Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-27 / 25. szám

1963. március 27.

NÖGRAni NÉPÚJSÁG

5

^ i j I j Nagyobb jövedelmet

fcyvitvT equ i^Mtvfeacqwsßcj i#bb i’ren,izálássa|

* > I I A javaslat értéke fél mu

A kétbodonyi Egyetértés Termelőszövetkezetben 20 hold feketeribizli telepítését tervezzük az 1963—64-es években.

Ebből 10 holdat még ez év tavaszán eltelepítünk. A telepítés és két évi gondozás nem jár kiadással, mert' a tagok a telepítésért, gondozásért és a csemeték pótlásáért két éven keresztül megkapják a köztes termést, babot, borsót, uborkát, stb.-t. A köztes műveléséhez a fogatot, vagy gépet térítés ellenében adjuk

Több gyümölcsöt, több szőlőt

A javaslat értéke egy munkaegység, tehát 100 forint,

a tagoknak. Számításaim szerint a harmadik évben már 2700 forint a nettó jövedelem holdanként.

A ribizke a telepítés ötödik évében fordul rendesen termőre és 15—25 évig jól terem, ha a kellő gondozásban és növényvédelemben részesítjük. TermelőszövetkezetünkAz eredményesebb munka érdekében...

javaslatok értéke 0,3 munkaegység, tehát egyenként forint

30

Kevés befektetéssel jelentős jövedelemre tehetnek szert a pásztói Béke Termelőszövetkezetben is a nyúltenyésztés- ből. A ketreceket használt deszkákból is el lehet készíteni. Az etetést és gondozást idősebb, gyengébb termelőszövetkezeti tagokra lehet bízni. Ha 50 darab anyanyúllal kezdik a tenyésztést, évi 3 ellést számítva, 45 ezer forint bevétel várható. Ennek az ösz- szegnek csak valamivel több mint a felét kell kiadásra költeni, szálas- és abraktakarmányra és egy gondozó munkabérére. A hasznot növelni lehet fajnyulak tenyésztésével. A földművesszövetkezetek bármilyen mennyiségben felvásárolják a nyulat. (Özv. Sirkó Cyuláné, Salgótarján.)

A ceredi földek jóminőségű dohányt termettek az elavult kisüzemi gazdálkodás idején. Azok a földterületek, amelyeken valamikor dohányt termeltek, most is rendelkezésre állnak, csak foglalkozni kellene dohánytermeléssel a termelőszövetkezetben. Ezek a földek patakok mellett terülnek el, tehát vizet is tudnak biztosítani a termesztéshez. A szövetkezetben sok a női munkaerő s így az egész évben lehetne foglalkoztatni az asszonyokat a dohány munkáival. A dohányszárító pajtákat házilag is elkészíthetik, mert a szükséges faanyag helyben is kitermelhető. A Fekete-föld dűlőben, a Tarna- patak mentén öntözéses kertészetet is lehetne létesíteni. A termés nagy részét a környező munkáslakta községekben is értékesíteni lehet, de a tsz saját gépkocsijával a megye székhelyére beszállíthatja. (Mihályi Győző, Cered.)

A karancsaljai Béke Termelőszövetkezetben keveset törődtek a rétekkel, legelőkkel. Csak kaszálni akartak, de a gondozásról elfelejtkeztek. Sok helyen elhatalmasodott a csáté, a bábaguzsaly és a nád. Vízlevezetéssel és árkolással azonban kiszáríthatjuk a rétjeinket. A moha kipusztításával, feltépésével pedig 20—30, sőt 50 százalékkal növelhető a fűhozam. Sokat segítene a szövetkezetekben az őszi és tavaszi kaszálások után a bo- ronálás és nagyon jelentős lenne a rétek és legelők trágyalével történő kezelése. Sajnos, a termelőszövetkezetek többségében nem gyűjtik ösz- sze ezt a nagyon fontos talaj- erőpótlószert. A mi szövetkezetünkben még a cséplésnél összegyűlt pelyvát is rászórtuk a rétekre és legelőkre, majd így öntöztük meg trágyalével. (Juhász János, Ka- rancsalja.)

Javasolom, hogy rövidesen fogjanak hozzá a zabari Március 1 Termelőszövetkezet legelőinek megtisztításához. A legelők ugyanis annyira elgyomosodtak, bebokrosodtak, hogy már alig lehet legeltetésre használni. A termelőszövetkezet vezetősége gondoljon a háztájiban levő állatállományra is és elsősorban azoknak a termelőszövetkezeti tagoknak juttassanak takarmánytermő területet, vagy harmados kaszálást, akiknek tehenük, vagy sertésük van. A vezetőség hozzájárulhatna ahhoz is, hogy a háztáji területről összegyűjtött kukoricaszárat a betakarítási munkák után a termelőszövetkezet silógépével besilózhatnánk. Természetesen megfizetnénk a gép használati díját. Ezzel is

elősegítenék a háztáji állat- állomány jobb takarmány ellátását. (Kovács Gyula, Za- bar.)

A bárnai Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben sokat javítana a gazdálkodási eredményen a juhtenyésztés. Két évvel ezelőtt még két falka birka volt a faluban. A szövetkezeté és egy egyéni juhászé. Az egyéni juhász fal- kája szebb volt, nagyobb volt a sajthozam is és ízletesebb sajtot készített, mint a szövetkezetiek. Később ez a juhász eladta a tálkáját, de a termelőszövetkezetiek nem törődtek azzal, hogy ennek az embernek a szakértelmét a termelőszövetkezetben gyü- mölcsöztessék. Már pedig, ha valamilyen téren jó szakemberre találnak, ne sajnálják az időt és fáradtságot, de az anyagiakat sem a szakember megszerzéséért. A bárnaiak növelhetnék még a jövedelmüket a szövetkezet régi kőbányájának hasznosításával. A termelés megkezdéséhez egy utat kellene létesíteni, illetve a régi utat kellene kijavítani, hogy megközelíthessék a kőbányát. (Mező Sándor, Salgótarján.)

ben az évi munkaegység szükséglet 26—27 ezer, amelynek értékét már a telépítés harmadik évében csaknem 2 forinttal emelhetjük. Termőre fordulás után az ötödik évtől kezdve pedig több mint 14 forinttal növelhetjük egy munkaegység értékét. Ezt könnyű bizonyítani:

Jövedelem alakulása az ötödik évtől kezdve:

25 mázsa/kh

á: 10 forint/kg 25 000 Ft Kiadások 1 kh-ra:

Növényápolás és növ.-védelem

1000 „

Szedési költség 25 mázsára:

2 forint/kg

5 000 „

Amortizáció

300 „

Összes kiadás 1 kh-ra

6 300 „

Nettó jövedelem 20 kh-ra

374 000 .,

Tehát 26 ezer munkaegységre számítva 14,40 forint jut egy munkaegységre. A szaporító anyagot a Magyar- nándori Állami Gazdaságból szereztük be és saját magunk gyökereztetünk. Ezzel 2 forintot takarítunk meg vesszőnként.

Megkezdjük az értéktelen direkttermő szőlők és a beteg, fertőzött gyümölcsfák felszámolását és helyettük biztos jövedelmet nyújtó gyümölcsösöket telepítünk. Mivel a gyümölcstermesztésben megvannak a lehetőségeink és ezzel a fejlesztéssel sikerül kijutni a gyenge termelőszövetkezetek sorából, ezt az üzemágat fejlesztjük jelentősen. Fiataljaink kedvét is felkeltjük a gyümölcstermesztési szakma iránt és ha néhányan vállalják, szívesen segítjük ösztöndíjjal szakemberré való képzésüket.

Szugyicki Mihály, Kétbodony

kaegység, tehát 50 forint.

Tavaly igen sok vita volt

a premizálás kidolgozásánál, a csitári Március 21 Termelő- szövetkezetben. A nagy vita ellenére sem sikerült azonban helyes, hatékony anyagi ösztönzést kidolgozni. Én azt javasolnám, hogy a kertészet tiszta bevételének felét készpénzben fizessék ki a dohánynál hasonlóképpen, természetesen munkaegység nélkül, vagy pedig minden hold után adjanak 300 munkaegységet és 8 százalékos prémiumot. Tekintve, hogy rétjeink nagy része dombon terül el, géppel rendesen nem kaszálhatok, javasolom, hogy kaszáltassa a termelőszövetkezet harmadában. A lucernát és vörösherét, ahol lehet géppel kaszálni, 25 százalékos premizálással kaszáltassák kézzel. Gépi kaszálás esetén is javasolnék 10 százalékos premizálást, mert három éve alakult a termelőszövetkezet, de egyetlen évben sem sikerült százszázalékos takarmánybetakarítást elérni.

Ne feledkezzen meg a szövetkezet vezetősége a háztáji állatokról sem, s juttassanak minden termelőázövetkezeti dolgozónak 100 négyszögöl lucernát, amivel megoldhatnánk a háztáji takarmányozás javítását és ezzel megszüntetnék a lopásokat is. Ideje lenne, ha a járási tanács mezőgazdasági osztálya mezőgazdászt biztosítana szövetkezetünk részére, mert tavaly egyesültünk a nógrádgárdonyi Űj Élettel és így körülbelül 2 ezer holdon gazdálkodunk szakember nélkül.

id. Molnár István

Csitár

Röviden — pár sorban

A javaslatok értéke 0,2 naun kaegység, tehát egyenként 20 forint

lyes lenne, ha szövetkezetünkben még ez évben- megkezdődne a • szőlő- és gyümölcstelepítés is, mert vannak olyan területeink, ahol szántóföldi kultúrák termesztése

Az állatállomány fejlesztéséhez több takarmányt kell termelnünk, amelyet úgy lehetne megoldani a kisliartyá- ni Egyesült Erő Termelőszövetkezetben, hogy több cukorrépát termelnének. Ezenkívül több silókukoricát kellene vetni, a juhok részére pedig növelnénk a napraforgó termést. Az adottságaink és lehetőségeink megvannak mindezek megvalósításához. (Varga Gábor, Kishartyán.)

A tari Május 1 Termelőszövetkezetben szakszerűtlenül kezelik a szervestrágyát és így igen sok érték megy veszendőbe. Javaslom, hogy a trágya kihordása után azonnal rakják szarvasba és szakaszosan kezeljék. Azt is helytelennek tartom, hogy télen kihordják a földre a trágyát és ott hagyják kupacokban. Mire széttéregetik és beszántják, elvesztette a táperejét. Javaslom azt is, hogy a nehezen megművelhető lejtős terüléteken létesítsünk gyümölcsöst. (Tanyi László, Tar.)

Az egyházasdengelegi Kossuth Termelőszövetkezetben beruházás nélkül lehetne növelni a baromfiállományt — mivel van baromfi telepünk — és így több jövedelemre számíthatnánk. Hasznosítani lehetne a Paskomi-dűlőt is, ha betelepítenénk feketeribizli- vel és málnával. Eddig ezen a területen nem folyt termelés. (Stefanidesz János, Egy- házasdengeleg.)

A bokori Vörös Csillag Termelőszövetkezetben, csaknem három vagon kukoricatermést veszítettünk el tavaly, mert a vezetőség nem törődött a tavaszi talajelőkészítés minőségével. Az idén erre nagyobb figyelmei kell fordítani. A szövetkezetben jelentős jövedelemforrás .az állattenyésztés. Azonban csak úgy tudunk jobb eredményeket elérni, ha a tejtermelésre nem alkalmas teheneket kiselejtezik és különösen gondot fordítanak a továbbtenyésztésre alkalmas üszőkre. Javasolom a sertés- hizlalda átépítését is, hogy

megelőzzük az elhullásokat. (Ifj. Dudás János, Bokor.)

A magyargéci Marx Károly Termelőszövetkezet sertéshizlalással foglalkozik, amely az adottságokat figyelembe véve

nem kifizetődő számára, hiszen egy kilogramm sertéshús előállítása 14 forint, az állatforgalmi vállalat 16 forintért vásárolja kilogrammját. Javaslom. a szövetkezet. mangalica állományt tenyésszen, s azt ne hízóállatként, hanem mint tenyész alapanyagot értékesítse. A számítások szerint 30 anyakoca esetében ez nem kevesebb, mint 259 ezer forint tiszta jövedelmet jelentene a közös gazdaságnak. (Horváth Éva, Szécsény.)

Véleményem szerint a ma- gyarnándori termelőszövetkezetben helyes lenne beállítani egy 200 darabból álló anyajuh állományt. Kiskelecsény- ben erre igen alkalmas, eddig kihasználatlan istálló van. Ezzel egyidőben helyes lenne elvégezni a legelők gyomtalanítását, ápolását is. Nagyobb gondot kellene fordítania a szövetkezet vezetőségének o szalma tárolására is, mert tavaly csak kupacokba rakták, nagy része tönkre ment s most nincs mivel almozzanak. (Tóth Pál, Magyarnándor, Ke- lecsény-puszta.)

Cserháthalápon a Béke Termelőszövetkezetben szépen díszük a cseresznye, szilva, dió és- egyéb gyümölcs. Helyes lenne, ha a most üres szőlőföldeket gyümölcsfákkal telepítenénk be, a patak mellett pedig alkalmas terület volna kertészeti növények termelésére. A kukorica-termesztésnél javasolnám a fészektrágyázás alkalmazását, s a kapásnövényeknél az ösztönző premizálási rendszer bevezetését. (Frenyó Nándor, Cserháthaláp.)

Szövetkezetünkben az állat- tenyésztés fejlesztése s főleg a szarvasmarha- és juhtenyésztés növelné a szövetkezeti tagok jövedelmét. Legelőnk van bőven, csak tisztítani, műtrágyázni kellene, hogy növekedjen a fütermés. Henem lehetséges. (Kertész Mihály, Terény.)

A szécsényi Rákóczi Termelőszövetkezetben a talajadottságok kiválóan alkalmasak szőlőtelepítésre. Lehetőség van arra, hogy a közös gazdaságban nagyüzemi módon termeljék e jól jövedelmező gyümölcsöt.' Én már régebben foglalkozom szőlőtermesztéssel, kis parcellán az igaz, s igen szép eredményt hoz. A nagyüzemben nyilvánvalóan még nagyobb lenne a szőlő- termesztésből származó jövedelem. (Kertész József, Szécsény.)

Az őrhalmi Hazafias Népfront Termelőszövetkezetben van egy borjúnevelő, ami igen jó épület, csak azt találom helytelennek, hogy nyári éjszakákon a szabad ég alatt vatnngk az állatok, így könnyen megfázhatnak, de ha a karámot náddal befednénk, megelőzhetnénk a betegségeket. (Varga István Örhalom).

Javasolom, hogy a pataki Kossuth Tsz kaszálóin végezzenek olyan kísérletet, hogy milyen mennyiségű műtrágya hozza a leggazdaságosabb eredményt. Javasolom a málnatelepítést is, felhívom a figyelmet továbbá arra, hogy Patakon a csírás krumplinak is hagyománya van és a krumpü közé esetleg felesművelésben takarmányrépát lehetne ültetni. (Fábián Nándor, Patak.)

A cserháthalápi Béke Termelőszövetkezet gyenge eredménnyel zárt tavaly. Ebben alighanem az is közrejátszott, hogy nem fordítottak kellő gondot a szakmai továbbképzésre. Ezenkívül még két dolgot javasolnék: az egyik az, hogy tisztítsák a legelőket a jobb termés érdekében, a másik pedig az, hogy létesítsenek óvodát és bölcsődét. (Tamás Rozália, Cserháthaláp.)

Jól irányítja a szarvasmarhatenyésztést a kettős elnök

Nagy gondot fordítanak a ságújfalui Uj Elet Termelő- szövetkezetben a szarvasmarha tenyésztés fejlesztésére is.

Képünkön a szövetkezet legjobb tehene látható, amelynek nemcsak a tejhozama magas, hanem zsírtartalma is eléri a 4,1 százalékot

Készül a „szecska" a szarvasmarhák részére

Húsz darab hízómarha szállítására kötött szerződést a

szövetkezet

Tavaszra készülődenk már a pilinyi Búzakalász Termelőszövetkezetben is, ahol a munkákat ugyancsak Győri János, a ságújfalui és a piliny| kettős elnök irányítja, Képünkön: id. Ruzsinszki István és Beliók Ferenc kibontották az első répaprizmát. Győri János elnök megvizsgálja, hogy nem fagyott-e meg a fontos takarmány

A nagylóci asszonyok is csatlakoznak a versenyhez

Tanácskozást tartott a napokban a' nagylóci termelő- szövetkezet nyolcvan asszony tagja. Megbeszélték a tavaszi munkákkal kapcsolatos tennivalókat, megszervezték a munkacsapatokat, megbeszélték azt is, hogyan alkalmazzák az idén a közös gazdaságban az anyagi érdekeltséget.

Az összejövetelen megvitatták az asszonyok az Országos Nőtanács felhívását, s csatlakoztak a baromfi és tojás fel- vásárlási versenyhez. Istók Imréné például 300 tojás értékesítésére kötött szerződést, s ebből már száznegyvenet átadott a felvásárlónak. Kozma Jínosné és Józsa Istvánná ugyancsak 300-300 tojás értékesítését vállalták.

k