Nógrádi Népújság. 1963. május (19. évfolyam. 35-43. szám)

1963-05-25 / 42. szám

SZEMÜNK FÉNYE XIX. ÉVF. 42. SZÁM. ÁRA: 60 FILLÉR 1963. MÁJUS 25. AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ÚJABB PRÓBATÉTEL ELŐTT A téli gépjavítás legjobban sikerült a Pásztói Gépállomá­son. Ezt bizonyították a ta- I vaszi gépszemlék és a tava- tszi munkák is. Nos, a pász­tóiak, a megye gépállomásai­nak dolgozói most újabb pró­batételre, a nyári munkák si­keres elvégzésére készülnek. Hogy milyen lesz az aratás, cséplés, a kalászosok betaka­rítása, az nagyrészt attól függ, hogyan javítják meg az arató­gépeket, a kombájnokat, csép­lőgépeket, a vontatókat. Ha lelkiismeretesen végzik el a munkát, egyetlen termelőszö­vetkezetben sem bosszankod­nak majd a dolgozók azért, hogy az aratógép kötetlenül dobálja ki a kévét. És nem rázódik szét a cséplőgép sem egy-két órás munka után. De ha csak tessék-lássék módon összecsapják a gépeket, a most elkövetett hanyagság nagy akadályává lesz a ké­sőbbi gyors, eredményes mun­kának. Mindannyain tudjuk, hogy a kemény tél után később ta- vaszodott. elhúzódtak a ta­lajmunkák, a vetések és emiatt csak késve foghattak hozzá a gépállomásokon a nyári munkákhoz szükséges gépek kijavításához, felkészí­téséhez. Márpedig rövid egy hónap múlva újabb gépszem­léket tartanak a gépállomáso­kon, ami azt jelenti, hogy ez­alatt az idő alatt be kell fe­jezni a gépek javítását. Na­gyon jelentős feladat ez, amelynek megoldását a kró­nikus alkatrészhiányon kívül még az is hátráltatja, hogy a traktoristák egy része nö­vényápolási munkákkal fog­lalkozik. Ezeket az embere­ket csak akkor lehet bevon­ni a javító munkába — a szerelőlétszám növelése cél­jából — ha befejezték a nö­vényápolást. Tehát nagyon fontos, hogy a gépállomások vezetői minden szervezési le­hetőséget kihasználjanak a munkában. Jelenleg a Pásztói* Gépállo­máson se rózsás a helyzet. Csaknem 40 darab gép, kombájn, aratógép és cséplő­gép javítása folyik még. A többi gépállomásokon az el­maradás még nagyobb. Ezt az elmaradást csak alaposan szervezett, gyors munkával tudják bepótolni. A Pásztói Gépállomáson példásan csi­nálják ezt. A javítások meg­kezdése előtt két kombájn­javító és egy, az új SZK 4-es kombájnok összeszerelését végző brigádot, három arató­gép-javító és egy cséplőgép komplex-brigádot szerveztek a pásztóiak. A kombájnok ja­vításában részt vesznek a ta­pasztalt kombájn vezetők is. Hogy ne legyen fennakadás pillanatnyi megtorpanás se a munkában, külön szerelők javítják a motorikus részeket, mások a cséplő-, arató- és fu­tószerkezetet. Az aratógépeket pedig három helyen is, Ecse- gen és Cserhátszentivánon a brigádszálláson, valamint a központban javítják. Ha mindenütt ilyen szerve­zettséggel és jó munkameg­osztással párosul a gépjaví­tók és traktoristák szorgalma, lelkiismeretes munkája, biz­tosan sikerül határidőre ki­javítani a gépeket. Néhány gépállomáson azon­ban már nem ilyen biztatóak a kilátások. Nagyobb szerve­zettségre, alaposabb műszaki, irányításra van szükség ah­hoz, hogy elkészüljenek. A tét igen nagy: a kalászosok termése. Éppen ezért kell ügyesen kihasználni a nyári munkák megkezdéséig hátra­lévő időt, de úgy, hogy ne menjen a minőség rovására, amint ez megtörtént már sok esetben. Az aratás, cséplés sikerét most alapozhatják meg a gépállomások dolgo­zói. Egyre jobban közeledik az aratás ideje, pillanatnyi tétovázás is súlyos gondokat okozhat a nyáron. A készülődés és a munka nem áll meg az aratásnál és a cséplésnél. Közvetlenül utána hozzá kell fogni a nyá­ri mélyszántásokhoz, a má­sodvetésekhez, majd az újabb nagy kampánymunkához, az őszi betakarításokhoz. Tehát nem mindegy hogyan vizs­gáznak a gépek, különösen az erőgépek. Alaposan, gon­dosan kijavítva állják-e a munkát, vagy sok bajt, hat- ványozottabb elmaradást okoznak-e a betakarítás so­rán. Ezért készülnek nagy gonddal Pásztón és hasonló nagy gonddal kellene készülni minden gépállomáson. NÓGRÁDI Kettős műszak az építőiparban Ai ítfiKa&ei* és’télíc* smx élete van ránk Iiíkvsi Megalakult a középkáder szakcsoport Több mint 6 millió forintos termelési érték A zord tél igazán próbára tette az építőipari vállalat dolgozóit. Több hetes kény­szerpihenőt kellett az építke­zés területén elrendelni. De nemcsak a tél, hanem az év első három hónapjának 58 százalékos munkáslétszáma is ahhoz vezetett, hogy a megyei építőipari vállalat az első negyedévben és áprilisban több mint 11 millió forinttal maradt el terve teljesítésében. Salgótarján, de a megye te­rületén folyó építkezés, beru­házások elkészítése feltétlen szükségessé tette, hogy az épí­tőipar munkásai áldozatot hozzanak, s minden erejük­kel a lemaradás pótlásáért, a létesítmények határidőre tör­ténő átadásáért küzdjenek. Az építőipar munkásai az elmúlt napokban gyűléseken, beszélgetések közben szólot­ták arról: vállalják a kettős mű­szakot, ott pedig ahol er­re szükség van, túlmun­kában dolgoznak. A vállalat műszaki és gazda­sági vezetői úgy döntöttek, hogy a kettős műszakot első­sorban azokon a munkahe­lyeken vezetik be, ahol an- ruk minden ►feUétsle biztosi tott, ahol a gépek kiszolgálá­sa is szükségessé teszi a túl- műszakot is. Kettős műszakot vezettek be a salgótarjáni kórház, a Pécskő utcai lakás- építkezés, a 4-es jelű blokk­ház és a zagyvapálfalvi előre­gyártott elemből készült la­kóház építkezésen. Ezeken kívül Salgótarján valamennyi építkezésén nyújtott műszak­kal dolgoznak az építők, s így a harmadik negyedév vé­géig csaknem 100 ezer órával dolgoznak többet az építkezéseken, mint azt előre tervezték. Ez azt is jelenti, hogy a Nógrád megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai több mint 6 millió forinttal csökkentik az év elejei lemaradásukat. A napokban tartotta alaku­ló ülését Salgótarjánban a megyei tanács dísztermében az Orvosegészségügyi Szak- szervezet Nógrád megyei Bi­zottsága mellett működő kö­zépkáder szakcsoport. Dr. Merényi Sándor, a szakszervezet nevében kö­szöntötte a résztvevő egész­ségügyi dolgozókat, köztük Szolnok és Borsod megye küldötteit. Majd felkérte dr. Villmon Gyula egészségügyi miniszterhelyettest előadása megtartására. A szónok mél­tatta a középfokú egészség- ügyi dolgozók szakcsoportja megalakulásának nagy jelen­tőségét. Szerepük különösen nagy az egészségügyi felvilágo­sító munkában az egész­séges életmódra való ne­velésben. Enélkül el sem képzelhető a szocialista egészségügy alap­elveinek érvényesítése. A megelőzésre a gyógyító mun­ka közben is nagy lehetőség van. Az egészségügyi dolgo­zó akkor cselekszik helye­sen, ha munkája közben min­den alkalmas pillanatot fel­használ a beteg és környeze­te egészségügyi felvilágosítá­sára. kívüli, hiszen az ember leg­nagyobb értéke az élete van ránk bízva — fejezte be be­szédét az egészségügyi mi­niszterhelyettes. A vitában elsőnek Krajcso- vics Pál, a KÖJÁL igazgató­ja kért szót. Kiemelte az egészségügyi vezetők nagy szerepét, mely a dolgozók irányításában, és a felvilágo­sító munkában egyaránt nagy jelentőséggel bír. Még elma­rad a felvilágosító munka a szakmai tevékenységtől — fejtegette a hozzászóló — s azon kell munkálkodnunk, hogy a továbbképzésben és az új középfokú egészségügyi dolgozók kinevelésében elsa­játítsuk ezen ismereteket. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Éledő gyomokat Tágnak a kapák. •• CEREDEN a Búzavirág Termelőszövetkezet határában tarkaruhás, népes asszonycsa­pat adja visza köszöntésünket. A mákot kapálják. — Nincs már, sok hátra délre biztosan befejezzük — emelkedik fel a munkából Kissimon Tiborné, az egyik munkacsapat vezetője. A növényápolás tavaly is, s az idén is jól halad Cere- den. A mák kivételével a nö­vényápolás első szakasza lezá- zárult a termelőszövetkezet­ben. Igaz, a burgonyát az idén már nem kapálják az asszonyok. Boronával gyom- talanították a földjét, s eke­kapával töltögetik a gyorsan fejlődő burgonyatöveket. Az asszonyok azért nem maradnak munka nélkül. Aki­nek a mákban már nem ju­tott hely, a terület muka- csapatcnként művelik, az a műtrágyát szórja. Ha meg itt nem lesz tennivaló, mennek olyan tsz-be, ahol különben gondot okozna a növényápo­lás. — Tavaly Dorogházán se­gítettünk, — mondja Kissi­mon József né. Nem tagja a termelőszövetkezetnek, de munkájára mindenkor számít­hat a közösség. Népes, a Cereddel szomszé­dos ZABARI HATÁR is. Az Állami gazdaság üzemegysé­gében frissen vágott lucerna hever renden. A lucernástól nem messze, a szövetkezeti asszonyok dolgoznak a mák­parcellákban. — Az idén valamennyi ka­pásnövény területét egyének­re bontottuk le, — tájékoz­tat bennünket a szövetkezet irodáján Kovács Alfonz könyvelő, mert az elnök, meg a mezőgazdász valahol a ha­tárt járják. — Nemcsak az asszonyok, a térti tagok kö­zül is vállaltak területet. Tíz húsz százalékos prémiumot adunk a termésből ,s ez meg­hozta a tagok munkakedvét.. Persze azért gondok is adód­nak a zabari Március L Ter­melőszövetkezetben. A napok­ban például Fcdor István, az­zal állt a főkönyvelő elé, fe­lesége mégsem kapálja meg azt a területet, amit a szerző­désben vállalt. A mákot még befejezi, s aztán abbahagyja a munkát. S ebben Fodorék sajnos nem egyedül állók, a közösben. Most azért a munka ha­lad, s ha az idő kedvez, azt mondják a zabariak, a tava­lyi részesedésnek az idén sem igen lesz híja. HOMOKTERENYÉN már nem ilyen bizakodóak az asszonyok. — Minden jel arra mutat, hogy a kukorica, burgonya egy része kapálatlan marad az idén, — kesereg Simon Já- nosné. A földeken még nincs munka. Későn került a mag a földbe, a növényápolással is várni kell. Négy asszony a talu szélén. a télre tárolt burgonyát válogatja. — Marad bizony, ha így bánnak az asszonyokkal, — erősiti Siposné szavait Nádas- di Jánosné. — Nekem még most sem mérték ki a ház­tájit, mások meg két holdat is használnak jogtalanul... — háborog. — Aztán ha meg is kezdő­dik majd a munka csak mi fizetünk rá, asszonyok... — toldja meg Berze Andrásné is. Idős asszony, több mint hatvan esztendős, de tavaly is 140 körül járt munkaegysé­geinek száma. — Adhatjuk majd megint a borravalót a kocsisoknak, hogy lókapázzák meg a területet, amit ránk osz­tottak. .. _____ — Nem szívesen csinálják a kocsisok, annyi biztos... — mondja Berze Józsefné, miközben egy kosár egészsé­ges burgonyát ereszt a zsá­kok egyikébe. — Tudom, az én férjem is kocsis... Nagyon haladatlan munka az, s hat­hét tized munkaegységet ha megkeresnek egy nap. Tizen­két, tizennégy forint napon­ta egy férfiembernek .. mondják csak mi az? S ebben a sok- sok panasz­ban mint valami távoli re­ménység majd talán az új elnök, a vezetőség az idén orvosolja az aszonyok pana­szát. Hát igen... Tanulhat­tak a tavalyi évből. Balogh Miklós a TAfíl MÁJUS 1 TERMELŐSZÖ­VETKEZET elnöke sem táp­lál vérmes reményket a nö­vényápolást illetően. — Nem sikerült teljes egé­szében szétosztani a kukori­ca területét.,. nem vállalták a tagok — mondja. — Majd talán, a prémium, ha azt vá- lamivel megemelnénk... talán segít a dolgon. Mert kapálatlan kukorica, a járás szégyenére, nem ma­radhat az idén Taron sem. Yincze Istvánná Mindez azonban csak úgy valósítható meg, — hangsú­lyozta dr. Villmon Gyula — ha az egészségügyi dolgozók állandóan tovább képezik ma­gukat. Az egészségügyi kul­túra és ellátás magasabb szín­vonala csakis így biztosítható. Ez annál is inkább fontos, mert az egyre növekvő fel­adatok megkövetelik a szak- képzettség fokozását. A most megalakuló szakcsoportnak egyik legfontosabb feladata éppen ez lesz: a műtősnők, asszisztensnők, ápolónők, és egyéb egészségügyi dolgozó minél szélesebb rétegét bekapcsolni a nélkülözhe­tetlen önképzés mellett a szervezett szakmai, politi­kai oktatásba. Az egészségügyi felvilágosí­tó munkának egyik döntő ré­sze az emberekkel való egyé­ni foglalkozás. Több mint százezren dolgozunk az em­berek egészségvédelmében mi. orvosok, és középfokú egészségügyi dolgozók. Mun­kánk csak úgy lehet eredmé­nyes, ha mindnyájan az egyes emberhez közvetlen be­szélgetések formájában is el­jutunk. Néha egy-egy idejé­ben. megfelelő helyen, meg­felelő körülmények között odavetett mondat eredménye­sebb, mint egy felvilágosító előadás. Felelősségünk rend­A továbbiakban megvitat­ták a cigány lakosság köré­ben végzendő egészségügyi felvilágosító munka fontossá­gát, feladatait és az eredmé­nyeket, szó volt a házi be­tegápolás egyre nagyobb sze­repéről, többen kiemelték az egészségügyi dolgozók tovább­képzésének fontosságát, majd Sárffy Rózsi, az Orvosegész­ségügyi Szakszervezet titká­ra a középfokú egészségügyi dolgozók helyzetéről és fel­adatairól emlékezett meg. Örömmel állapítható meg — mondotta — hogy nemcsak mennyiségi, ha­nem minőségi fejlődés van kialakulóban egész­ségügyi életünkben. Orvosaink elismeréssel nyi­latkoznak középkádereikről, hiszen nagy segítséget kapnak munkájukhoz a szakképzett egészségügyi dolgozóktól. Mi érezzük is felelősségünket, hiszen az egész 10 milliós la­kosság ingyenes és színvona­las egészségügyi ellátását kell megoldanunk. Az alakujó nagygyűlés résztvevői ezután a különbö­ző szakágak képviselőiből 15 tagú bizottságot bíztak meg a szakcsoport vezetésével, majd dr. Merényi Sándor szülész­nőgyógyász főorvos zárszavá­val ért véget a színvonalas tanácskozás.

Next

/
Thumbnails
Contents