Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)

1963-02-20 / 14. szám

8 nógrádinépújság 1963. február 2f Mi lehet most jobb beszéd- téma a szakberkekben, mint a zárszámadó közgyűlések. Éppen egy vita közepébe top­panok az egyik járási mező­gazdasági osztályon. Ugratják az előadót, aki a tervezésekkel foglalkozik, hogy ne az író­asztal mellől szemlélje a szö­vetkezeti életet. Menjen el minél több közgyűlésre. Hall­gat egy ideig, azután megszó­lal: „Mennék én, ha enged­nének a papírok, hiszen egy- egy vacsorajegyet is megspó­rolnék.” — X — Levelet kaptam, nem vidám levelet, viszont olyat, amely gondolkodásra késztet. íme! „Február 7-én a Salgótarján­ból 13 óra 30 perckor Lüké­re induló autóbusz kalauza három mihálygergei asszony­nak a jegy átadásakor azt mondta, hogy leszálláskor kéri a jegyeket vissza. Ez meg is történt Mihálygergén és a kalauz az egyházasger- gei elágazónál felszálló, in­nen Lükére utazó utasoknak nyomban el is adta két fo- \rint 90 fillérért az elhasznált forint 60 filléres jegyeket. ’•Az egyik ilyen jegy száma: 0094-227 820." A héhalmi termelőszövetke­zet zárszámadó közgyűlésén felcsattantak az asszonyok, hogy a kimért kapásterület nagyobb volt, mint amennyit mondtak és elszámoltak. Már­pedig ez nem jól van, mert az asszonyok jövedelme meg­rövidül. „Baj van az öllel” — mondta valaki. — „Biztosan széthúzták a szárát. Majd mi hozunk ölet, de azt hitelesít­tetjük is.” — x — A zárszámadó közgyűlésen t felszólaló tsz-tagok egyike é következő „elismerő” véle­ményt fejtette ki a tsz-elnök- ről: „Én nemcsak ismerem, de nagyon becsülöm is az el­nököt, mert mióta vezető a szövetkezetben, még nem ár­tott senkinek.” Ez is kritika a Magyar Te­levízió műsoráról, amit Ba­lassagyarmaton jegyeztem fel. „Képzeld, nem kaptam Rádió Újságot, pedig szere­tem megnézni, hogy mi megy a héten a televízióban” — mondja egy férfi. Mire a tár­saságában levő fiatalasszony: „Megmondom én könyv nél­kül: vasárnap megy a Teli Vilmos, a többi nem érde­kes .. Inastársam nagyon élénk gye­rek volt és nem állta meg, hogy be ne lessen a szobába a kulcslyukon. Megkérdez­tem: mondjad már, mit csi­nálnak? Azt mondja erre ő: henteregnek a díványon. Új­ból feltettem a kérdést: mondd, aztán ez nekik jó? Inastársam gondolkodott egy kicsit, majd így válaszolt: biztosan jó, mert ha rossz lenne, velünk csináltatnák." Az egyik hivatalban történt. Az új osztályvezetőt az egyik osztályvezetői címre vágyó hivatalnok elkezdte „fúrni". Elmondta, hogy X osztályve­zető tehetségtelen, lop és megengedhetetlen viszonyt folytat egy balassagyarmati Lolobrigidával. Igyekezett hi­vatalnoktársait is bevonni az akcióba, de a táborszervezés nem sikerült. Társai az ön­célú korteshadjáratra azzal válaszoltak, hogy még jobban felsorakoztak az új osztályve­zető mellé. Y hivatalnok ke­zéből kihullott a fúró, elszi­getelődött, magára maradt. Kezdte kényelmetlenül érezni magát. Erre taktikát változ­tatott s maga kereste fel az osztályvezetőt: „Micsoda csú­nya pletykát hallottam! Kép­zelje el, tisztelt X elvtárs, azt hiresztelik, hogy én meg aka­rom fúrni magát. Hát nem szörnyű ez a nyárspolgári hi­vatalnokszellem!Bizony A szakszervezetek feladatai a testnevelési és sportmozgalom új szakaszában szörnyű — x — Egy öreg szaki meséli inas­éveiről: „Bement a mester és a felesége a szobába, nekünk pedig meghagyták, hogy rak­junk tüzet a konyhában. A tavaszias időjárás növeli az optimizmust. A húszfokos hidegben még elszörnyűlköd- tünk volna azon, ha azt hall­juk, hogy az Ózd megverte az SBTC-t. Most barátom csak ennyit mondott: „Semmi az egész, öregem! A fontos az, hogy a Fraditól és az Újpest­től pontot szerezzünk.” S ne­ki van igaza... „Csak lenne még vagy há­rom-négy zárszámadási köz­gyűlés — sóhajtozik egyik pusztai italboltos. „Miért?” — kérdem gyanútlanul. Lenéző mosollyal tekint rám, hogy még ezt sem értem: „Mit gon­dol miért?” — kérdez vissza, de válaszol is. — „Egy nap alatt három havi bevételhez jutottam.” Két nő beszélget az autó­busz megállónál. „Te is tanfo­lyamra mész?” — kérdi az egyik. „Igen” — válaszol a kérdezett. „De félek, mert azt mondták, nehéz az anyag.” „Oh, ne féljr — biztatja az iménti kérdező. — „Hallom, hogy az a cuki pofa lesz az előadó, akit én is ismerek. At­tól több viccet hallunk, mint előadást.” Szimat Péter Ahogy az élet különböző területén, úgy a testnevelés­ben és a sportban is hatal­mas fejlődésnek lehetünk ta­núi. Ha visszatekintünk a ma­gyar sport történetére, külö­nösen szembetűnik, hogy mi­lyen fejlődésen mentünk ke­resztül, amióta Petőfi és Vas­vári megalakították az első Pest-budai Vívó Egyletet, vagy 1873-tól, amikor megalakult az első iparos Méta Egylet. Az első Magyar Tanácsköztársa­ság is igen komoly távlati tervet dolgozott ki a dolgozók í testnevelése és sportja érde- ’ kében: stadionok létesítése, a ' Margitsziget sportkombináttá ( való átalakítása. Nem rajtuk £ múlott, hogy ez nem valósul­hatott meg. A sport tömegmozgalommá, mindeki által elérhetővé csak akkor válhatott, amikor meg­tört a volt uralkodó osztály egyeduralma és szocialista Í társadalmi rendünk, a dolgozó nép megteremtette a szüksé­ges feltételeket, hogy a sport , és a testnevelés is az egész | ifjúság, a dolgozók közkincsé- i vé váljon. $ Megyénkben ma már a több mint 11 000 aktív sportolón kívül körülbelül 4—5000 azok­nak a dolgozóknak a száma, akik a különböző üzemi, hi­vatali bajnokságokban vesz­nek részt. Ha évekre visszamenőleg vizsgáljuk a fejlődést, meg kell állapítani, hogy hatalma­sat léptünk előre. De ha elő­re nézünk, láthatjuk, hogy még sokat kell tenni azért, hogy valóban mindenki éljen a lehetőségekkel. Ezt fejezte ki az MSZMP Vili. kongresz- szusán a KB. beszámolója is, amikor azt mondotta: „To­vábbra is fontos feladat, a testnevelés és sportfejlesztés, amely hozzájárul a felnövek­vő ifjú nemzedék és a felnőtt lakosság egészségének védel­méhez, munkaképességének növeléséhez, szabad idejének hasznos, kultúrált eltöltésé­hez.” Mint az már ismeretes, e cél elérése érdekében a test­nevelés és sport színvonalá­nak emeléséért számos intéz­kedés történt. A testnevelési és sportmozgalom vezetése és szervezése állami alapokról fokozatosan társadalmi, tömeg­szervezeti alapokra kerül, amely alkalmas mind a töme­gek sportjának, mind az él­sport színvonalának növelésé­re, megszünteti a szervezett széttagoltságot, a szakmai konzervativizmust, megszün­teti az apyagi erők felapró- zódását, alkalmas arra, hogy a sportvezetőket, szakembe­reket egységbe kovácsolja. A SZOT Elnöksége 1962-es és az SZMT Elnöksége októ­ber elejei határozata az új helyzetnek megfelelően vilá­gosan meghatározza a szak- szervezetek feladatait a test- nevelési és sportmozgalom­ban. A feladatok megvalósítá­sának alapvető követel­ménye, hogy a testneve­lés és a sport a szak- szervezeti mozgalom szer­ves részévé váljon. Helytelen és nem szolgálja a fejlődést az olyan nézet, amely a sportmunka felada­tainak ellátását egyedül a sportszervezetekre hárítja. Vi­lágosan látni kell, hogy a testnevelésre való szervezés a dolgozók érdekében, egész­ségük megvédése céljából tör­ténik, s ez a feladat nem füg­getlen a szakszervezetek cél­kitűzéseitől. A szakszervezeti szervek tevékenysége ma már több mint 200 szakszervezeti bizottság területére terjed ki, szervezett sprotélet azonban még csak 46 üzemünkben van. A szakszervezeti szerveknek törekedni kell, hogy tervszerű munkával minél több munka­helyen kialakuljon a rendsze­res sportélet, biztosítani kell, hogy minden középüzemben, vállalatnál, néhány éves per­spektívával új sportcsoportok, majd sportkörök alakuljanak. (Például a Vasötvözetgyár, Salgótarján Megyei Kórház stb.) Azokon a munkahelye­ken, amelyeken sportkör nincs, de az elmúlt időszak­ban természetbarát osztály alakult, biztosítani kell ezek sportkörré történő átalakítá­sát. (Salgótrjáni Kiskereske­delmi Vállalat, Vendéglátó­ipari Vállalat.) A szakszervezeti munkában midig döntő helyet foglalt el a nevelő-tevékenység, a töme­gek között végzett munka. Ebből kiindulva, a szakszervezeti szervek­nek másik alapvető fel­adatuk, hogy minél több dolgozót mozgósítsanak a különböző sportversenyek­re, az “zokon való rész­vételre. Gondoskodjanak arról, hogy az üzemen, vállalaton, hiva­talon belül minél több házi­verseny kerüljön lebonyolítás­ra. Ahol sportkör van, ott an­nak rendezésében, ahol az nincs, ott a szakszervezeti bi­zottság, — a KlSZ-bizottság- gal egyetértésben, annak se­gítségével — gondoskodjon ezek megszervezéséről. Ez azért is fontos, minthogy me­gyei szinten 25 vállalatnál, il­letve üzemi sportkörnél 2532 kiliánosunk közül csak 191 Megtartotta idei első ülését a Nógrád megyei Labdarúgó Szövetség elnöksége A Nógrád megyei Labdarúgó Szövetség elnöksége, amelyet ta­valy szerveztek újjá, megtartotta első ülését. Az ülésen többek kö­zött kiértékelték az elmúlt év­ben végzett munkát is. Megálla- pították^ hogy megyénk területén 1962-ben összesen 148 labdarúgó­csapat mérkőzött meg egymással a különböző bajnokságokon. A Kilián-mérkőzések keretében 57 együttes találkozott egymással és a KISZ által rendezett mérkőzé­seken pedig 8 csapat mérte össze tudását. Megállapították, hogy a legjobb munkát a bizottságok közül az ifjúsági bizottság végezte, mely a legjobb eredményt is magáénak mondhatja, hiszen megyénk ifjú labdarúgói 1962-ben elnyerték az ország legjobb ifjúsági válogatott­ja címet. Hiányosság volt, hogy nem szervezték meg az úttörő baj­nokságot, s nem eléggé foglalkoz­tak a nevelés kérdésével sem. Jól dolgozott még a fegyelmi bizottság és a technikai bizottság is. A Járási labdarúgó szövetségek közül a balassagyarmati bizonyult a legjobbnak, ahol még az ifjúsá­giak bajnokságát is megszervez­ték és be is indították. Leggyen­gébb munka a rétsági és a szé- csényi járási szövetségekben folyt. Ezután sor került az elnökség 1963. évi munkatervének ismerte­tésére, melyben többek között szerepel a serdülők labdarúgó­bajnokságának megszervezése be­Barátságos labdarúgó-mérkőzésen: Ózdi Kohász — SBTC 2:1 (1:0) A FÖLDMŰ VESSZÖVETKEZETI BOLTOKBAN I Özdon találkozott az NB I-es SBTC és az NB Il-es Ózdi Kohász, ahol igen rossz talajú pályán került sor a kettőjük közötti barátságos felkészülést segítő mérkőzés­re. Az NB I-esek: Cserháti — Sándor, Ferenc, Oláh — Szojka, Menczel — Jutási, Tetnovszky, Harváth, Kriskó, (Toldi), Taliga összeállításban játszottak. A játékidő elején a salgótarjániak tudtak job­ban alkalmazkodni a rossz ta­lajhoz, s fölényben is játszot­tak, de sajnos, a csatárok nem tudtak megbirkózni a kemény hazai védelemmel, s emellett keveset is lőttek kapura. Az első gólt a hazaiaknak sike­rült elérni, s ez volt a félidő eredménye is. A második félidőben már kiegyensúlyozottabb volt a já­ték, s a hazaiak még egy gólt tudtak elérni, melyre csak eggyel tudtak válaszolni az SBTC-csatárok Horváth ré­vén. így végeredményben 2:1 arányban a győzött az Ózdi Kohász együttese. Nagy küzdelemben sikerült győzni a SKSE ökölvívóinak SKSE — Petőfibánya 13:9 Szombaton délután Salgótarján­ban az acélgyári iskola tornater­mében látta vendégül a területi bajnokságra készülő Saig. KSE ökölvívó gárdája a volt NB n-es Petőfibánya együttesét. Ezen a barátságos mérkőzésen is bebizo­nyította a tarjáni, együttes, hogy már jói haladnak a felkészülés­be^ hiszen nagy és izgalmas küzdelmekben állták meg igen jól a helyüket a nagynevű ellen­felükkel szemben. A mérkőzése­ken igen lelkesen biztatta a kö­zönség a hazaiakat, de megtap­solta az ellenfél sportolóit is, ha arra mód volt. A tarjániak közül ezúttal is kitűnő öklözést muta­tott Oláh Sándor, aki nagy Ígé­rete Salgótarján ökölvívásának. Egyébként minden tarjáni öklöző dicséretet érdemel, hiszen még azok Is, akik vesztesként hagy­ták el a ringet, derekasan har­coltak, s csak nehezen adták át a győzelmet a vendégeknek. Jók voltak a hazaiak közül: Vojtovszki, Kollár, Oláh Sándor, Vincze, Szatmári és a kiütéssel győző Novák t. indítása, valamint játékvezető tanfolyam megszervezése a kö­zépiskolákban. Az Innen kike­rülő fiatal játékvezetők azután az úttörők, a serdülök mérkőzései­nek levezetésében kapnának nagy szerepet. A soron következő feladatok közé tartozik a zökkenőmentes áttérés a tavaszi-őszi bajnokság­ra. Az idei őszi kupa és egyéb küzdelmek megszervezése és be­indítása. Szó esett a már nagyon várt sorsolásról Is. S egyöntetűen ha­tározta el az elnökség, hogy amíg az NB lll-asok sorsolása nem kerül nyilvánosságra, addig nem tudják a sorsolást megejte­ni a megyei bajnokságban sze­replő csapatok részére. Ugyanis több együttes kéréssel fordult a szövetséghez> hogy ellentétes sor­solást kér a szomszédos NB m-as csapatokkal. Ezt pedig csak úgy lehet megoldani, ha már ismert az NB lll-asok mérkőzéseinek időpontja. Azt azonban már el­döntötték, hogy a megyei baj­nokság rajtja március 17-én lesz. Tehát egy héttel az NB I és NB II rajtja után. Megállapították azt is, hogy a tavaszi szezonban nem lesz sza­bad vasárnap csak egy, május 19-én, amikor Is az ifjúsági vá­logatottnak lesz mérkőzése. Tehát csak ezen a vasárnapon szünetel­nek majd a bajnoki pontokért folyó küzdelmek. Tervbe vették még, hogy létre­hozzák a megyei utánpótlás vá­logatott csapatát 18—23 éves kor­határral. \ SALG. KOHÁSZ— ZP. ÉPÍTŐK 13:1 Salgótarjánban szombaton dél­után barátságos edzőmérkőzés keretében mérték össze tudásukat az SBTC-pályán a Salg. Kohász SE NB Il-es és a Zp. Építők NB Ill-as labdarúgói. A csúszós, je­ges talajon nem alakulhatott ki szép mérkőzésj hiszen mindkét együttes tagjait akadályozta a rossz talaj. Azonban dicséretre méltó, hogy ezen a talajon a tar­jáni csatársor jól feltalálta ma­gát, s a kemény Építők védelme mellett is igen eredményesnek bizonyult, hiszen több mint egy tucat gólt tudtak elhelyezni a vendégek kapujába. szerezte meg eddig a vas bronz és ezüst Kilián-jelvényt Ez is azt bizonyítja, hogy kévéi volt az olyan versenyeknek s száma, amelyeken a pontgyűj. tési lehetőség megvolt a je­lentkezettek részére. Itt még figyelembe kell venni, hogs 1963. május 1-én lejárt a kél év, a jelvény megszerzésének ideje, és utána újból kel1 szervezni a versenyt a külön­böző jelvény fokozatok élnye­résére. A tömegek sportolásának megszervezésében jelentős sze­rep hárul, a szakszervezetek agitációs és propaganda mun­kájára. Biztosítani kell, hogy mint az össz-szakszervezeti mozgalom egyik feladata, a testnevelés is helyet kapjon az általános, agitációs és pro­paganda tevékenységben. A szakszervezeti szervek meglé­vő eszközeiket és lehetőségei­ket — kultúrotthonokat, üze­mekben rendezett előadáso­kat, kiállításokat, üzemi saj­tót, stb. — használják fel a testnevelés népszerűsítésére. A felvilágosító munkában azonban legdöntőbb a minden egyes dolgozóhoz eljutó sze­mélyes agitáció megteremté­se. Az eredményes agitációs munkának alapvető feltétele, hogy maga az agitátor is is­merje a testnevelés helyét, társadalmi jelentőségét, célki­tűzését, amely egybeesik a társadalom és az egyén érde­keivel. Ahhoz, hogy a szakszerve­zeti aktívák ilyen jellegű munkát végezzenek, nagyobb gondot kell fordítani a sport­vezetők oktatására. Küldjenek a közép- és az alapszervek több rá­termett sportot szerető aktívát a TST-k által ren­dezett sporttanfolyamok­ra. és társvezető képző tanfolyamra. A testnevelési és sportmoz­galom széles társadalmi ala­pokra helyezésével, kétségte­lenül megváltozott formában, de tartalmát tekintve nem kevesebb, hanem fokozottabb feladat hárul a szakszerveze­tekre. A szakszervezetek sú­lyuknak megfelelően minden szinten résztvesznek a veze­tés munkájában. És minél jobban végezzük el felada­tainkat, annál gyorsabban érünk el új eredményeket. Ez most már főként rajtunk, sportolókon, sportvezetőkön, sportszerető embereken, áz érintett társadalmi, állami szerveken múlik. Meggyőződésem, hogy a SZOT, valamint az SZMT el­nökség határozata termékeny talajra talál, amikor felhívja a szakszervezeti szerveket és valamennyi tisztségviselőt, egészen a bizalmiakig, akik ebben az időszakban tárgyal­ják meg a határozatot, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy a testnevelé­si és sportmozgalom megerő­södjön és egészségesen fejlőd­jön tovább. Lovász Béla SZMT sportfelelős MTST elnök helyettes NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG A Magyar Szocialista Munkáspárt Nógrád megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Főszerkesztő S. Nagy Sándor Kiadja: a Nógrádi Népújság Lapkiadó V. Felelős kiadó: Vida Edit. Előállítja: a Nógrád megyei Nyomdaipari Vállalat. Salgótarján Rákóczi út 193. — 63.6037 Felelős vezető: Fila István. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető a helyt postahivata­loknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj: egy hóra 4 forint. Index-szám: 25063 Szerkesztőség: Salgótarján, Városi tanács-kőz 1 Telefon: főszerkesztő: 12-94 párt-, tömegszervezeti és Kulturá­lis rovat 14-40, 10-79. ipari ro­vat: 10-64. mezőgazdasági rovat: 11-59. bányai tel. Kiadóhivatal: Salgótarján. Rákóczi út 58. Telefon: 10-2».

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents