Nógrádi Népújság. 1963. április (19. évfolyam. 27-34. szám)
1963-04-24 / 33. szám
Vetik már a kukoricát és burgonyát, késnek a szántással Célszerűbb gépcsoportositást a földeken nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népújsá AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA hozzáfogtak a kukorica és ezzel egyidőben a siló kukorica vetéséhez A szurdokpüspöki Termelőszövetkezetben Béke már here feiiilvetéssel és 10 holdon szépen zöldéi már a mák is. Egyébként a lucerna felül- vetését csaknem 80 százalékra. a vöröshere felülvetését Balogh Ernő, a Pásztói Gépállomás traktorosa, a tari Május 1 Termelőszövetkezetben talajelőkészítést végez XIX. ÉVF. 33. SZÁM Egy nagy gyár mérnöke panaszolta, hogy nincs elég lehetősége új elgondolásának kikísérletezésére. Egy nagy gyár igazgatója panaszolta, hogy a most folyó átszervezés mindent fenekestől felborít. Egy nagy gyár párttitkára panaszolta, hogy roppant nehezen honosodnak meg a párt- és társadalmi munka új vonásai, módszerei. A fenti három mondattal nem három típust ábrázolunk, különben is háromnál sokkalta több típus van atekintet- ben, ahogy minálunk az újról, annak elterjedéséről vélekednek. A dolog lényege az, hogy még nem mindenki érti meg; az új rendszerint harcban születik. Harcban a régivel, amely féltékenyen őrzi hadállásait, s harcban a régi képviselőivel szemben, akik érzékenységből, féltékenységből, vagy más nyavalyákból útját állják az újnak. Igen ám, de ki a megmondhatója: mi az az új, amely már-már túlérett, mi az, ami dörömböl az ajtón és bebocsátást kér, s mi az, ami még csak éppen érlelődik? Meg aztán mi a biztosíték rá, hogy az a bizonyos új valóban új, jobb, mint a régi, a meghonosodott? Nem kell-e majd nemsokára visszakoznunk és szégyenkeznünk amiatt, hogy az újnak bekonferált eljárás, vagy módszer rosszabbnak bizonyul az addig követettnél? Erre a félelemre csak egyet lehet mondani: ilyen csalhatatlan biztosíték nincs. Van azért egyfajta biztosíték, amely, ha nem is csalhatatlan műszer, s a legtöbb esetben megóv a nagyobb bajoktól és többé-ke- vésbé eligazít: ez a biztosíték saját józan eszünk. Az új bevezetése — nos, ez igazán — kockázattal jár. Vajon mekkora kockázatot érdemes, sőt kell vállalni érte? Ez mindig attól függ, mit ígér az a bizonyos új. Ha egy sok milliós értékű találmányról van szó, amely az előzetes elméleti számítások szerint nagy megtakarítással kecsegtet, akkor vállalni kell a kockázatot. Be korántsem csak műszaki újdonságokra gondolunk. Vannak új módszerek a politikában, a pedagógiában és mindenütt, hiszen, akik mindent úgy tartanak jónak, ahogyan van, voltaképpen a társadalom életét szeretnék megmerevíteni. Ez pedig az előrehaladás halála. Ám éppen a kockázatvállalás az, amitől sokan tartózkodnak, mert a kockázatvállalás egyenlő a felelősségvállalással. Ezért létezhet még a bürokrata gondolkodás, hogy „Jó, igen, elhiszem, de rendeljék el fentről, akkor megcsinálom” — szemlélet. Az biztos, hogy a kísérletezés kockázattal jár, és az is biztos, hogy a kísérletek tekintélyes része önmagában nem gyümölcsözik. Mégsincs teljesen meddő kísérlet. Gondoljunk csak Ehrlich hírneves gyógyszerére, amelynek neve Salvarsan 606. *ki állíthatná, hogy az előzőleg végzett 605 kísérlet nem járult hozzá a hatszázhatodik sikeréhez, sőt, hogy nem éppen a hatszázöt „hiábavaló” kísérlet ébresztAte rá a tudóst a helyes hatszázhatodikra? Ezzel nem akarjuk felmenteni azokat, akik meddő kísérletesdi- re nyakló nékiül szórnák az állam pénzét. De arra mégis jó a tanulság, hogy ne csüggedjünk el — egy-kettőre, ha valami nem mindjárt, az első próbálkozásra sikerül. ÁRA: 60 FILLÉR Mert nehézségek sokszor akadnak. Néha a laboratóriumi, a „steril” keretek közt tökéletesen bevált módszerek helyessége nem igazolódik be a nagyüzemi gyakorlatban. Módosítani kell. Ehhez vállalkozói kedv, lankadatlanság és biztos hit szükséges. Aki elcsügged, az feladja a harcot. Nem szólva arról, hogy az anyagi eszközök nagyon is indokolt korlátokat szabnak. De a rengeteg pénzt úgy kell okosan felhasználni, hogy a valóban kecsegtető kísérletezésekre fordítsuk. És itt van szerepe a józan észnek. Máskülönben jól meg kell érteni: legalább annyi tartalékunk van ingyen és bérmentve felhasználható, másutt már töviről hegyire kikísérletezett és bevált módszerek bevezetése által, mint amennyit holmi vadonatúj saját ötlettől remélhetnénk. A pártmunka, az államigazgatás, néha a vállalati igazgatás új, tökéletesebbnek látszó formái két krajcár befektetés nélkül bevezethetők, tehát nem feltétlenül a pénz az úr. Sokkal inkább a szemlélet dönti el, mi válik általánossá, elfogadott gyakorlattá. Sőt, azt sem mondanánk, hogy minden újmódinak okvetlenül általánosan elfogadottá kell válnia. A helyi emberek tudását, lelkiismeretességét és leleményességét „fent” be lehet kalkulálni, de egyes megnyilvánulásait előírni nem lehet. Előfordul, hogy ami egyik helyen jó, a másikon nem válik be — ilyenkor nem szabad kétségbe vonni az amott felmutatott eredményt. Valójában éppen az az igazság, hogy mindenütt egyforma hatásfokkal alkalmazható módszerek nincsenek. Sokan azt mondják: bár lennének! Óvjon tőle a sors, hiszen akkor az emberek egyéniségének és az életnek a sokszínűségét dobnánk oda — merő tunyaságból csak azért, hogy ne kelljen magunknak is töprengenünk azon, amin már mások is töprengtek. Az élet rendszerint nagyon összetett és a kérdés, hogy valaki vagy merész fantaszta, vagy pedig megcsontosodott öreguras. S ha nem is a fantaszta pártján állunk — rokonszenvesebb számunkra az az egyéniség, aki nem hiszi, hogyha ő kitalál valamit, az az emberi kor legvégső határáig maga a megtestesült tökély. Rokonszenves az az egyéniség, aki bátran mer új utat törni, s legyen bár öreg, vagy fiatal, benne ifjúi hév lobog, tekintetét előre veti, s szüntelenül töpreng azon, hogyan mehetnének az ügyek — ha már jól mennek is — még jobban. A mi korunk azokat az embereket igazolja, akik nem ismerik a tespedést és bátran elvetik, ami fölött eljárt az idő, s az idejétmúltról be is bizonyítják elavult voltát. A ma embere csak akkor mai ember, ha jobbra törekszik a társadalom életében, a termelésben, a politikában, a művészetben egyaránt, de nem úgy törekszik újra, hogy válogatás nélkül eldobja mindazt, amit apáink alkottak, hanem a jót megőrizve fejleszti tovább, tudva azt, hogy nem minden új, ha újnak látszik, s nem minden rossz, ami régi. Az újjal járó kockázatot pedig emelt fővel vállalni kell. Kockázat nélkül sohasem született győzelem. 1963. Április 24. Kongresszusi oklevelet kapott a Salgótarjáni Üveggyár . A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága a kongresszusi versenyben legjobb eredményt elért 12 üzemnek odaítélte a kongresszusi versenyzászlót, s ezen kívül 39 üzemet kongresszusi oklevéllel jutalmazott. A többi között oklevelet kapott a Salgótarjáni üveggyár kollektívája is, amelyet 1962. évi eredményei alapján a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával is kitüntettek. A Központi Statisztikai Hivatal Nógrád megyei igazgatóságának előzetes jelentése a megye iparának első negyedévi termeléséről számolóban is igazolja a helytállást. munkások, vezetők példás tevékenységét a szokatlanul kemény téli időjárás ellenére. , * Megyénk szocialista ipara 1963. első negyedévében 95 millió forinttal termelt többet, mint egy évvel korábban. Ez 13.3 százalékos növekedésnek felel meg- Az ipari vállalatok többsége teljesítette. illetve túlteljesítette első negyedévi tervét, néhány vállalatnál — az előzetes számítások szerint — csak kismértékű a lemaradás. Az ország téli gondjainak enyhítésében különösen kitűntek a bányászok: a Nógrádi Szén- bányászati Tröszt dolgozói 1.3 százalékkal teljesítették túl a vállalati teljes termelési értéket. A Salgótarjáni Üveggyárban 3.8. a Táblaüveggyárban 1.6 százalékos a túlteljesítés — még nem végleges adatok szerint. Az év első három hónapjában — a körülményekhez viszonyítva — kedvezően alakult a termelékenység. Az egy főre jutó termelési érték a szocialista iparban 11,4 százalékkal volt több mint egy évvel korábban. Növekedik a közös vagyon Drégelypalánkon Erőteljesen fejlődik a dré- gelypalánki Szondy Termelőszövetkezet. Tavaly a közös gazdaságban egymillió 900 ezer forintot fizettek ki munkaegység részesedéiként a szövetkezeti tagoknak, s meghaladta az egymillió forintot az eper és málnatermesztésnél, valamint a széna- és gabonabetakarításnál munkálktJ- dó tagok prémiuma is. Ezenkívül kétmillió 200 ezer forinttal növekedett a Szondy Termelőszövetkezetben a közös vagyon, s a beruházások nagy részét saját erőből végezte a közös gazdaság. A számítások szerint az 5 éves terv végéig újabb 1 millió 700 ezer forintot fordítanak a mezőgazdasági termelést elősegítő gazdasági épületek építésére. Többek között szarvasmarhaistállókat, sertésszállást, juhhodályt, dohánypajtát és kukoricagórét építenek ebből az összegből Drégelypalánkon. A kedvező időjárás hatására az elmúlt két hétben jelentősen előrehaladtak termelőszövetkezeti dolgozóink a mezőgazdasági munkákkal. Több növényféleség vetését már teljesen befejezték, végeztek a fejtrágyázással elmaradás tapasztalható a szántásban, mert a tavaszra maradt 14 ezer 289 holdnak csak 51.4 százalékát szántották fel vasárnap estig. Ezzel kapcsolatban legjobb a helyzet a balassagyarmati járásban, ahol a 7 558 hold szántásra váró területből 4 397 holdat szántottak fel. Viszont elmaradtak a rétsági járásban ahol a felszántásra váró terület valamivel több mint egybarmad részével végeztek. A tavaszi árpa vetésével már végeztek szövetkezeteink és csaknem 3 ezer holdon elvetették a zabot is. a cukorrépa és a napraforgó vetése is halad, az előbbiből 50 százalékos, míg az utóbbiból gyengébb, 25 százalékos az eredmény. A megye déli részén lévő termelőszövetkezetekben Ebben a tervidőszakban is előnyösen éreztette hatását a termelés és a termelékenység növekedésében a rekonstrukció. a műszaki fejlesztés. A termelés növekedése az állami iparban. 32.6 százalékban a létszám emeléséből. 67,4 százalékban pedig a termelékenység növekedéséből származott. Szintén az állami Iparban ebben az időszakban 457-el több dolgozót foglalkoztattak. mint 1962 első negyedében. A termelés ütemessége — döntő részben az időjárás által okozott nehézségek miatt — nem volt kielégítő. Az állami iparban a negyedévi termelés esedékes részének januárban csupán 32,2. februárban 31.8, márciusban — Már kora tavasszal megvizsgáltuk vetéseink helyzetét. hogy milyen károkat okozott a hideg. A vizsgálatot többször megismételtük, illetve figyelemmel kísértük a növényzet fejlődését. Kezdetben úgy látszott, hogy mintegy 400 holdon várható a kifagyás. Később kiderült, hogy kevesebbet. 200 hold őszi árpát és 100 hold vörösherét tett tönkre a fagy. A meleggel érkező árvíz pedig a Zagyva menti földeken 32 hold búzát öntött el. a kukorica alá készítik a talajt a gépek. A múlt hét végén két Utos traktorral fo- gasoltak és ezután megindult a vetőgép. Ebben a szövetkezetben egész héten állandóan 10-15 fogat és erőgép dolgozott a földeken. Már végeztek az árpa, a borsó és a napraforgó vetésével, 60 holdon a vöröspedig már 36 százalékát teljesítették. A termeléssel és a termelékenységgel együtt emelkedett az egy munkásra jutó havi kereset isA szocialista iparban együttesen 102 forinttal, az állami iparban pedig 100 forinttal volt magasabb 1963. első negyedében, mint a múlt év hasonló időszakában. A megye ipara összességében sikeresen küzdötte le az időjárásból eredő nehézségeket. megvannak a feltétele!, hogy az egyes vállalatoknál jelentkező lemaradást az első félév végéig pótolják; de ezt is elvetjük. Hasznosról kaptunk még 30 mázsát. A Magtermeltető Vállalat p-- dig 20 mázsa borsó vetőmagot biztosított számunkra. Minden erőt a kifagyások gyors pótlása érdekében összpontosítottunk. Mikor a vetőmag megérkezett húsvét vasárnap este Illés István és brigádja két órai megfeszített munkával magtárba szállította. — Hogyan sikerült eddig elvégezni a pótlási munkákat? pedig csaknem 70 százalékra végezték el a termelőszövetkezetek. A termelőszövetkezetek legnagyobb részében már kiosztották a kapásterületeket. A csécsei Madách Imre Termelőszövetkezetben például kiosztották azokat a régi elhanyagolt szőlőterületeket, amelyekkel ed^ig senki sem törődött. Igen szép munkát végez a nádújfalusi Aranykalász Termelőszövetkezet tagsága is mert a kukorica és burgonya kivételével már mindent elvetettek. Ezenkívül 150 holdon elvégezték a legelőtisztítást, 20 hold legelőt műtrágyáztak. A nagyobb hozamok érdekében 18 hold lucernát és 35 hold vörösherét is fejtrágyáztak Az egyre sürgetőbb munkákat a gépállomások a kettős műszakok beállításával is segítik. Jelenleg 60 traktor dolgozik kettős műszakban, véleményünk szerint ez kevés : és eredményesebb szervezésre van szükség az egyes munkákban. Ugyanis egyre jobban sürgeti a kora tavaszi munkák elvégzését és a múlt őszről elmaradt szántások befejezését az idő. Nehezíti a helyzetet az is, hogy jelentős területeken kell elvégezni a fagyok miatt bekövetkezett kiszántásokat. — A gyors intézkedés, a kiesések pótlása mennyit hoz be a veszteségből? — Említettem már. hogy több mint félmillió forint a kár. A vezetőség külön ülésen tárgyalta mea. hogy milyen növényeket vessünk a kifagyott növények helyére; Számításaink szerint a zabosbükköny 21 vagon szénát terem. Ez csaknem 170 ezer forint. A tavaszárpára szerződést kötöttünk a Terményforgalmi Vállalattal. Vállaltuk. hogy sörárpá minőségben adjuk át. Ebből 6 vagonnal várunk, ami csaknem 180 ezer forint. A szemre termesztett és a silókukoricából több mint 350 ezer forint bevétel ígérkezik- Ez összesen 700 ezer forint. Tehát 100 ezerrel több mint a veszteségünk. Persze a tényleges veszteség akkor mutatkozik meg. ha ebből levonjuk a most elvetett vetőmagvak árát. és a munkadíjat. E kettő összesen 115 ezer forint kiadást jelent. A számok szerint a tényleges veszteség csupán 15 ezer forint. Ez igazán jelentéktelen. Számításainkat reálisan, alaposan végeztük és olyan hozamokkal számoltunk, amelyek valóban megteremnek földjeinken. Véleményem szerint még ez a veszteségünk sem lesz, ha csak egy kicsit is jobban kedvez az időjárás. A kifagyások gyors pótlásával sikerült. a termelőszövetkezet életében először megelőzni a komolyabb • veszteségeket — fejezte be nyilatkozatát a fő- agronómus; — Mit tettek a kár megállapítása után? — Azonnal vetőmagvakat kértünk, hogy a kiszántás után pótolhassuk a hiányt. Pillanatnyi időt sem akartunk veszíteni a munkákkal, mert sürgetett az idő- Tehát cselekedni kellett. Úgy határoztunk. hogy amennyit csak lehet megmentünk a veszteségből. A járási és a megyei tanács mezőgazdasági osztálya kiutalt részünkre 80 mázsa zab és 70 mázsa tavaszárpa vetőmagot. Három napon belül megérkezett a vetőmag. Nekünk is volt 50 mázsa zabunk, amit etetésre szántunk — Alig vártuk, hogy a szikkadó talajra küldhessük a gépeket. Amint lehetett diszk- tillerrel és utána akasztott középnehéz fogassal nagyon jó vetőágyat készítettünk a kifagyott őszi árpa területen. Elegendő volt ennyi előkészítés. mert tavaly jól megdolgoztuk a talajt az árpának. Ezzel egy időben megkezdtük a vöröshere kiszántását- Azóta már elvetettük 61 holdon a tavaszárpát vöröshere felülvetéssel. Csaknem 140 holdon zabos borsót és zabos bükkönyt vetettünk. Készítjük a talajt a 105 hold szemretermesztett és a 28 hold silókukoricának; Kockázat és felelősség A téli nehézségek ellenére is helytálltak megyénk ipari dolgozói az első negyedévben Előzetes jelentés az év első három hónapjáról Sikerrel pótolják a kifagyott növényeket Pásztón Beszélgetés a Béke Termelőszövetkezet főagronómusával A kemény tél és a enyhüléssel érkező kivételesen nagy árvíz a pásztói Béke Termelő-szövetkezet vetéseiben is nagy károkat okozott. Csaknem 400 holdon kellett kiszántani a tönkrement növényeket. Ez tö bb mint félmillió forintos kárt jelent a termelőszövetkezetnek. Ezzel kapcsolatban megkerestük Holló Imrét, a szövetkezet föagronómusát, hogy megkérdezzük, mit tesznek a kár megszüntetése érdekében.
