Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)

1963-06-29 / 52. szám

4 nógrádinepojsao 1963. íűnius 29j megyei lutliufiíUs szemle néhány tapasztalata p efejeződtek a Lovász József kulturális szem­le különböző szintű erőpró­bái s most már az a feladat követekzik, hogy a járási és néhány ágazatban a megyei tapasztalatok alapján össze­gezzük az eredményeket, hi­bákat tanulságokat vonjunk le a továbbiakhoz. Mindjárt elöljáróban meg kell állapítani, hogy az idei kulturális szemle a kultúrá- lis ideológiai nevelő munká­ban célkitűzéseivel igen nagy feladatot teljesített. Hogy a feladatteljesítés eredményes volt, abban jelentős érdeme van az állami, társadalmi szerveknek, különféle intéz­ményeknek, amelyek a cél érdekében az előző éveknél fokozottabb mértékben siet­tek e nagy szellemi, kultu­rális, művészeti megmozdu­lás segítségére. Az idei szem­le tartalmilag magasabb volt valamiben az eddigieknél. Amíg a korábbi időkben a kultúrális vetélkedők nagyob-- bára csupán művészeti tel­jesítmények bemutatását je­lentették, most a központi cél a korszerű tudományos eredmények megismertetése lett a szemle fogalma alatt a kultúrális eredmények egészének felsorakoztatását értjük — a tudatformáló feladat érdekében. Az a központi cél, hogy a fiatalok szervezett találko­zóin korszerű tudományos eredményeink megismerteté­sére törekszünk, elsősorban tartalmilag változtatott a szemlén. Nézzük meg néhány olda- ról, hogy miért? Az olvasómozgalomban pél­dául az eddigi különösebb rendszeresség helyett a könyvtárosok tudatos mun­kát végeznek a szovjet iro­dalom, a mai magyar és a haladó nyugati irodalom megismertetésére, népszerű­sítésére. A szellemi öttusák­ban is az elmúlt 15 év ered­ményeinek, a nyugati orszá­gok haladó irodalmának, tör­ténelmének megismertetése a fontos cél. Műkedvelő cso­portoknál az értékelést rész­ben az szabta meg, hogy a műválasztásnál megfelelően figyelembe vették-e a cso­portok az életkori sajátosságo­kat, milyen segítséget nyújt a választott mű a tudafor­maié munkában. S hasonló volt az igény a szavatoknál is. Az 1962-63-as megy« if­júsági kultúrális szemle in­dítása különféle okok miatt bizonyos késéssel történt. A késlekedés behozásában azon­ban igen nagy segítséget adott a megyei Népművelési Tanácsadó, amely valamennyi művészeti ágban hasznos módszertani füzeteket bocsá­tott ki. Hasonló elsmerés il­leti a megyei könyvtárat, amely az olvasómozgalom si­kerét ajánló jegyzék össze­állításával segítette. Kiemelt ága volt az idei szemlének a József Attila ol­vasómozgalom, amelynek ke­retében, — a balassagyarmati járás kivételével 5266 fiatalt tarthatunk számon. A moz­galom fejlődése a számsze­rűségében is mérhető, ennek ellenére komoly hiányosság­ként kell megállapítani, hogy az ifjúság szervezett olvas- tatásának a balassagyarmati járásban úgy látszik nem akad gazdája, mert az itteni eredményekről semmi megbíz­ható tájékoztatás nem ér­kezett. Az olvasómozgalom­mal kapcsolatosan hiányos­ságok voltak a viták, anké­tok szervezésében is s ezen a téren még akad tennivaló a továbbiakban. Ugyancsak kiemelt ága volt a kultúrális szemlének a szellemi vetélkedők ren­dezése, ahol a jelentőséget tekintve országos szintig ju­tottak a versenyzők. Ezek­nek a csapatoknak 2548 fi­atal tagja volt a megyében s a pásztói és rétsági járás kivételével mindenütt rend­kívül komolyan vették a fe­ladatot. Dicséretesen állták meg a helyüket a szécsényi salgótarjáni és balassagyar­mati fiatalok, a gyarmatiak külön nagy érdeme, hogy já­rási vetélkedőjük színhelyé­ül Hugyagot választották. Tanulságunk a továbbiak­ban a szellemi vetélkedők­ből, hogy politikai oktatá­sunk anyaga felfrissitésre vár, közelebb kell hozni az ismereteket napjainkhoz. Igen gyenge eredményt mu­tatott a vetélkedő irodalmi része. Itt nagy segítséget nyújthat az olvasottak mel­lett a film és televízió is. Hasonlóan bővítésre vár a fiatalok helyi ismerete. Nem elég tájékozottak például a megye gazdasági, politikai eredményeiben. Pozitív ta­pasztalat viszont, hogy igen otthonosak fiataljaink a tör­ténelmi, technikai, természet- tudományi anyagban. Ennek eredménye, hogy az egri te­rületi szellemi vetélkedőn Nógrád megye csapata első helyet biztosított magának és június 30-án a televízió országos nyilvánossága előtt is megmutatkozhat. '—A társastánc vetélkedőn 126 fiatal vett részt. Itt azon­ban nem könyvelhetünk el különösebb sikereket. A ve­télkedőnek ez a területe rendkívül népszerű, nagy tö­megeket mozgat meg, éppen ezért a továbbiakban foko­zott figyelmet kell fordíta­nunk rá, mert igen fontos nevelő eszközt ad a kultú­rált érintkezési formák ál­talánossá tételében s a tár­sastánc segítségével később egyéb ráhatásokhoz nyitha­tunk utat. A kultúrális szemle legha­gyományosabb és legeredmé­nyesebb területe *az öntevé­keny művészkedés. 10. iro­dalmi színpad, 87 szintjátszó együttes. 72 tánccsoport, 12 kórus és 33 zenekar vett részt mintegy 4 ezer fiatalt megmozgatva a versenyeken. Ezek a szinvonalversenyek járási szinten fejeződtek be s jelentőségük elsősorban- a helyi nevelő mi/nkában-~van. Az öntevékeny művészeti csoportok szemléiben a leg­nagyobb problémát színvonal tekintetében az MTH-s fia­talok szereplései vetették fel, akik megyei selejtező nélkül, a szakvélemények figyelem­be vételének mellőzésével vettek részt országos talál­kozón, szereztek olyan minő­ségi fokozatot, amelyekre a megyei szerepléseken távol­ról sem bizonyultak érdemes­nek. Ez a tapasztalás szüksé­gessé teszi, hogy a további­akban sem az MTH. sem a középiskolák fiataljait ne engedjük ki a megyei elle­nőrzésből, vegyenek részt a körzeti, járási vetélkedőkön s azok eredményessége alap­ján jussanak országosabb nyilvánosság elé. A közép­iskolák például teljesebb si­kerrel álltak volna helyt a sárospataki diáktalálkozón, ha többet törődünk velük s különösen az irodalmi szín­padok műsorösszeállításában több segítséget nyújtunk. Az öntevékeny művészeti együtteseknél a műsorválasz­tás az, ami még ma is sok tekintetben kifogásolható. A színjátszó csoportok keveset ügyelnek a korszerűség fon­tosságára, a szereplők élet­kori sajátosságából eredő kö­vetelményekre. ~^Jóval magasabb szintet ér­tek el a kultúrális szemlén a népi táncegyüttesek be­mutatói. Különösen figyelem­reméltó teljesítményekben gyönyörködhettünk a so- moskőujfalui, balassagyarma­ti, szécsényi csoportoktól. Sajnálatos viszont, hogy a salgótarjáni városi táncegyüt- sek teljesen lemaradtak a szemléről. Voltak problémák a szellemi vetélkedő megyei rendezése körül is, dicséretes viszont a salgótarjáni és ba­lassagyarmati járás szorgal­ma a munkában. IVTindent összevetve: szin­ívonal tekintetében a tavalyi szemléhez mérten is feltétlenül értünk el ered­ményeket s most az a feladat hogy a KISZ Központi Bi­zottság 2 éves irányelveinek figyelembevételével úgy ter­vezzük meg munkánkat, hogy eredményeinkben to­vább gyarapodjunk. Választott életpályám a politechnika Egy érettségi dolgosat margójára Érettségi dolgozatok között lapoz a riporter. Ki-ki jel lemének megfelelően higgad­tan, vagy kapkodó tollvoná­sokkal válaszolt az írásbeli vizsga kérdésre. . Akad a dolgozatok között egy olyan is. amely megra­gadja az ember figyelmét, bár az írás nem g legjobb tanu­ló műve. sőt inkább a gyen­gébbek (jtözé sorolható íróia. K. János. Amit azonban a sorok mögött lát meg az em­ber. az már iskolareformunk egy fontos megállapítását iga­zolja az életbe kilépő fiatal szemével: igenis közelebb kell vinni a tanulóifiúságot az élethez, igazolt, hogy az el­mélet és a gyakorlat már az iskolában összeforottan je­lentkezzen. Nem utolsó sor­ban egyre többen akadnak gyerekek, akik megszerették a munkát olyannyira, hogy politechnikai foglalkoztatott­ságuk színhelyén választanak hivatást maguknak. S a fizi­kai szakmunka gyakorlása mellett az érettségi bizonyít­vány azt jelenti, amit kell is hogy jelentsen, az általános műveltség nem irodai mun­kára feljogosító bizonyítvány, hanem egyre inkább munkás- ember természetes igényévé válik. Hát idézzünk csak néhány gondolatot ebből az ismétel­ten hangsúlyozott viszonylag gyenge minősítésű dolgozat­ból: ^Tervem az volt. amikor a gimnázium küszöbét átlép­tem .hogy rádiós leszek. Az­tán tanulmányaim során e gondolat megváltozott, mert képességeimhez közelebb álló szakmát szerettem meg. Az első politechnikai foglalkozás­ra tanárunk vezetésével men­tünk az üveggyárba. Engem az üvegcsdszolókhoz osztottak be. Először a gének ritmikus zakatolása, máid a csiszolókő szokatlan csikorgása furcsá­nak tűnt. mégis segítségük­kel szerettem meg a munkás embert, oktatómat, és a gé­peket is. Oktatóm kedves, hat­van év körüli öreg bácsi volt. Apai gonddal ügyelt rám és igyekezett tudását nekünk fs átadni. Micsoda öröm és büsz­keség volt amikor először bíztak rám egv gépet, me­lyen egyedül, önállóan dolgoz­hattam! A poharat akkor még ügyetlenül tartottam és a csi­szolt mintákra is nehezen le­hetett ráismerni. Csüggedése- met oktatóm biztatása, lelke­sítőre oszlatta el bennem. Ké­sőbb az üvegre csiszolt min­ták rendezettebbek lettek, bennem pedig egyre inkább érlelődött a gondolat. hogy életpályámként az üvegcsiszo­lást válasszam.'’ De pemcsak a munkát szerette meg a gyárban dol­gozó gimnazista fiatal. Köze­lebb került a munka hősei­hez. a gyár munkásaihoz is. Ezekről az élményeiről így ír dolgozatában. ..Mindig kedvesek voltak hozzám, segítettek munkám­ban. tanítgattak. hogyan kell helyesen csiszolni? Én viszont tízórai szünetben segítettem nekik egv-egy nehéz számtan példa megoldásában. Közülük sokan most végzik el az ál­talános iskola hét és nyolc osztályát:: : E dolgozat szavai szerint K. Jánosnak sokat adott a poli­technika. Képességei nem ösz­tökélik* ugyan tovább tanu­lásra. de a gyakorlati okta­tás megadta élete céliát. szak­mát választott. Igaz ugyan, hogv Molnár Lajos, a gimnázium igazgató helyettese aggódó hangon em­lítette: nem élt azzal a lehe­tőséggel, hogy rövid átkép­zési idővel szakmunkás bizo­nyítványt is szerezzen. Pedig, ha csakugyan szívből válasz­taná hivatásnak ezt a szak­mát. sektsem közömbös, hogy egy vagy két és fél év alatt 'illik szakmunkássá. TÓTH SÁNDOR: Az Alma 'Mater búcsúja- A SALGÓTARJÁNI GIMNÁZIUM VÉGZETT TANULÓINAK ­Menjetek, e hely nektek már kevés, Üres kezem többet úgysem ad. Ami enyém, egy néma feledés, s egy drága emlék, mely mindig megmarad. Vigyáztam rátok őriző szememmel, naponta bennem lobbant a Szó. Az élet szólít, s én szerény nevemmel útjára küldöm az utolsó hajót. Belőlem szép volt, mi számotokra kedves, — kinyíló szívetek legszebbik virága — a sok-sok év, mely fénytől, s apró bútól terhes, mint drága mag kibomlik léptetek nyomában. Ajtóm kinyitva, áldást hintek rátok, virágfüzéres, csendes délután. Menjetek, s míg halkan dalra nyílik szátok, vén szívem elindul hangotok után. Irattári selejtezés az iskolákban A megyei tanács művelő­dési osztálya az elmúlt tan­évhez hasonlóan most is fel­hívta az iskolák figyelmét, arra, hogy a fölöslegssé vált füzeteket, naplókat, kiselej­tezett könyveket gyűjtsék ösz­A KISZ salgótarjáni szimfonikus zenekara az NDK-ba ment Meghívásos csereakció ke­retében e hót péntekjén két­hetes vendégszereplésre in­dult a Német Demokratikus Köztársaságba a KISZ sal­gótarjáni szimfonikus zeneka­ra. A 35 tagú, 5 kísérővel uta­zó együttest Helbra város fi­ataljai látják vendégül s az ottartózkodásuk alatt fellép a zenekar többek között Drezdában, Lipcsében, Helb- rában. A program szerint mintegy 8 hangverenyre kerül sor, július 4-én az ottani bá­nyásznap keretében is. A végzős általános iskolá­sokból, középiskolásokból MTH-s és üzemi fiatalokból, valamint a salgótarjáni ze­neiskola fiatal tanáraiból ál­ló zenekar alapos előkészüle­tek után indult útnak s a ter­vek szerint a vendéglátó hel- braiak a jövő év nyarán látogatnak el Salgótarjánba. sze és adják át a MÉH Vál­lalatnak. Engedélyezte, hogy az átadott papírokért kápott ellenerőket felhaszánhassák könyvtári állományuk felfris­sítésére, szertári készletük ki­egészítésére helyenként az iskolai táborozási költségek fedezésére. Az előző tanév jó tapasz­talatát felhasználva az isko­lák máris megkezdték a se­lejtezést. Több iskola már át­adta a selejtezésből kikerült iratokat, könyveket, köztük akadtak olyanok is, amelyek 500-600 kg. selejtezett anya­got adtak át a MéH-nek. A legkisebb iskola is legalább 100 kg papírt gyűjtött igy össze. A végrehajtott selejtezések hasznosak az iskolának de a MÉH vállalatnak is. mert hoz­zájárulnak a papírbegyűjtés fokozásához, a papírhulladék iránti igény jobb kielégíté­séhez, Karancskeszi dalosok sikere Sátoraljaújhelyen Kilenc megye részvételével nagyszabású dalostalálkozó volt június 23-án Sátoraljaúj­helyen. A versenybe nevező 21 hivatásos és amatőr kó­rus között Nógrád megyét a karancskeszi KISZ énekkar képviselte László László kar­nagy irányításával ezen az igen magas színvonalú talál­kozón. A művészeti eseményre -szinpompás felvonulás után került sor s a termelőszövet­kezeti, üzemi dolgozókból, kö­zépiskolásokból álló karancs­keszi ifjú dalosok " műsoruk­kal igen komoly sikert, elis­merést arattak. Különösen nagy tetszést keltett mind a zsűri, mind a közönség kö­rében Szüts Pál nagybátonyi zeneiskolai igazgató: Boros nóták Nógrád megyéből cimű dalcsokra s a karancskesziek a rendkívül erős „mezőnyben’5 is komoly helyezést értek el: ezüst érmet szereztek. A ver­senybizottság az érmen kí­vül , oklevéllel. zászlószalag­gal es vázával jutalmazta az alig két esztendős együttest amelv jelenleg egyik legbiz­tatóbb ígérete megyei kó­rusmozgalmunknak. «L» Szobor és drágakő Emlékezés Dsida Jenőre SIKERREL ÜLTETTÉK ÁT A HALOTT VESÉJÉT Egy Leedsi kórházban újabb sikeres veseátültetési műtétet hajtottak végre. Egy L. Instron nevű 13 éves isko­lásleányba átültették egy nemrég agyvelődaganat követ­keztében elhunyt hatéves fiú veséjét. A műtét eddig sike­resnek bizonyult. Tavaly de­cemberben hasonló veseátül- tétési műtétet végeztek egy B Lucas nevű 34 éves férfin és az illető azóta teljesen nor­mális életet él. Ez volt az el­ső eset, hogy sikeresen ül­tettek át holttestből élő em­berbe vesét. * Salgótarjánba látogat a nyáron az Állami Népi Együttes Salgótarján nyári program­jában kiemelkedő eseménynek ígérkezik a Magyar Állami Népi Együttes vendégszerep­lése. Az immár világszerte is­mert reprezentatív együttes augusztus 28-án látogat el Salgótarjánba, s a Kollégi­umkert szabadtéri színpadán tart ingyenes bemutatót leg­újabb műsorából. ^ ■*> Politechnikások kiállítása A salgótarjáni Madách Im­re* Gimnázium első-második osztályának tanulói kiállítot­ták az elmúlt tanévben po­litechnikai órák keretében készített munkáikat. A gyakorlóteremben meg­rendezett kiállításon — mely­nek ízléses összeválogatásá­ban nagy szerepe van Szűcs Lajos tanárnak — 25 féle munkát mintegy 200 változat­ban állítottak ki a fiatalok. A kiállítás beszédes szimbólu­ma az elmélet és gyakorlat összekapcsolásának valamint a fiatalok munkáranevelése szép eredményeinek. Amikor barátommal elő­ször beszélgettünk az iroda­lomról, nem tudtam, hogy Áp- rily tanítványa~ s (ízt sem, hogy ismeri-e az erdélyi köl­tőfejedelem, Dsida Jenő örökségét. Megilletődve hall­gattam, s kicsit irigyeltem, amikor a házsongárdi temető drága halottjáról beszélt, s hogy járt a sírnál, amely a maga egyszerűségével nagyot, sokat mondott neki a költő ről, főleg ezek a sorok: „Megtettem mindent, amit megtehettem, Kinek tartoztam mindent megfizettem, elengedem mindenki tartozá­sát. Felejtsd el arcom múló földi mását.” Huszonöt év után— ennyi ideje, hogy meghalt — való­ban elfelejtettük arcának mú­ló földi vonásait. Egy csodá latos szobor, egy csillogó drá­gakő őrzi az örök formát, túl a múlandóságon, 'verse­inek gyűjteménye. A költő szobor, a kalasszicitás már­ványremeke. Sorait a csi­szolt forma, a szigorúság, a vers öntörvénye határozza meg. És a költő mégsem ri­deg. Valami kavargó kusza­ság romantikus csapongás, kozmikus látomások, földi re­alitások hömpölygő áradatá­nak kellett így gátat vetni. Mi származnék a forma fe­gyelmezetlenségéből? Dsida művészetének alapja éppen elbágyadó kedélyvilága ettől a formától kap maradandó- ságct. Nem volt merész újí­tó. Szüksége volt az örökség­re, mert művészetének lét­alapját jelentette. Dsida egyszerre klasszikus és romatikus. Amikor verse­it olvasom, Chopin édes me­lankóliáját érzem, amely tom­pán és sejtelmesen lobog a b-moll szonáta utolsó tétele fölött. A szellemek csatája az elmúlás nehéz félelmének szimbólumává válik. A századvégi halálérzés ta­lán Dsida müveiben a leg­természetesebb. Tóth Árpád és az ő lelkének enharmó- nikus összecsendülésében fel- jajdult a kor emberének min­den bánata, megtestesült az a furcsa vízió, amely félelmi rohamokat szül, s alig ért­hető sejtelmes vallomásra kényszeríti a költőt. Ez a nosztalgia mégis több az öncéluságnál. Pártos hu­manizmus, egyetemes fájda­lom. nyer benne kifejezést. Különc irodalmi egyénisége amely sohasem rideg, a halál előjátékával az ajkán, gyor­san eljátszotta dalait. Az idézett verssorok saját sírkövén olvashatók, saját hattyúdalaként. Az út végé­ről visszapillantó, már „min­dent megtett” költő búcsúsza­vai ezek. Megbékült fiatalon amikor mások először néz­nek farkasszemet az élettel, megbocsátott mindenkinek, amikor mások dacosan eme­lik fel fejüket, s haragot tar­tanak az egész világgal. Halálának évfordulóján csak ennyivel tartozunk neki: egy emlékvirággal, amely ..kitár­va kék-lila-halkvörös pompa színeiben s fellobogó ezer gyertya fényerejével ég.” T. s. I

Next

/
Thumbnails
Contents