Nógrádi Népújság. 1963. április (19. évfolyam. 27-34. szám)

1963-04-24 / 33. szám

Vetik már a kukoricát és burgonyát, késnek a szántással Célszerűbb gépcsoportositást a földeken nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújsá AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA hozzáfogtak a kukorica és ezzel egyidőben a siló kukorica vetéséhez A szurdokpüspöki Termelőszövetkezetben Béke már here feiiilvetéssel és 10 holdon szépen zöldéi már a mák is. Egyébként a lucerna felül- vetését csaknem 80 százalék­ra. a vöröshere felülvetését Balogh Ernő, a Pásztói Gépállomás traktorosa, a tari Május 1 Termelőszövetkezetben talajelőkészítést végez XIX. ÉVF. 33. SZÁM Egy nagy gyár mérnöke pa­naszolta, hogy nincs elég le­hetősége új elgondolásának kikísérletezésére. Egy nagy gyár igazgatója panaszolta, hogy a most folyó átszervezés mindent fenekestől felborít. Egy nagy gyár párttitkára pa­naszolta, hogy roppant nehe­zen honosodnak meg a párt- és társadalmi munka új vo­násai, módszerei. A fenti három mondattal nem három típust ábrázolunk, különben is háromnál sokkal­ta több típus van atekintet- ben, ahogy minálunk az új­ról, annak elterjedéséről vé­lekednek. A dolog lényege az, hogy még nem mindenki érti meg; az új rendszerint harcban szü­letik. Harcban a régivel, amely féltékenyen őrzi hadál­lásait, s harcban a régi kép­viselőivel szemben, akik ér­zékenységből, féltékenységből, vagy más nyavalyákból út­ját állják az újnak. Igen ám, de ki a megmond­hatója: mi az az új, amely már-már túlérett, mi az, ami dörömböl az ajtón és bebocsá­tást kér, s mi az, ami még csak éppen érlelődik? Meg aztán mi a biztosíték rá, hogy az a bizonyos új valóban új, jobb, mint a régi, a meghono­sodott? Nem kell-e majd nem­sokára visszakoznunk és szé­gyenkeznünk amiatt, hogy az újnak bekonferált eljárás, vagy módszer rosszabbnak bizonyul az addig követettnél? Erre a félelemre csak egyet lehet mondani: ilyen csalhatatlan biztosíték nincs. Van azért egyfajta biztosíték, amely, ha nem is csalhatatlan műszer, s a legtöbb esetben megóv a nagyobb bajoktól és többé-ke- vésbé eligazít: ez a biztosíték saját józan eszünk. Az új bevezetése — nos, ez igazán — kockázattal jár. Va­jon mekkora kockázatot érde­mes, sőt kell vállalni érte? Ez mindig attól függ, mit ígér az a bizonyos új. Ha egy sok milliós értékű találmányról van szó, amely az előzetes el­méleti számítások szerint nagy megtakarítással kecsegtet, ak­kor vállalni kell a kockázatot. Be korántsem csak műszaki újdonságokra gondolunk. Vannak új módszerek a poli­tikában, a pedagógiában és mindenütt, hiszen, akik min­dent úgy tartanak jónak, aho­gyan van, voltaképpen a tár­sadalom életét szeretnék meg­merevíteni. Ez pedig az előre­haladás halála. Ám éppen a kockázatvállalás az, amitől so­kan tartózkodnak, mert a kockázatvállalás egyenlő a fe­lelősségvállalással. Ezért lé­tezhet még a bürokrata gon­dolkodás, hogy „Jó, igen, elhi­szem, de rendeljék el fentről, akkor megcsinálom” — szem­lélet. Az biztos, hogy a kísérlete­zés kockázattal jár, és az is biztos, hogy a kísérletek te­kintélyes része önmagában nem gyümölcsözik. Mégsincs teljesen meddő kísérlet. Gon­doljunk csak Ehrlich hírne­ves gyógyszerére, amelynek neve Salvarsan 606. *ki állít­hatná, hogy az előzőleg vég­zett 605 kísérlet nem járult hozzá a hatszázhatodik sike­réhez, sőt, hogy nem éppen a hatszázöt „hiábavaló” kísérlet ébresztAte rá a tudóst a he­lyes hatszázhatodikra? Ezzel nem akarjuk felmenteni azo­kat, akik meddő kísérletesdi- re nyakló nékiül szórnák az állam pénzét. De arra mégis jó a tanulság, hogy ne csüg­gedjünk el — egy-kettőre, ha valami nem mindjárt, az első próbálkozásra sikerül. ÁRA: 60 FILLÉR Mert nehézségek sokszor akadnak. Néha a laboratóriu­mi, a „steril” keretek közt tö­kéletesen bevált módszerek helyessége nem igazolódik be a nagyüzemi gyakorlatban. Módosítani kell. Ehhez vállal­kozói kedv, lankadatlanság és biztos hit szükséges. Aki el­csügged, az feladja a harcot. Nem szólva arról, hogy az anyagi eszközök nagyon is in­dokolt korlátokat szabnak. De a rengeteg pénzt úgy kell okosan felhasználni, hogy a valóban kecsegtető kísérlete­zésekre fordítsuk. És itt van szerepe a józan észnek. Más­különben jól meg kell érteni: legalább annyi tartalékunk van ingyen és bérmentve fel­használható, másutt már tö­viről hegyire kikísérletezett és bevált módszerek beveze­tése által, mint amennyit hol­mi vadonatúj saját ötlettől remélhetnénk. A pártmunka, az államigazgatás, néha a vál­lalati igazgatás új, tökélete­sebbnek látszó formái két krajcár befektetés nélkül be­vezethetők, tehát nem feltét­lenül a pénz az úr. Sokkal inkább a szemlélet dönti el, mi válik általánossá, elfoga­dott gyakorlattá. Sőt, azt sem mondanánk, hogy minden újmódinak ok­vetlenül általánosan elfoga­dottá kell válnia. A helyi em­berek tudását, lelkiismeretes­ségét és leleményességét „fent” be lehet kalkulálni, de egyes megnyilvánulásait elő­írni nem lehet. Előfordul, hogy ami egyik helyen jó, a másikon nem válik be — ilyenkor nem szabad kétségbe vonni az amott felmutatott eredményt. Valójában éppen az az igazság, hogy mindenütt egyforma hatásfokkal alkal­mazható módszerek nincse­nek. Sokan azt mondják: bár lennének! Óvjon tőle a sors, hiszen akkor az emberek egyéniségének és az életnek a sokszínűségét dobnánk oda — merő tunyaságból csak azért, hogy ne kelljen ma­gunknak is töprengenünk azon, amin már mások is töp­rengtek. Az élet rendszerint nagyon összetett és a kérdés, hogy valaki vagy merész fantaszta, vagy pedig megcsontosodott öreguras. S ha nem is a fan­taszta pártján állunk — ro­konszenvesebb számunkra az az egyéniség, aki nem hiszi, hogyha ő kitalál valamit, az az emberi kor legvégső ha­táráig maga a megtestesült tökély. Rokonszenves az az egyéniség, aki bátran mer új utat törni, s legyen bár öreg, vagy fiatal, benne ifjúi hév lobog, tekintetét előre veti, s szüntelenül töpreng azon, hogyan mehetnének az ügyek — ha már jól mennek is — még jobban. A mi korunk azokat az embereket igazolja, akik nem ismerik a tespedést és bátran elvetik, ami fölött eljárt az idő, s az idejétmúlt­ról be is bizonyítják elavult voltát. A ma embere csak ak­kor mai ember, ha jobbra tö­rekszik a társadalom életé­ben, a termelésben, a politi­kában, a művészetben egy­aránt, de nem úgy törekszik újra, hogy válogatás nélkül eldobja mindazt, amit apáink alkottak, hanem a jót meg­őrizve fejleszti tovább, tudva azt, hogy nem minden új, ha újnak látszik, s nem minden rossz, ami régi. Az újjal járó kockázatot pedig emelt fővel vállalni kell. Kockázat nélkül sohasem született győzelem. 1963. Április 24. Kongresszusi oklevelet kapott a Salgótarjáni Üveggyár . A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága a kongresszusi versenyben leg­jobb eredményt elért 12 üzem­nek odaítélte a kongresszusi versenyzászlót, s ezen kívül 39 üzemet kongresszusi okle­véllel jutalmazott. A többi között oklevelet kapott a Salgótarjáni üveg­gyár kollektívája is, amelyet 1962. évi eredményei alapján a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával is kitüntettek. A Központi Statisztikai Hi­vatal Nógrád megyei igazga­tóságának előzetes jelentése a megye iparának első ne­gyedévi termeléséről szá­molóban is igazolja a helyt­állást. munkások, vezetők pél­dás tevékenységét a szokat­lanul kemény téli időjárás el­lenére. , * Megyénk szocialista ipara 1963. első negyedévében 95 millió forinttal termelt többet, mint egy évvel korábban. Ez 13.3 százalékos növeke­désnek felel meg- Az ipari vállalatok többsége teljesítet­te. illetve túlteljesítette első negyedévi tervét, néhány vál­lalatnál — az előzetes szá­mítások szerint — csak kis­mértékű a lemaradás. Az or­szág téli gondjainak enyhíté­sében különösen kitűntek a bányászok: a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt dolgozói 1.3 százalékkal teljesítették túl a vállalati teljes terme­lési értéket. A Salgótarjáni Üveggyárban 3.8. a Tábla­üveggyárban 1.6 százalékos a túlteljesítés — még nem vég­leges adatok szerint. Az év első három hónap­jában — a körülményekhez viszonyítva — kedvezően ala­kult a termelékenység. Az egy főre jutó terme­lési érték a szocialista iparban 11,4 százalékkal volt több mint egy évvel korábban. Növekedik a közös vagyon Drégelypalánkon Erőteljesen fejlődik a dré- gelypalánki Szondy Termelő­szövetkezet. Tavaly a közös gazdaságban egymillió 900 ezer forintot fizettek ki munkaegység részesedéiként a szövetkezeti tagoknak, s meg­haladta az egymillió forintot az eper és málnatermesztés­nél, valamint a széna- és ga­bonabetakarításnál munkálktJ- dó tagok prémiuma is. Ezen­kívül kétmillió 200 ezer fo­rinttal növekedett a Szondy Termelőszövetkezetben a kö­zös vagyon, s a beruházások nagy részét saját erőből vé­gezte a közös gazdaság. A számítások szerint az 5 éves terv végéig újabb 1 millió 700 ezer forintot fordí­tanak a mezőgazdasági ter­melést elősegítő gazdasági épületek építésére. Többek között szarvasmarhaistállókat, sertésszállást, juhhodályt, do­hánypajtát és kukoricagórét építenek ebből az összegből Drégelypalánkon. A kedvező időjárás hatásá­ra az elmúlt két hétben jelen­tősen előrehaladtak termelő­szövetkezeti dolgozóink a mezőgazdasági munkákkal. Több növényféleség vetését már teljesen befejezték, vé­geztek a fejtrágyázással elmaradás tapasztalható a szántásban, mert a ta­vaszra maradt 14 ezer 289 holdnak csak 51.4 száza­lékát szántották fel vasárnap estig. Ezzel kapcso­latban legjobb a helyzet a balassagyarmati járásban, ahol a 7 558 hold szántásra váró területből 4 397 holdat szántottak fel. Viszont el­maradtak a rétsági járásban ahol a felszántásra váró te­rület valamivel több mint egybarmad részével végeztek. A tavaszi árpa vetésével már végeztek szövetkezeteink és csaknem 3 ezer holdon el­vetették a zabot is. a cukor­répa és a napraforgó vetése is halad, az előbbiből 50 szá­zalékos, míg az utóbbiból gyengébb, 25 százalékos az eredmény. A megye déli ré­szén lévő termelőszövetkeze­tekben Ebben a tervidőszakban is előnyösen éreztette hatását a termelés és a termelékenység növekedésében a rekonstruk­ció. a műszaki fejlesztés. A termelés növekedése az álla­mi iparban. 32.6 százalékban a létszám emeléséből. 67,4 százalékban pedig a termelé­kenység növekedéséből szár­mazott. Szintén az állami Iparban ebben az időszakban 457-el több dolgozót foglal­koztattak. mint 1962 első ne­gyedében. A termelés ütemes­sége — döntő részben az idő­járás által okozott nehézsé­gek miatt — nem volt ki­elégítő. Az állami iparban a negyedévi termelés esedékes részének januárban csupán 32,2. februárban 31.8, márciusban — Már kora tavasszal meg­vizsgáltuk vetéseink helyze­tét. hogy milyen károkat okozott a hideg. A vizsgála­tot többször megismételtük, illetve figyelemmel kísértük a növényzet fejlődését. Kez­detben úgy látszott, hogy mintegy 400 holdon várható a kifagyás. Később kiderült, hogy kevesebbet. 200 hold őszi árpát és 100 hold vörös­herét tett tönkre a fagy. A meleggel érkező árvíz pedig a Zagyva menti földeken 32 hold búzát öntött el. a kukorica alá készítik a ta­lajt a gépek. A múlt hét végén két Utos traktorral fo- gasoltak és ezután megindult a vetőgép. Ebben a szövetke­zetben egész héten állandó­an 10-15 fogat és erőgép dol­gozott a földeken. Már végeztek az árpa, a bor­só és a napraforgó vetésé­vel, 60 holdon a vörös­pedig már 36 százalékát tel­jesítették. A termeléssel és a terme­lékenységgel együtt emelkedett az egy mun­kásra jutó havi kereset is­A szocialista iparban együt­tesen 102 forinttal, az álla­mi iparban pedig 100 forint­tal volt magasabb 1963. első negyedében, mint a múlt év hasonló időszakában. A megye ipara összességé­ben sikeresen küzdötte le az időjárásból eredő nehézsége­ket. megvannak a feltétele!, hogy az egyes vállalatoknál jelentkező lemaradást az első félév végéig pótolják; de ezt is elvetjük. Hasznos­ról kaptunk még 30 mázsát. A Magtermeltető Vállalat p-- dig 20 mázsa borsó vetőma­got biztosított számunkra. Minden erőt a kifagyások gyors pótlása érdekében össz­pontosítottunk. Mikor a vető­mag megérkezett húsvét va­sárnap este Illés István és brigádja két órai megfeszí­tett munkával magtárba szál­lította. — Hogyan sikerült eddig elvégezni a pótlási munkákat? pedig csaknem 70 százalékra végezték el a termelőszövet­kezetek. A termelőszövetkezetek legnagyobb részében már kiosztották a kapásterü­leteket. A csécsei Madách Imre Ter­melőszövetkezetben például kiosztották azokat a régi el­hanyagolt szőlőterületeket, amelyekkel ed^ig senki sem törődött. Igen szép munkát végez a nádújfalusi Aranykalász Ter­melőszövetkezet tagsága is mert a kukorica és burgonya kivételével már mindent elve­tettek. Ezenkívül 150 holdon elvégezték a legelőtisztítást, 20 hold legelőt műtrágyáztak. A nagyobb hozamok érdeké­ben 18 hold lucernát és 35 hold vörösherét is fejtrá­gyáztak Az egyre sürgetőbb munká­kat a gépállomások a kettős műszakok beállításával is se­gítik. Jelenleg 60 traktor dol­gozik kettős műszakban, véleményünk szerint ez kevés : és eredményesebb szervezés­re van szükség az egyes mun­kákban. Ugyanis egyre job­ban sürgeti a kora tavaszi munkák elvégzését és a múlt őszről elmaradt szántások be­fejezését az idő. Nehezíti a helyzetet az is, hogy jelen­tős területeken kell elvégezni a fagyok miatt bekövetkezett kiszántásokat. — A gyors intézkedés, a kiesések pótlása mennyit hoz be a veszteségből? — Említettem már. hogy több mint félmillió forint a kár. A vezetőség külön ülé­sen tárgyalta mea. hogy mi­lyen növényeket vessünk a kifagyott növények helyére; Számításaink szerint a zabos­bükköny 21 vagon szénát te­rem. Ez csaknem 170 ezer forint. A tavaszárpára szer­ződést kötöttünk a Termény­forgalmi Vállalattal. Vállal­tuk. hogy sörárpá minőségben adjuk át. Ebből 6 vagon­nal várunk, ami csaknem 180 ezer forint. A szemre ter­mesztett és a silókukoricából több mint 350 ezer forint be­vétel ígérkezik- Ez összesen 700 ezer forint. Tehát 100 ezerrel több mint a veszte­ségünk. Persze a tényleges veszteség akkor mutatkozik meg. ha ebből levonjuk a most elvetett vetőmagvak árát. és a munkadíjat. E ket­tő összesen 115 ezer forint kiadást jelent. A számok sze­rint a tényleges veszteség csupán 15 ezer forint. Ez iga­zán jelentéktelen. Számítása­inkat reálisan, alaposan vé­geztük és olyan hozamokkal számoltunk, amelyek valóban megteremnek földjeinken. Vé­leményem szerint még ez a veszteségünk sem lesz, ha csak egy kicsit is jobban kedvez az időjárás. A ki­fagyások gyors pótlásával si­került. a termelőszövetkezet életében először megelőzni a komolyabb • veszteségeket — fejezte be nyilatkozatát a fő- agronómus; — Mit tettek a kár meg­állapítása után? — Azonnal vetőmagvakat kértünk, hogy a kiszántás után pótolhassuk a hiányt. Pillanatnyi időt sem akartunk veszíteni a munkákkal, mert sürgetett az idő- Tehát cse­lekedni kellett. Úgy határoz­tunk. hogy amennyit csak le­het megmentünk a veszteség­ből. A járási és a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya kiutalt részünkre 80 mázsa zab és 70 mázsa tavaszárpa vető­magot. Három napon belül megérkezett a vetőmag. Ne­künk is volt 50 mázsa za­bunk, amit etetésre szántunk — Alig vártuk, hogy a szik­kadó talajra küldhessük a gé­peket. Amint lehetett diszk- tillerrel és utána akasztott középnehéz fogassal nagyon jó vetőágyat készítettünk a ki­fagyott őszi árpa területen. Elegendő volt ennyi előkészí­tés. mert tavaly jól megdol­goztuk a talajt az árpának. Ezzel egy időben megkezdtük a vöröshere kiszántását- Az­óta már elvetettük 61 hol­don a tavaszárpát vöröshere felülvetéssel. Csaknem 140 holdon zabos borsót és za­bos bükkönyt vetettünk. Ké­szítjük a talajt a 105 hold szemretermesztett és a 28 hold silókukoricának; Kockázat és felelősség A téli nehézségek ellenére is helytálltak megyénk ipari dolgozói az első negyedévben Előzetes jelentés az év első három hónapjáról Sikerrel pótolják a kifagyott növényeket Pásztón Beszélgetés a Béke Termelőszövetkezet főagronómusával A kemény tél és a enyhüléssel érkező kivételesen nagy árvíz a pásztói Béke Termelő-szövetkezet vetéseiben is nagy károkat okozott. Csaknem 400 holdon kellett kiszántani a tönkrement növényeket. Ez tö bb mint félmillió forintos kárt jelent a termelőszövetkezetnek. Ezzel kapcsolatban megkerestük Holló Imrét, a szövetkezet föagronómusát, hogy megkérdezzük, mit tesznek a kár megszüntetése ér­dekében.

Next

/
Thumbnails
Contents