Nógrádi Népújság. 1963. május (19. évfolyam. 35-43. szám)
1963-05-04 / 36. szám
7 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. május 4. KISMAMA (Foto: Jávorfy Imréné) 4 * ❖ t t KEMÉNY ERZSEBET: % ❖ #-> ❖ ❖ i » * f * <• 4 ♦ ♦ ❖ # ❖ 4 ❖ ❖ t ♦ * ♦ Anyám lelke i Hogy föltáplált tejjel, ő a legjobb anya és ha beteg voltam, gond volt az éjszaka, hogy kenyerünk mellé adott mosolygást is szíve meleg tüze idáig világit, hogy dolgozott értem s néma áldozatok kövén annyi vágya lett miattam halott, hogy még ma is, pedig mögöttem már sok dal, megvívna érettem minden gonoszokkal; meg nem énekelem. Minden anyák sorsa annyi szép himnuszba van már eldalolva. De megemlékezem, hogy ez a kis város rajta keresztül lett nekem tündérváros. Szépséglátó szeme csodákat varázsolt: aranyrügyet hoztak a poros akácok. Friss örömöt látni fordultak a sarkok, tört cserep a napban fényvirágot hajtott. Az esőcsatorna muzsikáló víg kút: szavára a ködfal édes tejjé hígult. Az utca, a város ezer titkot rejtett: lató szemmel járni anyám tanított meg. Hálámat érette soha le nem rovom: az ő lelke ragyog mindenik dalomon. ^444444444444444444444 444444444444444444»? Balassagyarmati \asipari és Javító > általat Rákóczi út 62. Telefon: 94. A lakosság szolgálatában Háztartási gépek szakszerű javítása. SEZLONOK, FOTELEK, REKAMIÉK KÉSZÍTÉSE ÉS JAVÍTÁSA. VASKAPUK, AJTÓK, ABLAKOK, KERÍTÉSEK KÉSZÍTÉSE CSERÉPKÁLYHA ÉPÍTÉS, TISZTÍTÁS VILLANYSZERELÉS- JAVÍTÁSOK SZOBAFESTÉS AUTO- ÉS MOTORKERÉKPÁR SZERVÍZ ÉS KIS ÉS KÖZÉPJAVÍTÁS m KönaveKröt I f> MOLNÁR ÁKOS: jóslat Magvető 1963. 250. old. A statisztikusok megdöbbentő pontossággal állapítják meg, hogy hazánk a második világháborúban a nemzeti vagyonnak 40,2 százalékát elveszítette, 34 milliárd arany- pengő anyagi kár érte. De ki tudná kimutatni azt a veszteséget, amelyet a fasiszta borbárság, az ^ embertelen pusztítások szellemiekben okoztak. Amikor ezeket a veszteségeket próbáljuk felmérni nincsenek mérőeszközeink, csak átkozni tudjuk a kort, amely ágyúval harcolt a szellem ellen s olyan nagyságokat taszított az örök hal- gatásba. mint Radnóti Miklós, Szerb Antal, Sárközi György, Gelléri Andor, Salamon Ernő Lukács László stb — fájdalmas még a felsorolás is. Az elpusztítottakkal szemben egyetlen lehetséges elégtételünk van, ha engedjük őket legalább műveikben továbbélni. Ezért üdvözöljük örömmel a Magvető Kiadó eljárását. amikor „Jóslat” címmel, Komlós Aladár válogatásában, gondos, szép előszavával megjelentette Molnár Ákos válogatott elbeszéléseit. Az elbeszélések szerzője 1894-ben született polgári családból. A Nyugat második nemzedékéhez tartozott, ahhoz a nemzedékhez, amely már nem vett részt a polgári átalakulásért vívott harcban, hanem Németh László találó megjegyzése szerint a reménytelenség heroizmusával járkált ebben a halálra ítélt világban. Válsághangulat és megrendülés, kétségbeesés és reménytelenség jelzik pályájukat. Olyan nemzedék ez. amelyben a szorongattatás vált esztétikai erénnyé. Ennek a nemzedéknek tagja Molnár Ákos, aki 1926-ban tűnt fel „Gyereknek l"nni” c. novellas kötetével. Pályája kezdetén nagy hatással van rá a freudizmus, amely azt tanítja. bogy az emberben önmaga előtt is ismeretlen erők élnek. amelyek olvkor váratlanul megdöbbentő cselekedetekben törnek felszínre. Ennek a hatásnak nyomai mutathatók ki ..Végre egy jó házasság" (192'9) és a ..Tizénkét lépés” (1933) c. regényeiben. Legnagyobb irói vállalkozása UA császár dajkája” (1936) c. regénye, amelyben Varga Katalinnak a román bányászokért síkraszálló hősnek állít felejthetetlen emlékét. További műveiben azonban megtörik lendülete. „A hitehagyott” (1938) valamint utolsó novellás kötete „A kínai leány (1940) azt mutatják, hogy a freudizmusai szakított ugyan, de a realizmus magasságáig nem tudott eljutni. Novelláiban a polgári világot ábrázolja. Hősei kispolgárok, banktisztviselők, állástalan ügynökök, göthös szobaurak. ..Az ebéd” c. elbeszélésében pl. Nagy Lajosra emlékeztető szatírával ábrázolja a kapitalista főnök lelketlenségét és a kishivatalnok gyáva meghuny ászkodását. Elitéli a polgári társadalmat de nincs ereje szembeszállni vele. így a ,,Suzdek ur”-ban részvéttel van a megtiportak iránt, a ,.Tragédiában” szánalmat érzünk az úri albérlőbe szerelmes cselédlány iránt, „A szó7cés”-ben együt- érzést a kegyetlen sorsú fogollyal, tehát polgári humanizmusa a megalázottak oldalára állítja, de ugyanokkor gyengéje .ábrázolásának, hogy az egyéni szenvedések ábrázolása nem vezeti őt el a kizsákmányolás egyértelmű elitéléséig. A most kötetbe válogatott novellák meggyőznek bennünket arról, hogy szerzőiük birtokában volt az irásművészet minden eszközének, volt hangja a játékos öröm és a borzalom felkeltésére is. kitűnő meseszövése, stílusának elevensége pedig a legnagyobbak közé emelhették volna, ha marad ideje a kiteljesedésre. Pedig úgy lászott, hogy sikerül. Az ‘első világháborúban elveszítette a fél karját, többszöri operáció, súlyos idegsérülése következtében. mint hetvenötszázalékos hadirokkant mentesítve volt a sárga csillag viselésétől. S mégis, szinte az utolsó pillanatban 1945 február 7-én a Délivasút mellett feleségével együtt áldozatul esett a fasiszta barbárságnak. Derűre vágyó életének emlékét őrizze a „Jós lat” c. kötete, amelyet ajánlunk az olvasók szives figyelmébe. Csukly László Ezernyi kép közül most az a legélesebb bennem, ami harmincöt év távlatából is szégyenkezésre késztet. Gyakran idéztem fel azóta, de így hangosan is szembe kell vele nézni, hogy csituljon valamit a kínzó lelkiismeret. Hétéves vadóc, mélyebb érzelmekre alkalmatlan tanyasi mezítlabos gyerkőc voltam. Anyus akkor hónapokig feküdt a távoli város kórházának szegénységi bizonyítványos tömegosztályán. Nyár elején levél jött tőle, hogy már hazaküldik, a szombat délutáni vonattal érkezik. Nagyapám rámparancsolt, hogy várjam, segítsek a tanyáig cipelni utazó kosarát, ki tudja, milyen gyönge még Anyus. 'A kis állomásra bepöfögő vonatot mindig csodálva bámultam, ha a faluban jártam. A hét utolsó napján külön izgalommal szoktam várni: ilyenkor jött haza a városból Jóska, az állomásfőnök gimnazista fia. Színes ceruzákat, rajzos lapokat adott nekem ilyenkor s úgy számolt be a családnak egyhetes intérnátusi élményeiről, hogy tátva maradt a szám. Most is, ahogy megláttam, egyből elfelejtettem, miért küldtek a vonathoz. Kicsi, törékeny testű édesanyámat észre sem vettem, ö rövidlátó szemeivel szintén nem látott meg. Csak amikor a zsebem a kapott ajándékkal megtömve elköszöntem, jutott eszembe, hogy otthon alaposan elnadrágolhatnak feledékenységemért. Nyakamba szedtem a lábaimat s futottam ész nélkül keresztül a földeken, hogy a messziről jöttnek elébe vágtak a dűlőúton. A tanya bejárójánál értem el. Ott ült fáradtan kosarán s amarról várt, hogy elébe szaladok. „AnyusJ anyuskám... nem láttam a vonatnál, talán a másik oldalon szállt le?” — hazudtam az igyekezetek „Sokan voltak, biztos elnéztél engem” — mondta csöndesen és izzadt tenyerébe fogta az arcomat. Nem is volt többet szó az én mulasztásomról. ... Anyus apró kis csontjai régóta ott porladnak a sír alatt, amelyre a temető legszebb olajfája vet ár* nyékot. Én a világokat, viharokat megjárt felnőtt ember, hétesztendös korom hanyagságának felfokozott lei- kiisemeretfurdalásával úgy sütöm le most is emléke előtt a szemem, mint akkor. Mert az csak az első lépés volt a mulasztások, figyelmetlenségek, hálátlanságok későbbi sorozatában. Akkor azt fogadtam meg magamr ban, hogy almát lopok neki az intéző kertjéből. Ahogy teltek az évek, egyre súlyosabb fogadalmakkal terhesült a nagy adósság s tolódott el a törlesztés ideje. Messze voltam munkábo,n, amikor megjött a köny- nyeztető sürgöny, hogy meghalt. Míg a gyorsvonat zakatolva vitt a temetésére, az utazó kosáron gubbasztó poros alakja lebegett lehunyt szemeim előtt s a keserves, a fájó következtetés: hiába akartam mindig mindent, legalább némi kárpótlásként megadni az anyai áldozatért, szándék maradt csak. Es soha nem lehet már valóság. Sokan tanulnak tovább Rétságon A rétsági általános iskola igazgatója Porubszky István mondotta a közelmúltban, hogy ez a nagy község újabban kulturális központtá válik. Való igaz, és beszédes statisztika támasztja alá az igazgató eme kijelentését az iskolai tanulást, továbbtanulást illetően. Beszélgetésünk során a népművelést nem érintettük, de az oktatásban csakugyan szépek az eredmények. Mindenekelőtt az ragadja meg a figyelmet, hogy a felnőttek milyen szépen jelentkeznek továbbtanulásra Igaz. még csak júniusban zárul a felnőttek beiskolázása, de az eddigi jelek igen biztatóak. Alighanem sor kerül a mezőgazdasági technikum egy kihelyezett osztályának működtetésére is Többéves múltja van a gimnáziumnak. s a kihelyeztt osztályok igen népesek. A III. évfolyamon negyvennél is többen tanulnak. Jól működik a kertészeti technikum kihelyezett osztálya is. Emellett természetesen HIRDESSEN a Nógrádi Népújság-bán! Figyelem! \ Nógrád megyei Kézműipari Vállalat, Salgótarján 1963. IV. 1-től megindította a lakosság szolgálatában a házi varrónői szolgálatot Iránként 10 forintért mindenféle fehérnemű, felsőruha és ágynemű javítását vállaljuk. Bejelentés sorrendjében házhoz jövünk, ha kell táskagéppel együtt. Telefon: 17-81, vagy személyesen Rákóczi út 17. sz. alatti részlegünk ad felvilágosítást. (245) sokan járnak az általános iskola VII. VIII. osztályába is és az analfabétizmus teljes felszámolását szolgáló alapismereti tanfolyamra is számosán jelenkeztek. Ennyit csak úgy vázlatosan, a felnőttek nagy törekvéseiről amellyel hódítani igyekeznek a tudásnak bárki által bevehető várát. Az általános iskola VIII. osztályában az idén 31 gyerek tesz vizsgát. Túlnyomó többségükben — egészen pontosan 21 gyerek — tette már le felvételi vizsgáját a továbbtanuláshoz. Akad olyan is akinek — helyi sovinizmusból, vagy kitudja miféle indok alapján — meghiúsították az álmát. Mezőgazda- sági technikumba jelentkeztt Vácra — az van a legközelebb ide — az egyik fiatal Örömmel bontja az értesítést tartalmazó borítékot és le- súlyó hírt talál benne. Bár megfelel a felvételin. nem tudják felvenni helyszűke miatt. Hát igen. Akad még ilyen is. Beszélünk arról, hogy szakképzett ember kell a mezőgazdaságba, aztán aki ezt megérti, magáévá tenné, így jár. Akárcsak Demes István, aki a soproni erdészeti technikumban felvételizett, és elutasító levelet vitt számára is a postás. Nem lehet azonban egykönnyen letörni egy 14 éves fiatalt. Ö gyorsan megpályázott egy helyet a balassagyarmati gimnázium mező- gazdasági gépszerelő szakiskolájába. Kapui László, Körmendi Árpád és Orosz Béla gépipari technikumba jelentkeztek. A Pacek ikrek — Ili és Marika — gyorsíró iskolára mennek több társukkal négy egyetemben. Ök azt ígérték, hogy levelező utón teszik majd le a gimnázium osztályát. Az igazgató szobájában ott ül Németh Béla, a balassagyarmati gimnázium igazgató helyettese. Elmondja, hogy három évvel ezelőtt szívesen, bár bizonytalankodva jöttek a rétságiak kérésére. Azt megértették, hogy egyszerűbb egy-két pedagógusnak utazni és jól fűtött tantermekben végezni a felelősség- teljes oktató-nevelő munkát. De hogy milyen eredménynyel. ebben bizonytalanok voltak. Sikerül néhány percre e1- csipni az énben órára igyekvő Szabó Károly tanárt. — Példamutatónak tartnm a rétsági pedagógusok és a balassagyarmati tanárok jó kapcsolatát. A dolgozók szorgalma, tudniakarása élvezetessé. széppé teszi itteni munkánkat — fogalmazza meg tárgyilagos rövidséggel. Nem mindenben ilyen rózsás azonban a helyzet itt Rétságon. Tény. hogy az említettek szerint szépek az eredmények. De meg kell mondani, a pedagógusoké .jóformán teljes egészében a szervező munka. Az üzemek» hivatali szervek nem kapcsolódnak be kellően a dolgozók tanulásának elősegítésébe. Nem kapják meg a törvényadta kedvezményeket olykor a két-három műszakban dolgozó. távoli üzemekbe járó munkások. Becsületükre váljék, hogy mégis nagy áldozatvállalással és szorgalommal helytállnak, mert kedvük van az ismeretek sze-zésére. U. M. t
