Úgy, hogy a bepor­zás által keletkezett többter- rtiés 25 százalékát a méhé­szek kapják. Ez megéri a gazdaságnak, de jó lesz a méhészeknek is. S ennek alapján akarják az elkövet­kező néhány év alatt 200 ezerrel növelni a méhcsalá­dok számát. Nem oktalan elgondolások ezek. S ha mi csak annyit tanulunk Szoboda professzor javaslataiból, hogy nálunk is ki kell használni a méhek beporzó tevékenységét, a ter­mőterületek közelébe kell vinni a méheseket virágzás idején még akkor is, ha sok mézet nem várhatunk ettől, akkor is jelentős eredménye­ket érhetünk el. Bár a többi csehszlovák terv és gyakor­lat is elgondolkoztató. Szvoboda professzor elutá- zásakor nem igen búcsuzko- dott. Hiszen pár hónap múl­va augusztus elején ismét ta­lálkozik a magyar méhészei! szakemberekkel a XIX. Mé­hészeti Világkon resszuson amelyet először tartanak szo­cialista országban, Prágában. S a ' szervezést éppen ő ve­zeti. A kongresszus egyik té­mája éppen a méhészet szer­vezetéről szól és jó módszer­ként említi meg a magyar- országi tapasztalatokat. Szó lesz a világkongresszuson a beporzó tevékenység jelentő­ségéről is.

Next

/
Thumbnails
Contents