Nógrádi Népújság. 1963. május (19. évfolyam. 35-43. szám)

1963-05-18 / 40. szám

I 1961. május 13. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 Egy disztiller gazdát keres... Tartsuk rendben a határt FELHŐSZAKADÁS UTÁN gonyaültetést végzett, a ta­vaszi vetések alá készítette a talajt. Elvégzett munkájának mennyisége 185 normálhold, amely teljesítmény egy DT lánctalpas traktornak is be­csületére válna. Balga Pál pedig Zetor 25 K. gépével dolgozik, s áprilisban egyet­len órát sem állt műszaki hi­ba miatt. Burgonyaültetés idején 13 nap alatt, 75 holdon tette földbe a burgonyagumó­kat. pedig e munkának napi normája alig haladja túl a 3 holdat. Az elmúlt hónapban Balga Pál keresete túlhaladta a 6000 forintot. Ellenőrző körúton két járás területén Nem hiszem, hogy olyan ragyogó lenne a helyzet a rétsági járásban, ami indo­kolttá tenné egyes munkagé­pek szerteszét hagyását. Nem kákán csomókeresés annak az elárvult disztillernek az em­lítése sem, amely Szátok és Szente határában áll „őrsé­get” egy tábla szélén. Ki tudja mióta veri az eső, mert egyre barnább lesz a rozsdá­tól? Úgy látszik, senkinek sincs szüksége már erre a gépre. Pedig éppen szerda reggel hallottam a falurádióban, hogy Kétbodonyban és Nézsán is többek között azért maradtak el a tavaszi munkákkal, mert ,mines elegendő disztiller”. A gépállomásiak azt mond­ják nem az övéké. Ezek sze­rint állami gazdasági gép le­het. Csak azt nem értem, hogy miért hagyják gazdátla­nul berozsdásodni, mikor itt a környékbeli termelőszövet­kezetek — bocsánat a kife­jezésért — „verekednek” ta- lajelőkészitő gépekért?! _________________Pb A. S zendehelyen is a kapálás a fő feladat Késő délután találkoztam a szendehelyi Kossuth Termelő- szövetkezet elnökével Ménich Mátyással. Mikor a termelő- szövetkezet munkáiról érdek­lődtem, szabadkozva elmond­ta, hogy bizony nem tud tel­jes tájékoztatást adni, mert alig néhány napja elnöke a termelőszövetkezetnek. Ménich Mátyást ugyanis május elsején választotta meg elnökének a szendehelyi Kossuth Tsz tagsága. Sike­rült megtudnom, hogy ebben a termelőszövetkezetben nem maradtak el az időszerű mun­kák elvégzésével. A tagság az idén a tavalyinál nagyobb akarással és munkakedvvel fogott hozzá a tavaszi mun­kákhoz. — Már elvetettük 5 holdon a burgonyát, 15 holdon a si­lókukoricát is. Minthogy a mi termelőszövetkezetünkben fő üzemág az állattenyésztés, jelentős területen vetettünk takarmánynövényeket. Jelenleg legfontosabb felada­tunk a kapálás és a felkészü­lés a rétek kaszálása — tá­jékoztatott a szövetkezet el­nöke. R. S. A rétek öntözését tervezik Paivarcon A patvarci Lenin Termelő­szövetkezetben nagy gondot fordítanak a rétek, legelők ápolására. Amellett, hogy az állatok legeltetése igen gaz­daságos, a legeltetésnek az állat számára sok más hasz­nos előnye is van. A szövet­kezet vezetői a rétek fűhoza­mának növeléséért megvá­sárolják a háztáji gazdaságok­ból a szerves trágyát. Ezenkí­vül az Ipoly-menti réteket öntözni fogják, amelyek így az aszály ellenére is biztos termést adnak majd. Intézkedéseket tesznek a szövetkezetben a lédús takar­mányok biztosítására is. öt holdon takarmányrépát ter­melnek, amelyet a tagok ré­sziben művelnek meg, s így biztosítanak takarmányt a háztáji állatállománynak is. Salgótarjánból indultunk és már Zagyvapálfalva után ör­vendetes kép kísért utunkon: a vasútvonal mentén húzódó kertészetekben gondos rendet, gyom tálán földeket és szépen soroló hagyma, kalarábé és káposzta földeket láttunk. Az első benyomások tehát kelle­mesek, biztatóak voltak. Va­jon mégis mit találunk a szé- csényi és a pásztói járásban? Szorgalmasan kapálnak Ságújfalunál érjük el a szé- csényi járást. A ságújfalui Új Élet Termelőszövetkezetben híréhez méltóan halad a ka­pálás. valamint a mák és a cukorrépa egyelése. Időzés nélkül fut kocsink tovább Karancsságra. A ka- rancssági termelőszövetkezet már nem annyira jó munká­jával, hanem sorozatos ne­hézségeivel, problémáival vonta magára tavaly a figyel­met. Most Kovács Lajos ta- r, ácselnökhelyettes biztató for­A balassagyarmati járás termelőszövetkezeteiben évek óta eredményesen foglalkoz­nak baromfitenyésztéssel. A balassagyarmati járás. de Nógrád -megye egyik legna­gyobb közös gazdaságában, az érsekvadkerti Magyar— Csehszlovák Barátság Ter­melőszövetkezetben a húsz­ezres csibenevelőt már má­sodszor népesítik be az idén. De jelentős mennyiségű ba­romfit nevelnek és értékesíte­nek a járás több mezőgazdasá­gi nagyüzemében, többek kö­zött Honion, Dejtáron, Balas­sagyarmaton, Patvarcon és Bercelen is. A szandai Lenin Termelő­szövetkezetben, a balassagyar- ma'i járásban első alkalom­mal, pulykatenyésztéssel is foglalkoznak az idén. A jö­vedelmező pulykatenyésztés­re megfelelően felkészültek a termelőszövetkezetben. A ter­melőszövetkezet egyik asz- szonytagját Nagyorosziba küldték, hogy ott elsajátítsa az eredményes tenyésztői* gondozói munka legalapve­tőbb fogásait, ö néhány na­pig együtt dolgozik az Egyet­értés Termelőszövetkezet gon­dulatról számol be: „A vetést az idén gyorsan, ütemszerűen végezték el a termelőszövet­kezet tagjai. Befejezték az ár­pa trágyázását is. Jelenleg a mákot kapálják s ha ezzel vé­geztek, átvonulnak a tagok a cukorrépa-táblákba. Ügy lát­szik megértették, hogy a ka­pálás az az időszak, anukor a legjobban meg lehet fogni a forintot s amikor a mulasz­tás a legtöbb veszteséget okoz­hatja.” A karancssági határban iga­zolva láttuk az elnök szavait. Az útmenti nagy máktáblá­ban asszonyok népes csapata ritkítja a szépen növekedő nö­vényeket. S az is biztató, hogy a földek mentén, a nagy táb­lák szélén gondosan kezelt szarvasokba gyűjtik a talaj­erőt visszapótló szervestrá­gyát. Az erősebb segíti a gyengét Pilinyben nemcsak a tsz- tagok, hanem a bányászok és az ipari üzemben dolgozók dozóival, hogy gyakorlati ta­pasztalatokat szerezzen. Egyébként az első pulyka­szállítmányt a napokban vár­ják a szandai termelőszövet­kezetbe. A tervek szerint több mint II vagon baromfit értékesí­tenek az idén a balassagyar­mati járás termelőszövetkeze­téi. Néhány termelőszövetke­zetben azonban megnövekszik az értékesítésre szánt tenyész- tojások mennyisége is. Ennek megfelelően a járás szövetke­zeteiben megfelelő intézkedé­seket tettek a baromfitörzs­állomány növelésére. feleségei is ott szorgoskodnak a földeken, segítenek az any- r.yira sürgető kapálásban. Sőt, amint ők mondják, a ter­melőszövetkezeti tagok szor­galma még mindig nem egé­szen olyan, ahogyan azt el­várnák. Akadnak néhányan, akik el-elmaradoznak ebben a sürgető munkaidényben. Pe­dig a szövetkezet szemmel láthatóan új úton halad, az új vezetőség — élén Győri János kettős elnökkel — min­dent elkövet, hogy tervszerű, eredményes munkával jóváte- gye a múltbeli mulasztásokat, fogyatékosságokat. A mákot egyelő Nagy Imréné és ifjú Linicze Pálné szerint, ha va­lamennyien összefognának a szövetkezetben, növelni lehet­ne a tagok jövedelmét. Márpe­dig, ha a havi 1000—1200 fo­rintos jövedelmet állandósít­va látnák, ök sem engednék el férjüket az iparba dolgozni. Egyelőre azonban, éppen egyes tsz-tagok távolmaradá­sa miatt, huszonnégy ságújfa­lui asszony is a pilinyiek se­gítségére jött. Palántálják a pilinyi Búzakalász Tsz-ben a paradicsomot. Pedig, mint mondják, Ságújfalun is akad­na dolguk, hiszen egyelni kel­lene a cukorrépát. Két tűz között Szécsényben, a járási szék­helyen a növényápolás példá­san halad. A tangazdaságban már a krumpli is olyan szép és nagy, az eső hatására úgy megszaladtak a gyomnövé­nyek, hogy a krumplit is ka­pálni kellett. Annál meglepőbb, hogy Nagylócon teljes a „csend”, a kapálás még csak a távolabbi feladatok közé tartozik. Eb­ben a hegyalatti községben csak a napokban végeztek a* vetéssel. Ügy mondják, hogy itt, a Cserhát aljában hide­gebb az időjárás, mindig ké­sőbben jön a tavasz. Arra hi­tatkoznak, hogy ugyanígy késik a munka végig a he­gyek alján. A felsőtoldi és az alsótoldi helyzet azonban megcáfolja a nagylóci ellenvetéseket. Ezek­ben a falvakban ugyanis már szépen díszlenek a korai ka­pásnövények, már mindenütt kapálják a répát és mákot, sőt már a kukorica kapálásá­ra is rövidesen sor kerül. A pásztói járás székhelyén ismét a szorgalmas növény- ápolásról kaptunk híreket. Posztón, a szövetkezetben, tel­jes „erőbedobással” dolgoz­nak a káros gyomok eltávolí­tásán. L. Gy. • « • * ■ » • • ••-•••• * • • *» ■-» m m * « * *■■■■•■• Pásztói traktoros kimagasló trljosí tmónye Szorgalmasan kapálnak a pásztói Béke Tsz növény­termesztői------------ -------------­J ól jövedelmez a baromfi Balga Pál, a Pásztói gép­állomás fiatal traktorosa, áp­rilisi tervét csaknem három­szorosára teljesítette. A fiatal traktoros évek óta elismert, jó dolgozója a gép­állomásnak. Több esztendeje az ifjú traktorosok versenyé­nek élmezőnyében szerepel. A bujáki Zöldmező Termelő­szövetkezetben dolgozik, s a termelőszövetkezeti vezetőség, a szövetkezeti tagok egyaránt elismeréssel nyilatkoznak munkájáról. Április hónapban műtrágya- szórást, símaitengerezésl bur­Uint már hírt adtunk arról, va­sárnap és hétfőn sok helyütt volt hatalmas zápor, felhőszakadás a »egyében. Rövid Idő alatt sok csapadék hullott Pásztó és Szúr* lokpiispöki határában is. Az ala­csonyabb fekvésű helyeken tavat alkot a felgyülemlett víz. Mint a képen is láthatjuk, felhősza­kadás után a dömpernek is ne­héz áthatolnia a „vtztengeren”. (Kacsa Árpád felvétele) A MEDOSZ megyei bizottságának ülése Ülést tartott pénteken dél­előtt Balassagyarmaton, a MEDOSZ megyei bizottsága. Az ülésen több jelentős kér­dést vitattak meg. Tolnai István, a MEDOSZ megyei titkára a mezőgazda­ságban megindult szocialista munkaverseny helyzetéről, az idei feladatokról, valamint a téli oktatás tapasztalatairól számolt be. Körmendi József jogtanácsos, a mezőgazdasági üzemekben létrehozott társa­dalmi bíróságok munkájának tapasztalatairól tájékoztatta a megyei bizottság tagjait. Szomszéd József, a gépállo­mások megyei igazgatóságá­nak vezetője pedig a gépállo­mási bérszabályzatok elkészí­téséről tartott tájékoztatót. Érdemes megismerni A napraforgó, mint zöld takarmány A takarmánytermelésnek nálunk nem tulajdonítunk megfelelő fontosságot. Még ma is gyakori dolog az. hogy a táblák kijelölésénél utolsó helyre szorul a silókukorica, és többnyire az a tábla föld marad e fontos takarmánynövény termelésére, amely más növények alá alkalmatlan. Sok he­lyen nem is gondolnak a nyári zöldtakarmány folyamatos biztosítására, különbözű takarmánykeverékek vetésére. A sok más körülmény mellett ez a szemlélet is elő­idézője annak a szűkös takarmány helyzetnek, amellyel évek óta küzdünk. Az állatok hiányos takarmányozása pedig azt jelenti, hogy a bennük rejlő termelési lehetőségeket nem használjuk ki és ezért igen drágán termelünk. Például egv 550 kilogrammos tehén életfenntartásához szükséges 10 kilogramm szárazanyag. 2.75 kilogramm ke­ményítő és 0,27 kilogramm emészthető fehérje. Ennek érté­ke a szokásos takarmányokkal számolva hozzávetőleg 7 fo­rint. Ha csak ezt adjuk a tehénnek, akkor még nem ter­mel. Egy liter tfejhez, 250 gramm keményítővel és 500 gramm emészthető fehérjével számolva még egy forint értékű ta­karmány szükséges. így egy 550 grammos 4 liter tejet adó tehénnek a takarmányozási költsége 11 forint. így egy liter tejre 2,75 forint takarmányozási költség iut. Ha ugyanezt a tehenet 10 liter tejre takarmányozzuk. akkor a takarmányo­zási költség 17 forint. Egy liter tejre 1,7 forint takarmányo­zási költség esik. Vagyis literenként egy forinttal olcsóbban lehet tejet termelni, mint szűkös takarmányozási viszonyok mellett. Igen érdekes ezeket a költségeket egész érvben vizs­gálni: Hozam Éves tak. Éves tej­Hozam Többlet költs ég hozam Ft. értéke jöv. 4 liter tej hozam 4015 1460 4088­10 literes tejhozamnál 6025 3650 10330 3052 Egy százas tehenészetnél tehát, ahol éves átlagban 4 literes istálló-átlaggal számolunk, közel 400 000 forint rej­tett tartalék van. amit több más körülmény megjavításán kívül elsősorban jó takarmánybázissal lehet föltárni. S így van ez az állattenyésztés egyéb ágazatában is. ahol nincs mód az állatok megfelelő takarmányozására, alacsonyak a hozamok, v A takarmáinybázis biztosítása érdekében föl szeretném hívni mezőgazdasági üzemeink figyelmét a napraforgóra, mint tömeglakarmány növényre. Az Iregszemcséi Mezőgaz­dasági Kísérleti Intézet több éve foglalkozik a napraforgó termesztéssel, amelyet mint zöldtakarmányt hasznosít. Ma már megállapított dolog, hogy a fiatal napraforgó szár és levéltömege gazdagon tartalmaz hasznos tápanyagot és ma­gas a fehérje tartalma. Lucernával, kukorica csatornádéval és korpával összehasonlítva az alábbi képet kapjuk: Növényféie Nyers felh. százalék Emészthető százalék Km. érték* százalék Napraforgó 13,7 8,8 52,41 Kukorica csalaznádé 7,3 5,2 52,0 Lucerna 17,4 11,3 30,0 Búzakorpa * 15,0 11,3 50,0 Mint látjuk a napraforgónak magas a keményítő értéke és az általánosan használt kukorica csatornádéhoz viszo­nyítva, sok fehérjét tartalmaz. Nálunk évek óta gondot okoz a szükséges fehérje biztosítása, ezért előnyös a napraforgó termesztése, amely kora tavasztól augusztusig vethető és nagy tömeget ad. A kérődző állatok keverék formáiéban fogyasztják szí­vesen. ezért célszerű a borsóval később a kukoricával ke­verni. Az első esetben 25 kilogramm napraforgó és 62 ki­logramm borsó keverék adia a legmagasabb termést. Ez az arány biztosítja az 1:1 csíraarányt és közepes adottságok mellett is 120—140 mázsás zöldtömeggel lehet számolni. Borsóvetőmagnak célszerű valamelyik nagvszárú borsófajtát használni. Ilyenek a Viktória a Violetta, az Uladovszki faj­ták. A vetést rendes gabonasortávolságra kell végezni. Me­legebb időben május közepétől már célszerűbb a naprafor- góscsalamádé vetése. Itt 3:1 kukorica és napraforgó csíra­szám esetében a zöldtömeg azonos a tiszta csatornádé zöld­tömegével. de a fehérjetartalma megkétszereződik. Nyári és őszi zöldt akarni ánvozás mellett a napraforgó­ból. illetve a napraforgós keverékből kakoricaszárral kiváló siló készíthető. A tarlóvetésű napraforgó erre jó! felhasz­nálható. Pótolja a kukoricaszárban hiányzó nedvességet, melv a jó erjedéshez szükséges. A napraforgót bimbózás ideién célszerű betakarítani, ugyanis ebben a stádiumban a nyers fehéíje tartalma 17—18 százalék és virágzás végére ez a szám 12 százalékra csökken. A takarmánybázis megteremtése tehát elengedhetetlen szükséges. Meglevő gondjainkon sokat enyhíthetünk a nap­raforgó tervszerű termesztésével' is. Ez a tél mér lényegé­ben mögöttünk van. de előttünk áll a nyár. A jó gazda most készül fel a helves téli takarmányozásra. Annál is in­kább szükség van erre. mert jelenleg az állattenyésztésben rejlenek a '^gyorsabban feltárható tartalékok a termelés növelését illetően. Szabii György a Kompolti Kísérleti Intézet igazgatója

Next

/
Thumbnails
Contents