Nógrádi Népújság. 1963. április (19. évfolyam. 27-34. szám)
1963-04-24 / 33. szám
4 nógrádi népújság 1963. április 24. Készülődés a Sárospataki Diáknapokra Uáklyásmenettel és esti parádés müsorbemuta- tóval kezdődik május 23-án, és május 26-ig tart az ős' diákváros legkülönbözőbb pontjain a résztvevők dalban, táncban, irodalmi szinpatlo- kon, zenekarokkal, szólószámokban mérik össze tudásukat, a szellemi vetélkedőkről már nem is szólva. Az utolsó napon gála-est. Kétezer ötszáz diák. vidám, zsibongó és mégis fegyelmezett had, az ország öt északi megyéjéből egy célért gyűlik ide: hogy bemutassa tudását a korszerű tudományokban és művészetben. A Sárospataki Diáknapokat ezúttal először rendezik meg mégpedig a Keszthelyi Helikon Ünnepségek sikerén felbuzdulva. Ott már évek óla a dunántúli megyék diákifjúsága találkozik. Az idén V) Gyulán a dél-tiszántúli megyék Erkel Ferenc Diáknapokat rendeznek, Sárospatakon pedig, az észak-magvar- országi megyék: Borsod, Haj* dú-Bihar, Heves, Szabolc Szatmár és Nógrád középiskolai tanulóinak legjava találkozik. A már említett művészeti ágakon és szellemi vetélkedőn kívül az idén először társastánc versenv is lesz, továbbá H meghirdetett képzőművészeti, népi díszítőművészeti .irodalmi, néprajzi pályázat legkiemelkedőbb munkáiból kiállítást rendeznek. illetve a legsikerültebb írásokat nyomtatásban közzéteszik. A Sárospataki Diáknapokra IPARITANULÓINK GYÖNGYÖSÖN Kultúrális seregszemle területi döntőjét rendezték meg április 20-án Gyöngyösön. A seregszemlén Nógrád megyei fiatalok, a MŰM 211-es számú Ipartanvló Intézetének tanulói is résztvettek. A színvonalas vetélkedőn öt arany, öt ezüst és öt bronzérmet szereztek. Nagy tetszést aratott Nagy Magdolna szavalata, aki résztvesz a Kecskeméten sorra kerülő országos döntőn is. Sikeresen szerepelt Szénáéi István is aki szaxofon szólójával ugyancsak aranyérmet nyert megyénk középiskoláiban is már hónapok óta folyik a készülődés. Az előkészületek megszervezésére még tavaly ősszel operatív bizottság alakult a megyei KISZ bizottság. a megyei tanács VB. művelődési osztálya, valamint a Nógrád megyei Népművelési Tanácsadó munkatársaiból. A versengésbe, hogy ki mehet Sárospatakra, a Kisterenyei Gimnázium kivételével valamennyi középiskola benevezett. Az előkészületek első szakasza lezárult, április 3*ig megtörténtek a helyi bemutatók. De sok minden történt addig is. míg eddig eljutottak az iskolák- A megye mintegy ezer középiskolása kapcsolódott be a munkába, a helyi bemutatókat házi versenyek előz* ték meg Olyan középiskolákban is énegélénkült a kulturális élet. amelyekben korábban ilyesmivel nem nagyon dicsekedhettek. A résztvevő diákokat az is serkentette, hogy Sárospatakra nemcsak dicsőség eljutni, — hiszen a legjobbak találkozója lesz — de kirándulásnak sem megvetendő. Hanem az is igaz, hogy néhány középiskola vezetője. s no persze ennek hatására a tanulók is, ez utóbbit tartották a legfontos- sabbnak. Pedig a diákriapok előkészületeinek ' legnagyobb értéke már eddig is elsősorban a cél nagy mozgósító hatásában, a diákok kultúrális érdeklődésének és tevékenységének felélénkülésében keresendő, amely a jövőre nézve is kecsegtető. Kár lenne tehát, ha az itt-ott fellelhető helytelen szemlélet következtében a sárospataki küldöttségből kimaradt együttesek vagy szólisták elkedvetlenednének. Ellenkezőleg, azt várjuk, hogy a zsűri a birá* ’nt hatására még alaposabh. ••endszeresebb munkával vá- ’acú'lnak. így jövőre bizo- nvirn' ők is számításba jön|~)5ztönzően hasson az is, '-'hogy Nógrád megye, kicsinysége ellenére is népes csoportot küld: 221 diákot a kisérő pedagógusokkal, szakvezetőkkel együtt 250 embert. Köztük a balassagyarmati szayalókat — témaválasztásukkal és előadóművészetükkel vitathatatlanul kiemelkedtek — a Salgótarjáni Madách Imre Gimnázium irodalmi színpadát — amely az összes ilyen kollektívák közül a legötletesebb legszellemesebb produkciót Ígéri — a Salgótarjáni Közgazdasági Technikum énekkarát — amely öt pályázó énekkar közül nyerte el az utazás jogát, — a Balassagyarmati Szántó Kovács Gimnázium népi táncosait. — akiknek talán a legnehezebb dolguk volt. hiszen népi tánccsoport- tal jóformán minden iskolabenevezett. A helyi bemutatókon látott produkciókon természetesen még érezhető, hogy sok a javítani, csiszolni, gyakorolni való. A fennmaradt időt alaposan ki kell használni. A Madács Gimnázium irodalmi színpada úgy segít magán, hogy meglátogat néhány termelőszövetkezetet, ahol nemcsak a közönséghez szokhatnak a szereplők, de kontrollálhatják a megoldását azoknak a szcenikai és technikai problémáknak, amelyek előadásuk értékét eddig csökkentették. Nagy buzgalommal folynak a próbák a többi iskolákban is. ÍVdemes is törekedni. Sá-“-'rospatakon nem helye- zéses, hanem úgynevezett színvonal verseny lesz, s minden csoport vagy szólista, aki elnyeri a zsűri' legmagasabb értékelését — arany, ezüst, vagy bronz érmet, illetve jelvényt kap. Értékes trófea! Np, és a versenyzéssel járó izgalom és örömön kívül élménynek ígérkezik a programban szereplő sok vidámság, tánc, szórakozás, kirándulás, amellyel a találkozó mintaszerű lebonyolításáért rengeteget fáradozó Borsod megyei KISZ Bizottság a Borsod megyei Tanács VB. művelődési osztálya és a Sárospataki II. Rákóczi Ferenc Általános Gimnázium KISZ szervezete várja öt vármegye tanulóifjúságát. Járási döntök a Lovász József kulturális vetélkedőben A Lovász József Kulturális Szemle járási döntői zajlottak szombaton és vasárnap a megyében. A balassagyarmati járás fiataljai szombaton Hugyagon jöttek egybe találkozóra, hogy szellemi vetélkedő és társastánc-verseny keretében összemérjék tudásukat, eldöntsék azt, kik lesznek a megyei találkozó részesei. A járás szellemi vetélkedőjére 5 község csoportjai bizonyultak méltónak s ezek közül a megyei döntőbe való jutást a drégelypalánki KISZ- fiatalok csoportja szerezte meg kitűnő felkészültséggel. A járásból a társastáncverseny során három pár nyert jogot a megyei vetélkedőben való részvételre. ^Vasárnap délelőtt versenyláztól hevűlő fiatalokkal telt meg a zagyvarónai művelődési otthon is. A salgótarjáni járás KISZ-fiataljai találkoztak itt, körzeti vetélkedők után eldönteni: kit illet az elsőség járási szinten szellemi mérkőzésben és társastáncban, hogy ki képviselje a járást a kulturális szemle májusban rendezendő salgótarjáni, megyei találkozóján? A szellemi vetélkedő keretében a zagyvarónai, a Salgó- bányatelepi, a karancskeszi, a Kisterenyei Állami Gazdaság, a nagybátonyi gépműhely, valamint a mátraszelei KÍSZ-e- sek találkoztak s az elsőségért igen izgalmas, fej-fejmelletti küzdelmet vívott a zagyvarónai KISZ és a Kisterenyei Állami Gazdaság KISZ-csapaía. A vetélkedőből végülis a zagyarónaiak kerültek ki győztesként, így ők lehetnek a megyei találkozó résztvevői. A délutáni órákban került sor a társastánc kedvelőinek járási versengésére, amelyen részt vett és bemutatót tartott a nemzetközi táncmester szintű Benkő-házaspár is. A fiatalok táncversenyén két pár mérte össze tudását, ügyességét a zagyvarónaiak és karancskesziek közül s két pár bizonyult méltónak a zsűri döntése szerint, hogy ett legyen a megyei vetélkedőn is. A balassagyarmati járás vetélkedőjén a verseny után érdekes, hasznos társasjáték csomagot, a salgótarjáni járási találkozón pedig értékes könyvjutalmakat kaptak a győztesek. Kallón körzeti bemutató volt A pásztói járásban négy helyen : Kállón, Mátraszőllősön, Palotáson és Csécsén rendezték meg vasárnap délután a Lovász József Kulturális Szemle körzeti döntőjét. A kállói körzeti bemutatón a helybeli KISZ-eseken kívül résztvettek a vanyarciak, erdőkürtiek, bériek és a szirá- kiak. A kállói művelődési otthonban megrendezett bemutatót a helybeliek kezdték el. A „Hősök voltak” irodalmi összeállítás keretében jól megválasztott versekkel, jelenettel és népitánccal érzékeltették népünk harcát, szabadságtörekvését, megújult életünket. Külön szólni kell Gyur- kó László; Emberség című egyfelvonásos drámájának igen jó bemutatójáról. Kimagasló alakítást nyújtott a szereplők közül a tanár szerepében Városi Gyula, a többi szereplő még nem találta meg az alakjának megfelelő ala- kítást. A szavalok közül biztosan került az első helyre Budai Mihály erdőkürti fiatal, aki Vörösmarty: Vén cigány-át adta elő. Előadásmódja igen hatásos, átélt, magával ragadó volt, látszott, hogy kifejezési technikája nincs híján az érzelmi eszközöknek. A népi tánccsoportok első helyére a kállóiak kerültek, de a járási döntőn ebből a körzetből részt vesznek a sziráki népi táncosok is. Csákvári Zsófia sziráki fiatal harmonika szólót adott elő és ezzel bekerült a járási döntőbe. Ezenkívül résztvehet még a járási döntőn jó szavalata alap- ián a szirákiak közül Barta Mária, aki Csokonai: Reményhez című versét adta elő; A hibák ellenére is jól sikerült a kállói körzeti bemutató, amelyen vitathatatlanul a helybeliek szerepeltek a legjobban, a leggazdagabb műsorral. NÓGRÁDI TÁJ Búcsúzik az idős postás... Többnyire vasárnaponként találkoztam vele. Ritkábban hétköznap is, amikor dolgaimat intézten; itthon. Kezében levélkö- teggel, hatalmas bőrtáskájában újságokkal, pénzzel. fáradhatatlanul jurta az utcákat. Hosszií évek óta kopogtatott a pásztói porták ajtaján, hogy ö is örüljön a hírnek az örömhírnek, együtt erezzen. ha rossz hír érkezik valakinek Sok-sok embert megismert Kanyó Pali bácsi, a hosszú évek alatt. S mi nagyon sokan csak úgy ismertük: a postás Pali bácsi. Elvártuk tőle. hogy pontosan, a megszokott időben érekezzen. Még o legkegyetlenebb időjárásban is. Bosszankodtunk, ha valami miatt késett. Mert a más hibája gyorsan indulatokra gerjeszt, míg a magunk hibáit nem akarjuk észrevenni. Nekem is naponta hozta az újságokat. Napról napra megkaptam mindent pontosan. Vasárnap délelőttönként pedig találkoztunk. Kopogtatott és vidám jó reggelt kívánt. Letette asztalomra az újságokat és mindig megkérdezte. mi hír a szerkesztőségben. Sosem felejtette el megjegyezni, hogy legutóbb jó volt a lap. mert naoyon vitték, vagy érdekesebb dolgokat kéne imi. mert nem megy az «ísán. Aztán ment tovább. flirre sem véve « szaporodó kilómétereket amelyeket huszonnéoy munkában eltöltött év távlatúban már csak ezresekben lehet mérni. Ezen a vasárnapon ketten jöttek. Pált bácsi, meg egy fiatalabb postás. A táskát már nem ő hozta. Kérdő pillntasom- ra. ennyit válaszolt. ..Nyugdíjba mentem.” A társa elővette a táskából az újságomat. Pali bácsi nézte és közben magyarázta, hogy ide milyen lapokat kell hozni. Figyeltem az öszhajú postást. Einije, ejnye milyen felületes is az ember, eddig észre sem vettem, hogy megöszült, kifakítot- ta a haját az idő. Kezet- fogtunk. Szomorúan nézett és nem tudott mást mondani csak ennyit: ..Köszönök mindent.. Pillantása körülvillant a jól ismert konyhán, mint a búcsúzoké. Lehajtotta a fejét, mert egy árulkodó könnycsep gördült ki a szeméből. A folyosón felvetette a tejét, visszaszólt: „Azért majd találkozunk. De mit tegyünk ha megöregedtünk?” Bezárult mögötte a kapu és én úgy éreztem: egy nagyon jó barátom lépett ki életemből. Olyan ember, akit nagyon megszoktam. Úgy vagyunk az ilyesmivel, hogy sosem akarjuk elhinni, hogy majd egyszer más lép a megszokott emberek helyébe. De ez az élet rendje. Igaza van Pali bácsinak. Találkozunk még. ö rá a nagy munka után a megérdemelt pihenés vár. Becsülettel megszolgálta. — P. A. — Hatvanezer hallgató a TIT előadásokon A további legfontosabb feladat a gyenge tsz-ek segítése Felnőtt dolgozóink iskolán- kívüli művelésének, képzésének egyik legfontosabb és leg- felelősebb szerve a Tudományos Ismeretierjesztő Társulat. — Milyen eredményei mérhetők e fontos szerv munkájának társadalmunk életében? — erről beszélgettünk Gálfi Árpád elvtárssal, a TIT Nógrád megyei titkárával. Lássunk mindjárt néhány adatot a társulat számszerű eredményeiből: A TIT az elmúlt év második felében s ez év első negyedében 1175 külnféle előadást tartott a megyében s ezeknek hallgatói megközelítették a 70 ezret. — Ismeretterjesztő munkánkban, — mondotta Gálfi-elvtárs, — a elmúlt ősztől határozottan fejlődés észlelhető. Ez részben színvonal emelkedést jelent, de főleg azt. hogy sikerült munkánkat újabb rétegekre kiterjesztenünk. — A hagyományos ismeret- terjesztő módszerek mellett az elmúlt háromnegyed évben igyekeztünk új formákat teremteni, mint a kereskedelmi dolgozók általános és szakmai műveltségét fejlesztő Belkereskedelmi Akadémiát, amiből kettő az állami kereskedelem, kettő pedig a MÉSZÖV vonalán indult, — zömében központi előadókkal. Másik új formája volt az ismeretterjesztésnek az SZMT-vel közösen szervezett, tíz előadásból álló munkalélektani sorozat. Megindult a népi ülnökök tíz előadásból tevődő akadémiájának I—II. évfolyama is, amelynek az a célja, hogy a munka jobb ellátásához jogi alapismereteket nyújtson. Ezzel kapcsolatosan sajnos, az érdeklődés jóval alatta marad a szükségesnek, mert a megye mintegy 350 népi ülnökéből 70-en tanulnak az akadémián s ez nagyon kevés, a lehetőséget sokkal jobban ki kellene használni. — Tanárok, pedagógusok részére Salgótarjánban és Balassagyarmaton pedagógiai akadémiákat indítottunk. Itt azok továbbképzését segítjük — kiváló budapesti előadókkal —, akik komoly formában érdeklődnek a nevelésilélektani ismeretek iránt. A salgótarjáni gimnáziumban a szülők részére is előadássorozatot szerveztünk, iránta igen szép számú érdeklődést tapasztalhattunk. — Körülbelül ezek voltak azok az űj formák, amelyekkel a TIT az elmúlt hónapokban munkáját különböző rétegek felé szélesítette s a kormányrendelet nyomán megindítottuk még a társadalmi bíróságok vezetőinek képzését is. Ezeken kívül természetesen tovább folynak a „hagyományos” ismeretterjesztési tanfolyamok. A megyében 17 helyen működik Termelőszövetkezeti Akadémia, ahol részben szakismeretek nyújtása, részben az általános műveltség fokozása a cél. Munkás- akadémiánk a Salgótarjáni Acélárugyárban különféle termelési ágak szerint 7 tagozatban működik, van munkás- akadémiánk Balassagyarmaton a bútorgyárban és közlekedési vonalon is. Bányászakadémiát 13-at indítottunk, ezek nagy része azonban .üzemösszevonások, az erős tél. vasárnapi termelés és szállító eszköz hiánya miatt sajnos, megszűnt. A szervezett, tanfolyamszerű előadások mellett az üzemekben egyedi előadásokat tartunk. Rendszeresen látogatjuk Salgótarjánban az acélárugyárat, tűzhelygyárat, az, üveggyárat. Az acélárugyárban például egy év alatt az üzemi akadémia sorozataival együtt 250—300 előadásunk van. A tűzhelygyárban évi 100. az üveggyárban pedig 60 előadást tartunk. Vannak TIT előadások a ZIM-ben és a kisebb üzemekben, a városi művelődési otthonban, Űttörőllázban s Balassagyarmaton minden üzemmel szerződést kötöttünk. Előadásaink keretében beszélünk erkölcsi, egészségügyi, nevelési, ízlésfejlesztési, jogi, irodalmi, politikai, tudományos kérdésekről, felöleljük az élet minden fontos területét, beszámolunk a technikai haladás minden jelentős lépéséről. Tartunk ismertetéseket építőipari dolgozóknak telepeken és munkás- szállásokon, jelentős előbbre- jutást értünk el kapcsolataink erősítésében a MEDOSZ- nál s ma már rendszeresen látogatunk többek között a Magyarnándori és Sziráki Állami Gadaságba és több gépállomásra. Sajnos, elhúzódik a szerződéskötéstől a Salgótarjáni Vasötvözetgyár. az erőmű és a bányagépgyár. — Mi érdekli leginkább a hallagtóságot? — Nagyon megnőtt a községekben a pedagógiai előadások száma. Ez részben jó, mert az iskolai reform vitája hozta magával, de részben túlzott is, mert a fél év alatti 144 pedagógiai-lélektani előadás sokkal több, mint az egészségügyi, történelmi, vagy csillagászati és űrhajózási előadások száma. — Van fejlődés a mezőgazdasági előadásokban is. Az elmúlt fél év alatt a természettudományi előadások átlaglétszáma pedig elhagyta a társadalomtudományi előadások hallgatóinak átlaglétszámát. — Eredményként könyvelhetjük el, hogy az előadások számának az elmúlt év azonos időszakához mérhető emelkedése mellett növekedett az egy előadásra jutó hallgatók átlagszáma. — Mik a munka jelenlegi hiányosságai? — Az eredmények mellett, a kétségtelen fejlődés ellenére két komoly tanulságunk van. Az egyik az, hogy főleg falusi területen a problémáknak jobban kell kapcsolódniuk a helyi gazdasági, politikai és kulturális feladatokhoz, A másik: az ülnöki akadémiák hallgató számának fokozása. mert a mastani 14— 16 százalékkal, akikhez el tudtunk jutni, semmiképpen nem elégedhetünk meg. S itt véleményem szerint nem a TIT-nek van elsősorban feladata. — Az elkövetkező időben, — összegezte legfontosabbként Gálfi elvtárs, — az egész művelődésügyi apparátusnak igen komoly gondot kell fordítani arra, hogy az ismeret- terjesztő munka kiterjesztésével az eddiginél is jóval fokozottabban segítsük a gyenge termelőszövetkezetek talp- raállását. A megyei szervezetünk ennek érdekében patro- rázs munkát vállalt egy termelőszövetkezetnél, jogi szervezetünk pedig tematikát dolgozott ki az őszre. Munkánk eredményességéhez azonban a helyi szervek segítségére van szükség. — Hogy előadásaink hallgatóinak átlaga 10 százalékkal növekedett az elmúlt év azonos időszakához mérten, nem a véletlen eredménye. Ezt az eredményt úgy fejleszthetjük tovább, ha a további feladatokhoz korszerű szemléltető eszközöket tudunk biztosítani, mert jelenleg még előadásaink 65 százalékához rendelkezünk megfelelő eszközeivel a szemléltetésnek. Hogy ezen a téren mielőbb újabb előrelépést tehessünk, ahhoz elsősorban a tanácsok segítő- készségére számítunk. B. T.
