Nógrádi Népújság. 1963. május (19. évfolyam. 35-43. szám)
1963-05-11 / 38. szám
o nógrádi népújság 1963. május 11. HELYZET LAOSZBAN — Mi (ki?) van a Kőedények mögött??? (Gerő Sándor rajza) DILEMMA — Azt mondják, nem lálok tovább az orromnál, most ez hízelgő, vagy elmarasztaló? ( Erdei Sándor rajza) ifli történt a külpolitikában? Május 1. fénye ragyogta be az elmúlt hét nemzetközi életét. A szocializmus eszméjének évről évre növekvő térhódítását, az események menetét döntően befolyásoló súlyát jelentőségét tükrözte a munkásosztály nagy nemzetközi ünnepe, amelyet öt kontinensen. lenyügzö méretekben ünnepeltek meg a világ dolgozói. Világszerte munka- sikerek, béke tüntetések adtak hatalmas jelentőséget az idei • május elsejének. A moszkvai ünnepséget Fidel Castro jelenléte tette emlékezetessé. Az a forró barátság, egetverö lelkesedés, amellyel a szovjet nép fogadta a kubai nép vezérét, szinte jelképpé nőtt: egy magasztos, nagy eszme hogyan forraszt egybe nagy és kis népeket. A verőfényes tavaszi napon a Vörös-teret elöntő színes emberfolyam egy békés életét építő boldog nemzedék viharos lelkesedését ujjongta A szovjet hadsereg különböző egységeinek impozáns parádéján eldübörgő tankok, ágyúk, óriásrakéták pedig azt a megnyugtató érzést árasztották, hogy a béke védelme olyan kezekben nyugszik, mely visszariasztja az agresz- szorok szándékait. A szocialista országok gazdasági és katonai ereje akkora méretekben Növekedett, hogy megfékezi azokat az imperialista köröket, amelyek pusztító termonukleáris háború szakadékéba akarja taszítani az emberiséget. Az olasz választások eredmérjjpe az elmúlt hét nemzetközi ^eseményeinek egyik legjelentősebb mozzanata, szinte kínálkozik a szocializmus világszerte növekvő erőinek, egyre szélesebb tömegeket meghódító eszméinek illusztrálására. A világ balra tart — ezt dokumentálta Olaszországban is a baloldal pártjainak; a kommunista, a szociáldemokrata és a szocialista pártnak előretörése, melynek legjelentősebb tényezője a kommunista pártnak a szenátusban elért 85 és a parlamentben szerzett 166 mandátuma. Kiemelkedő jelensége az olasz választásoknak, hogy a kommunista párt a szavazatnyereségeit lényegében azoknak a katolikus dolgozóknak a támogatásával érte el, akik eddig a kereszténydemokratákra szavaztak. Ezek a kisemberek munkások. parasztok, értelmiségiek, most kitörve a kommunistaellenes jelszavak ámító, hazug propagandájának bűvköréből, reményeik, óhajaik kifejezőit, a békéért, demokráciáért, szocializmusért folyó küzdelmek győzelemre vezetőit látják a kommunista pártban. Litoszban folynak a mogboszólósTlt A laoszi helyzetben sem hoztak jelentős fordulatot az utóbbi napok. A Kőedény síkságon időnként elcsendesül a helyzet, de a feszültség tovább tart. A Patet Lao jelentései szerint a semleges csoport reakciós elemei hadiállásokat építenek ki Cammon tartományban és támadásra készülnek. A reakciós egységekben Nosavan csapatainak katonái is részt vesznek. A laoszi tájékoztatásügyi miniszter újabb lépéseket sürgetett az amerikai imperialisták és lakájaik mesterkedéseinek megakadályozására. Szufanu- vong pedig elhatárolta magát a laoszi kormánynak' attól a nyilatkozatától, amely szerint nincsenek Laoszban sem délvietnámi, sem csangkajsekista katonák. Most pedig vessünk pillantást a világ másik felére, ahol a háborúra uszítok beavatkozása élezi a helyzetet, s tartja a népeket diktátorok uralma alatt, A Haiti és Dominika között feszültté vált helyzet a hét elején komoly konfliktussal fenyegetett. Dominika azt állította, hogy Haitiban a megbukott Trujillo uralmának visszaállítására összeesküvést szőnek. Haitiban pedig felforgató tevékenységgel vádolták Dominikát, hangoztatva, hogy a Duvalier elnök meggyilkolására szőtt összeesküvés szálait ők bonyolítják. Haiti fővárosában előzőleg véres zavargások törtek ki, amelynek hátterében állítólag Duvalier uralmával szembenálló katonatisztek álltak. Duvalier katonái behatoltak a Dominikai Köztársaság nagykövetségére, s több embert — politikai menekülteket, akik ott menedéket nyertek — elhurcoltak. A dominikai kormány ezután megszakította a diplomáciai kapcsolatot Haitival, s már úgy látszott, hogy megismétlődik a két kis ország között 1937-ben véres összeütközésben kirobbant ellentét. Hét végére azonban Haiti engedményeket ajánlott fel Dominikának, s hajlandó kiengedni az országból a nagykövetségen foglyul ejtett 22 ember közül tizenötöt. A helyzet egyelőre még áttekinthetetlen, s újabb bonyodalmak lehetőségét rejti. A pillanatnyi csend — inkább látszatnyu- galmat takar. Haitiban Duvalier diktatúráját megelégelte a nép, de az Egyesült Államok állandó gazdasági segélye egyelőre még ingadozó pozíciójához erősíti a diktátort. A helyzetet a Haiti Népi Egységpárt nyilatkozata jellemzi, mely szerint „Haiti olyan puskaporos hordó, amely közel áll a robbanáshoz”. A nép elégedetlensége egyre fokozódik Duvalier elnyomó kormányával szemben. * Ha végigtekintünk a hét további nemzetközi eseményein, megállapíthatjuk: Jordániában változatlanul fennáll a fordulat lehetősége. Abu Kavar tábornok áll az élén a változást előkészítő forradalmi parancsnokság tanácsának, s a Jordániái Köztársaság néven adó titkos rádióállomás fegyveres felkelésre hívja fel a népet a Husszein-kormány ellen. Genfben Brazília és Mexikó hivatalosan tájékoztatta a tizennyolchatalmi leszerelési bizottságot a latin-amerikai atomfegyvermentes övezet létrehozásáról. A Bolívia, Brazília. Chile. Eucador és Mexikó között kötött megállapodáshoz valószínűleg más latin-amerikai országok is csatlakoznak. Végül emlékezzünk meg néhány mondatban az eviani egyezmény módosításáról kiadott közös közleményről. Két héttel azután, hogy a francia kormány hivatalosan elutasította Ben Bella javaslatát az eviani egyezmény módosítására, meglepetésszerűen hatott, hogy Jean de Broglie az algériai ügyekkel foglalkozó miniszterelnökségi államtitkár algíri tárgyalásai után közös közleményt adtak ki, melyből kiderül,' hogy a francia kormány mégis hozzájárult az egyezmény egyes pontjainak módosításához, ha a leglényegesebb kérdések egyikében, a szaharai atomrobbantások beszüntetésére vonatkozólag még nem is jött létre megegyezés. Kis István Mit jelent számomra a béke? Érdekes „kísérlet" Karancskesziben Május a béke hónapja. Világszerte kísebb-nagyobb megmozdulásokon tesznek hitet a dogozó emberek a béke nagy j ügye mellett és mutatják meg ) az összefogás erejét azoknak, 1 akik új háborút akarnak kirobbantani. A világ békesze- rető milliói biztonságos, nyugodt életre vágynak. Különösen riasztó a háború lehetősége azok számára, akik már átéltek egy, vagy éppenséggel , két világháborút is. Nekünk felnőtteknek a béke szép szavának említésére feltétlenül ennek ellentéte, a háború is eszünkbe jut, A háború, mely embereket öl, csonkít és tesz hajléktalanná. A béke tehát a mi fogalmaink szerint azt a nyugodt légkört jelenti, amikor halálfélelem nélkül élhetjük hétköznapjainkat, pihenhetjük át az ünnepeket. A háború: pusztítás, veszedelem. A béke: építés, nyugalom. cióként azokat az elképzeléseket,, amelyek rajzban, festményben is kifejezhetők. Százhúsz fiú és leány fogott tollat, ceruzát és ecsetet, hogy megválaszoljon a kérllona írja: „Édesapám mesélte. hogy amikor ő iskolás volt mezítláb szaladt az iskolába s közben a bolt, vagy kocsma kírtzöbén leguggolt és úgy melegítette a lábát. Régen az mehetett csak felsőbb a táborozás a béke öröme (Gordos Klára VIII. osztályos tanuló rajza) De mi lehet a véleménye a békéről azoknak, akik még nem ismerik a háború borzalmait, akik már négy-öt évvel a háború után látták meg a napvilágot és teljesen nyugodt légkörben ismerkedtek meg az élet valóságaival? Mit jelent a béke a mai általános iskolások számára? A béke hónapja és ennek a kérdésnek kísérletként is érdekes feltevése adta az ötletet és alkalmat arra, hogy Karancskesziben, az általános iskolában négy felsős osztály- lyal dolgozatot írassunk a következő címen: „Mit jelent számomra a béke?” Megadtuk a lehetőséget arra is, hogy ne csak írásban fejtsek ki a tanulók azokat a gondolatokat amelyeket a „béke" ébreszt bennük, hanem rajzolják meg mintegy illusztrádésre: „Mit jelent számomra a béke?” A válaszok meglepő eredményt hoztak. A legáltalánosabb dolgozatokból idézek most néhányat. Az ötödik osztályosok közül Schreier Melánia írja: „Űj házban lakom, szép ruhában járok, rádió szórakoztat bennünket rövid idő múlva televíziónk lesz. Színházba, moziba. cukrászdába is jártunk. Szépen berendezett iskola vár bennünket. Ha szorgalmasan tanulok, az lehetek, ami akarok.” Petróczy Iréntől idézem: „Szép ruhába öltözhetem. Édesapám mesélte: bizony lányom, a mi időnkben nem volt ilyen élet, mint ma. örültünk, ha vászontarisznyá- ban hordattuk a palavesszőt, meg a palatáblát.” Sebestyén iskolába, akinek pénze volt. Régen nyereséget sem kaptak ..." Romhányi József ötödikes írja: „Sok gyár és város épült, a gyárakban az emberek békében dolgoznak. Falun lakom. A mi falunk is sokat fejlődött, mi is építettünk szép nagy házat. Szüleimtől szép ruhákat, sok ajándékot kapok.” A hatodikosok dolgozataiban is található hasonló „észrevétel”. Takács Gyula dolgozatából idézem: „Édesapám mondja, hogy mozira gondolni sem lehetett. Gyalog jártak a munkahelyre is, mert nem volt bányászbusz. S ha ment is napjában egyszer autóbusz, annyit kellett fizetni, hogy azt nem futotta a keresetből.” R adics László dolgozatában olvasható; „A tőkés kizsákmányolok elnyomták a népet a felszabadulás előtt. A gyárak a gyárosok tulajdonában voltak. Nemcsak Magyarország volt így elnyomva, hanem több más ország is. Sok volt a munkanélküli. Nem volt szórakozási lehetőség, mint ma. Az emberek szabadon élnek, megszűnt a kizsákmányolás. A gyárak és üzemek a dolgozó népé. Számomra a béke azt jelenti, hogy szabadon tárulhatok, játszhatok, szórakozhatok.” Pilinyi Éva: „A béke számomra sok jót jelent. Van jó cipőm, ruhám, mindenféle sok jót ehetek, elmehetek szórakozni, moziba és televíziót nézni.” Néhány idézet a hetedikesek Írásaiból! Juhász lÁszió írja többi között: „Nekem a béke hozta azt, hogy rendesen tanulhatok, szépen járhatok. A felszabadulás hozta, hogy nem kell béresnek menni. Nem kell napokig állni kenyérért, lisztért, sóért, most mindent megkapunk. Nem lakik három-négy család egy lakásban, hanem szép új házban lakunk, sőt sok munkásembernek még autója is van.” Bakos Ferenc írja: „Ma már sokkal nagyobb a megélhetó- ség, mint régen. Sok-sok pajtásomnak is annyi örömet és jót hozott, hogy az a sok szép tollal le nem irható.” A nyolcadikos Bélán Erzsébet dolgozatában olvashatjuk: „Kis falunkban nagy változás történt. A felszaba- badulás előtt földből vert házakat építettek, ma pedig nagy téglaházakat találunk. Régen a gyerekek nyaralni sem mehettek, mert a dolgozókat elnyomták és a gyerekeknek is dolgozni kellett a határban. Ma hatalmas gépek végzik a munkák nagy- részét és az úttörőcsapat minden nyáron kirándulni megy...” Az ugyancsak nyolcadikos Egyed Klára írja: „Milyen más most minden. Reggel fölkelek, friss reggeli vár. tiszta iskolába járok, tanulás után játszás, őrei ösz- szejövetelek. szakköri foglal- kozá'ok teszik változatossá a délutánom. Este mozit, vagy TV-t nézek. „Tóth Rózsi. „Régen szenvedés ült az emberek arcán, ma vidámság és jókedv. Gondtalanok a gyermekéveink, a tanulás, a játék és szórakozás a mi dolgunk.” Válogatás nélkül emeltem ki a neveket és dolgozatokat, de ha tovább folytatom a felsorolást, akkor is az ehhez hasonló meghatározásokkal találkozunk. A mai iskolás, korosztály számára a béke/ egyet jelent a szocializmus^ építésével, a szocializmussal. Természetesen akad néhány dolgozat, amely — nagyrészt újságok, regények Írásai nyomán — a háborút a maga valóságában fogja fel. így a hetedikes Romhányi Éva is, aki a következőképpen vall dolgozatában: „A béke nyugodt. boldog életet biztosít számomra. Hazánkban jelenleg béke van. Én nem is tudok mást elképzelni csak békét. A háborút csak filmekről ismertem meg. Szörnyű lehetett azoknak a sorsa is. akik gyermekként élték végig a háborút. Békében élni nagyon jó. ..” Vagy a nyolcadikos Tarjám Magdolna: „Igaz. én a béke értelmét még nem tudom annyira felfogni, mert én még a háborút nem éltem át, csak a szüleimtől és ismerőseimtől hallottam annak borzalmairól.” Ugyanígy nyilatkozik a hetedikes Bocsó Teréz, a hatodikos Simon Mária és Simon Erzsébet, valamint a nyolcadikos Nagy Éva. A tanulók huszonöt rajzot is készítettek, a legváltozatosabb témakörből, de a rajzók is arról tanúskodnak, hogy alkotóiknak, szerencsére, kevés fogalmuk van a háborús vérontás rémségeiről. A rajzokban is inkább a szocializmus, szép mai életünk értelme dominál. Mindent egybevetve: a béke a mi gyermekeinknek, fiataljainknak a jólétet, a korlátlan lehetőségeket jelenti. Tehát mindazt, amiért érdemes élni. és megtenni minden erőfeszítést. Kondacs Jánosné tanítónő, KarancskesZi A SZOVJET HADSEREGNEK KÖSZÖNHETEM A BÉKÉT (Tóth István VII. osztályos tanuló rajza) j