Nógrádi Népújság. 1963. április (19. évfolyam. 27-34. szám)

1963-04-13 / 30. szám

1903. április 13. NÓGRÁDI NfiPOJSAG 9 Tegyük rendszeressé a talaj erő vissza pótlást A javaslat értéke: 0,5 munka egység, tehát 50 forint A baromíi és juhtenyésztés növelné a termelést Az etesi Haladás Termelő­szövetkezetben a szántóföl­dek tápanyagban igen szegé­nyek. Ezért azt javaslom a termelőszövetkezet vezetősé­gének, hogy vezessük be a szervestrágya szakszerű keze­lését, mert így évenként leg­alább elegendő trágyát juttat­hatunk a szántóterület 25 szá­zalékára. Ezenkívül helyes lenne, ha lucernát csak olyan helyre telepítenénk, — az ed­digiektől eltérően, — amely­ben az előző évben olyan ka­pásnövényt termeltünk, amelyre holdanként legalább 250 mázsa trágya jutott. Ugyancsak a növénytermesz­téssel függ össze a következő javaslat is:, tavaly községünk­ben igen nehezen jutottak a háziasszonyok zöldségfélék­hez. Ezért helyes lenne, ha a termelőszövetkezetben növel­nénk a zöldségtermő terület nagyságát, s később esetleg hollandágyakban korai zöld­ségféléket is előállíthatnánk. A termelőszövetkezet te­hénállományában igen sok a 15 literen felüli tehén. Jó a fehérhús kocaállományunk is. Ezért helyes lenne, ha a jövőben az arra megfelelő egyedeket törzskönyveznénk és tenyészállatok nevelésével is emelnénk az állattenyész­tés hozamát. Mindezek mellett helyesnek tartanám, ha az állami gaz­daságokhoz hasonlóan meg­valósulna a termelőszövetke­zetek érdekvédelmi szerve, kereskedelmi irodája is. Soós Endre Etes Öntözzük a kertészetet és rétjeinket A javaslat értéke: 0,5 munkaegység, tehát 50 forint A drégelypalánki Szondy György Termelőszövetkezet évről-évre erősebb és szilár­dabb lesz. Rövid két év alatt a szövetkezet közös vagyona ,7 millió forintra növekedett, s több mint 47 forint volt a közösben a munkaegység ér­téke. 'természetesen ez nem jelenti azt, hogy nálunk a közösben nincs olyan üzemág, amelynek jövedelmezőségét növelni lehetséges a jövőben. Éppen ezért javaslom a ter­melőszövetkezet vezetőségé­nek, készítsen a termelőszö­vetkezet három évre előre gazdaságfejlesztési előtervet, amelyben meghatározza egyes üzemágak fejlesztését, áz ál­lattenyésztés és növényter­mesztés arányát, a különbö­ző beruházásokat, s a szö­vetkezeti tagság alakulását. dß .inxwiTvic .»uiu>í<b>­^Helyes :,l$nn^n^Méin4ji$’ern szerint nagyobb gondot for­dítani az öntözéses gazdálko­dósra, de olyan formán, hogy az Ipolyból öntöznénk a sza­móca- és zöldségtermő terü­leteket és a nyári szárazság idején rétjeinket is. A belvi­zek felfogására pedig igen kis költséggel két völgyzáró gátat építhetnénk a Vár-pa­takon, s így megvalósíthat­nánk a lucerna öntözését is. A Csadó-tanyán pecsenyeka­csát tenyészthetnénk, hiszen erre ott megvannak a lehető­ségek. Az állattenyésztésben javas­lom, hogy a jelenlegi állo­mányt kétszerezzük meg, hi­szen az 540 hold rét biztosít­ja 500 számos állat alapta­karmányát, s ezzel elérhet­nénk azt is, hogy négyéven­ként rendszeresen szervestrá­gyázzuk földjeinket. Helyes lgnne ezenkívül növelni a szarvasmarha hizlalást, hiszen 'W’tékhen nö­velhetné a közös gazdaság jövedelmét. Korcsok József Drégelypalánk A javaslat értéke: 1 munkaegység, tehát 100 forint A nogradszaka.lt Haladas Termelőszövetkezet a gazda­ságilag gyenge termelőszövet­kezetek csoportjába tartozik. Vizsgálgatva a szövetkezet gazdasági adottságait, a szö­vetkezet megerősítése, meg­szilárdítása érdekében az alábbiakat javaslom a terme­lőszövetkezet vezetőségének: A termelőszövetkezet sertés- tenyésztése kezdettől fogva ráfizetéses. Nem megfelelők a sertésszállások, nincs a közel­ben víz sem.' Ezért javaslom a termelőszövetkezet vezető­ségének, hogy a sertéste­nyésztést és hizlalást számol­ják fel, s helyette fordítsa­nak gondot a juhtenyésztésre és neveljenek több húsbarom­fit. Baromfitenyésztéssel a kö­zös gazdaság már tavaly is foglalkozott. Az 500 férőhe­lyes baromfiólat igen gazda­ságosan használták ki, 22 má­zsa baromfihúst adtak az ál­Le összes ráfordítás Marad tiszta jövedelem Számításom szerint ebből az összegből a munkaegység értéke újabb 2 forinttal nö­vekedne. Ismeretes az is, hogy Nóg- rádszakál község megyeszer- te híres volt gyümölcster­mesztéséről. Nemrégen még a meglévő gyümölcsös is több vagon termést adott, s ez igen jó jövedelmet jelentett a tsz-nek. A termésmennyiség azonban évről-évre csökken, lamnak, s ebből 17 600 forint tiszta jövedelmük származott, i Számításom szerint a meglévő : férőhely bővítésével, — amely hoszú lejáratú hitelből is megvalósítható, — valamint a sertéseknél felszabaduló több mint 600 mázsa abraktakar­mány felhasználásával évente 150 mázsa baromfihúst érté­kesíthetne a termelőszövetke­zet. Az állatok gondozása, a meglévő női munkaerőt figye­lembe véve teljes egészétjen biztosítva lenne. Véleményem szerint ez évente 120 ezer fo­rint tiszta jövedelmet bizto­síthatna a közös gazdaságnak. Növekedne a tsz áruértékesí­tése, s a tervezett 24 ezer munkaegység felhaszánlást alapul véve 5 forinttal növe­kedne a tagok jövedelme is. Javaslom ezenkívül a juh­állományt legalább 200 anya- juhval gyarapítani. Ebből a termelőszövetkezet jövedel­me a következőképpen ala­kulna : 36,480 Ft 13,620 „ 47,500 „ 97,600 Ft 49,500 „ 48,100 Ft mert a gyümölcsöst nem ápolják, gondozzák. Ezért ja­vaslom a termelőszövetkezet vezetőségének, hogy dolgozzon ki távlati tervet a meglévő gyümölcsös és szőlő felújítá­sára, pótlására és új gyümöl­csös telepítésére. A telepítés­hez igénybe vehetik az állam, nyújtotta nagymérvű ked­vezményeket is. Kelemen Béla Nógrádszakál Gyapjúbevételből (3.8 kg/db) Juhtejből (180 db 20 1—/db) Szaporulat — szerződött áron ! Alkalmazzuk a szaiiniákszeszes takarmányozást A pályázat értéke: 0,75 műnk aegység, tehát 75 forint A Nógrádi Béke Termelő- szövetkezetben jelentős gon­dot okoz a munkaegység ér­tékének növelése, mert nincs biztosítva az intenzív gazdál­kodáshoz szükséges állatállo­mány. Korábban a község szarvasmarha állománya 550—600 volt, most a tsz és a háztáji állomány együtte­sen mintegy 400. Ezért javas­lom a szövetkezet vezetőségé­nek az állattenyésztés gyors­ütemű fejlesztését és az álla­tok elhelyezése érdekében pedig helyes lenne igénybe venni a termelőszövetkezeti tagok nagyobb istállóit is. Az állatállomány **■' A ellátásának biztosi* kében pedig jav­írásoknak megfelelően, a siló­takarmány mennyiségéhez kössük, s a szeszt előzetesen vízzel hígítsuk. A szalmiák­szesszel kevert takarmányt fél nap áldási idő után helyes etetni. A termelőszövetke­zetben koránt sem mind­egy; hogy a gyümölcstele­pítésre fordított összeg hány év után térül meg. Ezért na­gyon fontos a helyes telepíté­si mód megválasztása. Isme­retes, hogy a hagyományos módon történő almás telepí­tése a termőre fordulás után is átlagosan 60 m-^sás hol- danké*' ->ífá­Dejtáron sem ment ki még a szokásból a „tojásírás" TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI _______TANÁCSADÓ________ M ikor nem fizet nyugdíj járadékot a tsz-tag? Számos termelőszövetkezeti tagot foglalkoztat a nyugdíj­járulék fizetése. Az alábbiak­ban” arra kívánunk választ adni: mikor mentesülnek a termelőszövetkezeti tagok a havi 27 forintos nyűgdíjjáru- lék fizetése alól. A nyugdíjjárulékot a ter­melőszövetkezet minden tagja után fizetni kell, tekintet nélkül, a telj esi tett munkaegy­ségek számára. Nem -kell nyugdíjjárulékot fizetnie a tsz-nek azután a tag után, akinek mezőgazda- sági termelőszövetkezeti tag­sága, kisipari termelőszövet­kezeti tagsága, vagy munka- viszonya alapjáp saját jogon nyugdíjat (járadékot, nyug- bért) állapítottak meg. A 67 százalékot el nem érő munka- képesség csökkenés alapján járó baleseti járadékot most nem értjük ide. Nem kell nyugdíjjárulékot fizetni azután a tag után sem, aki traktorosként valamely gépállomással társadalombiz­tosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban áll. sorka­tonai szolgálatot teljesít, vagy termelőszövetkezeti tagsága alapján öregségi, vagy mun- 1 mtelenségi járadékban 1 (havi 600 forint), il- '•'tett járadékosnak -a jogosító zetése alóli mentességet. A termelőszövetkezeti tag­ságon alapuló nyugdíj bizto­sítás szüneteltetését (vagyis a havi 27 forintos nyugdíjjáru­lék fizetése alóli mentesítést) kérheti még az a termelőszö­vetkezeti tag, akinek a terme­lőszövetkezet vezetősége írás­beli engedélyt adott arra, hogy három egymást követő naptá­ri hónapot megriadó id»n ,át olyan munkaviszonyt illtőleg kisipari (háziipari) szövetke­zeti tagságot létesítsen, mely­nek alapján 3 százalékos nyugdíjjárulékot köteles fi­zetni. Az ilyen tsz-tagnak a tsz-tagságán alapuló nyugdíj- biztosítás szüneteltetését az engedély kézhezvételétől szá­mított 30 napon belül a ter­melőszövetkezet vezetőségénél írásban kell kérnie. Az a tsz-tag, aki a szüne­teltetést a megszabott 30 napi határidő letelte után kéri* csak a kérelem előterjesztését követő hónap első napjától a munkaviszony, illetőleg a kis­ipari (háziipari) szövetkezet tagság megszűnését mag" ' foglaló- hónap utol*' mentesül a tsz helő havi 27 r járulék fize Ki'

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents