Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)

1963-02-16 / 13. szám

/ NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 1963. február 16. A salgótarjáni párt végrehajtó bizottság a művelődési otthonok munkáját tárgyalta Salgótarján kulturális életé­ben, dolgozóink tudatának formálásában igen jelentős szerepe van a művelődési ott­honoknak. Közoktatásunk mellett. — amely átfogja a város fiataljait és felnőtt la­kosságának is mintegy 15 szá­zalékát, — a szocialista em­bertípus kialakítása terén eredményes munkát végeznek a művelődési otthonok is. Az elmúlt évekhez viszo­nyítva, általánosságban el le­het mondani, hogy művelődé­si otthonaink, — a szakszer­vezeti és a tanácsi kezelésben lévők, — tervszerűbben dolgoznak, figyelembe veszik az országos, megyei, városi párt és ta­nácsszervek határozatait, munkájukban főleg irányítás, vezetés, szervezés, de tartal­mi tekintetben is az elmúlt évekhez viszonyítva javulás tapasztalható. Emelkedett számban és színvonalban a város területén működő mű­velődési otthonok ismeretter­jesztő tevékenysége s a mű­vészeti munka terén is van előrehaladás. Egyre több tar­talmas, a szocialista-realista művészet követelményeinek megfelelő, a mai élet problé­máival foglalkozó művet mu­tatnak be. Művelődési könyv­tárainknak is igen jelentős a szerepük szocialista kultúránk terjesztésében. Salgótarján 14 művelődési otthonában az olvasók száma örvendetesen növekedik. A salgótarjáni városi párt- végrehajtó bizottság Godó László elvtárs, agit-prop osz­tályvezető beszámolója alap­ján a napokban megtárgyal­ta a városi művelődési ottho­nok helyzetét, soron követke­ző és távlati feladatait. A beszámoló kiegészítése­ként Godó László hangsúlyoz­ta, hogy Salgótarján lakossá­gát és bejáró dolgozóit figye- lembe véve Hozzávetőlegesen 40 ezer ember kulturális igé­nyeit kell részben, vagy egé­szében kielégíteniük a műve­lődési otthonpknak s ez nem kis feladat. A művelődési ott­honok összesen háromezernél több embert képesek befogad­ni. Ez három nagy befogadó ké. pességű színháznak felel meg. A művelődési otthonok szét­szórtsága részben jó, mert összefogja a lakótelepeket, részben rossz, mert elaprózza a kulturális erőket s néha a múltra emlékeztető káros ri­valizáláshoz vezet. Több felszólaló arra kért íelvilágosítást, hogy a közpon­ti művelődési otthon megépü­lése után milyen feladata lesz az üzemi és városi mű­velődési otthonoknak: Szalai Gáspár elvtárs, a városi párt- bizottság titkára a szakszer­vezeti és állami kulturális irányító szervek együttmű­ködésére, a kooperációs mun­kára, a művelődési otthonok ét; a TIT kapcsolatára, vala­mint az ifjúság nevelésére vonatkozóan tett fel kérdése­ket. Godó László tájékoztatása szerint az éves tervek alap­ján dolgozó, művelődési ott­honok a TIT-tel egybehan- goltan dolgoznak, — bár vannak tartalmi problémái a kapcsolatnak. Több műszaki előadásra lenne szükség üze­mi akadémiák keretében. Az ifjúság nevelésével kapcsolatosan a művelődési otthonok felmérték a lakóte­rületük helyzetét és ennek megfelelően alakították ki terveiket. Újlaki István, a városi ta­nács népművelési felügyelő­je az épülő, központi művelő­dési házzal kapcsolatos ter­vekről. a művelődési ottho­nok távlati feladatairól adott tájékoztatót a végrehajtó bi­zottságnak. Az elgondolások szerint a központi művelődési házban lesznek a Déryné, a Petőfi és József Attila színház, vala­mint az egyéb hivatásos együttesek előadásai, itt lesz célszerű megszervezni egy központi színjátszó, egy népi együttest, szimfonikus zene­kart s ezek közreműködésé­vel évi 50 előadást lehet biz­tosítani. A tervek szerint az üze­mi otthonokban folyna to­vábbra is a szakköri tevé­kenység túlnyomó része, a klub- és az ismeretterjesztő munka. Felvetődött az értekezleten, hogy a művelődési otthonnal nem rendelkező üzemek, vál­lalatok a városi művelődés- ügyi osztály gazdálkodásában teremtsenek kulturális alapot, amiből dalos találkozókat rendezhetnének, hivatásos együtteseket hívhatnánk sze­replésre. Kiss Imnéné, az SZMT kul­turális bizottságának vezetője szóvá tette, hogy a SZOT és a tanácsi kulturális szervek intézkedései gyakran ellentétesek és ez nehezíti a munkát, az együttműködést. Beszámolt arról, hogy a szakszervezeti művelődési otthonokban ko­moly gondot fordítanak az ifjúság nevelésére, foglalkoz­tatására s jelenleg 16 gyer­mekszakkör működik. Kovács József, az acéláru­gyár művelődési házának vezetője a központi művelő­dési ház megépülése utáni tervekről mondott észrevéte­leket. Hangsúlyozta: szükséges a központosítás, a közös cél érdekében meg kell tenni, a végrehajtás formájára azon­ban vigyázni kell. nehogy nagymúltú együttesek szét­bomlásához vezessen. A TIT- tel való kapcsolatban vélemé­nye szerint sok a probléma az utóbbi időben. Ezt erősí­tette meg Kiss Imréné is. Szerinte most az a helyzet, hogy a TIT sok esetben le­beszéli az igénylőket egyes előadásokról, mert a témakör­ben nincs megfelelő előadója. Sok előadó évekig él egy anyagból. Szalai Gáspár elvtárs ösz- szefoglalójában hangsúlyozta, hogy a városi új központi művelődési ház megépülése után az üzemi otthonoknak továbbra is a klubmunkát, a tudatformáló munkát kell fejleszteniük. Javasolta, hogy a művészeti csoportok ügyében és általában a köz­ponti művelődési otthon szer­vezeti kérdéseiben csak ala­pos vita után hozzon döntést a végrehajtó bizottság. A részletes tervezetet a művelő­dési otthonok, párt, tanácsi szervek vezetőinek, szakágak irányítóinak tanácskozása után április végén helyesli újból tárgyalni s ekkor már jónéhány dologban dönteni is lehet. Szalai elvtárs szerint az ön­tevékeny csoportokat a köz­ponti együttesek mellett to­vább is fent lehet tartani, ezek állandó forrását képe­zik új tehetségekben a köz­ponti gárdáknak, amelyek a város és a megye magasabb igényelt szolgálják. Ennek érdekében félre kell tenni az üzemi sovinizmust, mert a központi művelődési otthon csak így válhat az egész me­gyére kisugárzó centrummá. Indíványozta végül, hogy a beszámoló határozati javasla­tait az ülésen felmerült újabb kérdések figyelembe vételé­vel egészítsék ki és azok a legközelebbi végrehajtó bi­zottsági ülésen nyerjenek jó­váhagyást. A kazári értelmiség tervei A Magyar Szocialista Mun­káspárt VIII. kongresszusá­nak határozata sokoldalúan megvilágította, hogy milyen nagy feladata van a szocializ­mus teljes felépítésében ha­zánk valamennyi dolgozójá­nak. E nagy feladatok meg­valósításából részt kérnek az értelmiségiek is. A mi községünkben az ér­telmiség bevonásához jó szol­gálatot tenne egy népfront­klub megalakítása. A dolgo­zók legkülönbözőbb rétegei cserélhetnék itt ki vélemé­nyüket. Ez a gondolat Kazá­ron már többször felvetődött, végül úgy döntöttünk, meg is szervezzük a népfront-klu­bot. Mi, itteni értelmiségi dolgo­zók azon is munkálkodni szeretnénk, hogy az egyszerű dolgozókkal megértessük a technika mai színvonalát. Szeretnénk, ha kísérletünk sok községben követőkre ta­lálna, mert az értelmiség ösz- szefogása hasznos, eredmé­nyes munkát teremtene nem­csak Kazáron, hanem me­gyénk minden falujában. Dr. Szabados Pálné Kazár PORTRÉ a (Kovalcsik András felvétele) Salgótarjánban 800 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek 1962-ben Társulásban használják a magtisztítógépet a tsz-ek A pásztói járás termelőszö­vetkezetei 5 és félmilló fo­rintért vásárolnak különféle erő- és munkagépeket. Ti­zenegy termelőszövetkezet már kapott egy-egy UTOS-t, illetve a szurdokpüspökiek két darabot kaptak ebből a kiváló gépből. Az új gépek­hez megkapták az ekét és a kompresszort is. Ezenkívül még öt erőgépet kaptak a szövetkezetek. Rö­videsen megérkezik két D—4 K—70-es, a tavalyi mezőgaz­dasági kiállítás sztárja. Sze­rencsések lesznek azok a traktoristák, akik ezekre a pompás gépekre ülhetnek. Ugyancsak kapnak még 2 UEL—8-as erőgépet és egy DT—5 4-est. Az erőgépeken kívül több új munkagépet is kapnak a termelőszövetkezetek. A mag­tisztítás minőségének javí­tását, s e munka gyorsabb le­bonyolítását várják a Petkusi- Gigant magtisztító géptől, amelyet termelőszövetkezeti társulásban használnak majd. Csütörtökön délután Salgó­tarjánban ülést tartott a Ha­zafias Népfront városi bi­zottsága mellett tevékenyke­dő műszaki akció bizottság. A résztvevők a városban 1962- fcen végzett társadalmi mun­ka eredményeit és áz idei fe­ladatokat vitatták meg. Az elmúlt esztendőben több mint 800 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek a város dolgo­zói. Jórészt társadalmi munkában történtek a tervezési munkálatok is. Ebben kitűnt Volszki Géza technikus, aki a KISZ és az Ybl Miklós lakótelepen a szennyvízcsatorna és úttervet mintegy 25 ezer, ifj. Szatmá­ri János tervezőtechnikus és Guth István tervező a leen­dő strand tervfeladatait pe­dig 46 ezer forint értékű társadalmi munkában készí­tette el. Joó Tibor és Kéri István tervezők a strand ta­lajmechanikai vizsgálatánál 45 ezer forint értékű megta­karítást értek el. Az idős nyugdíjas építő mester Kil- czer Béla is kitűnt szorgalmas tervezési munkájával. Egy év alatt közel 100 ezer forint értékű ilyen feladatot látót! el. Hazafias Népfront műszaki akcióbizottsága az irányítás­ban, szervezésben végzett ki­emelkedő munkát és a terve­zésben vont be kiváló szak­A nógrádmegyeri művelődési otthon és az ifjúság Művelődési otthonaink eredményességének egyik tanul a kórus. Vessünk egy tervem, hogy a müveit ifjú­elégítése egyedül nem oldja meg a tartalmi fejlődést. Ügyelnünk kell arra is, hogy új igényeket támasszunk a hallgatókban. Hyem igénye­ket ébresztő volt eddig a hangverseny rendezés, az iro­dalmi szakkör létrehozása, pillantást az elmúlt évre. A ságot nyerem meg ennek az amiből irodalmi színpadot nagy ünnepek alkalmával ügynek. Tíz érettségizett mun- szeretnénk kifejleszteni. Az ■inén (mint mércéié ny hn- “ Vfl ünnepen. »«ihimiboi nyynen.. ib ereiiseyizeil mun- eee, ernenn, ntjejrenerc Lan in A in hrrtnJani fimsá- minden esetben fellépett a kas és értelmiségi fiatalt kér* irodalmi szakkörnek gyan tudja biztosítani fijúsá- gunk foglalkoztatását, ered­csoport, a szülők örömmel tem meg, hogy segítsen, iro- ezért minden menyes nevelését, szórakoztatását. Ezzel a kérdéssel foglalko­zott a napokban pártunk sal­hasznos taV>ásztalták gyermekeik fej- dalmi szakkört alakítottunk szemléltet eppen tagja előad, vetélkedőben lődését. Tavasszal a járási se- s a fiatalok szívesen tanul gótarjáni végrehajtó bizottsá- , ga is s az a megállapítás ^lommal készültünk es nya­hámL 'művelődési1 Otthonban A. művelődési otthonban ezen igazolja, hogy a munka fo* gaszkodni a régi formákhoz. y túlmenően is rengeteg váltó- lyamatossága a legalapvetőbb Ha a tartalom a fejlődő élet­Itétel. bői ered, tartalmi fejlődése — Milyen jó kihatásai van- új és új formák igényével nak az ifjúság aktivizálása* léphet elénk. Ezt az igényt vesz reszt. regszemlére a legszebb mű- nak egymástól. Előadásokat — Az ifjúsággal való foglal- veket válogattuk, a megyei tartanak József Attiláról, kozásban, — mondja befeje­Radnótiról és nem kell hívni zésként Csókás József — van őket a foglalkozásokra. A még egy fontos és érdekes ta­gyakorlat megint csak azt pasztalatom: nem szabad ra­bemutatóra még nagyobb iz­ron sem szünetelt a munka. gerinces tervek alapján vég- /.I ™ zik ezt a feladatot kultúr- T^^N^eZeTtt ^ jén kirándulásra mehettek munkásaink. De így van-e általánosság- Balassagyarmatra és Nagy- nak a művelődési ban. Így van-e a falusi tevé­kenységben is? — erről beszél­bátonyba, zeneiskolai hang­versenyt hallgathattak, de­otthon kielégíteni annyit jelent, mint életében? biztosítani az új, a haladó — Részben az, hogy ren* érvényesülését, — biztosítani pétiünk Csókás Józseffel, a cemberben pedig Salgótarján dezvényeink látogatottak, iránta ifjúságunk egészséges nógrádmegyeri művelődési és Nagybátony . zenetanárai- Művelődési otthonunknak ál* rokonszenvét, lelkes érdeklő­otthon vezetőjével. nak Kodály-hangversenyében landó rendező gárdája van, dését. Persze, azért a mozgó­— Hogy a falusi művelődési gyönyörködhettek, sőt, közre- ez biztosítja a vendégek fo- sitó munkához felhasználunk otthonokban általánosságban működői lehettek a hangver- gadását, kalauzolását, bálok mi is minden adminisztrációs mik az eredmények — mond* senynek. Ezeket a fiatalokat alkalmával a fegyelmet, A eszközt. Meghívókat küldünk, ja —, azt pontosan nem tud- nem kell hívogatni ottho- látogatók bíznak bennük, plakátokat készítünk, dobol­nunkba, jönnek szívesen ma- népszerűségre tettek szert, tatunk, igénybe vesszük a guktól is. hatom, azt azonban igen, hogy Nógrádmegy erben a művelődési otthon a gyerme­kek otthona is. Tömegesen jönnek a gyermekek hozzánk, mert más az élet, mint az iskolában. Az ismeret, amit itt kapnak, nem a tantárgy rendszere szerint tagolt, ha­Részt vesz az ifjúság a pro- mozi hangosbemondóját, ezek így van-e minden cső- Vaganda-, hírverő munkában azonban csak segédeszközök ■■ is, mert a csoportokban jó* a mozgósításban, mert a leg­előre megismertetjük a ké* fontosabb mégis csak a veze­tők aktivizálása, a feladatok tartalmát, jelentőségét. Ah- elvégzésének megbeszélése, ■nróhál fnhwmatnmr, hoz’ hogy közönség legyen a tervek közös készítése. Ezek nnlc hiión rithnn -int művelődési otthonban, el kell körülbelül együttesen, amik portban?- Sainos ezt az érdeklő- elore megismertetjük a ké­st r,L iohot „ szül° bemutatók, előadások dést nem lehet elmondani a táncosokról. Ez az együttes nem re-ftUöÄCTK öAVTmt, vtbyuvi,, ívű,- r. / , hí árun ritlrn-n itif »»«'«• UV WUesi UbLICUflUUll, VI nuruiUCLUL VyyUliesen, amiK nem a változó, fejlődő élet ',. , . 3 . . . r3 érni, hogy a rendezvényekről a művelődési otthonnak az líilcf.pfpGP .T/íl sypni.lplh.pfn py _ . ’ "" h.pf.olcltol. plnhh ó-rfooíilínv* n i.tiiíisnn nmpnantiptró^óf őolonfilA lüktetése. Jól szemlélhető ez például a gyermek kórus éle­tén. Az iskolai énekórákon a. tanulók megszabott anyagot *e7!* ® problémán? ismernek meg, a művelődési otthonban viszont az évek hetekkel előbb értesüljön a ifjúság megnyerését jelentik. , lakosság s ezt a feladatot — 7- , Pfpbalnak segi- nagyrészt az ifjúság látja el. ldpüSZtült és hasznos ta­— Milyen tartalmi eredmé- nácsok ezek. Csókás József kísérletezem, nyei vannak az ifjúsággal eredményei alapján bátran sanként elmaradoznak. — Évek óta hogy a társadalmi erők be- való rendszeres foglalkozás* alkalmazhatják, értékesíthe­ttem ismétlik önmagukat, vonásával folyamatossá te- nak? minden évben új számokat gyük a munkát. Az volt a tik mindenfelé falusi művelő­A kulturális igények ki-< dést otthonaink. embereket, akik elősegítették az 1962 évi tervfeladatok megvalósítását. Mellettük a város dolgo­zói is kitettek magukért. A KISZ lakótelep építői 2 380 munkaóra alatt 700 köbméter földet mozgat­tak meg, amivel 16 600 forintos megtakarítást ér­tek eL A Móricz Zsigmond utcai vízvezeték bővítésénél 520 köbméter föld megmozgatásá­val különösen a postai dolgo­zók végeztek dicséretes mun­kát. A Ferenc-telepi vízháló­zat bővítésénél 815 köbméter földet lapátoltak ki, s ez 19 ezer forintos megtakarítást eredmény ezett. A Pécskő utcá­ban 560 köbméter földdel dolgoztak az utcabeliek. Kö­zel 25 ezer forintos megtaka­rítást értek el a Salgó bányatelepi üz­letház bővítéséhez szük­séges kő. homok, kavics kitermelésével a telep la­kói. A mátraszelei vízmű bővíté­sénél az Acégyár szocialista brigádjainak tagjai végeztek derekas munkát, több mint ezer köbméter földet mozgat­tak meg. A legnagyobb érté kű társadalmi munkát a vá­ros vízellátásához szükséges mentesítő vízvezeték munká­lataiban tevékenykedő üveg­gyári ,tűzhelygyári és egyéb vállalatok dolgozói érték el; Közel 2 500 köbméter föld ki­termelésével és betakarással 3 480 közhasználatú munka­óra alatt 85 ezer forintos megtakarítást értek el. A városban egyébként az az elmúlt esztendőben 88 helyen végeztek közhasz­nálatú munkát dolgozók, a tervezők pedig 38 ter­vet készítettek társadal­mi munkában. Áz Idén a tervek szerint több mint 1 millió forint értékű társadalmi munkára számíta­nak a tanács és népfront ve­zetői az erre az. esztendőre tervezett parkosítási, város- szépítés! és egyéb feladatok végzésénél. Felnőttek és fi­atalok egyaránt szívesen je­lentkeztek a strand építésére, amelynél 650 ezer forint ér­tékű társadalmi munkát kí­vánnak majd elvégezni. De megszülettek az első terve­zési felajánlások is.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents