Nógrádi Népújság. 1963. június (19. évfolyam. 44-52. szám)
1963-06-22 / 50. szám
1963. június 22. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Az aratásig* befejezik a kukorica második kapálását Az idén valamennyi gépállomásnak. termelőszövetkezetnek az volt a célja, ne maradjon kapálatlan. gyomos terület egyetlen közös gazdaságban sem. Ennek megfelelően kezdték a növényápolási munkát a gépállomások, amelynek eredménye, hogy a legnagyobb gondot jelentő kukorica első kapálását már teljes egészében befejeztek. A tervek szerint július 5—10-ig, a gabona aratásáig végeznek a kukorica második kapálásával i^ Jól halad a munka a balassagyarmati és a pásztói járás termelőszövetkezeteiben, ahol már jelentős területen végezték el a kukorica második kapálását is. A tolmácsi gépállomás körzetében van néhány olvan termelőszövetkezet. ahol a gépek már harmadszor járják a kukoricaföldeket. harmadszor kapálnak. Jelenleg mintegy hatvan kultivátor dolgozik a közös gazdaságok kukorieaföldiein. Ezek legnagyobb része függesztett gépi kultivátor. Azonban néhány gépállomás javaslatára. a pásztói, és az érsek vadkerti gépállomás körzetében. lókapával is dolgoznak. A legutóbbi jelentések szerint mintegy négv és fél — ötezer katasztrális holdra tehető az a terület, amelyen a génálomások elvégezték a növényápolást. A tervezett területen befejezték -9 gépállomások a burgonya töltögetését is. Ezzel lényegében a burgonyaföldeken befejeződött a gének munkája. mert a növények fejlődését akadályozná minden. további munka. A növényápolással párhuzamosan megkezdődött a megye gépállomásain az aratás készülődés is. Az aratógépek, kombájnok javítását valamennyi gépállomáson befejezték. s június 27-én végetér az utolsó gépállomáson is a nyári gépszemle. Eddig Karancskesziben. Erdőkürtön és Bérceién vizsgálták felül a kijavított gépeket, s a tapasztalatok azt bizonyítják e gépállomások rendben elvégezték az aratógéoek. kombájnok javítását. Az idén közel 65 000 holdról kell learatni a gabonát. A tervek szerint a terület 83.5 százalékát géppel aratjuk, több mint tíz százalékkal nagyobb ez a terület mint amennyiről tavaly takarították le a gépállomások és termelőszövetkezetek gépei a termést. A számítások szerint mintegy kétszázötven aratógép. s 27 kombájn vágja maid a szőkére érett kalászokat. Állattenyésztési ankét volt Salgótarjánban, június 20-án az MSZMP megyei bizottságának és a megyei tanács mezőgazdasági osztályának rendezésében. Az ankéton, amelyet a megyei tanács nagytermében tartottak termelőszövetkezeti elnökök, mezőgazdászok, állattenyésztők, járási mezőgazdasági osztályok vezetői, munkatársai, állami gazdaságok igazgatói vettek részt. A szarvasmarhatenyésztés időszerű kérdéseiről dr. ,Ma- gyari András egyetemi tanár a Gödöllői Agrártudományi Egyetem rektora tartott vitaindító előadást. Bevezetőül foglalkozott a szarvasmarhatenyésztés népgazdasági és üzemi jelentőségével, majd e rendkívül fontos állattenyésztési ág fejlesztésének lehetőségeiről szólt. A szarvasmarhatenyésztés eredményességét jövedelmezőségét befolyásoló tényezők közül elsőként említette a biztos takarmánybázis megteremtését. A jelenlegi körülmények között a kukorica az A napokban érkezett 22 új szovjet kombájn is munkához lát az aratás idején. A szerződéseknek megfelelően már valamennyi gépállomáson elosztották melyik szövetkezetben dolgozik maid aratógép. s milyen területen vágja a gabonát kombájn. Az éghajlati és talaiadottságokat figyelembevéve számításba vették azt is. hogy a megye egy-egy járásában milven nagyságú területet vág le atatógéo. s milyen területről takarítja be a gabonát a kombájn. A salgótarjáni iá- rás néhány termelőszövetkea takarmánynövény, amely egységnyi területről a legnagyobb tömeget adja. Példaként említette a karancsla- pújtői termelőszövetkezet ahol az elmúlt evekben, a megfelelő növényápolás eredményeképpen országosan is kimagasló eredményt értek el a silókukorica termesztésben. A szakképzett állattenyésztő az anyagi érdekeltség széleskörű alkalmazása, az állategészségügyi tennivaló szigorú betartása, valamint az új módszerek alkalmazása az állattenyésztésben, a megfelelő épületek biztosítása, ugyancsak befolyásolja az egészséges szarvasmarhaállomány kialakítását és a hozamok növekedését. Magyari elvtárs a szabadtartásos istállózásról elmondotta, csak akkor segíti az egészséges, edzett, jól termelő állomány megteremtését, ha biztosítjuk a szükséges legfontosabb feltétéleket, az olcsó nagytömegű takarmányt, megfelelő termékenységű állományt zeteben már most felmérik azt is. van e elegendő ember a cséplőcsaoatokhoz. A számítások szerint Nóg- rád megyében június végén, július első hetében kezdhetik a munkát az aratógépek, kombájnok. Néhány gépállomás aratógépeinek azonban már addig is lesz munkájuk. Szerződést kötöttek több alföldi termelőszövetkezet vezetőivel, s addig még nálunk nincs szükség munkájukra, az alföldi termelőszövetkezeteknek segítenek, ahol már megindult az aratás. A gébek a lövő héten kelnek útra. főként a jászberényi, iászárok- szállási közös gazdaságoknak segítenek az aratásban. Az előadást élénk szakmai vita követte. A mezőgazdasági szakemberek különösképpen a hazánkban folyó szarvasmarhatenyésztési és keresztezést munkáról, a gazdaságos takarmánytermesztésről, a szabadtartásos istállózás feltételeinek megteremtéséről érdeklődtek. Párák Miklós, a balassagyarmati járási tanács mezőgazdasági osztályának állattenyésztője arról beszélt, hogy az országos intézkedéseket megfelelő intézkedések követték a járásban is, hogy növekedjék a közös és a háztáji szarvasmarhaállomány. Bázler Béla, a Földművelésügyi Minisztérium állattenyésztési főosztályának helyettes vezetője, többek között azokkal a tényezőkkel foglalkozott, — takarmánybázis. meglévő gazdasági épületek hasznosítása, — amelyek elősegíthetik, hogy a szarvasmarhatenyésztésben a megtermelt értékek jelentősen túlszárnyalják a termelési költségeket. Hogyan lesz több tej és hús? Megyei állattenyésztési ankét volt Salgótarjánban (iviijlögelöli Munkásőr esküvő Pászlón Betölti a tanácstermet Lohengrin örökszép nászindulója. Fenségesen szárnyalnak a dallamok. Munkásőrök. úttörők állnak sorfalat Szűcs Dóra és Gyurcsó János esküvőjén. Szülök, rokonok, vendégek meghatódva figyelik a szertartást. Elhalkul az induló, s megszólal az anyakönyvvezető: „önök megjelentek előttem, mint a pásztói anyakönyvi kerület anyakönyvvezetője előtt, hogy egymással házasságot kössenek..Dóra és János komoly arccal figyel, majd először a vőlegény, majd a menyasszony ajkáról röppen el az igen. Akaratukat aláírásukkal pecsételik meg. Amint ilyenkor szokás rövid üdvözlőbeszédet mondotta Mihalik László tanácstitkár, majd Robotka János, járási munkásőr parancsnok köszönti az ifjú párt. s átadja a munkásőrség ajándékát. A szülők. rokonok, ismerősök jókívánságaival indulnak el az ifjú házasok Gyurcsáék házához, ahol a lakodalmat tartják. Azt mondják, megszeretni pillanat műve. Ez a szólásmondás Gyurcsó Jancsiék esetében bevált. Hiszen Jancsi csak a múlt év szilveszterén ismerkedett meg a Pásztói Állami Gazdaságba helyezett csinos mezőgazdasági mérnöklánnyal. S íme mit hoz egy varázsos találkozás. Egy- másrataláltak. Zötyög a gépkocsi a jó nógrádi utakon. A gépkocsi- vezető unalmasan vezet. Inkább a kocsiban ülők beszélgetését figyeli, mint az utat. A szokásos izgalmas téma szerepel napirenden: régi, szerelmi történetek — amelyek ' talán meg sem történtek, csupán az egyéni hősködés szüleményei. Jó órás rázkódás után betér a társaság egyik termelőszövetkezetbe. Olyan emberek ezek, akik gyakorta járnak falura, ismerik a termelőszövetkezetek gondjait, segítenek ezeket megoldani, de az is előfordul, hogy szaporítják is ezeket. Kiszállnak. Egyikük megkeresi az elnököt, s elkezdi a diskurzust. Szóbakerülnek a tavaszi munkák, az aratási előkészületek, a könyvelő hiány — szóval minden. A többiek odakint beszélgetnek. Töltik az időt, leve- gőznek. Egyikük azonban félrevonul az agronómussal. Eltűnnek az egyik raktárépületben. Néhány perc múlva azonban már jönnek vissza. Az agronómus egy félig telt zsákot cipel a gépkocsihoz. — Gyere Lacikám, nyisd ki a csomagtartót — szól a gépkocsivezetőnek. A szerzeményt elnyeli a csomagtartó. — Köszönöm, barátom. Ez biztos elég lesz arra a néhány négyszögölecskémre. A kocsi tovább robog. A következő községben éles fordulóval áll a termelőszövetkezeti iroda elé. Itt a kocsinak egy másik utasa tárgyal a termelőszövetkezeti elnökkel, Kívüle csak az előbbi ismerősünk száll ki. Tcriil-for- dul. s hogy-hogynem újra kinyitja a gépkocsivezető a csomagtartót. Paradicsom és paprika palántákat helyez be az agronómus óvatosan. A nagy csibetenyésztő szövetkezetben már várták a gépkocsi utasait. Itt is csak egyikük tárgyalt, de jó szívvel fogadták a többieket is. — Meghívom az elvtársakat egy tojásrántottára — invitálta a társaságot az egyik szövetkezeti vezető. Ezt any- nyira természetesnek tartották, hogy meg sem lepődtek ezen a szívélyességen. Kikászálódtak és besétáltak egy különszobába. Az ismerősünk a fülébe súgott az egyik vendéglátónak, mire az csendesen kiment. Délutánba hajlott már az idő, mikor felkerekedtek, hogy tovább menjenek. Széles jókedvükben szűknek vélték az autót, s a gépkocsivezetőt szapulták, mert óvatosan hajtott. Egy jókora emelkedőn történt a baj. Megbillent a gépkocsi és úgy imbolygott, mint bármelyikük mikor kiszálltak egy-egy megállásnál. Megálltak. — Egy fél óra levegőzés. Szöget kapott a hátsó kerék. Hogy az az atyaúristen... — kerítette el ismerőseit a vezető. Felnyitotta a csomagtartót, hogy előszedje a szerszámokat, meg a pótkereket. Akkorra már körülötte álltak a többiek is. Valamelyikük elrikkantotta magát. — Ez egy kész raktár! A gépkocsivvezető bosszúsan válaszolt. — Ha nem segítenek, hozzá sem fogok. Érdemes lett volna látni, ami ezután következett. Kéz- röl-kézre járt a műtrágya, a palánta, a csibetáp, s még néhány apróság. Szép sorban lerakták az árok szélére a cuccot, s mikor kész lett a kerék újra visszapakolták. Óvatosan, vigyázva, nehogy összetörjenek a palánták. — Már csak egy kismalac hiányzik — jegyezte meg a gépkocsivezető, mikor lezárta a csomagtartót. Mindannyian felnevettek, s megdicsérték a barátjukat az ügyességéért. Elindultak. A porfelhő sokáig kavargott utánuk. — P — FIGYELEM! FIGYELEM! FIGYELEM! Háztáji tény észüsző akció Termelőszövetkezeti tagok, állami és egyéb vállalatok, intézmények dolgozói Szűz és vemhes tenyészüszőt kaphatnak az alábbi kedvezményes feltételekkel Szűzüsző fogadás esetén: 1. 4 éves kamatmentes hitei 2. 4 q abrakjuttatás hivatalos áron 3. Kedvezményes törlesztési feltételek 4. A szaporulat szerződéses értékesítése. Az igénylés bejelentése, részletes tájékoztatás A TENYÉSZÁLLATFORGALMI QAZDASÄGI IRODA PEST—NÓGRÁDMEGYEI KIRENDELTSÉGÉNÉL Budapest, V. október 6 u. 22. Telefon: 115-693 és a kirendeltség területi szerződtetöinél. tJH . Vasárnap lesz a „Száz forint egy munkaegység pályázat jutalomsorsolása Mint ahogy arról már lapunk korábbi számában hírt adtunk a MÉSZÖV, az Állami Biztosító, a megyei tanács és a Nógrádi Népújság „Száz forint egy munkaegység” pályázatának ünnepélyes díjkiosztására június 23-án, dé- leltőt 10 órai kezdettel kerül sor Szécsényben, a járási művelődési otthonban. A pályázat célját, eredményét S. Nagy Sándor, a Nógrádi Népújság főszerkesztője értékeli, a beérkezett javaslatok alapján. Az ünnepi műsorban fellépnek a szécsényi és a Somoskőújfalui földművesszövetkezet népi táncosai és a Szátok községben élő hetvenéves palóc dudás. A műsor második részében a Déryné Színház művészei Jacobi: Sybil című nagyoperettjéből részleteket adnak elő. A bírálóbizottság már értékelte, a beérkezett javaslatok közül melyek azok, amelyek a hegtöbb segítséget adták egy-egy gyenge termelő- szövetkezet megerősítéséhez. A pályázat tizenegy díjának, a kombinált szobabútornak, a televíziónak, a konyhabútornak. az irodabútor garnitúrának, a könyvtárnak és több órának gazdái e javaslatok írói közül kerülnek ki. A jutalomtárgyak másik részét egy kcmbináltszobábútort, egy televíziót, egy konyhabútort műsor közben sorsolunk ki. A nyereménytárgyak átvételére jogosító utalványokat, személyi igazolvány felmutatása mellett kaphatják meg a pályázók. A nyilvános sorsolásról a Magyar Televízió filmfelvételeket készít. Egy későbbi időpontban pedig a Televízió munkatársai, felvételeket készítenek néhány termelőszövetkezetben is arról, hogyan valósítják meg egy-egy közös gazdaságban a pályázatra beérkezett hasznos javaslatokat. A nyilvános sorsolással tehát lezárul „Száz forint egy munkaegység” pályázatunk. Ha a beérkezett javaslatok számát, minőségét nézzük, már most elmondhatnánk, elértük célunkat a mezőgazda- sági dolgozók széles rétege megmozdult, hogy segítsen a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításában. Szinte nem volt a megyének olyan termelőszövetkezete, ahonan a mezőgazdászok, elnökök, könyvelők, brigádvezetők, egyszerű termelőszövetkezeti tagok ne küldték volna el javaslataikat miben látják a közös gazdaságok megerősödésének bTztositékát, amelyből már az idén nagyon sok hasznos javaslatot megvalósítanak a termelőszövetkezeti vezetők. S ha ez így lesz, akkor pályázatunk elérte igazi célját. Szerkesztőségünknek már eddig is több olyan levelet továbbított a posta, amelyben azt adják tudtunkra a szövetkezeti vezetők, hogy egyetértenek a legközölt javaslatokkal és megteszik a szükséges intézkedéseket is azok mielőbbi megvalósításához. Ez történt a galgagutai Hornyák Károlyné javaslatával is. A nógrádszakáli Demus Mátyás javaslatát is megvalósítja a 'termelőszövetkezet, hiszen a rétek. legelők víztelenítése évente több ezer forint jövedelmet jelent majd a közös gazdaságnak. Cserhátsu- rányban rendet teremtenek a szarvasmarhaállomány takarmányozásában, mert a szövetkezet vezetősége megbeszélte a leközölt javaslatot és valamennyien egyetértettek azza1 ha megfelelő helyet biztosítanak a takarmányok etetése előtti előkészítésére — a kedvezőbb étrendi hatás következtében — jobb lesz az állatok súlygyarapodása és emelkedik a teihozam is. A sok száz javaslat között vannak olyanok amelyekkel érdemes külön foglalkozni. A pályzók közül például igen sokan tettek javaslatot a gyümölcstelepítésre. Erről ír nagyon helyesen, a karancs- keszi általános iskola igazgatója is, aki javasolta a helyi szövetkezet vezetőségének: telepítsenek gyümölcsöst. hiszen a talaj- és éghajlati adottságok Karancskesziben kitúfiőek a gyümölcstermesztésre. S ez így igaz. A termelőszövetkezetnek már most is van 18 hold gyümölcsöse, amelyet azonban nem gondoznak, s így nincs is biztosíték arra, hogy a 16 holdról valamikor majd gyümölcsöt szednek a szövetkezeti gazdák. Mint ahogy azt Uhlár László a megyei tanács mezőgaz- gazdasági osztályának kertészeti mérnöke szerkesztőségünkhöz küldött feljegyzésében írja: ez nem egyedül a ka- rancskeszi termelőszövetkezet problémája. Sajnos a megyében több olyan termelőszövetkezet van, — s ez elsősorban a gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetekre vonatkozik, — úí gyümölcsöst telepítenek s közben megfeledkeznek a régi. de végeredményben nagy értéket képviselő gyümölcsös szakszerű gondozásáról., így van ez például a Salgótarjáni Kossuth Termelőszövetkezetben is. ahol az 50 holdas gyümölcsös gondozásától sajnálják az időt, fáradságot. Pedig ha termőre fordulás után holdanként csak 5 ezer forint tiszta jövedelem jelentkezne a gyümölcsösben már ez 250 ezer forintot jelentene és jelentősen emelné a munkaegység értékét a közös gazdaságban. Ez ugyan még egyedül nem szilárdítaná meg a termelőszövetkezetet, de egv'k ténvezőie lehetne a megerősödésnek a jövedelem növelésének. Hasonló a helvzet a ma- ayargéci termelőszövetkezetben is. Itt a 10 hold almás egy-két évvel azelőtt még 4—5 vagon termést adott, s ez igen szép jövedelmet hozott. A szövetkezet az utóbbi két évben nem erősödött meg annyira, hogy a 150-170 ezer forintról, amelyet a gyümölcsös évente adna lemondhatna és az értékes gyömölcsös gondozását mégis elhanyagolják. Az elkövetkezendő években Nógrád megyében igen jelentősen növekszik az új telepítésekkel a gyümölcstermő területek nagysága. A megye természeti adottságai erre nagyszerűen megfelelnek. Néhány termelőszövetkezet, a palotást Május 1 és a dré- nelypalánki Szondy György Termelőszövetkezet példája azt bizonyítják, hogy a gyümölcsösök szakszerű, gondos ápolása igen jövedelmezővé teheti ezt a termelési ágat. a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Az úi gyümöl- csösöt’ telepítésén kívül nem szabad tehát elfeledkezni egyetlen termelőszövetkezetben sem a meglévő gyümölcsösök ápolásáról, gondozásáról, éppen a közös gazdaság jövedelmének növelése érdekében. A leközölt javaslatok nagy többségének értéke abban rejlik, hogy a termelőszövetkezeti tagok olyan meglévő lehetőségekre hívták fel a termelőszövetkezeti vezetők figyelmét, amelyek megvalósítása nem veszi túlságosan igénybe a közös gazdaságok erejét, s mégis jelentős pénzjövedelmet biztosít. A közös gazdaságok vezetőin, tagjain van most a sor, hogy minél többet meg is valósítsanak ezekből a sokat érő, hasznos javaslatokból.
