Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)

1963-06-05 / 45. szám

I nógrádi népújság 1963. június 3. KÜLFÖLDI KÉPEK Moszkva: A párt és a kormány vezetői megtekintet­ték a Lenin emlékmű, valamint a világűr meghódítása tiszteletére a szovjet fővárosban emelendő emlékmű ter­vezeteit. A képen: a párt és a kormány vezetői a világűr meghóditásának emlékműve előtt. (MTI Külföldi Képszolgálat) Nyugatnémet parasztok tiltakoznak a bonni agrárpolitika ellen Itzehoe, NSZK: Több mint ezer Schleswig—Holstein-i paraszt a közelmúltban nagygyűlésen tiltakozott a bonni agrárpolitika el­len. A parasztok helyzete egyre rosszabbodik. A képen: Parasz­tok a nagygyűlésen. . ....-..(MTI.-.Külföldi Képszolgálat).. Erőink összpontosításával a fejlettebb gazdaságért Tájékoztató a KkST időszerű kérdéseiről A salgótarjáni városi művelődési otthonban gyűltek össze a napokban az üzemek, vállalatok, intézmények agi­tátorai, gazdasági vezetői, hogy meghallgassák Vályi Pé­ternek, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesének tájé­koztatóját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsáról. — A KGST KÉRDÉSEI kü­lönösen az utóbbi években foglalkoztatják a közvéle­ményt — kezdte Vályi elv­társ. Mi a békepolitika hí­vei vagyunk, a tőkés orszá­gokat gazdasági versenyben akarjuk legyőzni, ezért lát­juk szükségesnek a szocialis­ta országok szorosabb .gazda­sági együttműködését. Ennek érdekében az elmúlt év fo­lyamán fontos rendszabályo­kat határozunk el. Ilyen az. hogy megalakult a KGST vég­rehajtó bizottsága, amelyben egv-egv országot az illető or­szág kormánvelnök helyette­se képviseli. Ez a végrehajtó­bizottság két havonként ülé­sezik és kollektív szervként hoz határozatokat. Uj állan­dó bizottságok is alakultak, mint a statisztikai, szabvány- ügyi és tervezési bizottság. Szervezettebbé váltak a kü­lönböző népgazdasági ágak­nak megfelelő osztályok, mint a mezőgazdasági, vaskohásza­ti. közlekedési, gépipari és egyéb osztályok is. A KGST keretében műkö­dő szervek munkájának kö­zéppontjában az időszakos, öt­éves tervek és a távlati 20 éves tervek összehangolása áll. Ez azért jelentős, mert míg a múlt időszakban a külkereskedelmi munka összehangolása s a műsza­ki tudományos együttmű­ködés volt a két fő for­ma. most ezeken túlme­nően elkezdődött a tervek mélyebb koordinálása. Ebben már lényeges a ter­melés leghaladottabb techni­kával történő megszervezése is. aminek előfeltétele a be­ruházási tervek, a létrehozan­dó termelési egységek egyez­tetése. Uj szín a szocialista orszá­gok együttműködésében a ter­melés szakosítása, ami első­sorban szintén az új beruhá­zások közös megtererrAésével valósul meg. Ide tartozik az az elhatározás, hogy a szocialista gazdasági élet egy sor területén kö­zös intézményeket létesí­tünk. amelyeknek egységes irányí­tása lesz. Ilyen elképzelések alapján hozzuk létre a közös szabványügyi hivatalt. A kö­zös bank az egész külkeres­kedelmi forgalom, a deviza problémák könnyítése céljá­ból jön létre. Közös nemzet­közi vagonpark kiépítése is terveink között szerepel, amelynek létrehozása sokkal gazdaságosabbá teszi maid a szállításokat. Ennek birtoká­ban megszűnnek a valutát igónvlő bérleti díjak s főleg a szállítóeszközök üresjáratai. KÜLÖN IS KELL szólni a termelés szakosításának nagy jelentőségéről — folytatta Vályi elvtárs. Azért is. mert ezen a területen kell először a mostaninál gyorsabban elő­re haladnunk. Ismeretes, hogy e tekintetben minden szocia­lista országban meglevő ipa­ri kapacitások állnak rendel­kezésre. Ezek továbbfejleszté­se. profilírozása csakis olvan irányú lehet, hogy a speciali­zál ás érvényesítésével a he- lvi adottságoknak legmegfe­lelőbb gyárfás' follyék min­denütt. Például---------.-----------J— , - r--------.. a mezőgazdasági gépgyár­tás területén történt el­osztás után hazánkban gyártjuk a jól bevált D4K típusú traktort a többi szocialista országok részére is. Hasonló elosztások történtek és történnek a nép­gazdaságban. Már végrehajtá­suk kezdetén is mutatkozik a kedvező hatás, ugyanakkor természetes, hogy a szakosí­tás nemzetközi méretű töké­letesítése nem történhet egyik évről a másikra. Itt van óri­ási szerepe a távlati tervek integrálásának. Ebben a magas szintű, tu­dományos alapokon nyugvó munkában egyeztetni kell az egyes szocialista országok nemzeti érdekeit a közös ér­dekekkel s keresni kell a minden partner részére leg­előnyösebb megoldásokat, mint például ahogyan a kö­zös olajvezeték megépítésénél történt. Ezek a szempontok juttatják érvényre azt a má­sik fontos elvet is. hogv az erősebb országok segítsék a gyengébbeket. A kiegyenlítő­dés elve az együttműködés idején azt eredményezi, hogy az elmaradottabb országok potenciálban — tartaléka­ik hasznosításával — fel­zárkóznak a legfejletteb­bekhez. KÉRDÉS LEHET — foly­tatta az előadó — hogy mi Magyarország helye, szerepe a KGST-n belül. Mi az ipar és a mezőgazdaság fejlettsége tekintetében körülbelül a kö­zépső helyek egyikét foglal­juk el a szocialista országok között. Hazánk kevés termé­szeti kinccsel rendelkezik, fő­leg energia hordozókban és ércekben vagyunk szegények. Ugyanakkor közlekedásdleg kedvező helyen van Magyar- ország a vasút, a folyami hajózás és légiközlekedés szempontjából, lakosságunk és azon beliil jól képzett szak­munkásaink száma nagy az ország területéhez képest. Gazdaságpolitikánk ezekhez az adottságokhoz idomul. Ezért nyersanyagokat .energia­hordozókat importálunk és munkaigényes késztermé­keket exportálunk. sok olyan gyártmányféleséeet. amely kvalifikált szakmunkát igényel. Mezőgazdaságunkban a szocialista termelési mód el­terjedése. erősödése lehetővé teszi, hogv mindinkább inten­zív termékek (gvümölcs. álla­ti termékek) előállításával kapcsolódjunk be a KGST-be. A közös gazdálkodás eddi­gi eredményei és még nagy­szerűbb perspektíváink igazol­ják. hogy a gazdasági kap­csolatok előnyei nem jelsza­vak csupán, hanem reális anyagi dolgok, amelyek gyor­sítják a szocializmus megte­remtését — fejezte be tájé­koztatóját Vályi Péter elv­társ. ISámulj jövő Azt soha. senki nem állította en­nek előtte, hogy a hollywoodi Metro Goldwyn Mayer filmgyártó cég vezetőjéről hellen? megmin­tázni a szerénység szobrát. Ezzel szemben az a kegyetlen valóság, hogy az idézett cég vezetői igen­is — szerények. Elhatározták ugyanis, hogy megvásárolnak Ca- liforniában egy sóbányát, s ott. 195 métzr mélységben egy haver- nában elrejtik 353 legjobb filmjü­ket. Képletesen szólva• besózzák. Ügy vélik ugyanis, hogy még egy atomháború- sem tudná elpusztí­tani a 353 csodafilmjüket a sóban. Nos. egy atomkatasztrófát túl­élő emberiség hadd lássa, min-ő remekeket gyártott az idézett cég. A 353 átmentésre kárhoztatott film között van öt darab jó is. A többi — a címek után ítélve — még jobb. Például: Tim és a dog- vész; A pucér n6 és a halál; A kiszúrt szemű szörny stb.. stb. A lista príma. Benne van az MGM egész — kultúrája. Az persze csalt közönséges reklám-melléktermék, hogy ezt a 353 hallhatatlan és be­sózott filmet az MGM szeretné eladni. Az üzlet, az üzlet. Persze a szerénység se kutya ... — ?rí — :mam. KETTŐS NEVELÉS ? Gondolatok a vallásról Nemrégiben elég sokat forgattam Ba­lázs György: Kérdezz — felelek a vallásról c. könyvét, amelyet a iskolai munkámban is nagyon jól tel tudtam használni. Éve­ken keresztül KISZ tanácsadó tanár voltam s amióta tanítok, egyúttal osztályfőnök is vagyok. Volt és van alkalmam betekintést nyerni nemcsak az oktatási, hanem a neve­lési problémák mélyére is. S bizony a leg­több — néha pillanatnyilag megoldatlan fe­ladatot az erkölcsi — vallási kérdés jelen­tette és jelenti. Ezért örültem ennek a könyvnek, amely a sok — az utóbbi évek­ben megjelent — hasonló témájú könyvek között a legérthetőbben és a legközvetle­nebb formában ad választ a mindennapi életünkben sokszor összeütközéseket, heves vitákat, sírig tartó haragot, a rokoni, és csa­ládi kapcsolatokat felbontó, esetleg gyűlö­letet is kiváltó kérdésekre. Melyik az igazi? Alig egy-két évtizeddel ezelőtt természe­tes volt, hogy mindenki valamilyen vallást kövessen, aszerint éljen. Válogatási lehe­tőség volt és van bővén, hiszen a tudo­mány sokezer vallást ismer és tart számon.. A vallásos emberek azonban csak két val­lást ismernek: a saját vallásukat, melyet az „igaz hitnek” neveznek és az összes töb­bit, melyeket rendszerint valamilyen lenéző névvel emlegetnek. A keresztény hivő szá­mára minden nem keresztény „pogány”, a mo­hamedán hívő a többi embert „hitetlennek” nevezi, akármilyen buzgó legyen is az a maga vallásában. S egyik sem tudja elkép­zelni a másik üdvözülését annak vallása szerint. Pedig a becslések alapján több százmillió a vallástalan ember is. (Ezek ugyan hol és hogyan üdvözöljenek!?) Régente ahány nép volt, annyi vallás is létezett. Ha egyik nép legyőzte a másikat, sokszor vallását is átadta, rákényszerítette a legyőzöttre. így a vallások egymásba ol­vadtak. Máskor meg éppen ellenkezőleg — eg3’ vallás ketté — vagy többfelé hasadt, mint a kereszténység is. Ez a tény is azt bizonyítja, hogy a vallások nem örökérvé- nyüek, hiszen az ősközösségi ember a fej­lődéi kezdeti fokán még nem volt vallásos, Feuerbach német tudós már százhúsz évvel ezelőtt kimutatta, hogy az emberek terem­tették isteneiket a saját képükre és hason­latosságukra. Ebből pedig logikusan követ­kezik, hogy a tudományos felfedezések nép­szerűsítése világméretekben, az emberek fel­világosultsága végül tűnését eredményezi. mindenféle vallás el­Amire jó a vallás A vallás évszázadokon keresztül betöl­tötte és betölti történelmi feladatát, szolgál­va az elnyomáson és kizsákmányoláson ala­puló osztálytársadalmak uralkodó osztálya­inak érdekeit . A keresztény vallás a ró­mai birodalomban a szegények, főleg a rabszolgák vallásaként alakult ki. Ebből az őskeresztény vallásból azonban még hiány­zik a földi Jézus-kép minden eleme: az emberként élő, meghaló és feltá­madó Jézus nem szerepel benne. Nem is­meri a Szentháromságot, a keresztséget, az eredendő bűnt, a hitben való megtisz- lulást sem. Minderről az „új testamen tünk­ből, „János jelenései”-nek áttanulmányozá­sával magunk is meggyőződhetünk. De más vonatkozásokban is sok tanulsá­got rejt magában az evangélium, erre a két legjobb példát érdemes idézni — Szent Pál levele a Korinthusiakhoz (1)„ .. .Éljen min­denki úgy, ahogy az úr megadta neki, s ahogy az Isten elhívta. így rendelkezem minden egyházban. Maradjon meg minden­ki abban a hivatásban, amelyet kapott. Ha rabszolga hivatást kaptál, ne bánkódj mi­atta. Még ha szabaddá is lehetnél, maradj meg benne ...” Máshol: ,.Szolgák! Engedel­meskedjetek félő tisztelettel és egyszerű szívvel földi uratoknak, akárcsak Krisztus­nak. ..” Hasonlóképpen szól Péter apostol levele is (1) „... Szolgák! Teljes tisztelettel engedelmeskedjetek gazdátoknak, nemcsak a jónak és engedékenynek, hanem a szi­gorúnak is. Értékes ugyanis, ha valaki Is­tenhez tartozása tudatában elviseli a Scín- lalmakat, bár igazságtalanul szenved...” Mi ez, ha nem a „siralomvölgyi” földi élet nyomorúságába való belenyugvás hirde­tése, amely nagyon jól megfelelt a rabszol­gatartóknak, a földesuraknak, a tőkéseknek egyaránt. S nyugodtan ígérték és Ígértei­tek a papokkal a túlvilági életet, a para­dicsomi boldogságot, ők pedig „szerényen” megelégedtek e földi élet nyújtotta javakkal. Ilyenformán vált aztán az egyház az állam ideológiai támaszává. S hová lett a jézusi szegénység, hiszen az egyház fenti szerepé­nél fogva hatalmas vagyont és jövedelmet szerzet.\ ami a főpapság fényűző életmód­ját biztosította. A böjtölés, a nyomor, a megalázkodás továbbra is megmarad. de csak a szegények és az alsó papság számára. A pápák, a püspökök a világ hatalmasságok példájára dőzsöltek, s fordították saját cél­jaikra az egyházi jövedelmeket. Kit segít az isten? Hovárik János iró káplánként a nyit- rai püspök udvaréban töltött'néhány évet a múlt század harmincas éveiben. Visszaem­lékezéseiben így ír: „Tegnap körülbelül szá­zan ültünk asztalánál, mindannyiunk elölt súlyos ezüsttányér, azon a legfinomabb Dorcelán. Mind en vendég előtt hat boros­pohár; az egész asztalon körülbelül négy mázsa ezüst.. Legalább húszfajta ételt tá­laltak, vagy nyolcfajta bort, a válogatott inyencjalaiok és más drága, fölösleges dol­gok hatalmas mennyiségét... úgy ereztem. hogy a latrok helyett az ilyen haskeresz­ténységet Ítélném keresztre, főpapjaival együtt. A huszadik században nagy mértékben visszaszorult az egyház hatalmas befolyá­sa. Igaz, az első világháborúban például a katolikus magyar papok is megáldották a katolikus olasz katonák ellen induló had­osztályokat és viszont. Végül is ugyanahhoz az istenhez intézték az imákat itt is. ott is, s az melyik imára hallgasson tulajdonkép­pen? Ezt, a kérdést Napóleon, a nagy fran­cia hadvezér és uralkodó válaszolta meg: „Az isten mindig az erősebb sereget segíti...’ A „tűz" és a „víz" ellentéte Nyíltan hirdetjük és valljuk, hogy ha­zánkban vallásszabadság van, amelyet alkot­mányunk is biztosít mindenki számára, de azt sem tagadjuk, hogy iskoláinkban a marx­izmus, a tudományos szocializmus alcpián oktatunk es nevelünk s ezzel egyáltalán nem összeegyeztethető az idealista világné­zet. Fiataljainkban a materialista-ateista meggyőződést akarjuk elplántálni és tuda­tosítani. A tudomány és a vallás tehát ösz- szeegyeztethetetlen. Minden újabb tudomá­nyos igazság egy-egy vallási tételt cáfol meg és tesz elavulttá. Valamikor a vallás azt tanította, hogy az isten egyik vagy másik magas hegyen la­kik. Később az emberek felmentek a magas 1 legyekre és meggyőződtek róla. hogy ott senki sem lakik. Akkor a kereszténység ki­jelentette. hogy az isten az égben lakik, a pokol pedig a föld alatt van. Ma már nem­csak tudjuk, de tapasztaljuk is, hogy az ég­ben semmiféle természetfeletti lény nem la­kik. hanem ameddig csak a szem és a távcső ellát, a végtelen világ égitestei mozognak az űrben; a föld mélyén pedig bányák, olaj­kutak és nem elkárhozott lelkek és ördögök vannak. A tudomány száműzte istent a vi­lágból. A mai ifjúság döntő többsége már val­lás nélkül nő fel, saját magának és ember­társainak erejében bízva küzd a jobb jövő­ért és annak tekinti a vallásokat, amik va­lójában: a múlt emlékeinek. Múzeumi tárgy­nak, mint egy török korabeli bilincset, érdekes és tanulságos emléknek: emlékez­tetőnek. A szülők és nagyszülők egy része azonban, nehezen akar ebbe beletörődni. Ez bizonyos mértekig érthető, hiszen olyan vi­lágban nőttek fel és éltek, amelyben köte­lező volt valamilyen vallás követése. Ez a világ azonban már eltűnt és ezt nekik is meg kell érteniük. Különben pedig elenged­hetetlenül összütközésbe kerülnek gyermeke­ikkel, ha pedig ez mégsem következne be, akkor csak látszólag nyugodhatnak mag. Ugyanis gyermekeinkben szükségszerűen ki­alakul az a kettősség, amely később — a serdülőkorban, az ifjú gondolkodásának fej­lődésével — mindenképpen ellentéteket és ellentmondásokat eredményez. Egység vagy kettősség? Nézzük talán konkrét példán keresztül a fenti tételt: a gyermek eléri a 6. életévét, s bekerül abba az 'iskolába, ahol a betűve­tés megtanulása mellett éveken keresztül kapja tanítójától és tanáraitól az újabb és újabb ismereteket: szülőföldjéről, hazájáról, az emberiségről, tehát ismereteinek köre ál­landóan bővül, s egyúttal az egyes szaktu­dományokat alapjaiban ismeri meg, alakul benne a kép a világmindenség fejlődéséről, az élet keletkezéséről, az ember származásá­ról. az emberiség történetéről. Mindemellett otthon, a hittanórán és a templomban (nyil­ván azoknál a gyermekeknél, akiktől ezt a szülők megkövetelik) hall az előbbiekkel merőben ellenkező .szembenálló dolgokat is a világ teremtéséről, istenről és a túlvilág­ról. A tanulóban természetszerűen kialakul a kettőség', vajon melyik az igazi!? Az el­lentmondások folytatódnak. A gyerek VI. osztályba jár. Szereti a közösséget, tag in az úttörő csapatnak is Az úttörő foglal koz - sokon rendszeresen vesz részt, s örömmel vegyül az őrsi foglalkozáson társaival a játékba, énekbe egyaránt. Ugyanezen a na­pon reggel a szülők kívánságára megjelenik a templom sekrestyéjében is rövid nadrág­ban. úttörő ingben, s a reggeli misén ez a fiú az egvik ministráns — a szülők szerint nagyon jól megfér a kettő együtt: úttörő- ing és ministráns-karing. (sőt még a kar­ing el is takarja az úttörőinget!) Vasárnap résztvesz a szokásos istentisz­teleten is. A prédikáció tartalma a követke­ző: Egy gyermek egyszer halálos bűnt kö­vetett el. (ilyennek minősül néldául, ha va­laki pénteken húst eszik, vagy vasárnap nem hallgat szentmisét)., rossz pajtásai be-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents