Nógrádi Népújság. 1963. április (19. évfolyam. 27-34. szám)

1963-04-13 / 30. szám

I NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP NÖGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF:. 30. SZÁM. ARA: 80 FILLÉR 1963. ÁPRILIS 13. BEKEKEM ELVI Több tízmillió ember, Ma- sítja — hogy a különböző gyarország teljes népességé- rendszerű államok magatartá- nek többszöröse szolgálja ki na- tása a leszerelés kérdésében pi munkájával a több ke- csak egyértelmű lehet: segí- nyér, több lakás, több iskola teni annak végrehajtását. A építése és létrehozása helyett Szovjetunió eddig követkéz; - a fegyverkezési hajszát. Mi- tesen kitartott a békés együtt- vel a fegyverek előállítása a élés politikája mellett, mai körülmények között min- Hruscsov elvtárs ezt így fo- denütt a legmodernebb tech- galmazta meg; nika igénybevételével folyik, „Egy planétán élünk .együtt kell léteznünk. Ezért bizo­ez az óriási embertömeg a legkiválóbb tudósok, techni­nyos kérdésekben közös nyel­kusok százezres seregeit is ven keb beszélnünk. A Szov- magaban foglalja. Ugyanak- jetunir;nak nincs szüksége kor az emberiség egy részé háborúra, népe bízik jövő- az ehinsegtol szenved, nagy j^ben, a szocialista rendszer- fokú irastudatlansag es még ben „ b s SÄTÄ es technikailag elmaradott magunkévá tettük a gzovjet­országokban. unió következetes fcékepoliti­Most, ezekben a napokban kdjaj- és minden erőnkkel világszerte megmozdulások azon munkálkodunk, hogy a újabb hulláma tüntet a beke békére törő veszélyeket elhá- meltett a háború elkerulese- r;tsuk> hiszen mi tudjuk mit ért. Az emberek százezrei jelentene egy újabb háború, húsvéti nagy bekemeneteken Kezünkben a béke minden tesznek hitet a beke, a hala- -biztosítéka: a szocialista világ- dás,ügye mellett. A bekehar- ren(jszer, melynek mi is szer- cosok májusban leszerelesi ves vagyunk és mellet­hónapot hirdetnek meg. a tünk: a békét akaró ember­ekkor szerte a világon em- mmiók. A magyar nép jö- berek milliói követelik a le- vdje elválaszthatatlan a be­szerelést. Kétségtelen, hogy k^ világtól, a szocializmus- a leszerelés elve es annak Ennek az alapelvnek végrehajtása között napjaink- jgazsagdt hirdetnünk kell ha- ban meg meglehetősen nagy ónkban is és szerte a világ­távolság van. Ennek a ta- han is volságnak az áthidalásában . azonban a néptömegeknek, a , ír, "T11 terv^1Ptc. ?.. ^ kés néptömegek szervezett béke- épites tervei- M,U-1 k 'i aÍ*” ^ harcának óriási szerepe van. azon, hogy mielőbb elérjük f azokat a távlatokat, amelye­Közismert, hogy a fegyver- ket terveinkben magunk elé kezes es a hadseregek fenntar- tűztünk. Tudja ezt a mun- fására fordított összeg even- kas a gyárban, miközben si­te 130-140 milliárd dollárrá kert siirerre halínozva töb rúg. Ezen kívül figyelembe bet termel. A hajdan magá- kell venni azt Is, hogy je- nyos paraszt — ma a közös- lenleg is 25 millió ember all erejét érezve maga met fegyverben a világon. lett — a szocializmus épí­A mi országunkban ma szin- mozgalommá terebélyese­Sok szórakozás az ünnepeken Husvét napjait a könnyű időtöltésnek, kellemes szóra­kozásnak szánják a salgótar­jáni művelődési otthonok. A Zománcipari Müvek mű­velődési otthonában április 14-én, az ünnep első napján este az üzemi színjátszó együt­tese gondoskodik a locsoló hangulat előkészítéséről s be­mutatja N. Bogoszlovszkij — C. Szolodár: Jobb mint ott­hon című rendkívül mulatsá­gos zenés vígjátékát. Az acélárugyári színját­szók az üzem művelődési há­zában ugyancsak 14-án este közkívánatra megismétlik a Feleség férj nélkül című ze­nés vígjáték nagysikerű elő­adását, ezt követően pedig hajnalig tartó,, locsoló bál” lesz a táncteremben. Nagy érdeklődésre számít­hat a salgótarjáni József Attila művelődési otthon vasár­nap esti cigánybálja is, amely nek keretében fellép Kovács Apollónia, a közismert és népszerű dalénekesnó. (Warimser Antal felvétele) iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii|||||||||||||||t||||||||||||||||n|||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||i||||tiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimu(Miiiiiiiiiiii Tavaszi „riadó” a ,■földeken fegyverkezésre és a hadsere- tésén munkálkodik a falvak- gek fentartásara evente elkol- ban is. tött összeg lényegesen több mint amennyibe kerülne pél­dául a gyengén fejlett orszá- ~ , , . , . gok útjának egyengetése, gaz- ^ a tillias varana^ ..n?.eg!'?‘ dasági megerősítése, a nagy ^ ®z nem közömbös fejlődési különbség megszün- bekeharcunk szempontjából sem. Minél műveltebbek és . „ , öntudatosabbak lesznek az i A] bekemozgalom embGrek nagy tömegei, an4 kezdettől fogva a Beke Vi- nál kazelebb jutunk a béké- lágtanácshoz tartozott s a ma- hez. Tudományos világnézet gyár bekeharcosok terjedése' egyre nehezebbé va tettek es munkálkodtak ^ háborús uszltók dol. mindig azon feladatok megva- -t A békeharcnak minden losUasan, amelyek a beke tar- olyan felvilágosító munká- tósitását, a haladas ug> et ból haszna van, amely hozzá­szolgálták. Szerdán Balassa- jdruj az emberek kulturális gyarmaton három járás koz- felemeléséhez. Hiszen a mű- segeinek bekeharcosai tálal- veite£gi gyarapodás az egyet- koztak hogy megbeszeljek: , hatékony eszköz ahhoz, mit tehetnek az emberek az h az emberek megszaba- adott feladatok megvalósító- duljanak babonás, felelőtlen, saert. melyek azok a tenni- magukkal tehetetlen primitív valók amelyek elveszese meg lelkiállapotaiktól, öntudato- nagyobb tettekre lelkesíti be- san & erkölcsi biztonsággal keharcosainkat. küzdjenek saját érdekeik és Ma már egyre több em- érdekeiket szolgáló céljaik bér érti meg hazánkban megvalósításáért. A tudomány hogy a béke védelmét nem- és technika fejlődése hatal- csak az atom, vagy a bioló- más távlatokat nyitott meg giai fegyverek elleni fellépés a nagy természetátalakító jelenti, hanem az egész em- tervek megvalósítása előtt. A beriség jövőjéről van szó. leszerelés alapján létrejövő Például mutatják; miként bizalom és a felszabaduló­hatja át az igazi humaniz- anyagi erőforrások alapot te- mus. az emberiség jövőéért remtenének olyan nagyará- aggodó ember életét. Nincs nyú létesítmények megvaló- olyan zuga a világnak, ahová sításához, amelyekhez több el ne jutott volna a béke, az nemzet összefogása^ szükséges, általános leszerelés a békés Ezen kívül lehetővé válna egymás mellett élés, a nem- olyan nemzetközi együttmű- zeti felszabadulás eszméje, ködést kivánó tudományos Minden munkánk értelme az, programok végrehajtása is, hogy a föld legyen az ember amelyek egyidőben több cr- békés boldog otthona. Elő szág, vagy éppenséggel az akarjuk segíteni tehát, hogv egész emberiség javát szol- a különféle rendszerű orszá- gálnák. gok ne a fegyverek árnyéké- Ha a tömegek meggyőzé- ban, hanem a béke napjá- se a békéért folytatott harc nak ragyogásában éljenek és mindennapos életünknek fejlesszék népük kultúráját mindennapos munkánknak a és jólétét. része, akkor nyugodtan mond A békés kapcsolatok léte- hatjuk, hogy ezek a tervek sítésének feltétele a teljes reálisak. megvalósíthat k. leszerelés végrehajtása, mert Megvalósul az emberiségnek ez megszüntetné a hideghábo- a háborútól mentes életre tö- rús feszültséget és lehetővé rekvő vágya és a békés egv- tenné, hogy az államok közöt- más mellett élés eszméinek ti kapcsolatok sokoldalúan diadalmaskodása új távlato- fejlődjenek. Egyre nyilvánva- kát nyit nemcsák a gazdasá- lóbbá válik — és ezt a törne- gi fejlődés hanem az eeész gek hangulata a béke erőinek emberiség társadalmi fejlő­állandó növekedése is tanú- dése számára is. Sokáig késett a tavasz, de most rfiintha egyszerre akar­ná, kárpótolni az embereket a fázós, hideg napokért. Amer­re a szem ellát, verőfényben fürdik a tavaszi határ. Enyhe szél borzolja Szécsénynél a megáradt Ipoly vizét. Balassa­gyarmat, Dejtár határában már üdén zöldell az ősszel el­vetett mag, s a még meddő földeket most egyszerre roha­mozza gépekkel, fogatokkal az ember. Szántanak, vetnek Pongrácz József, a nagyoro­szi Egyetértés Termelőszövet­kezet fiatal mezőgazdásza is éppen csak egy percre szalad be a szövetkezeti irodára. Szabadkozik is, hogy faggatni kezdjük: — Most igazán nincs időm, máris indulunk tovább ... Három határrészben szántunk, vetünk. Még ma valamennyit meg kell látogatnom. Nagyorosziban is úgy igye­keznek pótolni a csaknem egy­hónapos lemaradást a mun­kában, hogy riadót fújtak a gépnek, fogatnak, embernek. Tárcsa után kapcsolt fogas járja az ősszel megszántott földeket, s nyomban utána árpa, lucemamag hullik elő­készített ágyába. Míg mindezeket elsorolja a mezőgazdász, ki-ki tekint az ablakon. A napfényben fürdő udvaron, a könnyű homokfutó előtt már nyugtalankodik, in­dulásra kész a két szürke. Borsosberény határában já­runk. Az út mentén rét fut velünk. Sápadt, erőtlen füvét juhnyáj csipkedi. Mögöttük lassan lépked a pásztor. Bán­kon ingvállra vetkőzött asz- szony öltözteti ünneplő fehér­be egy megfakult ház elejét. Kezében serényen jár ide- oda a hosszúnyelű meszelő. Romhány előtt szuszogva kapaszkodik a DT a meredek hegyoldalra. — Nem könnyű ilyen terü­leten teljesíteni a napi nor­mát, — szólítjuk meg Petrás Józsefet, a DT biztos kezű kormányosát. — Hát ilyen helyen, — s fejével a dombhátra int, ame­lyet frissen szántott barázdák tarkítanak, — nem lehet szív­bajos az ember, — mondja. — Négy napja kezdtük a mun­kát, de az első két napunk az­zal telt el, hogy vizsgálgat- tuk: birja-e már minden ve­szély nélkül a gépet a föld. — Panaszkodik. Itt nem igen nő a teljesítmény. Tavaly ilyenkor már 200 holdnál tar­tott. Most meg nem egészen 40 hold van mögötte. A DT-től nem messze foga­tok szaporázzák a munkát. Magtakaróznak, hengert já­ratnak. — A héten befejezzük a borsó, vöröshere és az árpa­vetést — térképezi fel gyor­san a helyzetet Konzola Já­nosáé, növénytermesztési bri­gádvezető. — Gyorsabban ha­ladunk, mint tavaly. Ha az idő nem késik, már túl va­gyunk a munkák nehezén ... Benn a faluban, a major udvarán népes asszonycsapat hajlong a paradicsom, papri­ka növényeket dédelgető me­legágyak fölött. Most meg, hogy fülükbe jutott, előleget is fizetnek, mintha sebesebben csipkednék a fürge újjak a gyomokat. Sisa Jánosnénak, Koczka Jánosnénak, meg a többi 20—22 asszonynak feb­ruár óta van itt munkája. Az­zal kezdték, hogy eltakarítot­ták a havat arról a terület­ről, ahol most a 25 melegágy sorakozik katonás rendben. A kertész-brigád összeszokott, jó brigád dol­gozik a romhányi kertészet­ben. Az ő szorgalmukon nem múlik a bő paprika, paradi­csom termés. öt esztendeje adnak itt ilyenkor reggelente találkozót egymásnak az asz- szonyok. — De milyen öt év volt ez, — emlékezik Sisáné, miközben a magasra emelt locsolókan­nából vizet juttat a papriká­ra. — Az otthoni konyhakert volt minden gyakorlatom. Kertészeti szakkönyvet vet­tünk, hogy valahogy eligazod­junk ... A kertészetet Posztoványi Kálmán, a kertészeti főiskola levelező hallgatója vezeti. — Nagy tervünk van a ker­tészettel, — mondja sokat sej­tető mosollyal. — Ide már ke­vés lesz a technikum. Üjabb házcsoportok, falvak maradnak mögöttünk az úton. A házak mögül, az apró gyü­mölcsösökből itt-ott füst ka­nyarog az ég felé, s közben pernyévé válik a fák alatt összegyűlt téli szemét. A gyü­mölcsöst keressük meg a Magyaromándori Állami Gaz­daságban is. A sirátói üzem­egységben négy nagyüzemi permetezőgép burkolja sűrű permetködbe a barackfákat. I j permetezőgép Az idő itt is keresztülhúzta az emberi számítást. A per­metezéssel már éppen végezni kellett volna, s most alig né­hány napja, hogy megindul­hattak a gépek. Mindezt Kiss Mihály brigádvezető adja tud­tunkra, de közben arra is van gondja, hogy Majoros János a megfelelő mennyiségű vegy­szert keverje a hatalmas kád­ba. Később az új gépet di­cséri, melyet a napokban pró­báltak ki éppen a siratói üzemegységben. Kétszer olyan teljesítményű, mint az eddig használt permetezőgépek, s kiszolgálásához mindössze egy ember, Nagy István, a trak­toros szükséges. Míg így beszélgetünk, egy megüresedett gép ereszkedik le a fák közül. Tartályát egy­kettőre megtöltik méregzöld folyadékkal. A két permet- mester is elfoglalja rajta a helyét, s felberreg a motor. Kisvártatva már csak a fákra omló sűrű permetköd jelzi út­ját. Ezt az igazán verőfényes tavaszi napot azonban nem mindenütt köszöntötte ilyen serény munka. A becskei ha­tárból Hegyi József traktoros éppen a szövetkezeti irodára indul. Pintér István tsz-tag pedig, munkája nem lévén, ott téb-lábol az árpaföldön. — Elromlott a vetőgép még délben — dohog a traktoros. — Jó két órája már, hogy szóltam a gépállomásra, jöj­jenek megcsinálni, mert így nem halad a munka ... Egyébként árpát vetnének vörösherével. Az 50 holdas táblából talán 5 holdat hagy­tak maguk mögött, amikor a vetőgép felmondta a szolgá­latot. — Pedig jó a föld, az idő is... Szaporodhatna a mun­kaegység. De így nem igen lesz ma vetés, sem kereset, — bosszankodik Hegyi. Pedig a Berceli Gépállomás nincs messze Becskétől. S mégis egy egész napba telik, míg eljut a szerelő a beteg géphez. Pedig most még csak az elején tartunk a munkák­nak. Mit csinál a gépállomás akkor, ha majd mindenütt munkába állnak a gépek? Palotáson, a Május 1 Ter­melőszövetkezetben már sok­kal derűsebb kép fogad. Var­ga Pállal, a szövetkezet elnö­kével villanyfénynél indul a beszéd. — A jövő héten már a ku­koricát tesszük a földbe, — mondja. — A többivel már végeztünk... Vetnék a kukoricát Ahogy így beszélgetünk, egyszerre csak nyílik az iro­da ajtaja, belép, vagy inkább berobban rajta Héhalomból Szekeres Ferenc könyvelő, meg Füzér János, a párttitkár. — Palikám, add kölcsön a kocsitokat, — szegezik a sza­vakat egyenesen az elnöknek. — A miénk rossz, s a kuko­rica vetőgépért mennénk. Ha nem hozzuk most el, egyha­mar nem vethetjük a kukori­cát, — magyarázta meggyő­zően Szekeres. Mire megszületik a meg­egyezés, mi már hazafelé tar­tunk. Az út két oldalán gon­dosan elmunkált szántóföldek, friss zöldszínű vetések marad­nak mögöttünk. Szinte jól­esik megállni egy-egy tábla szélén, érezni a csendet, ez­után a harsogó, verőfényes ta­vaszi nap után. Vincae Istvánná

Next

/
Thumbnails
Contents