Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)
1963-03-30 / 26. szám
4 NÖGRÄDINÉPÚJSÁG 1963. március 38; Palóchetek helyett művészeti fesztiválok A héten Balassagyarmaton összeült az a bizottság, amelynek feladata az idei nyárra tervezett Palóchetek előkészítése lett volna, A bizottság a rendelkezésre álló lehetőségek gondos felmérése után megállapította, hogy a Palóchetek 1963- as megtartásához szükséges előfeltételek hiányosak, számos gátló akadály az idő rövidsége miatt elháríthatatlan. Éppen ezért úgy határozott, hogy a Pálóchetek helyett a balassagyarmati Mikszáth Művelődési Otthon fennállásának 10. évfordulóját a szövetkezeti énekkarok észak- magyarországi dalos találkozójával, a népi zenekarok fesztiváljával, az Irodalmi Színpad és a Palóc Népi Együttes műsorával kell megünnepelni. Ez a program a jövő esztendőben rendezendő Palóchetek főpróbáját is jelenti, amelynek minden tekintetben gondos előkészítést biztosíthatnak az országos méretűre tervezett eseménysorozatnak. A termelőszövetkezetek és a Könyvbarát mozgalom Szövetkezeti kulturális találkozó Salgótarjánban Kedves vendégei voltak az elmúlt hét végén a salgótarjáni József Attila művelődési otthonnak: a makói kisipari szövetkezet kultúrcsoport- jának tagjai, A kitűnő együttes nagysikerű műsorában bemutatta az egyes tájak hagyományos, szemet gyönyörködtető, látványosan szép népi táncait. Az esten nyújtottakért az együttes tagjain kívül elsősorban Kovács Lajosné művészeti vezetőt illeti elismerés, aki a betanítás munkáját végezte. A makóiak műsorát nagyon jól egészítette ki a salgótarjáni kisipari szövetkezetek kultúrgárdéja. amely ugyancsak népi táncokkal működött közre. Külön élménvt jelentett az esten a salgótarjáni rajkó zenekar igényes produkciója. Kirándulás Csehszlovákiába A Csehszlovákia—Magyarország nemzetek közötti labdarúgó-mérkőzésre társasutazást indít Prágába az Ifjúsági Express Iroda július 2-a és 7-e között. A programban a meccs megtekintésén kívül szórakozás és városnézés is szerepel. Az út előreláthatólag vonaton történik. Részvételi díj 770 forint. Jelentkezni április 6-ig lehet a KISZ megvebi- zottságon, ahol bővebb felvilágosítást is nyújtanak az utazásra vonatkozóan. Amióta a mezőgazdaság szocialista átszervezése befejező-, dött, parasztságunk a közös gazdaság megszilárdításában a kezdeti eredmények továbbfejlesztésén munkálkodik. A szocialista mezőgazda- sági nagyüzem fejlettségének fokmérője a szaktudományok tervszerű alkalmazása a termelésben. A korszerű szocialista mezőgazdasági nagyüzem dolgozói csak akkor felelhetnek meg korunk követelményeinek, ha állandóan gyarapítják általános és szakmai műveltségüket. A falusi népművelés alapjait a könyvtárak és a művelődési otthonok képezik. A társadalom fejlődésével megváltozott a könyvtárakról alkotott közfelfogás is. Régen a könyvtárak rangját a kötetek, majd olvasók száma fémjelezte, ma pedig elsődlegesen meghatározó szempont a társadalmi megalapozottság, vagyis az a tényező, hogy hányán és milyen mértékben érzik magukénak a könyvtárat. Ennek az új közfelfogásnak ad szervezeti jelleget a Könyvbarát-mozgalom, melynek alapvető célkitűzése az állami és társadalmi szervezetek, a termelőszövetkezetek, ipari objektumok és az olvasást, a könyvtárat kedvelők minél nagyobb számának bevonása a könyvtárakért végzett munkába. A mozgalom élén a könyvtár, a társadalmi szervezetek, a termelőszövetkezetek, az ipari üzemek és az aktív olvasók köréből alakult akcióbizottság áll. Ez határozza meg a mozgalom munkáját. A munkaterv alapján az egyes szervezetek, intézmények, egyének különféle vállalásokat tesznek, melyeket az e célra rendszeresített vállalási lapon a felettes könyvtárnak továbbítanak. A legtöbb községben csak a társadalmi szervezetek vezetői tettek — hivatalból — vállalást, másutt csak az aktív olvasók, személy szerinti vállalását tartalmazzák a lapok. Mindkét véglet helytelen. Az egyéni munka csak a mozgalom egészében lehet hatékony, a helyi vezetők pedig a lakosság aktivizálása nélkül — szándékuk ellenére is — közönybe, öncélú adminisztratív formaságokba fullaszthatják a mozgalmat. A vállalások akkor reálisak, ha azok az aktív olvasók és a társadalmi szervezetek feladatait a képességek és a helyi lehetőségek arányában rögzítik. A tanácsok és a társadalmi szervezetek feladatairól a közeljövőben brossúr a ad tájékoztatót. A könyvtárak támogatásában a termelőszövetkezetekre is fontos feladatok hárulnak. A községi könyvtár jobb ellátásáért figyelembe kell venni a termelőszövetkezetek szociális és kulturális alapjának felhasználását is. A több megyében kialakult gyakorlat szerint szeretnénk, ha a termelőszövetkezetenként az idén 600 forint körüli összeget fordítanának könyvvásárlásra, Dej- tár községben azonban már eddig 2000 forintot ajánlottak fel. A megyei akcióbizottság a megyei művelődésügyi osztállyal egyetértésben felhívással fordul a községi kulturális és irodalmi szervekhez, hogy az áprilisi ünnepek alatt rendezzenek bált, s az így befolyt összeggel is járuljanak hozzá a községi könyvtárak fejlesztéséhez, főlég az állomány gyarapításával. Ahol a lehetőségek megengedik, ott hasonló céllal több bál is rendezhető. A termelőszövetkezetek vezetői mutassanak jó példát a tagságnak a aktív olvasásban, a szakkönyvek tanulmányozásában, — erre különösen télen, vagy rossz időjárás esetén nyílik alkalom. A könyvtárral közösen rendezzenek könyvismertető előadásokat, az időszerű politikai és mezőgazdasági irodalomra. A társadalmi szervekkel karöltve a tömegszervezetek is vállaljanak részt a könyvtár otthonossá tételéből. Törekedjenek arra, nogy minden felnőtt dolgozójukhoz eljusson a könyv, minél többen ismerjék meg a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotásait. Napjainkban sok szó esik a termelőszövetkezetek saját szakkönyvtárairól. A termelés legközvetlenebb érdeke, hogy a mezőgazdaság irányítóit jól összeválogatott kézikönyvtár segítse a mindennapi munkában. A jövő az önálló mezőgazdasági szak- könyvtáraké ugyan, de ez nem zárja ki, hanem megköveteli a községi könyvtár és a tsz szoros kapcsolatát Helyes az a törekvés, hogy a termelőszövetkezet könyvtára fiókkönyvtárként egyesüljön a községivel. A községi könyvtáros szívesen segítene a fel- dolgozási munkában, az állomány szakszerű elrendezésében. A szakkönyvtár kérdés megoldása megyénkben viszonylag távoli feladat, de már most érdemes egyengetni a jövő útjait. Jelenlegi feladatunk a termelőszövetkezetek és a könyvtárak jó kapcsolatának kiépítése, melynek eredménye a parasztság szocialista tudatában tükröződik majd. Ezért kell, ezért érdemes dolgoznunk. , Kertész György könyvtáros A nagybátonyi zeneiskolai tanárok hangversenye Rövid időn belül immár a második hangversenyét tartotta a Nagybátonyi Állami Zeneiskola. A növendékek után, jelen alkalommal az iskola tanárai mutatkoztak be igényes műsorukkal. Ezzel arról tanúskodtak, hogy nemcsak a zenetanítás területén, hanem a gyakorlati muzsikálásban is eredményesen munkálkodnak; Fontos és eléggé nem méltányolható kiegészítő része ez az oktatásnak, mert sok embert von be a zenehallgatás élményébe: tehát léovr<* - zenei népművelés. Ebből a szemszögből végiggondolva a műsor egyes számait, úgy találtuk, hogy összeállítói tekintettel voltak arra a jogosan megmutatkozó igényre, amely rövidebb, könnyebben érthető zenedarabok beiktatását is szem előtt tartja a nagy terjedelmű, súlyosabb mondanivalójú művek társaságában. A következőkben, kissé hosszúra nyúlt programból szeretnénk néhány számot külön is kiemelni: Mindenek előtt Dancsó István klarinétjátékát említenénk. Stamitz klarinétversenyének lassú tételét jó felkészültséggel és nagy átéléssel szólaltatta meg. Zenei és hangszertechnikai Idős Szabó István gyűjteményes tárlata Mikor a postás meghozta a sürgönyt Kuz- micseknek, hogy papa, mama, -feleség meghaltak stop, gázcsapot elzárták stop, dupla gázszámla várható stop, Kuzmicseket idegösszc- omlással kivltték a klinikára. Hacurkáék viszont akkorát kacagtak, hogy potyogott a falról a vakolat, sőt, a tetőről a cserép. Mert bröhöhö, bruhaha. Április — az április! De egyszerre a kacaj a torkokba ragadt, a mosoly az arcokra fagyott és mindenki arra a titokzatos idegenre bámult, aki megfontoltan megigazítva fekete nyakkendőjét, kijelentette, hogy ez a vicc, ez smatu, ennél a hatéves kisfia különb áprilisi tréfát csinál részegen, félálomban. Na, megállj — gondolta Hacurka —, azzal kapta magát, Ripittya kartárssal lónak öltözött és mikor a kocsis egy vödörből meg akarta itatni, pléhpofával kért egy feketét. A ÁPRILIS koesis ideasokkot kapott és attól kezdve csak hátrafelé tudott menni, bruhuhuhu, brö- höhöhö. meg kell veszni a röhögésiől. Szóval ilyet még nem mulattak, mióta április van a világon. Csillárok, nadrágtartók és vesék leszakadtak a megsemmisítő röhejhullámban. — Na. ez csak valami. te rongy Mirelitember! — mondta Pa- culák a feketenyakken- dös idegennek, de az csak legyintett. — Ugyan, kérem, hát ez is valami? Állítom, hogy egy agyalágyulás- ban szenvedő orrszarvú különbet eszel ki ennél. És ez a szellemi fogyatékosság olyan elszomorító. hogyha nem szégyellném magam, sírva fakadnék. ... És levette a szemüvegét a piszok s könnyet morzsolt szét pillái között. mm Megállj, te sötét Drakula — csikorgatta fogát Ripittya —, olyat mutatok én neked, hogy kiszáradsz a röhögéstől, hogy belezöl- dűlsz, az istenfáját. És megtöltött egy rúd téliszalámit puskaporral és megkínálta vele Tunk Tihamért, Közép- Európa legfalánkabb bérelszámolóját. A szalámi felrobbant, a konyhafal bedőlt, Tihamér berevült a kombi- náltszekrénybe, rosszul lett s ekkor viccből megitattak vele egy liter petróleumot. De akkor már olyan méretű kacagás robbant ki, hogy ez már nem is közönséges röhej volt, ez egy atomröhej volt, egy hidrogénröhej, egy ballisztikus rakétaröhej volt. — Na, ehhez mit szólsz? — tuldoklott Ripittya. — Ehhez mit szólsz, te ócska halott- kém, te két lábon járó siralomház, te köztemető szégyene? A fekete nyakkendős idegen ásított. — Ez önöknek áprilisi tréfa? Ez önöknek egy jó vicc? Hiszen ennél még a Ludas Ma- tyiban is jobb viccek vannak. Ez kartársak, semmi. Ez egy nulla vicc, egy hulla vicc. önök szánalmas pitiánerek. Mert kérdem én: művészet az egy-két embert elbolondttani? — Miért? Maga talán jobban csinálná? — hörögte Macurka. — Hogyhogy jobban? Engedjék meg, uraimi • hogy most én kacagjak egy vérfagyasztót. Elhiszik, ha azt mondom, hogy nekem 365 áprilisi elsejém van egy évben? Mert én százezreket röhögtetek meg s ejtek át, uraim! S e százezrek mégis rendületlenül hisznek nekem. — Hát ki vagy te? Mi vagy te csodalény? — fakadt sírva Hacurka. — Milesz Benő meteorológus vagyok — fe- j lelte metszőn, hidegen a megfontolt idegen. j FÜLÖP GYÖRGY szempontból teljesítménye úgyszólván hibátlan volt Az elismerés hangján szólhatunk Varjú Erzsébet Men- delsohn-interpretációjáról is. Zenei felfogás* és játékstílusa a fégebbi magyar hegedűiskola jellemző tulajdonságait mutatja: határozott ritmus. hajlékony vonóvezetés és a nagyobb zenei szakaszok összefogott bemutatása. Mind olyan dolog ez, amelyet ta- • Oltványai felé Je közvetítenie kell. Ugyancsak sikeresen mutatkozott be: Spanyol szimfóniájával Horváth Ernő, az iskola fiatal hegedűtanára. Megítélésünk szerint zenei fejlődésének legfőbb biztosítéka az lehet, ha repertoárját állandóan bővíti és igyekszik pódiumrutinra szert tenni. A kisebb művek közöl tetszett Eccles g-moll Szonátája. ezt Královszky János adta elő mélyhegedűn szép tónussal. Nagy közönségsikert aratott Köhler: Pillangók c. fuvoladarabja, amelyet a közreműködő Molnár Mária zongora- kíséretében Borsányi Mátyás játszott. Az iskola igazgatójának Szüts Pálnak legújabb művét is ez alkalomból mutatták be. A klarinétra és zongorára irt Szonatina sikerült mű. Szólamai jól játszhatóak, hang- szerszerűek. témái jól megformáltak. Várjuk és szívesen hallanánk Szüts további kompozícióit is. Szólnunk kell Apagyi Anikó munkájáról is, aki zongora kisérő minőségben a legfárasztóbb és legnehezebb feladatot látta el. A hangversenyt szépszámú közönség hallgatta, bizonyítva ezzel .hogy a Zeneiskola tanárainak művészi munkáját nemcsak igénylik, hanem figyelemmel is kisérik. Kelemen Imre A hatvan esztendős bencurfa! - ví mester, Kos- suth-díjas szobrászművészünk, idős Szabó István gyűjteményes kiállítása nyílik meg ma, szombaton délben a budapesti Műcsarnokban. Egy termékeny élet alkotásainak legszebb darabjait láthatjuk itt ezúttal együtt; alkotásokat, amelyeknek összessége önéletrajzként beszél a közönséghez. Idős Szabó István művészete a palócföld, a nógrádi bányászélet ihletéséből merítette mindig, meríti ma is szépségét és erejét Ennek a szülőtájnak az életéről, népéről, embereiről szólnak a művek s szinte időrendi láncolatban tárják elénk az alkotások a bányászélet múltját, jelenét, fejlődését, tragikus, vagy idilli módon megkapó mozzanatait. Fába faragott, anyagba formált vallomások ezek a szobrok elmúlt korszakokról s a jelenről s ezért jelentenek mindenki számára bensőséges élményt Ennek az élményt nyújtó kifejező erőnek köszönheti idős Szabó István, hogy neve ismerősként cseng határainkon túl, a szomszédos Csehszlovákiában, a Szovjetunióban, sőt az Egyesült Államokban is. A ma megnyíló gyűjteményes kiállításon helyet kap legújabb, méreteiben is jelentős alkotása a Rákóczi tölgyből mintázott Lenin szobra, amelyen közel egy esztendeig dolgozott a mester. Bizonyos, hogy művészete a Műcsarnok látogatói körében újabb elismerést szerez s ezzel a Nógrád megyei alkotó művészet lyrnevét is tovább erősiti. KEMÉNY ERZSÉBET: Tarján jelé ’ Pufiért,Isuhán a gyorsvonat s-fe- Tarján felé, a •daloló sín is mintha ezt zengené. Búcsúzóan csillannak meg Pest fényei, a mozdony a sötétséget kettészeli. Az éjszaka mint fekete zászló lobog, beiratlan sötét lapok az ablakok. Rohanunk míg fönt csillagok ezre követ, kedvünket főlderitik-e víg ékkövek. Amarra az országúton reflektorok lángjai mi a fák derekán végigcsorog. Fut a mozdony, a kerekek muzsikálnak, halk lámpája látszik már az állomásnak. Leszállunk a vonatról s az ünnepi csönd mélyén édes dalával az otthon köszönt. Szeplőkrcm Tavasszal nélkülözhetetlen /eftérító' hatású Kiegészíti ruházatát a sertésbőr kesztyű 54— 109,-Ft-ig. 180.
