Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-27 / 25. szám

NÓGRÁDI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJ ETEK! AZ MSZMP NOGRAD MEGYEI BIZOTTSÁGA ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVF. 25. SZÁM ÁRA: 60 FILLÉR 1963. MÁRCIUS 27. , , .... , szarvasmarha-állomány szám, megketszerezodik, de újítását. meglevő fel­Hogy több legyen a hús Hivatalos statisztikái ada- igazán időszerű lenne, ha a tok bizonyítják, hogy me- mezőgazdasági nagyüzemek gyénkben az utóbbi években értékesítési tervüket összehan- 9 fontosabb élelmiszerekből gólnák a megyében jelent- szinte ugrásszerűen emelke- kezd szükséglettel. Mert most Sett a közfogyasztás. Kenyér- még egy éven belül is igen '»ól például a legutóbbi öt- aránytalanul oszlik meg az év átlagában 622 vagonnal értékesített hízottsertések szá- többet fogyasztottunk, mint ma. 1958-ban. Tőkehús és tölte- a marhahús ellátásban ma lékáruból, az utóbbi három még nincsenek gondjaink, évben 71 vagonnal növeke- Évekre visszamenően vizsgái­déit a fogyasztás. Ha a hús- Va a vágómarha felvásárlást fogyasztás emelkedését élő ál- és az ellátás alakulását, azt latban mérnénk, ez a meny- a képet kapjuk, hogy az ér- nyiség mintegy 3200 darab tékesített állatok mennyisége négy és fél mázsás vágómar- mindig megelőzte a keres­hának. vagy pedig 12 ezer, letet, s ellentétben a sertés­120 kilogrammos hízottsertés- sel Nógrád megye segített nek felelne meg. más megyékben a húsellátá­__ .... si gondok enyhítésében. Sőt N ógrad megye állami gaz- a termelőszövetkezetek jelen- assagai, termelőszövetkezetei tős része évek óta exportra egyre nagyobb erőfeszítéseket js hizlal állatokat. S mert tesznek, hogy növeljek a me- a szarVasmarha hizlalás min- zogüzdä^g1 termelest, s év- jó jövedelmet jelentett, rol évre több árut adjanak a gaz(jaságok sok olyan állatot a népgazdaságnak. Sértésből jg meghizlaltak, s értékesí- peldaul két esztendeje a me- tettek amelyeket továbbié­it1 Allatforgalmi Vállalat észtve biztosíthatták volna meg nem egeszen 9 ezret ^ utá ótlást vásárolt fel. Az idén ez a de még mindig kevés ahhoz, hogy a lakosság sertéshús el- így lesz a látszólag keres- tátása megnyugtató legyen, kedelmi, felvásárlási gond, a hogy a háziasszonyok szom- közös és háztáji gazdaságok balonként elegendő mennyi- tenyésztési gondjává. Kormá­ségű sertéshúshoz jussanak. nyűnk már • a tavaly meg- pz azonban nem pusztán ke- jelent 3004/5-ös rendeletben reskedelmi kérdés. Figyelem- nagy és kedvező lehetőséget bevéve a megye jelenlegi ser- biztosított azoknak a közös tésállományát, csak az ötéves gazdaságoknak, amelyek sa- terv végére ígérhetjük, hogy ját nevelésű üszőkkel pótol- a húsellátásban is rend lesz, ják, frissítik fel szarvasmar- amikoris a megye mezőgazda- ha-állományukat. De azóta sági nagyüzemei, háztáji gaz- az állattenyésztés fejlesztését easágai annyi sertést élte- segítő akciók sorába takar- kesítenek, hogy az teljes égé- mány kedvezmény eket, közép­sőében biztosítja a megye el- lejáratú hiteleket, vissza nem látását. Ehhez — a számítá- térítendő állami támogatást sok szerint, — évente 32—35 helyez kilátásba azoknak a ezer hízottsertésre van szűk- közös gazdaságoknak, ame- ség. A megfelelő takarmány- lyek gondot fordítanak arra, bázis megteremtésén, sertés- hogy minél több sajátnevelé- azállások építésén kívül ez azt sű üszőt vonjanak tenyésztés­jelenti, hogy a sertésállo- be. Erre azért van szükség, mányi, amellyel jelenleg kö- hogy a jövőben sem legye­zői, gazdaságaink rendelkez- nek gondjaink a szarvasmar- nek, éppen kétszeresére kell ha-tenyésztésben, a húsellá- emelni. tásban tej és tejtermékek ter­,. melésében. Nagy segítséget nyújt e munkához a kocasüldő akció, A szervezett intézkedések amely a megyében viszony- egész során kívül azonban sok lag rövid idő alatt jó ered- a tennivaló e tekintetben a ményt hozott. A nem égé- közös gazdaságokban is. A szén 700 kocasüldő révén, — szükséges takarmánymennyi- amelyek tartását a közös gaz- ség megteremtésén túl, — s daságok és háztáji gazdasá- elsősorban nagy tömeget adó gukban a termelőszövetkezeti keveréktakarmányokkal érünk tagok vállalták — jövőre leg- gyorsan célt —, a háztáji kevesebb kétezer süldőhöz gazdaságok termelése, az itatá- jutnak ? szövetkezetek. Ezen- sós borjúnevelés széleskörű al- kívül még kétezer süldőre kalmazása, hozzáértő állat- szamithatunk, amelyek az gondozók foglalkoztatása az, egyéni, háztáji gazdaságokban amely szükséges a szarvasmar- maradnak, de a jövő évi el- haállomány, az állati hozamok látásnál már számításba jön- növeléséhez. A tömegtakarmá- oek, hiszen a szükségleten fe- nyok termesztése tekintetében lüli sertéshúst a szövetkezeti már az idei tavaszon előbbre tagok és egyéni állattartók juthatunk. S ha ezt sikerül szabadpiacon értékesítik. megvalósítani, már az idén __ ’ ..... ... elejét vehetjük egyik nagy Ugyancsak enyhíti az ella- gondunknak, hogy a termelő- tási gondokat az a hizottsertes szövetkezetek egy része a vásárlási akció, amelyet az szarvasmarhát meghatározott állatforgalmi vállalat szervez súiyon alul adja át az állat­évről évre az ipari munka- forgalmi vállalatnak, mert to- sok részére. Most december vábbi hizlalásához nincs ele- és január hónapban is, mint- gendő takarmány egy 900 ipari dolgozó vásá­rolt ilymódon hízottsertést, s a salgótarjáni járásban a szabadpiaci árakhoz képest például nagyon helyesen, a a vásárlók több, mint félmii- készpénzfizetés bevezetésével hó forintot takarítottak meg. és az anyagi érdekeltség szé- , , . leskörű alkalmazásával igyek­. Az országos es a megyei szenek hozzáértő gondozókat irányító szervek faradozasai, biztosítani az állattenyésztés- * húsellátás javitasaban csak be. Száz forint prémiumot kevés eredményt hoznak, ha j<ap például borianként az az azokat a mezogazdasagi tér- állatgondozó, aki a borjúsza- melőszövetkezetekben nelT1 porulat 80 százalékát egészsé- k öve ti gyors intézkedés. A gesen felneveli. De hasonló­közös gazdaságok nagy több- j^ppen jelentős összeggel hő­ségében ma mar jelentősen n0rálják a járás szövetkezetei- esökkentették, — 8—10 hónap- ben a munkaegységen túl ra szorítottak le — a hizla- azo]?a(; a állatgondozókat, lási időt. Ehhez a gyorsan abik a hizlalásnál, növendék­növekvő feher hússertés faj- állatok nevelésénél tevékeny- tán kívül a takarmány tápok bednek eredményesen. S a etetése, s az állatok sz^*- tapasztalatok azt bizonyítják, szerű gondozása is hozzaja- ezek az erőfeszítések meghoz- rult. Mindezeken kívül azon- zak a vart eredményt. ban —éppen az ellátás folya­matossága miatt, — most már Vincze Istvánné Háromnapos elánnyel dolgoznak szén medencénk bányászai A kedvezőtlen időjárás el­lenére a Nógrádi Szénbányá­szati Tröszt bányászai már­ciusban az év legjobb telje­sítményével dicsekedhetnek. A hétfő reggeli esedékes havi tervüket — vasárnapi műszakok nélkül — 105,5 százalékra tel­jesítették, s így ebben a hó­napban már 13 220 tonna sze­net küldtek terven felül a felszínre. A bányaüzemek versenyé­ben örvendetesen a zagyvái bánya kollektívája került az első helyre. Az év első két hónapjának lemaradása után márciusban már meghaladja a 2300 tonát az a szénmeny- nyiség, amelyet előirányzatu­kon felül termeltek. A mi- zserfai bányászok 3770 tonnás túlteljesítésükkel hívták fel magukra a figyelmet. A szo­rospatakiak 1440, a kányá- siak 1140, a kisterenyei bá­nyászok pedig közel ezer ton­na szénnel teljesítették túl márciusi esedékes tervüket. A szénmedence bányászai az év első két hónapjában és márciusban eddig terven felül felszínre küldött szén­mennyiséggel negyedéves ter­vük teljesítésében három na­pos előnyre tettek szert. A tröszt bányászai által terven felül termelt szén mennyisé­ge hétfő reggelre már meg­haladta a 35 600 tonnát. A* 1003. évi költségvetés tárgyalásával folytatta munkáját a* országgyűlés Ötvennyolc milliárd forint a népgazdaság fejlesztésére Az országgyűlés hétfői ülé­sén megkezdte az 1963. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. Dr. Tímár Mátyás pénzügy­miniszter ismertette az 1963 éti költségvetés méreteit és célkitűzéseit. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy 1962-ben népgazdaságunk jelentős ered­ményeket ért el. Iparunk ter­melése a tervezettnél vala­mivel nagyobb mértékben, csaknem 9 százalékkal nőtt. A termelékenység emelkedése megfelelt az ötéves terv elő­irányzatának. Mezőgazdasági termelésünk összességében azonos volt az előző éjivel, a súlyos aszály következtében azonban elmaradt a tervtől. Az aszály ellenére is egves termékfajtáknál magasabbak voltak az átlagok, mint a korábbi években. Főként a mezőgazdasági termelés ala- Kulása miatt, a nemzeti jöve­delem csak . 5 százalékkal nőtt a lakosság életszínvonala pe­dig. bár emelkedő tendenci­áiét megőrizte, nem érte el a kitűzött szintet. Államháztartásunk egyensúlyban van Államháztartásunk egyensú­lyáról a következőket mondta: Erőteljesen nőttek a társadal­mi közös fogyasztást szolgá­ló alapok, és a beruházások. Ez tükröződik az államház­tartás, a hitel és a pénzfor­galom .valamint a nemzetközi fizetési helyzet alakulásában is. Költségvetésünk bevételei és kiadásai 1961-hez képest egyaránt 6,3 milliáird forint­tal emelkedtek, az államház­tartás egyensúlyban volt. Vál- lalátaink, forgalmi adó és nyereség címén, az előző’ évi­nél 5.1 milliárd forinttal na­gyobb összeget fizettek be. Eredményeik alapián a közeli hetekben 1.3 milliárd forint nyereségrészesedést kapnak. A nyereségrészesedés az állami ipar átlagában megközelíti a Több módosítást eszközölnek » Zagyva II. építésénél Ezelőtt három évvel kezdő­dődött meg a termelés a Zagyva II., a Salgótarjáni Táblaüveggyár új üzemébejn. A kemence élettartamát ak­kor három évben határozták meg, s másfél hónap hiányá­ban teljesítették is azt. Az elmúlt napokban meg­kezdték a kemence első át­építését. Bár több napon át még nagyban befolyásolta a munkát a szokatlan hideg, de az építők és szerelők min­dent elkövetnek, hogy határ­idő előtt végezzenek az át­építéssel, s mielőbb a terme­lés szolgálatába állítsák a ke­mencét, a húzógépeket. Érde­kessége ennek az átépítésnek, hogy a Zagyva II. üzemrész­ben, elsősorban a kemencénél az átépítés során több módo­sítást eszközölnek. Ilyen lesz például az, hogy a húzókam­rát az eddigi 550 milliméter­ről 700 milliméterre szélesí­tik, — éppen a húzógépek jobb kihasználása érdekében. Uj kőhasznosító kazán is beépítésre kerül, hogy a tá­vozó füstgáz melegének egy részét még hasznosíthassák. Az eddiginél szélesebb hőtá­gulási hézagot hagynak a kvarc-függöny mindkét olda­lán, sőt hosszabb kvarc-füg­gönyt is építenek be, hogy jobban leválasszák egymástól az olvasztó és pihentető te­ret. Az átépítés egyébként jó ütemben halad. Hétfőn már a regenerátor kamrái készül­tek, sóit megkezdték a húzó­gépek boltozatainak építését is. Fizikai és műszaki dolgo­zók közös elhatározása, hogy május 6-án ismét megkezdik az üveghúzást, s így két nap­pal a tervezett határidő előtt megindulhat az üzemszerű termelés, s mintegy 25 ezer négyzetméter-táblaüveget ké­szítenek így terven felül. Exportra hizlal a ceredi Búzavirág Tsz Olasz kereskedők jártak a hét végén Cereden ,a Búza­virág Teremelöszövetkezetben, s 30 szarvasmarhát ,hízott bikát és üszőt vásároltak a közös gazdaságból. A Búzavirág Termelőszö­vetkezet egyike azoknak a közös gazdaságoknak, ame­lyek évről-évre eredménye­sebben gazdálkodnak. Különö­sen az állattenyésztés az. amely jelentősen növeli a szövetkezetiek bevételét. A szarvasmarha hizlalással nem először próbálkoznak, azon­ban ez az első alkalom, hogy exportra hizlalták az ál­latokat. így mintegy 15-20 ezer fo­rinttal magasabb jövedelem­re tettek szert a cerediek belföldön értékesítették vol­na. Évről-évre növelik az ér­tékesítésre szánt hízottserté- sek számát is. Az idén már 110 hízotlsertést átadtak az ál- latförgalnii vállalatnak, s ez­zel teljesítették 1963. évi ser­téshizlalási tervüket. A ter­vek szerint a ceredi Buzaka- kalász Termelőszövetkezet még 150 hízottsertést ad át az állatforgalmi vállalatnak az idén. A háztáji gazdasá­gok árutermelésének növelése érdekében a kocaakció kere­tében 25 kocasüldőt adtak sa­ját állományból a szövet­kezeti tagok háztáji gaz­daságaiba, s még a szomszédos zabari termelőszövetkezet tagjainak mintha a 30 hízottmarhát is adtak 14 kocát. 11 napi bérnek megfelelő ösz- szeget. — Fejlődött a termelőszö­vetkezetek anyagi ellátottsá­ga és gazdálkodása, javult a munkafegyelem és a szerve­zettség, növekedtek a terme­lés és a közös gazdaságok alapjai. A rendkívül kedve­zőtlen időjárás következté­ben azonban, az előző évhez képest nőtt a veszteséges szö­vetkezetek száma. Az aszály hatása különböző volt a ter­melőszövetkezetekben asze­rint ,hogy hogyan éltek a nagyüzemi gazdálkodás lehe­tőségeivel. A pénzügyminiszter ezután a beruházásokról szólt. El­mondta, hogy a tervet 3,5 százalékkal túlteljesítettük. 1962-ben tovább emelkedett a termelő befektetések aránya. Növekedtek az előző évihez képest a vegyipari, az élel­miszeripari, a termelőszövet­kezeti beruházások. A közüle­ti kiadásokra 38,5 milliárd forintot fordítottunk. Jelenté­keny erőfeszítéseket tettünk honvédelmünk fejlesztésére. Az egészségügyi, szociális és kultúrális kiadások 9,6 szá­zalékkal magasabbak voltak, mint 1961-ben az igrzgatási költségek részaránya pedig csökkent az előző évhez ké­pest. A következőkben a lakos­ság bevételeiről és kiadásairól szólott, elmondta, hogy a foglalkoztatott munkások és alkalmazottak száma több mint 70 ezerrel emelkedett. Ennek következtében a lakos­ság mintegy 1,5 milliárd fo­rint többletbevételre tett szert. Hangsúlyozta, hogy fejlődik a lakáskultúra, ízléses és jó az öltözködés .fokozódik az érdeklődés a tartós fogyasz­tási cikkek iránt. A lakosság takarékbetét állománya n múltév végén elérte a 8,8 milliárd forintot, ezév márci­us első napjaiban pedig már meghaladta a 10 mVliárdot A külkereskedelemről, nem­zetközi fizetési kapcsolataink­ról elmondotta, hogy előnyö­sen fejlődnek. Jó a hirünk a világpiacon. Az ellenforrada­lom után a baráti országok­tól felvett hitelek esedékes törlesztése egy részének ha­táridő előtt, tettünk eleget. Tovább emelkedik a nemzeti jövedelem A miniszter ezután az 1963. évi költségvetéssel összefüggő kérdésekről beszélt. — Az 1963. népgazdasági terv szerint az ipari termelés mintegy 8 százalékkal, a me­zőgazdasági termelés — az aszályos évvel szemben — 12—14 százalékkal emelkedik Az ipari és a mezőgazdasági termelés, valamint a népgaz­daság más ágazatai teljesít­ményének növekedése révén a nemzeti jövedelem 7,8 szá­zalékkal gyarapodik. A terve­zett nemzeti jövedelem lehe­tővé teszi a bérből élők és a parasztság reáljövedelmének növelését. — 1963-ban az állami vál­lalatok befizetései adják a költségvetési tervezet összes bevételének 82 százalékai. Tehát vállalataink jó munká­ja alapvető előfeltétele an­nak, hogy az előirányzott ipa­ri és mezőgazdasági fejleszté­si, szociális, kulturális, lakás- építési, védelmi feladatainkat végrehajthassuk. Ezért na­gyon fontos, hogy vállalataink javítsák a munka szervezett­ségét, a bér-, anyag- és rezsi- gazdáik Ddást, csökkentsék ön­költségüket. A pénzügyminiszter ezután példákat sorolt fel az ipar­ban rejlő tartalékokról. Ex­port cikkeink minőségének és megbízhatóságának jelentősé­géről szólt, kitért az import­tal kapcsolatos néhány kér­désre, majd a műszaki fej­lesztés egyes időszerű kérdé­seiről beszélt. A következőkben az ipar- irányítás átszervezéséről, a beruházásokról szólt. Hangsú­lyozta: költségvetésünk ki­adásai között nagy tétel a beruházások előirányzata. Népgazdasági tervünk bem- húzásra és felújításra egyiit- tesen 58 milliárd forintot irá­nyoz elő, ebből 40,4 milliárd beruházás. Ez az összeg 8—10 százalékkal nagyobb az 1962. évinél. Négy milliárd nyolcszáz ezer forint a mezőgazdaság támogatására A következőkben a mező- gazdaság feladatairól szólott. Ismertette, hogy a mezőgaz­daságnak nyújtott állami tá­mogatás fő formája az 1963. évben is a hosszú- és közép- lejáratú hitel. Erre a költség- vetésben 4,8 milliárd forin­tot irányoztak elő, 1,4 milliárd forinttal többet az 1962. évi­nél. E tervek lehetővé teszik — hangsúlyozta —, hogy a szarvasmarha férőhelyek szá­ma 38 ezerrel, a borjú férő­helyek száma 14 ezer 300-zal, a sertés férőhelyek szarna csaknem 100 ezerrel növeked­jék. A második ötéves terv 650 ezer hold öntözését írja elő, ebből 1963 végére 500 ezer hold öntözése valósul meg. 132 ezer holdon talajjavítást végeznek. Elmondta, hogy a mezőgazdasági gépparknak és különösen a termelőszövetke­zetek gépállományának fej­lesztésére a költségvetés mintegy 1,3 milliárd forintot fordít. Az idén 3600 új trak­tort kapnak a szövetkezetek. — A mezőgazdaság fejlesz­tésének — mondotta a minisz­ter — egyik legfontosabb ten­nivalója: a gazdaságilag még nem eléggé szilárd szövetke­zeteket felemelni a jól dol­gozók színvonalára. A pénzügyminiszter ezután azt részletezte, hogy a terme­lőszövetkezetek támogatására milyen összegeket fordítanak, hogyan alakul a szakképzés, majd az 1963. évi költségve­tés közületi kiadásait ismer­tette. Végül a tél okozta ká­rokról adott tájékoztatót. A pénzügyminiszter beszé­dét széleskörű vita követte, amely a keddi napon is foly­tatódott. Az új országgyűlés ülésén Krizsanik János né, N i' d megyei képviselő Biszkn Béla, Fock Jenő és Kádár János a Parlament folyosóján (MTI Foto: — Vigovszki Ferenc felvétele)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents