Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)

1963-02-09 / 11. szám

6 NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. február 9. VASÁRNAPI FEJTÖRŐ II. 9. MIT TUDUNK A FILMRŐL ? II. 7*. Drót, 78. A nagyobb terület, 79. Ige is van ilyen, 81. Cigány- megszólítás, 82. (Utolsó kocká­Az a megragadó, hogy milyen lelkesedéssel tudnak'fi ma az emberek mások tetteiről beszélni. Íme egy példa. fi — Tudja, hogy február harmadikén volt az idei tél | legszörnyűbb éjszakája Nohát, erre én is emlékezni fo-1 gok életem végéig, s nem felejtem el két egyszerű közle- f kedési dolgozó: Dovecz András autóbuszvezető és Szabó 'fi Mihály kalauz nevét. fi Betegen indultam el aznap Pestről a férjemmel, aki 'fi értem jött a kórházba. Bánkon lakunk, ezért vonattal in- J dúltunk útnak. De a kemény idő miatt késve érkeztünk 'fi Vácra s a csatlakozó vonatot már nem értük el. A tanács- fi talanságban jutott eszünkbe, hogy Vácról vasárnaponként í a késő esti órákban autóbusz szokott érkezni Bánkra. fi A forgalmista még viccelődött is, amikor érdeklőd- 'fi tünk tőle: „igen, a busz elindul kérem, de hogy ebben az fi időben megérkezik-e, azt most a pápa őszentsége sem | tudná megmondani.” Már a DCM után méteres hóba fulladt személygép­kocsival találkoztunk, amit az utasai nyílván jobb megol­dás híján sorsára hagytak. Azután egymást rángató, eről­ködő, kínlódó teherautók sora rémisztgetett: mi vár még} reánk is hazáig? ^ Szendehelyen túl már a motorház magasságát elérte fi inflLDnS. 'T PÍKTnllítn fphprn'titrt fn-r+i* ni ri+fői n Is nv 2 ba Gy kerül), 84. Fogyasztotta (utolsó kockába TE kerül!) Függőleges: 2. Icce felé! 3. Szé­lesre nyit, 4. Afrikai nép, 5. Szov­jet űrrepülő, 6. UK, 7. Ital, 8. Hígító m. hangzói, 9. IY, 10. Hi­res, 11. Galánta m. hangzói, 12. Felkiáltó szó, 13. rJémet össze­vont elöljáró szó, 14. Az első, megyénkben is bemutatott kubai játékfilm (folyt, vízsz. 62.), 16. fi \ _ ’ ---^---cr-------------- “ ---------- ----------O e szre jobban, hogy arcunktól egy arasznyira, az üvegen fi túl zúgva dühöng a kegyetlen hóvihar. A kis Dovecz hasonló társával együtt lapátot raga- 'fi dott s bírókra kelt a sűrűn vágódó hóval: elhányni az 'fi útból n hóhtlclcnt min n ltnnci Tsorobőit ba „ovn ínrt: a Ao- ( hol az úttest, a kilométerkövek sem látszottak, egy jó da- fi. rabon a fákat is kivagdosták már. g Üjra és újra megálltunk s a néhány utas, főként idő- á sebb asszonyok imádságos remegéssel biztatta azt a két\ bátor embert. Derékig süllyedtek néhol a hóba, az ember­feletti küzdelem leizzasztotta róluk a kabátot.- Akkor ar­ra gondoltam, hogy én is, a többiek is ennek a némára szorított szájú csapzott hajú két férfinak a kitartására, a felelősségérzetére vagyunk bízva. S amikor a veszélyes útszakaszon, hosszú óráknak tű­nő viaskodás után, tíz méterenként megállva, csúszkálva, fi dűlöngve eljutottunk, hangtalan hálával, meghatott köny-1 nyekkel csodáltuk megmentőinket. fi Tudom, egy ilyen személyes élmény felfokozza az fi érzéseket. Tudom, hogy azon az éjszakán sok-sok hőstett í emelt magassá másutt is névtelen, egyszerű dolgozókat, fi Tudom, hogy maguk hírt szereznek az életnek még súlyo- 'fi sabb megrázkódtatásairól is, — mégis azt kérem írják | még ezt a dadogva elmondott igaz történetet. Mert azon az éjszakán Dovecz András és Szabó Mi- fi hály megsokszorozódott ereje, hite és felelőssége újra fi eszünkbe juttatta, hogy becsülnünk, szeretnünk kell egy-fi mást, hogy nincs olyan akadály, amit együttes akarás- fi­sai le nem győzhet az ember. .. .Vajon hányán jönnek rá erre az igazságra a gond-1 'aigzLJWpok napfényes óráiban is? Vajon csak életveszély sodorhat-e melegítő, kézfogásos, egymást őszintén tiszte­lő közelségbe bennünket, siető embereket? Vízszintes: 1. Az Egy csepp méz, többszörö­sen kitüntetett angol film női főszereplője, 15. Egy anya tragikus csalódásáról szól ez az új magyarul beszélő bolgár film, 17. Elad m. hangzói, 19. Tanács né­metül, 20. Részvénytár­saság, 21. VNJ, 22. Sze­mélyes névmás, 23. DBI, 25. Ital, 27. Műveltető képző, 28. Híres szovjet atléta, 29. Elhibáz, 31. Telt, 34. Nagyot mondó Irodalmi alak (y=i), 35. Ragadozó állat, 37. Fű­szer, 38. Kábítószer, 39, Időhatározó szó, 40. Fedd, 41. Népszerű ía- luszinházunk neve. 42. LAl., 43. A kemény vitéz neve. 45. Ital, 46. Vita m. hangzói, 48. Egy néger egyetemista és egy fehér diáklány szerelmi története fran­cia filmen (folyt, vízsz. 83.), 50. OI. 51. Név Is van Ilyen, 53. Nem üb 54. Klasszikus művé­szet, 55. Micsodák? 58. Ijesztője, 58. Levegőben megfogó, 61. Irányába: 62. Azonos betűk. 64. Neki gyermeke van, 65. Dunántúli helység, 66. Félig ápol! 68. Szakít: 69. Fordított papírmér­ték, 70. Fizetség, 71. T. 72. Könyvelési bizony­lat, 74. Nem enged meg. Egjr hajdani színésznő csodálatos megfiatalodása. Kiss Manyi. Pá- ger Antal' főszereplésével. Melyik ez a film? 18. Névelővel: erdei állat, 22. Olasz város, 24. Moz­gásba lendül, 26. Fogoly, 27. Fé­lig fontos! 28. Ragadozó madár, 30. Néptörzs, 32. Ö következik, 33. Korona — id. nyelven, 34. Közismert, 36. Téli ruhadarab,- 38. Kettő — röv, 43. Megfelelő, 44. Vissza: Folyó széle, 47. A folyadék, 48. Kel — keverve, 49. URÖ, 50. Olaj id. nyelven, 52. ömleni kezd ,55. Bátor, 57. Irányt változtat, 59. Csemege, 60. A lep­ke. 61. Központ, 63. Levegő, 65. Szorgalmas állat, 67. Lárva, 71. Magasra emel, 73. Kellemetlen háziállat (utolsó kockába kettős­betű), 74. Vissza: mutatószó tárgy­esetben, 75. TLL, 77. ZOE, 79. Ket­tősbetű. 80. OE. Az oő, illetve az öö betűk között nem teszünk különbséget. Beküldendő: vízsz 1, 15, 48, (folyt vízsz. 83), függ. 14. (folyt, ■vízsz. 82) függ. i6, valamint a i.Mlt tudunk a filmről?’? cimű szelvény. Felhívjuk rejtvényfejtőink fi­gyelmét, bogy a február végi sor­soláson csak azok vehetnek részt, akik a négy fordulós pályázat valamennyi feladatát megfejtet­ték és a szelvények kíséretében azokat legkésőbb a pályázat le­zárása után bárom nappal eljut­tatták szerkesztőségünkhöz. A pályázat első rejtvénye február 2-i számunkban jelent meg. Filmrejtvény-pályázatunk első fordulójának heiyes megfejtői kö­zül 2—2 mozijegyet nyertek: Józsa Ferencné Szécsény, Czuder Jenő Salgótarján és Földi Júlia Zagyvaróna. A jegyek a követ­kező héten a helybeli mozipánz- támál átvehetők. A részfordulók nyertesei a nagy sorsolásban is részt vesznek. c/t tarka tíJh KIARUlíYili fúmMmmiMH&ítmB Termelők, kertészek FIGYELEM 1 A budapesti vetőmagboltok 1963. január 1-től a bu­dapesti 1-es számú földművesszövetkezet kezelésé­be kerültek és változatlanul továbbra is szállít pos­tán utánvéttel fogyasztói áron (+ szállítási költség). Konyhakerti magvakat Kerti eszközöket különböző méretű locsolókannákat antibiotikum tar­talmú takarmány kiegészítő tápszereket. MEGRENDELÉSEKET KÉRJÜK: Budapest, XI. Bartók Béla út 4. sz. alá megküldeni. 68 A múlt éjjel nagyon nyug­talanul aludtam. Olyan érzé­sem volt, mintha valaki áll- "na mellettem. Furcsa érzésem végül is áttörte az álom kö­dös határát és riadtan felül­tem. — Pszt... — suttogta egy furcsa alak, csont ujját, — milyen drága, gyűrűk csil­logtak —, ajkára téve, — Kicsoda maga és mit akar? — kérdeztem rémült vacogással. — Ne haragudjon, hogy megzavarom szendergésében — szólt engesztelőén, — de higgye el, kénytelen voltam kijönni a koporsómból. Né­hány hónapja állandóan for­golódom a síromban, mint a bugócsiga. Különben Könyves Kálmán vagyok — mutatko­zott be illedelmesen. — Könyves Kálmán? — ámultam el hirtelen. — Ha jól emlékszem nyolc­száz. :. nyolcszáznegyven... — Igen kérem — vágott közbe — nyolcszáznegyvenki- lenc évvel ezelőtt én voltam a magyar király. — Foglaljon helyet — rán­tottam beljebb zavaromban dunyhámat az ágy széléről. — Köszönöm — rogyott le hirtelen. — De el is felejtem megkérdezni, hogy jó helyen járok-e. Kérdésemre, hogy hol lakik Ecet Tóbiás KISZ- titkár, az egyik ördög ide utasított. — Jó helyre jött. Én va­gyok az. — Akkor minden rendben van — derült fel kissé bepe- nészedett arccsontozata. — Ha megengedi rá is térek jövete­lem céljára. — Tessék csak egész nyu­godtan Kálmán bácsi — biz­tattam hirtelen visszanyerve szocialista énemet. — Arról van szó — kezd­te mondókáját — hogy szol­gáim már évek óta jelentik a maguk községében történt boszorkányságokat. Természe­tesen nem hittem el. Végered­ményben a XX. században élünk. Nem igaz? De addig erősködtek, hogy a csikorgó hideg ellenére elhagytam fő­bérleti kriptámat, mert ma­gam, akarok meggyőződni a valóságról. S képzelje titkár! A jelentések mind egy szá­lig igazak. — Lehetetlen! — tiltakoz­tam rémülten. — Pedig így van. Mindjárt be is bizonyítom. Külöhben nem is beszélek — állt fel hirtelen arcomat fürkészve. — Gyorsan öltözzön fel és jöj­jön velem. Nem tehettem mást gyor­san felöltöztem, majd csend­ben kiosontam a lakásból. Szótlanul siettünk az utcán. Határozott léptein látszott, hogy már járt erre. — Van zseblámpája? — állt meg az egyik kapu előtt. ott kellett virrasztaniuk mel­lettem. Megdöbbenve hallgattam. Nem tudom, miért, de nagyon szégyeltcm magam. Igaz, hogy — Van — feleltem és fel- után elváltunk. — Mondja még csak másfél éve lakom a kattintottam. titkár elvtárs, szereti maga a községben, de úgy éreztem: — Ide világítson — pa- tarkabab főzeléket?. — Na- azért én is hibás vgyok. S rancsolta a járdára mutatva, gyón szeretem, különösen, ha többen mások is. tarkababot — Na, mit lát? — Egy csomó — hebegtem. — Tudja mit jelent ez tit­kár elvtárs? — Fogalmam sincs róla. — Ez aranyit jelent, hogy itt járt a „boszorkány” — vágta ki diadalmasan. — Nem nagy ügy — legyint az olvasó. De mi történik, ha a tsz főkönyvelője, ki c fe- leségével együtt véletlenei tanúja volt az említett eset­nek, egy jókora követ talál és — mert ez volt a szénáé­csülök is van benne. — Gon dől jón rám, amikor eszi. Annyit hallottam emlegetni, hogy magam is megszeret­tem — tette hozzá szégyen­kezve. Türelmetlenül vártam a vasárnap reggelt. Aznap volt *ca, ahogy nekem elmesélte — a KISZ-gyűlés. Délelőtt 10-re ugyanolyan „véletlenül” fej- Hogy megértse, miről is van összegyűltek a fiatalok. Mikor bevágja a babot száró nénit, szó, gyorsan elmondom. Itt a a tarkababot kezdtem emle- Vagy a vőlegény, aki két községben van egy idős asz- getni, a többség derült arc- perccel a babhintés előtt szony. Ma este fogta a külön- cal figyelt, volt azonban olyan hagyta el menyasszonya laká- böző. ceremóniák között el- is, aki lesütött szemmel hall- sát, letten éri? Ki felelt föl­készített, lecsósüvegben érlelt gatott. na a súlyos következmény e­tarkababot és elsétált ide. — Van-e közöttetek olyan, kért? S ha még a felVilágo- Miután meggyőződött. hogy aki hisz a boszorkányságban? sült fiatalok között is akad — kérdeztem. — Hinni éppen nem hiszek benne — állt fel egy tizen­nyolcéves kislány — de van benne valami. — Ismerek olyan asszonyt, aki ennek kö senkisem látja, varázsigéket mormolva a hátánál tartott üvegből — visszakézből — széthintette a tarkababot.- — Bocsánat Könyves elv­társ — szakítottam félbe most már bizalmasan — de mi volt ezzel a célja? előfordult már egy érdekes — Éppen erre akarok ki- eset. Nem boszorkányság, de aki hisz a babonában, miért ne hinnének akkor a mo­dern tudományt, a jó köny­veket nem ismerő öregek? Ez pedig egyáltalán nem mind­egy nekünk, hiszen az uno­térni — intett türelemre. — Ebben a házban — bökött újjával a néma ház felé — lakik egy helyes kislány. Igaz? — Igen. Mégpedig kiszista — válszoltam meghökkenve tájékozottságán. — Ennek a kislánynak — folytatta zavartalanul — van egy komoly vőlegénye. Na szönhette elválását. Velem is kákát, a mi gyermekeinket ők nevelik. S rajtunk is mú­lik, hogy mire. Ecet Tóbiás ahhoz hasonló. Tavaly a sar­kamon volt egy kelés. Min­denki azt tanácsolta. hogy tegyek rá egy 20 fillérest és dobjam el. Aki felveszi, arra megy át a kelés. Megpróbál­tam. Rövidesen el is múlt a sarkamról. Nemsokára édes­apám panaszkodott, hogy ke­lés nőtt a hátaközepén. — Nem talált a napokban már most! A boszorkány az udvaron egv húszfillérest? azért hintette szét a tarkaba- — kérdeztem tőle. bot, hogy ezzel a jegy ességet — De igen! — válaszolt szétszakítsa. apám s én persze nem mer­— De miért akarja szétvá- tem megmondani, hogy miért lasztani őket? — kérdeztem kérdeztem. — De azóta ebben hitetlenkedve. — Erre is válaszolok. Leg­alább megtudja, hogy miért nem hittem és miért töröltem el annak idején a boszorkány­ságot. Az idős néninek — oki ezt csinálja —, van két el­adó lánya. Szeretné, ha a vő­legény az ö lányát venné el. — Butaság az egész — vá­laszoltam nagyképűen — nem hiszem, hogy akadna nálunk egy ember is, aki hinne e ceremónia erejében. — Téved titkár elvtárs! A legközelebbi gyűlésükön mondja ezt el és meg fo-’ győződni, hogy többen is hisznek benne. — Na, erre kíváncsi va­gyok — válaszoltam. — Csak arra kérem — fogta meg hirtelen ' a karo­mat, miközben a hóna alatt szorongatott homokórájára pillantott, — hogy minél előbb intézze el ezt az ügyet. Szeretnék már végre nyűgöd tan pihenni — könyörgött es deklő hangon. — Rendben van Könyve elvtárs. Nyugodtan vissz mehet. Biztosítom, hogy po tot teszek az ügy végére. — Nagyon köszönöm nyújtotta bütykös kezét bú­csúzásra. — Még egyet — fu­tott utánam lelkendezve, mi­én például hiszek — fejezte be a történetet a többiek ne­vetésétől kisérve. — Titkár elvtárs! — állt fel a menyasszony, akinek a kapuja előtt mo. is ott viríta­nak a babszemek. — Hidd el, hogy eoész éjjel a hideg rá­zott. Aludni sem tudtam a félelemtől. Édesanyáníéknak (A szerkesztő megjegyzése: A fenti eset valószínűleg írói fantázia szüleménye. De mert az író a témáit az életből veszi, élünk a .gyanújoggal, hogy a tör- történeínck valódi szerep­lői is vannak. Ezért arra kérjük olvasóinkat, külö­nösen a fiatalokat; írják meg szerkesztőségünknek, hogy község«!;ben hallot- tafe-e ilyen, vagy hasonló esetekről; mi a vélemé­nyük a babonáról, a bo­szorkányságról. s ezek kü­lönböző — jóslás, ráolva­sás, vajákolás, halottlátási sib. — formákban való megnyilvánuláséról. A legjobban sikerült írásokat,' leveleket lapunkban közöl­ni fogjuk). ALSÖPETÉNYI TÉL Az új házak sorát vastag hó borítja, de már néha ki­süt a nap, s csorog a hóié az ereszeken

Next

/
Thumbnails
Contents