Nógrádi Népújság. 1963. március (19. évfolyam. 17-26. szám)

1963-03-13 / 21. szám

1963. március 13. nógrádi népújság 7 A LIPCSEI VÄSARRÖL Apró Antal elvtárs, a magyar kormánydelegáció ve­zetője a kiállításon ' — AZ IDÉN ÖT hold ön­tözéses kertészetet létesítenek a ságújfalui Uj Élet Terme­lőszövetkezetben. Már hozzá­fogtak a melegágyak készíté­séhez. — A LEGUTÓBBI felmé­rések adatai szerint 440 televí­ziót számlálnak már a balas­sagyarmati járás községeiben. — HAT DARAB nagytel­jesítményű gépi meghajtású szelektorral tisztítják a szé- csényi járásban a tavaszi ve­tőmagokat. — CSAKNEM újabb ötven termelőszövetkezeti dolgozó szerezte meg a sertéstenyésztő szakmunkás bizonyítványt. A napokban lezajlott vizsga azt bizonyítja, hogy mindegyikük jól elsajátította a szakmát. — BEFEJEZŐDTEK a gép­állomásokon a tavaszi gép­szemlék. Az utolsó szemlére a múlt héten került sot a Kisterenyei Gépállomáson. — ötven éves a munkás­színjátszás a Salgótarjáni Üveggyár Művelődési Ott­honban. Ez alkalomból ju­bileumi megemlékezés lesz március 16-án a művelődési otthonban, amelynek kere­tében kiállítást rendeznek a színjátszók és bemutatják Sólyom László: Válóper másodfokon című háromfel- vonásos drámáját. — MEGYÉNKBEN 52 ezer fölé emelkedett a szervezett dolgozók száma. Legtöbb ta­got 17 048-at a bányász szak­szervizét számlál. — A Fekete gyémántok című Jókai regény színpadi változatát nagy sikerrel mu­tatta be az elmúlt pénteken a Déryné Színház Rákóczi telepen. A darab március 17-ig kerül közönség elé a megye községeiben, ezt a Denevér című Strauss ope­rett követi, áprilisban pe­dig új örsy drámát mutat be a színház Láthatatlan szerelem címmel. — Megalakult a magyar autóklub helyi csoportja me­gyénkben is. A vasárnap Salgótarjánban rendezett ala­kuló ülésen már közel 100 magángépkocsi tulajdonost számlál az autóklub helyi cso­portja. — CSAKNEM 900 dolgozó vette igénybe az 1962—63-as sertésakció utalványokat a megye ipari üzemeiben, me­lyeket a szakszervezetek osz­tottak szét. — A TISZTASÁGI moz­galomba az Ingatlankezelő Vállalat is bekapcsolódik az idén. A házmesterek feladata lesz, a házak tisztaságának, csinosításának megszervezé- se. — ELSŐ MOZIJUKAT a közelmúltban avatták a mát- rakeresztesiék. A régi iskolá­ból átalakított filmszínházban 75 helybeli tekintheti meg a legjobb filmeket. —■ MODERN táncverseny sorozat első rendezvényét tartották meg szombat este a Salgótarjáni Tűzhelygyárban. A tervek szerint a táncver­seny legjobbjait díjazzák majd. ÁTALAKÍTJÁK a népszerű salgótarjáni Népbüffét. A ta­tarozás és átalakítás során a többi között a falak műanyag borítást kapnak, modern csil­lárokat és falikarokat szerel­nek föl. átépítik a portált is. — Űj egészségügyi állo­mást szerveztek a napokban Baglyasalján. Az egészség- ügyi állomások feladata az itt lakók egészségügyi kul­túrájának továbbfejlesztése. — ZENETANÁROK hang­versenyét rendezik meg va­sárnap, március 17-én a Sal­gótarjáni Zeneiskolában. Hpna Hruscsov» cikke » nőkhöz A belgrádi Borba péntek reggeli számában közli Nyi- na Hruscsovának, „Legyen mindenkor béke és boldogság” című cikkét. Ny. Hruscsova egyebek kö­zött hangsúlyozza, hogy a nők felelőssége a béke sor­sáért ma sokkal nagyobb, mint bármikor a múltban volt. „Mindent meg kell ten­nünk, ami tőlünk — nőktől — függ, hogy a háborús uszítok kezéből kiragadjuk az atomcsóvát” — írja Hruscso­va. Munkára kész a mohorai növényvédő állomás Az elmúlt héten tartották meg a tavaszi gépszemlét Mo- horán a növényvédő állomá­son. s a nagyteljesítményű csávázó, valamint az egyéb növényvédelmi gépek már csak a megfelelő időt váriák. hogy munkához láthassanak. Elsőként a nagyüzemi csá- vázógépek kezdik a munkát. Az idei tavaszon 165 vagon árpát csáváznak a termelő- szövetkezetek, s a munkához a számítások szerint 14 va­gon vegyszerre van szükség. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályán szerzett táíé- koztafása alapján, az AGRO- KER balassagayrmati kiren­deltségénél már megvan az e munkához szükséges vegy­szer mennyiség is. Az elmúlt évi gyakorlattól eltérően, az idén már öt nagy­üzemi csávázógép lát. mun­kához, a tavalyi három he­lyett. A gépek napi teljesít­ményét figyelemljevéve a munkát, mintegy 10—16 nap alatt befejezik a mezőgazda- sági nagyüzemekben. Tavaszi árpából azonban a termelő- szövetkezeteknél kisebb a ve­tésterület. mint az őszi fajtá­ból. ezét több termelőszövet­kezet egyszerű módszerrel ugyan, saját maga csáváz, ha az idő sürget. Túlteljesíti az első negyedéves állatértékesítési tervét a Kisterenyei Állami Gazdaság Már teljesítették a takarékossági verseny feltételeit Mint ismeretes, a megyei ta­karékossági bizottság a múlt év jú­liusában betétgyűjtési versenyfel­hívással fordult a községekhez. A verseny feltételeit legjobban tel­jesítő két község járásonként 15 ezer, illetve 10 ezer forint jutalom­ban részesül. A december 31-i állapotok fi­gyelembe vételével a napokban értékelték a verseny állását. A salgótarjáni járásban eddig Mát- ranovák, Nemti, Kishartyán, Sós- hartyán, Szilaspogony, Dorogháza, Sámsonháza, a balassagyarmati járásban Nógrádkövesd, örhalom, Cserháthaláp, a rétsági járásban Nőtincs, Szécsénke, Felsőpetény, Romliány, Kétbodony, Berkenye, Alsópetény, Bánk, Szendehely, a szécsényi járásban Litke, Mihály- gerge, Karancsság, Ipolytarnőc, Ságújfalu, a pásztói járásban Fel­sőtold, Ecseg, Cserhátszentiván, Szirák teljesítették eddig a ver­seny feltételeit. A verseny végleges értékelésé­re a felhívás szerint az április 30-i állapotnak megfelelően kerül sor. A Kisterenyei Állami Gaz­daságban az idei nehéz tél ellenére is igen jó eredmé­nyeket értek el a sertés és marhahizlalásban. A gazdaság szakemberei előre kiszámítot­ták, hogy az egyes takar­mányféleségek meddig lesz­nek elegendők s ennek meg­felelően osztották be. Ha szű­kebben is, de terv szerint, állandó takarmányozással változtatás nélkül etettek. Ezzel a módszerrel sikerült az első negyedéves állatérté­kesítési terv teljesítését biz­tosítani. A gazdaság eddig 42 darab szarvasmarhát, 135 darab hízottsertést, 360 darab pecsenyebá­rányt és 128 000 liter te­jet értékesített, illetve a társgazdaságok számára 18 darab növendékmarhát szállított. Rövidesen elszállítanak még 20 darab szarvasmarhát, 50 darab hízottsertést, 65 000 liter tejet. Tehát mindenből túlteljesítik tervüket. Ezenkí­vül értékesítenek még 200 darab tejesbárányt is. A gazdaság arra törekszik, hogy minél magasabb árat kapjon a termékeiért éppen ezért elsősorban az extrém és első osztályú minőségű el­érését, valamint a nagyobb súlyú állatok előállítását biz­tosítják. A hizlalást úgy irányít­ják, hogy szarvasmarhá­ból 20, sertésből pedig 50 darabnál többet ad­nak el egyszerre. Szombaton délután találko­zón vettek részt Salgótarján városközpontjának lányai, mert ebben az esetben a legmagasabb nagyüzemi fel- * árat kapják. Az eddigi érté­kesítés több mint egymillió - háromszázezer forint bevételt '' eredményezett a gazdaságnak. A jó eredmények érdeké­ben a későbbi tervszerű ta­karmányozáshoz a szakembe- ' rek kiszámították az egyes telepek zöldtakarmány igé­nyét és ennek megfelelően biztosítják a telepek részére a takarmánytermő területet, így a zöldfutószalag mellett még bőséges takarmányvá­lasztékra is számíthatnak. asszonyai és nagymamái. A mintegy 200 belvárosi házi­asszonyt Hámori Bálintné a belvárosi nőtanács titkára köszöntötte, Lányok, asszonyok, nagymamák találkozója Salgótarjánban Szombat volt, úgy fél három-három tájt. Ilyenkor a tarjáni utcák nagyon forgal­masak, estére s más­napra vásárol a nép. Máskor, előfordul néha idegesítő a nagy tolongás, de szombaton jó íze van még ennek is. Hiába no, gyarló emberek vagyunk, jól esik, hogy holnap, vasár­nap nem kell dolgoz­ni menni, hempereg­hetsz az ágyban, ameddig akarsz. Et­től azután a szom­bati tolongás is ké­nyelmes, kedélyes: már ekkor, mintha lelassulna az élet ritmusa, hangolódik a másnapi lustálko­dásra. Másféle íze van a bevásárlásnak is ezen a napon. Az ünnepi semmittevés békéje előreveti az árnyé­kát, annyira, hogy az embert épp hogy csak az ösztönzi, be­térni a boltba: enni vasárnap is kell. Mikor a Rákóczi úti Csemege bolt elé érek, a zsivajból vékonyka hang válik ki: — Néni, nem a magáé? Bácsi, nem a magáé? cSzútuhai Tőlem is kérdi. Ahogy felpillantok, egy vékonyka kis ci­gánygyerek. Olyan vékonyka, akár a hangja, és a hangjá­ban van valami, mintha fáradt lenne, kicsit unott, de mond­ja a mondókáját, mint mikor valaki már nem tudja abba­hagyni. Egy fél pár kötött kesztyűt kí- nálgat mindenkinek. Azt hiszem, komisz- kodik a kölyök. — Bácsi, a magáé? Néni, a magáé? Én értem a tréfát, rá is mondom kedé­lyesen, de bizony az enyém, s meg sem fordulva, megyek be az üzletbe. Csak bosz- szús mormogást hal­lok még: — Feldobom a te­tőre, senkinek sem kell... Néni, a ma­gáé? Bácsi, a ma­gáé?... Eh! De már el is feled­keztem az egészről, belépetem magamat a szombat délutáni üzleti forgatagba. Mit vegyek, mennyit vegyek, vegyek-e egyáltalán? Ez az (iélittáii egész már nem is a vásárlásért érdekes már, csak a semmit­tevő lődörgésért. — Szervusz Miskám! — találkoztam V. Mis­kával. — Mi újság cimbora? — Semmi. És veled? — Semmi. — Láthatóan teli va­gyunk újdonsággal, eseménnyel. Szombat délután van. És egy­szerre megint hal­lom: — Bácsi, nem a magáé? Néni, a ma­gáé? Hát nem bejött az üzletbe a kis csibész. Közeledik. Megáll a Miska előtt is: — Bá­csi, nem a magáé? A Miska azt mond­ja: — De az enyém. A fiú rá sem néz, már menne is to­vább. De a Miska újra megszólal: — Nem hiszed, hogy az enyém? Itt a pár­ja —, nyúl a zsebébe és kihúz egy ugyan olyan kötött kesz­tyűt, mint amilyen a gyermek kezében van. A gyermek szinte kővé mered. Kerekre nyílt nagy fekete sze­meiben őszinte döb­benet. De Miska már nyúl a másik zsebé­be, az erszényéért, fehéren villannak a forintosok: ez a be­csületes megtaláló­nak jár. A gyermek szinte révületben nyújtja át a kesztyűt, s csak nézi, hogy a kesztyű helyében fo­rintokat lelt a tenye­rében. Akkor sikkant egyet, pároslábbal ugrik a levegőbe, majd sarkon fordul és usgyi, cikázik ki az utcára. Csak a nevetése, az maradt ott velünk még sokáig. Miska olyan fleg­ma, mintha nem is az 6 kesztyűjéről len­ne szó. — Tudod, mi­kor vesztettem el? Még délelőtt... ng-, lamikor 11 óra táj­ban. Ezután Jedlicska Gyula emelkedett szólásra. A Sal­gótarjáni Városi Pártbizottság első titkára a dolgozó nők megbecsüléséről, megváltozott élet- és munkakörülményeiről beszélt Régebben nem szí- .. vesen vettek részt a külön­böző munkákban sem a nők. Ma pedig a tarjáni nők foglalkoztatottságának megoldása az egyik leg­sürgősebb gondja a váro­si pártbizottságnak és ta­nácsnak. Mégis például az építőipar­ban alig találunk tarjáni nő­ket, más megyék lányai, asz- szonyad töltik be az itteni üres állásokat. A továbbiakban az előadó arról szólott, mit várnak Salgótarján vezetői a háziasz- ' szonyoktól, Salgótarján fiata­labb és idősebb nőitől egy­aránt. A városközpont átépítése új gyönyörű városrész ki­alakítása során a nők tá- ' mosatására, segítségére is Igényt tartanak. Egy cigány férfi állt mellettünk, ott a boltban, a felesé­gével, ők is vásárol­tak. Látott, hallott mindent. Ránk né­zett, kárbunkulus szemel csillogtak. Olyan büszke voltl... Cs. G. Adódhatnak átmeneti ne­hézségek a tervezett . új üz­letsor felépítéséig, illetve a régiek lebontásakor és ekkor különösen szükség lesz a lá­nyok, asszonyok megértésére. De segíthetnek a város szebbé tételében úgy. is, hogy részt vesznek a virágosításban, szebbé teszik a házuk táját. Irány; a kommunista világgazdaság V. „Villanykapcsoló" - a szomszédban AMIKOR a szocialista or­szágok energiarendszerének egyesítése szóba került, többen is agályoskodtak: „ez bizony­talanságot teremt. Senki sem örül annak,, ha villanykap­csolója a szomszédban van.” Azóta már összekapcsolták Magyarország, Csehszlovákia, Lengyelország, NDK és a Szovjetunió Nyugat-Ukrajnai részének villamosenergia rendszerét. Munkácson át ha­marosan ehhez csatlakoznak még Románia, illetve Bulgá­ria távvezetékei is. Prágában már működik a nemzetközi teherelosztó központ, e nem­zetközi kooperáció üzemvite­lének központi irányító szer­ve. és az együttműködésből kölcsönösen minden tagor­szágnak csak előnye szárma­zik. Ahogy a nagy üzem fö­lénye érvényesül a kicsivel szemben, például a mezőgaz­daságban, ugyanúgy a na­gyobb együttműködő rend­szer gazdaságosabb és biz­tonságosabban üzemeltethető ’ a nemzeti határok közé zárt kisebb rendszereknél. A különböző országokban a napi csúcsfogyasztás más­más időpontban jelentkezik. Más az üzemek munkarendje energia igénye, s az esti csúcsfogyasztás (a közvilágí­tás és a ‘ lakosság tv., rádió, világítási szükségletei) eltérő időben jelentkeznek. Az egv-p- sített energiarendszer kereté­ben az időlegesen jelentkező teljesítmény feleslegeket át lehet irányítani oda, ahol ép­pen megnövekedett a fogyasz­tás. így az erőműveket gazda­ságosabban lehet kihasználni, s kevesebb tartalékteljesít­ményre (gépegységre) van szükség. Ugyanígy az ener­giarendszer nagyságával ará­nyosan növekszik az üzem- biztonság is. Képzeljük el, hogy az egyik országban vá­ratlanul kiesik a termelésből egy áramfejlesztő gépegység. Több ország tartalék gépei­vel biztonságosabban lehet ezt pótolni, mintha az adott állam csak magára lenne utalva. Amikor a nagy hide- gek miatt a Csehszlovák ví­zierőművek telejesítménye csőként, hazánk 50 megawatt villamosteljesítményt adott tartalék gépegységeinek se­gítségével — a szomszédos baráti országnak. Mi viszont cserében kaptunk 75 ezer tonna jó minőségű darabos szenet, amiből nálunk mutat­kozott hiány. A biztonságosabb áramszol­gáltatás ellenére jelenleg ke­vesebb tartalékteljesítményre van szükség a nemzetközi együttműködés keretében. Jö­vőre, amikor Románia és Bulgária is bekapcsolódik a szocialista villamosenergia kooperációba. a szocialista villamosenergia rendszer össz- teljesitménye eléri a 20 ezer megawattot. Ha csupán — igen szerényen számolva — egy százalékkal csökkent a hét ország együttes teljesítmény tartaléka — ezzel összesen 200 megawatt teljesítményű erőművet takaríthatunk meg. (Ennyi a jelenlegi legkorsze­rűbb tiszapalkonyai erőmű­vünk összteljesítménye.) Ezzel az egy százalékai tehát csak a beruházási költségeket szá­mítva mintegy kétmilliárd fo­rintot takaríthatnak meg a szocialita országok. AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS­BŐL az elmondottakon kívül még más előnyök is származ­nak. így például az egyes or­szágok most már olyan nagy­teljesítményű, korszerű gépe­ket is üzembe helyezhetnek most, amelyek révén jelen­tősen csökken az egy kilo­wattóra önköltsége. Korábban nem volt erre lehetőség, hi­szen egy kis ország szerény tartaléka nem képes egy ilyen nagy gépegység váratlan meg­hibásodása esetén kiesett ter­melés pótlására üzembizton­sági okokból ezért nem is al­kalmaznak ilyen nagy gép­egységeket. A KGST villa­mosenergia állandó bizottsága keretében egyébként széles­körű műszaki és tudományos együttműködés s az üzemi ta­pasztalatok kölcsönös kicse­rélése is folyik a tagállamok között, ez biztosítja az új lé­tesítmények korszerű színvo­nalú tervezését és kivitelezé­sét, s az energetikai beruhá­zások ésszerű területi elhe­lyezését. A szocialista orszá­gok 20 éves távlati energia­terve alapjáéi már minden ország a legfejlettebb tapasz­talatok szerint,; a nemzeti adottságok figyelembe véte­lével az énérgiaterinélés szá­mára leggazdaságosabb for­máit fejlesztheti.­Nem véletlen, hogy a szo­cialista országok közötti terv­szerű együttműködés éppen az energiai narban a legei 3- rehaladottabb. Csakis az energiaforrások pontos isme­retében fejlesztheti minden tagállam iparát és egész nép-1 gazdaságát a legkorszerűbb színvonalon. MINDEN országnak igeh“í előnyös tehát a nemzetközi villamosenergia kooperációid? Hazánknak, mint energiasze-hí gény országnak pedig külö-'** nősen kedvező az, hogy a,J kapcsoló a „szomszédban” *» van. Jelenleg is importálunk'*! távvezetéken át villamosener- 7* giát a baráti országokból. A; tervek szérint az imDort t mennyisége 1980-ig a jelen- r légi érték 20 szorosára no-7 vekszik. A közgazdasági mód- ü, szerek ma még ugyan tisz->: tázatlanok, de hazánk anya-;. gilag is hozzá fog járulni*»; hogy a szomszédos országok * nagy beruházásokat igénylő,*; de a mienkénél gazdaságo- { sabban hasznosítható energia-- j forrásait jól kihasznál ják. Az. ilyen közös nemzetközi be- v ruházások hozzásegítik nép- ' gazdaságunkat ahhoz, hogy a modern ipar alapja, a villa­mosenergia megfelelő meny- nyiségben rendelkezésünkre ’ álljon, s a jelenleginél <ri- ; sebb költségekkel terhelje í iparcikkeinket, • termelvénye- inket. v Kovács József -

Next

/
Thumbnails
Contents