Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-23 / 24. szám

1363. március 23. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG \ eterunok találkozója Salgótarjánban és Balassagyarmaton A Szakszervezetek Megyei Tanácsa szervezésében csütör­tök délután veteránok talál­kozóját rendezték meg Salgó­tarjánban és Balassagyarma­ton. A Tanácsköztársaság kikiál­tásának évfordulója alkal­mából volt veteránok, illegá­lis kommunisták, hajdani vö­röskatonák találkoztak egy­mással, hogy lerójják kegye­letüket a Tanácsköztársaság téri hősi emlékműnél. A ko­szorúk elhelyezése után az öreg harcosok a bánj ász mű­velődési otthonban gyülekez­tek össze. Itt Tőzsér János, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa elnöke emlékezett meg a dicső napokról. Balassagyarmaton a Medosz székhazában került sor a ve­teránok találkozójára. Az idős kommunisták elbeszélgettek egymással az 1919-es hősi na­pok eseményeiről, feleleten: tették a régmúlt időket. Ifjúsági nap Pásztón a kettős évfordulón A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség megalakulásának hato­dik évfordulója alkalmából Pásztón szerda este ifjúsági nagygyűlést rendezett a KISZ járási bizottsága. Az ünnep­séget a fiatalok a Tanácsköz­társaság évfordulójának jegyé­ben rendezték meg. A jubi­leum alkalmából a fiatalok megkoszorúzták a hősök em­lékművét is. Mintegy 500 ember töltötte meg a szépen díszített mozi helyiségét, zömmel fiatalok, de elkísérték őket a szülők, hoz­zátartozók is. Az elnökségben a járási párt, tanács és tömeg­szervezetek képviselői foglal­tak helyet. Tóth István, a já­rási KISZ Bizottság titkára megnyitója után Boros Sán­dor, a KISZ megyebizottsá­gának titkára emelkedett szó­lásra. Az előadó megemlékezett a magyar ifjúsági mozgalom több mint négy évtizedes út­járól, a Kommunista Ifjú-i munkások Szövetsége által megkezdett harcról, a küzdel­mes esztendőkről. Majd az ifjúsági mozgalom célkitűzé­seinek megvalósításáról szó­lott. Az ünnepi beszéd után ke­rült sor a járás ifjúsági moz­galmában való kiváló mun­kát végzett fiatalok meg jutal­mazására. Huszonöt fiatalnak adtak át a járási KISZ szer­vezet által alapított emlék­lapot, eddigi munkája elis­meréseként. Majd az úttörők és kiszesek kétórás műsor­ral szórakoztatták a résztve­vőket. Pcrntciczö brigádok.. Nyílik az idő, elhúzódik a fagy, a sár a földekről, ha kisüt a nap egykettőre kipattannak a fák rü­gyei. A rügyfakadás előtt azon­ban van egy elengedhetetlenül fontos tennivaló: a kártevők el­leni első permetezés. Ezt a ter­melőszövetkezetekben rendszerint idejében elvégzik, problémát csak a házikertek, háztáji gazdaságok okoznak, ahol néhány fa ked­véért nem vásárol permetezőgé­pet a tulajdonos s a permetezőié elkészítése is drága volna a cse­kély mennyiség miatt. Sok he- lyen maradt el a szükséges nö­vényvédelem ezért, s nem egy gyümölcsös akadt, ahol vígan te­nyésztek a különböző kártevők, köztük az ágakon levelet sem hagyó amerikai szövőlepke. Ennek a hanyagságnak követ­kezménye egyéni szempontból a selejtes, harmadrendű, csupa ku­káé eseresznvp. rothadó alma. fér­ges barack volt. amiért jóval ke­vesebb pénzt kapott az eladó. Ennél Is nagyobb bajt okozott azonban a fertőző góc keletkezé­se. amiről áttér fedhetett a kár­tevő a nagyterületű termelőszö­vetkezeti gyümölcsösökre is. — Megyénkben 1 400 000 szór­vány gyümölcsfa van, ha fán­ként csak 4 kiló terméskiesést veszünk a károkozók miatt, ez két forintos átlagárbanban 11 200 000 forint jövedelemkiesést jelent, és 5« vagonnal kevesebb gyümölcsöt az ellátásban. A fenti veszély elhárítására földművesszövetkezeteink perme­tező brigádokat alakítottak, száin- szerint húszat, 5—5 munkaerővel. Ezekből hat brigád a salgótar­jáni járásban pénteken megkezd­te a kert! és háztáji gyümölcsö­sök permetezését. A kezdemenyezés jó, s a meg­szervezésben sincs hiba. Perme- tezőszér mindenütt kellő meny- pyiségben áll rendelkezésre, s a brigádok tagjai hetekkel ezelőtt megkezdték a szórvány gyümöl­csösök felkutatását, elmentek a termelőkhöz összeírni, ki igényli munkájukat. Az eddigiek szerint a gazdák örülnek a növényvéde­lem ilyen megoldásának és szí­vesen fizetik ki a fák nagysága szerint a 2.50—3.50—4,50 forintot a földművesszövetkezetnek. Ami még hiba, hogy nem min­denütt kapták meg a rendelt permetezőgépet, mint például So­moskőújfalun. Ez azonban egy­két nap kérdése csak. s előre láthatólag ideiében sikerül meg­mentenni gyümölcsfáikat a kár­tevők merta'ienedésétől, és sike­rül megakadályozni a nagyobb gazdaságok gyümölcsöseinek meg­fertőzését. Kemény Erzsébet Hogy bőségesebben teremjen a föld... Nagj’on hasznos kezdemé­nyezésről kaptunk hírt a na­pokban. A salgótarjáni, járás hat termelőszövetkezetének vezetői — a járási pártbizott­ság mellett működő mezőgaz­dasági szakbizottsággal egyet­értésben — elhatározták, hogy a talajerő pótlás növelése ér­dekében minden szervestrá­gyának alkalmas alapanyagot összegyűjtenek. Ezt az istálló­trágyával együtt szakaszosan, szakszerűen kezelik a trágyá­zandó tábla alkalmas helyén szarvasban tárolják. S ami ebben a kezdemé­nyezésben a legfontosabb: ezekben a termelőszövetkeze­tekben felhagynak a téli ku­pacolással. terítéssel és a ta­vaszi beszántással. Ezzel szemben ezentúl következete­sen megvalósítják a nyárvégi trágyázást és beszántást. Mondani sem kell, hogy milyen nagy a jelentősége ennek az elhatározásnak. E módszer már régóta ismere­tes ugyan, viszont ennek el­lenére mégsem alkalmazta a szövetkezetek nagy többsége. Holott a télen kihordott és szétterített trágya tavaszi be- szántása esetén elvész a tápanyag 40—50 százaléka. Az időjárás — hóié, szelek — ha­tására sokszor már csak szal­ma marad. A nyárvégi trá­gyázással a tápanyagveszteség a minimálisra csökken, s i még az őszi mélyszántást is előbbre lehet hozni. A kezdeménj’ezés követés­re méltó más termelőszövet­kezetekben is, hiszen köztu­domású, hogy a jelenlegi táp- erőgazdálkodás nem kielégítő, ezzel nem tudjuk megoldani ! nagy feladatunkat, a hoza­mok növelését. A karancsal- j jai Béke, a somoskői Zöld­mező, a ceredi Búzavirág, a \ sóshartyáni Egyesült Erő, a ! zabari Uj Élet és a szilas- | pagonyi Búzakalász Termelő- i szövetkezet úttörői vállalko- | zása legyen példa más ter- I melöszövetkezetek előtt is. A Nógrád megyei Villany és Épületszerelő Vállalat vállal bármilyen aluminium és aluminiunibronz öntést. Ba­lassagyarmat, Kossuth Lajos u. 6. Telefon: 107. Ü.I.: A BELVIZEK IDEJÉN A növénytermesztő brigád munkába megy (Endrődi István rajza) A felvásárlási tervek teljesítéséért Az 1963. évi felvásárlási ter­vek végrehajtásával kapcsola­tos tennivalókat beszélték meg március 21-én Salgótar­jánban, a megyei tanácson. Az értekezleten a megyei és a járási tanácsok képviselői mellett résztvettek a termel­tető és felvásárló vállalatok megbízottai is, így a Pest és Nógrád megyei állatforgalmi, a terményforgalmi, a tejipari vállalat, a Budafoki Baromfi­feldolgozó vállalat megyei ki- rendeltségének vezetői, szak­emberei. Megjelentek a ta­nácskozáson a MÉSZÖV, a MÉK és a nőtanács képviselői is. A tanácskozáson Bognár József, az Élelmezésügyi Mi* nisztérium Nógrád megyei ki- rendeltségének vezetője tar­tott előadást. Az értekezlet anyagára lapunk legközelebbi számában visszatérünk. Veszett róka Szirákon Furcsa esel tör­tént március 6-án a sziráki Üj Ta­vasz Termelőszö­vetkezet Csurgó­pusztai központi majorjában. Meg­jelent egy róka és senkitől sem tart­va, nekiesett a kutyáknak. A nagy marakodás közben sikerült a váratlan vendeget agyonütnie az egyik állatgondo­zónak. Fekete Ist­ván. állattenyész­tési brigádvezetö azonnal megkö­tötte a kutyákat, s az esetet beje­lentette a körál­latorvosnak. Az Országos Állat­egészségügyi Inté­zet megállapította a beküldött hullá­ról. hogy a róka veszett volt. Az eset nem egyedülálló a me­gyében. Legelő­ször 1954-ben tör­tént hasonló s csak Szirákon hét esetről tudnak. Itt legutóbb 1960 tavaszán egy ló orrát marta meg a róka a termelő­szövetkezet istál­lójában. s a gyors védőoltás ellenére is rövidesen meg­veszett; agyon kellett lőni. Az emberek azonban nagyon feledékenyek, még Szirákon is. A fenti esetet is hajlamosak a ró­ka éhségével ma­gyarázni. H’ietet- lenül hangzik ez —az érvelés, mert éhes róka máskor is Tolt, de egyik sem akart kutyát, vagy lovat enni. Az emberek érve­lését cáfolta az elmúlt tél is. hi­szen a rókák zsákmánya lett sok hidegtől, éh­ségtől elgyengült, elhullott állat. Könnyen igazol­ható tehát, hogy újra veszett ró­kákkal állunk szemben. Jól tud­ja mindenki, hogy egy-egy eset elő­fordulása 90 na­pos ebzárlattal jár, s ez — bár az emberek és jószágok biztonsá­gát szolgálja — kényelmetlen a kutya tulajdono­soknak. S inkább érvelgetnek a sa­ját maguk és má­sok megnyugtatá­sára, mintsem, hogy szervezetten és fegyelmezetten járnának el ilyen esetben. Hasonló esetek elkerülésére érde­mes megjegyezni, hogy minden ál­laton — így a ró­kákon is — a ve­szettség elsősor­ban a megválto­zott viselkedésben nyilvánul meg. A rókának megje­lenése emberlakta területen nappal már magában vé­ve is szokatlan, s ha embertől, ku­tyától sem fél, ok­vetlenül veszett­ségre vall. Veszett rókák megjelené­se másutt is elő­fordulhat, éppen ezért az adott esetben gondosan járjanak el, ugyan­úgy. mint Fekete István tette, aki eljárásával meg­akadályozta, hogy a veszettség to­vább terjedjen. Balázs Károly körállatorvos, KEDVESEK, CSINOSAK A TAVASZI LEÁNYKA KALAPOK Filcanyagból Twillselyemböl Gyapjúanyagból 40—55 54 71 Fl-ig Ft Ft (178) Tavaszi kiáltás Tavasz, te kék, te zöld. Tavasz, te rét s te föld, Tavasz, te lány, virág, Tavasz, te nagyvilág. Virulj, te kék, te zöld, Virulj, te rét, te föld, Virulj, te lánj' s virág: Virulj, te nagyvilág. Lengyel Boldizsár A LOTTO E HETI SORSOLÁSÁNAK NYERŐSZÁMAI: 34 42 53 54 80 — A Földművesszövetkezeti Dolgozók Biztosítási és Önse­gélyező Csoportja Intéző Bi­zottsága egy éven belül 355 tagjának 55 700 forint összeg­ben nyújtott — többek kö­zött házassági, tanulmányi, szülési — segélyt. Az önsegé­lyező csoportnak 969 tagja van. — KÖZGYŰLÉSEN VITAT­TÁK MEG a litkei termelő­szövetkezeti tagok rét és le­gelőgazdálkodás megjavítását. A közgyűlésen hozott hatá­rozat értelmében minden olyan termelőszövetkezeti tag, akinek háztáji tehene a kö­zös gazdaság legelőjére jár, két napot tölt el a rét, le­gelő tisztítási munkálataival. — ötven százalékkal több káposztát, paradicsomot, pap­rikát almát, hagymát tartósí­tanak a pásztói tartósító üzemben az idén, mint 1962- ben. A megnövekedett meny­nyi,ségű savanyúsággal, gyü­mölccsel a kibővült földmű­vesszövetkezet lakosságának igényeit igyekeznek kielégíte­ni. — ORSZÁGOS VÁSÁRT tart április 2-án Kistere- nyén a községi tanács végre­hajtó bizottsága. A vásárra vészmentes helyről, szabály- szerű járlattal mindennemű állat felhajtható. — Földművesszövetkeze­teink megyei viszonylatban 101.4 százalékra teljesítették 1962. évi tervüket, s ezzel Nógrád megye országosan a hatodik helyre került. — Az ecsegi falatozóban műsoros est lesz április 2-án. Az esten Dóri József, fővárosi énekművész szerepel. — MÁRCIUS 25-ÉN .hétfőn délután hat órai kezdettel a Salgótarjáni Acélárugyár Mű­velődési Házának kis-szinpid termében vevőankétot rendez a Nórád megyei Élelmiszer Kiskereskedemi Vállalat: — Rétságon, Pásztón és Szé- csényben ez év januárjában indult meg az OTP bútorvá­sárlási részletakció. Ez idő óta a három bútorüzletben 1 millió 546 ezer forint for­galmat bonyolítottak le. — BERKESI ANDRÁS, a ..Kopjások, Októberi Vihar, Magány” írója látogatott el Szécsénybe a héten a földmű­vesszövetkezet által rende­zett író- olvasó találkozóra. A találkozón a közkedvelt író műveinek dedikált példányait árusították. — JÁRÁSI ÉS VÁROSI MŰVELŐDÉSÜGYI OSZ­TÁLYVEZETŐK értekezlete volt pénteken Salgótarjánban. Az értekezleten a kulturális vezetők nevelési problémáit és a pedagógus ellátottság kém déseit tárgyalták meg. — AZ IDÉN MEGKEZDIK a Nógrád megyei Tervező Iroda székhazának építését. A beruházásra az idén 700 ezer forintot biztosított a me­gyei tanács költségvetése. — MAGYAR TÁJAK MŰ­VÉSZETE címmel műsoros estet rendez ma, szombaton este a József Attila művelődé­si otthonban a makói és sal­gótarjáni Kisipari Szövetkeze­tek Bizottsága. — SZÜLÖK-ÓVÓNÖK BA­RÁTI TALÁLKOZÓJÁT ren­dezi a Megyei Tanács mö­götti óvodai szülői munkakö­zössége ma délután. A baráti beszélgetésen a gyermekek nevelésével kapcsolatos ten­nivalókról tanácskoznak a résztvevők. — A KISZÖV IRODALMI- EST sorozatának negyedik bérleti előadását Forró me­zők címmel szerdán este rendezték meg a salgótar­jáni József Attila művelődé­si házban. Látogassa a salgótarjáni Novem­ber 7 filmszínház szerdal híradó műsorát! Kellemes időtöltés, hasz­nos, tanulságos, szórakoztató. Március 27-én: Magyar Híradó, Világhíradó, Hullámőrület, A ró­ka, a hód és a többiek, Cigá­nyok. (177) HELYREIGAZÍTÁS Lapunk legutóbbi, március 20- án megjelent számában ismét több súlyos szerkesztőségi hiba fordult elő. A negyedik oldalon az „Évfordulón” című vers szer­zője helyesen Gábor Andor és nem Ady Endre, ahogyan a nyomtatásban megjelent. Ugyan­csak a negyedik oldalon hiba ta­lálható „A Salgótarjáni Zene­iskola tanárainak hangversenye” című tudósításában is: a máso­dik hasább ,.A műsor második felében” kezdetű bekezdésétől kö­vetkező rész a hatodik oldal ,,Oneraest Salgótarjánban” című tudósításhoz, tartozott, a helyes folytatás viszont a hatodik ol­dalon az ónéra esti tudósítás má­sodik bekezdésétől következik. Ennek megfelelően a két tudó­sítás «szerzőinek neve is megcse­rélődött p- írások alatt. A nvol- e?>d'k oldalon a «Inort-rovrthan az kamisv hm^esen Cser­háti és nem Cerháti. A szerkesztőbizottság a hibák és mulasztások elkövetőit felelős­ségre vonta és büntetést alkal­mazott velük szemben. Továbbá határozatot hozott, hngv a jövő­ben az előforduló hibákért, még szigorúbb felelősségre vonást al­Közgyűlések a íölűmíívesszöyelkezclekben A mérlegjóváhagyó kör- kül­döttgyűléseken számolnak be ..gaz­dájuknak”. a megyénkben 47 ezer főt meghaladó földműves- szövetkezett tagságnak az 1962. évre kapott feladatok végrehaj­tásáról s azok eredményeiről. Itt határozzák meg az 1963. évi fel­adatokat és itt döntenek az évi tiszta nyereség felosztásáról. Az eddig megtartott több mint 50 tagértekezlet, köz- és küldött- gyűlésen a megjelenés számará­nya általában Jónak mondható, a határozatképességet elérni. Ma­guk az ülések felszabadult lég­körben folynak le. a megjelen­tek szívesen szólnak hozzá a beszámolóhoz segítik javaslataik­kal az 1963. évi tervek meg­valósítását. Az őrhalmi körzeti földműves- szövetkezet március 17-én tartot­ta küldöttgyűlését, ahol a meg­hívott 60 küldött közül ötvenötén jelentek meg. A beszámoló rész­letesen tárgyalta a szövetkezet 1962. évi jó eredményeit viszont gnnál kevesebbet foglalkozott a hibákkal s azok kijavításával. A hozzászólók a tojás felvásárlás, a szolgáltatások és a gyümölcs­termelés kérdésével foglalkoztak. Javaslat merült fel a mosógép kölcsönzéssel kapcsolatban, me­lyet a termelőszövetkezeti tagok­ból álló lakosság úgy szeretne módosítani, hogy a jövőben ne az iparcikkbolt vezetője, hanem olyan személy intézze, aki a ké­ső esti órákban is elvégzi a kölcsönzést az akkor hazatérő asszonyoknak. Kérték még a föld- művesszövetkezettől gyümölcsfa csemeték biztosítását is, mert ebből mind Örhalomban. mind a közeli községekben kevés van. Vasárnap tartotta küldöttgyűlé­sét a szondái fölcimüvesszövetkc- zet is. A hozzászólásokban leg­többet a szolgáltatásokkal foglal­koztak: üstházak, katlanok, hús- darálöqép. permetező és sertés­perzselő beállítását kérték. Kü­lön érdekessége volt a küldött­gyűlésnek, hogy a mindenütt központi kérdésként felmerülő tojás felvásárlásról nem esett szó, legalábbis nem mint ezután meg­oldandó feladatról. Itt ugyanis jól halad a tojás szerződéskötés. Március 18-án a Ilikéhez tar­tozó mihálygergei helyi szervezet­nél rendezték meg a taggyűlést. A tagság a beszámoló befejező részében elhangzott programter­vezetet elfogadta és három tagú művelődési bizottságot választott, amely a jövőben a tanáccsal és a termelőszövetkezettel közösen vesz részt a község kulturális munkájában. Zsély Lajos, a taggyűlés elnö­ke hozzászólásában javasolta, hogy a Mihálygergére tervezett új vegyesbolt beruházási költsé­geihez járuljanak hozzá a vásár­lási visszatérítés összegevei, ame­lyet a maga részéről fel is aján­lott. Kezdeményezéséhez a többi 1- izzászóló. majd a megjelentek is valamennyien csatlakoztak. 4

Next

/
Thumbnails
Contents