Nógrádi Népújság. 1963. február (19. évfolyam. 9-16. szám)
1963-02-13 / 12. szám
6 HÖSRÄPT NfiPŰJSÁ® 1963. február 13. Ä/// (almi lutfu/oetseat/ előtt B ent ülünk a karancs- keszi művelődési otthon tenyérnyi pénztárfülkéjében, mert máshol, mint itt, bajos lenne beszélgetni most László Lászlóval, a fiatal énekszakos pedagógussal. A könyvtárhelyiségben a televízió adását figyeli a fél falu a korcsolyázók Európa-baj- nokságáról, a falu fiataljai pedig, azok, akik az iskolai és a KISZ-kórusban fújják a szólamokat iLászló László ke- zeintésére, ünnepi hangversenyre gyülekeznek a terem ben. Ünnepi hangverseny Ka- rancskesziben. Már a puszta tény, hogy egy apró karancsvölgyi lakószigeten ilyesmi mozdítja meg a lakosokat, eseménynek, komoly, nagy eredménynek számít. S ha meg éppen ünnepi alkalomról van szó, akkor méginkább annak. ■*- A kárancskeszi ifjúsági kórus, — magyarázza László László karnagy, aki maga sincs túl a KISZ-fiatalok életkorán, — egy esztendővel ezelőtt alakult. Pontosabban egy éve és két hónapja, hogy kórusba szerveződtünk, de megemlékezni a dologról méltó keretek között csak most nyílott alkalmunk. — Mik az eltelt esztendő eredményei?- Részt vettünk a kulturális szemle fordulóiban és elég szép sikerrel. Szerettünk volna . kórusunkkal több helyre ellátogatni a megyében, ehhez sajnos, igen kevés támogatást kaptunk a járástól. — Vannak tehát problémái is a kórusnak... — Sajnos, vannak. Az egyik legnagyobb az, hogy nincs hol tartani a próbákat. Egy ideig az iskolában kaptunk helyet, Sztermen József igazgató készséggel segítségünkre volt. de a járási művelődésügyi osztály megtiltotta, hogy a tantermeket igénybe vehessék. Azt mondja; a művelődési otthonban i'an a helyünk. Ez rendben is lenne, csakhogy a művelődési otthon rendkívül szűkös, az egyetlen alkalmas hely. a könyvtárterem programja túlzsúfolt, képtelenek vagyunk egy időben szólampróbákat tartani. A kórus tagjai pedig, — ahogy László László bizonygatja, — lelkes ' fiatalok. Szívesen járnak a próbákra, tanulni a dalt. A fiatalok pedig arról tanúskodnak, hogy László László sem vonakodik az áldozatvállalástól. Az ösz- szejövetelekre Egyházasgergé- röl jár át esténként, van, hogy háromszor is egy héten s ha úgy adódik, gyalog teszi meg visszafelé az utat. Feltétlenül megérdemlik tehát, hogy segítsenek a gondjukon, hogy megnyíljanak előttük az iskolatermek, s ha már arról van szó, biztosítsák munkájukhoz a 200 forint takarítási pénzt, mert ezen felül úgy sem igen kapnak semmit. — Szeretnénk azt is — mondják a fiatalok —, ha dalos találkozókat szervezne a járás, hogy a kulturális szemle mellett több nyilvános szereplésen vehessünk részt, ahol tanulhatunk is a fejlettebb, erősebb kórusoktól. — Mi, a magunk részéről — mondja László László — mindent megteszünk, hogy hallassuk dalunkat. Bizonyság erre ez a vasárhap is, ez az ünnepi alkalom, amelynek a Salgótarjáni Zeneiskola tanár-művészeinek közreműködése külön rangot ad. R. Baranyai Marianna, F. Pety- kó Mária, Borsányi Mátyás, Füzes Zsigmond, Szüts Pál és Viráff László hangszeres szereplése értékes eseményt jelent kórusunk ünnepén. Március végén ismét a zeneiskolával, valamint a salgótarjáni bányász, acélgyári, rendőrségi, pedagógus kórus közreműködésével rendezünk dalos találkozót, május végén pedig a zeneiskola hangversenyére számíthatunk. * beszélgető fülkébe fu- tár érkezik híradással: megjöttek a salgótarjáni művészek. Még egy futó próba a kórusnak és kezdődhet az előadás. B.T. Az érsekvadkertiek kezdeményezése* Arról híresek az érsekvadkertiek, hogy igen takarékosan bánnak a pénzzel. Éppen ezért örömmel fogadják a íöldművesszövetkezet kezdeményezését, egy új takarék- szövetkezet alakítására. A szervező munkában nemcsak a földművesszövetkezet vezetősége és tagsága, hanem a helyi pártszervezet és a tanács is részt, vesz, az elnökkel az élén, aki jelenleg megfelelő helyiség szerzésén fáradozik. A lelkes összefogásnak bizonyára meg lesz az eredménye s a község lakossága rövidesen élvezheti a takarékszövetkezet által nyúj tott előnyöket: pénzének jó kamatozását és a könnyen megszerezhető kölcsönt. Kalászosokból, hibridkukoricából elegendő a vetőmag a tavaszi vetéshez Apróhirdetések Dunaújvárosi egyszoba hálófülkés, nagykonyhás, összkomfortos lakásomat elcserélném hasonló salgótarjáni lakásra. Bocskai u 1. III. 3. Csirke Béla. (78) Eladó kombinált szekrény, kisméretű parázs tűzhely, Balassagyarmat Fürst Sándor 1*. alatt. CiT\ Veszek használt fehér márványlapot. Vidékre érte megyek. írjon; Ferencz kőfaragó, Balassagyarmat. (78) ■ Figyelem! Tanácsok, kultúrhá- zak részére csővázas székeket, csővázas tanácskozó asztalokat, modern vonalú vasvázas műanyagtetős autóbuszmegállót készít és szállít bármilyen mennyiségben és színben, rövid határidőre Vállal a JÁSZBERÉNYI VEGYESIPARI KTSZ lakatos részlege. (79) Beszolgáltattak a rendőrségre 51 db papírpénzt, amelyet a jogos' tulajdonos a Salgótarjáni Rendőrkapitányságon átvehet. (82) A megyei terményforgalmi vállalat a napokban megkezdte a tavaszi vetéshez szükséges kalászos és kukorica vetőmagvak szállítását a közös gazdaságokba. Tavaszi árpából 80 vagon, zabból pedig 8 vagon vetőmag áll a termelőszövetkezetek rendelkezésére ezt a mennyiséget a múlt évben itt a megyében termelték meg a vetőmagtermesztéssel foglalkozó nagyüzemek: állami gazdaságok, termelőszövetkezetek. Az elvégzett felmérések azt mutatják, hogy kalászosokból a termelőszövetkezetek szükségletét biztosítani tudja a termény forgalmi vállalat A 32 vagonnyi hibrid kukorica vetőmag Is elégnek bizonyul a tavaszi vetéshez. Ugyancsak megkezdte a takarmány és egyéb vetőmag szállítását a mezőgazdasági nagyüzemekhez a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat is, bár eddig csak a rétsági járásban ismeretes, hogy melyik szövetkezet egy-egy vetőmagfajtából mennyit . igényel. A múlt évi aszályos időjárás miatt a pillangós takarmányok vetőmagjából, főleg vörösheréből és lucernából, a közös gazdaságok igénye nagyobb, mint amennyi Havonta húsz forint előleg munkaegységenként Az aszályos időjárás ellenére is jók az eredmények Ipolyvecén, az Alkotmány Termelőszövetkezetben — írja levelében Róka Mihály, ipoly- vecei olvasónk. — Ahogy Dudás József, a termelőszövetkezet mezőgazdásza tájékoztatott, a termelőszövetkezetben a prémiummal együtt 44 forint a munkaegység értéke. A termelőszövetkezetben rendszeresen, minden hónapban 20 fetrint munkaegység előleget fizettek a tagoknak. Természetesen a munkaegység értéke még nagyobb lett volna, ha a termelőszövetkezeti tagok szorgalmas munkája kedvezőbb időjárással párosul. a megye rendelkezésére all* Ezért. a megyei tanács mező- gazdasági osztálya megfelelő intézkedéseket tett, hogy a termelőszövetkezetek más ta karma nyféle- ségekkcl. édescirokkal, szudán fűvel és borsós keverékkel pótolják a hiányzó lucernát és vörös- . heréi. A balassagyarmati járásban ennek megfelelően felkutatták, melyek azok a termelő- szövetkezetek, amelyek fölösleges ' borsó tartalékkal rendelkeznek, s ezt felhasználják a tavaszi vetéseknél* Az idén először, kísérlet-- képpen a megye minden járásában 300-300 holdon borsós lucernát is termelnek a szövetkezetek. Ennek a vetési módnak nagy előnye, hogy az első évben mintegy 30-40 százalékkal nagyobb zöldtömeget adnak a növények, mint akkor, ha a lucernát csak tisztán telepítenék a közös gazdaságok. Lottó nyereményből pianínó, áron alul eladó. Cserháthaláp, Trepinszki.-(71) Az CM. 44. sz. Állami Építőipari Vállalat (Budapest V. Kossuth Lajos tér 13-15 azonnal felvesz ács és állványozó szakmunkásokat. Szállást és napi kétszeri étkezést biztosítunk. Munkaruhát t> hónapig nem adunk. Munkahelyek csak Budapesten. <73* Megkezdték a tervek felülvizsgálását Az elmúlt napokban megkezdődött a salgótarjáni járásban a termelőszövetkezetek 1963-as termelési és pénzügyi tervének felülvizsgálata. Elsőként a karancskeszi Március ,15., a karancsberényi Karancs Völgye és a karancs- aljai Béke Termelőszövetkezetek terveit vizsgálták meg a járási tanács és a Nemzeti Bank szakemberei. A számítások szerint február 26-ig a járás 34 termelő- szövetkezeténél befejezik e munkát. 6 0 • Figyelmetlen gépkocsivezetők Sokan várakoznak az autóbuszra a Salgótarjáni Nyomdánál lévő megállónál. Senki sem türelmetlenkedik, idegeskedik, amiért késik a busz. Melegen süt a nap. Az úton hólépatakók csörgedeznek. Csendben, szinte áhítattal élvezzük a simogató meleget. A levegőben már érezzük a közelgő tavaszt. Ebbe az ünnepélyes csendbe zúg bele az YA 34-63-as gépkocsi. Magasra csapja a sáros vizet, amely senkit sem kiméi. Visszazökkenünk a valóságba és bosszankodva nézegetjük a „művésziért" fröcskölt, pettyes ruhánkat, Újabb autó közeleg. Reménykedünk, talán lelassit. De nem. A CA 41-45-ös kocsi újra megszenteli a várakozókat, Fgy aprócska fiúnak szeme-szája tele lesz a sáros vízzel. A gépkocsik elrobogtak, vezetőik jól nevettek. Mi pedig bosszankodtunk, hogy tönkrement a ruhánk. Pedig ez csak egy eset: amely a múlt héten, pénteken délután történt. Mert egyre-másra hallani a panaszt a száguldozó figyelmetlen gépkocsivezetőkre. Az említett gépkocsik vezetői sem voltak irigy természetűek. Sorba .,kereszteltek” mindenkit. De azt sem iajnálná senki, ha az ilyen emberek sem tűnnék el szárazon. A társadalmi bíróság és intézkedési jogköre A kialakult társadalmi szervek tevékenységének hasznosságát értékelve a VIII. kongresszus határozatában leszögezi: „Időszerű a népi ellenőrzés rendszerének és a társadalmi bíráskodásnak a továbbfejlesztése.” E megállapítás helyesssége vitathatatlan. hisz a szocializmus építésével együtt jár a szocialista demokratizmus szélesítése. A fent ismertetett elvi megállapítások következmé- merjék. nye, hogy a Népköztársaság Elnöki Tanácsa törvényerejű rendeletet alkotott a társadalmi bíróságokról. A társadalmi bíróságok szélesebb körben történő megszervezését, intézkedési jogkörének bővítését elrendelő jogszabály megjelenése indokolttá teszi, hogy e társadalmi szerv tevékenységét a dolgozók ■ részletesen megisA társadalmi bíróság feladatai és szervezeti felépítése A jelenleg működő és a jogszabály hatályba lépése után megválasztott társadalmi bíróság általános feladatát a jogszabáy az állampolgárok nevelésében jelöli meg A jogszabály a fegyelmezet- enekkel, rendbontókkal, a társadalmi tulajdon megkárosítóival szemben, a társadalmi védekezés eddiginél hatékonyabb módszerét helyezi előtérbe, azáltal, hogy a társadalmi bíróságokon keresztül a becsületes dolgozók bevonásával olyan légkör kialakítását kívánja megvalósítani, amely alkalmas a dolgozóknak a munkafegyelemre, a társadalmi tulajdon védelmére való nevelésére, hogy elősegítse a dolgozók emberi méltóságának, tulajdonának és egyéb jogainak kölcsönös tiszteletben tartását, és a szocialista erkölcs további megerősítését. A megje’eni jogszabály szerint a társadalmi bíróság feladata nem reked meg a munkaviszonnyal összefüggő fegyelmezetlenségek elbírálásánál — mint a hatályon kívül helyezett 1041 1956. MT-SZOT számú határozat rendelkezése értelmében — hanem kilép ebből a környezetből a társadalmi élet egyéb területére is. Feladatának bővítése azt azt jelenti -- szervezeti felépítését illetőleg — hogy nemcsak a 300 dolgozót foglalkoztató vállalatnál, hanem a 100-nál több dolgozót alkalmazó vállalatnál is meg kell szervezni. A SZOT hozzájárulásával azoknál a vállalatoknál is meg lehet választani a társadalmi bíróságot, ahol nem dolgozik ugyan 100 dolgozó, de az illető vállalatnál szakszervezeti bizottság működik. A társadalmi bíróság hatáskörébe tartozó ügyek A jogszabály a dolgozók nevelését, a specialitás és a generális megelőzést szem előtt tartva rendelkezik a társadalmi bíróság elé vihető ügyek kategóriájáról. Ezen ügyek elbírálása egyben kötelező is. Melyek ezek az ügyek: 3 * A munkafegyelem és a szociális együttélés szabályainak megsértése, valamint a munkahelyen elkövetett szabálysértések. Tehát az olyan magatartás, ha valaki züllött, iszákos életmódot folytat és enn^k következtében családjával nem törődik, gyermeke neveléséről, eltartásáról nem • gondoskodik, vagy támogatásra szoruló szülei segítését megtagadja. A munkaidőre előírt szabályokat többször megszegte, munkáját hanyagul, vagy az anyag pazarlásával végezte, a dolgozók egészségét és testi épségét védő szabályokat nem tartotta be. Továbbá a botrányt okozó magatartás és ha valaki önző módon megtagadja a tője elvárható segítség- adást. Az eddig felsorolt ügyeket az illetékes szakszervezeti bizottság terjeszti a társadalmi bíróság elé. Közömbe«, hogy saját kezdeményezésére. a vállalat igazgatójának vagy bármely dolgozójának illetve az. érdekeltek javasltára. Az előterjesztések előfeltétele azonban, hogy a szabálysértő dolgozó fegyelmi hatósága az előterjesztéshez hozzájáruljon, illetve a magatartás ne képezzen bűntettet. —■ Az ügyészség, vagy a bíróság eltal elbírálásra áttett kisebb jelentőségű büntettek. Az ügyészség, illetve a bíróság azokat az ügyeket teszi át a társadalmi bíróságokhoz eljárás lefolytatása végett amelyekben az okozott sérelem nagysága, és az elkövetés módja nem teszi szükségessé a büntető eljárás lefolytatását. 3* A vállalat dolgozói között felmerülő rágalmazás, könnyű testi sértés. Ezekben az esetekben a sértett dolgozó panasza alapján kerülhet sor az eljárásokra és csak akkor, ha a cselekmény elkövetésétől, illetve az elkövető személyének tudomásától számított 30 napon belül kerül sor a panasz előterjesztésére a társadalmi bíróság állandó elnökénél történik. 4'. a vállalat dolgozóinak egyes anyagi természetű vitás ügyei, feltéve ha a vita tárgya az ezer forintot nem haladja meg (például kölcsönadott pénz törvényesnél magasabb kamat visszafizetésének követelése, az eladott dolog vételárának megfizetése). A társadalmi bíróság eljárása A társadalmi bíróság három, vagy öttagú tanácsban jár el. A konkrét ügyekben az eljáró tanácsot úgy kell megválasztani, hogy tagjai az ügyben érdekelteket ismerjék és á tanács egyik tagja olyan személy legyen, aki az elkövető közvetlen munkatársa. Az érdekelt dolgozók azonban kérhetik a tanácsból való kihagyását ' annak, akiről joggal feltételezhetik, hogy az ügyben — bármilyen ok miatt — tárgyilagos, részrehajlás nélküli intézkedés nem várható. A társadalmi bíróság köteles az ügyet annak megérkezésétől számított 15 napon belül tárgyalni és“ lehetőleg egy tárgyaláson elbírálni. Ennek érdekében az eljáró tanács elnökének kötelességévé teszi a jogszabály, hogy az ügyet alaposan készítse elő a tárgyalásra. Köteles az ügyben érdekelt dolgozók és tanúk meg- idézéséről, a tárgyalás helyének.- idejének és az ügy tárgyának közhírré tételéről, ezenkívül értesíteni kell a szakszervezeti bizottságot, a vállalat igazgatóját és azt a szervet, amely az ügyet áttette A tárgyalás csak kivételes esetben nem nvilvános. A tárgyalásról jegyzőkönyvet kell készíteni . A tárgyalás során részletesen meg kell Hallgatni az ügyben érdekelt dolgozókat és azokat, akiknek a meghallgatása az ügy tisztázásához szükséges. A tárgyalás adatai alapján a társadalmi bíróság határozatot hoz és pedig zárt tanácskozásban és szótöbbséggel: A határozatot az eljáró tanács elnöke hirdeti ki. A kihirdetés azonban nem elégséges, mert az írásban foglalt határozatot az érdekeltnek ki kell kézbesíteni. Az Írásban foglalt határozatnak tartalmazni kell: a) a társadalmi bíróság megnevezését. b) a tárgyalás helyét és idejét. c) az ügyben érdekelt dolgozók személyi adatait. d) a hozott intézkedést, annak rövid indoklását, a megállapított tényeket, utalva a bizonyítékokra is. A társadalmi bíróság intézkedései A munkafegyelem, vagy a szocialista együttélés szabályainak megsértése miatt alkalmazott intézkedés lehet figyelmeztetés, vagy megrovás, a legközelebb kifizetésre kerülő nyereségrészesedés, vagy ilyen jellegű jutalom egy részének — de legfeljebb felének — a vállalat igazgatója által esetenként adható jutalom meghatározott időre, a legfeljebb egy évre szóló elvonása. Ha a cselekmény fegyelmi vétség, úgy javaslattételi joga van alacsonyabb munkakörbe helyezésre, vagy azonnali hatályú, elbocsájtás- ra. Egyéb, a Mt. 11-3. §. (2) bekezdésében meghatározott fegyelmi büntetések közül a szóbeli feddést és az írásbeli megrovás fegyelmi büntetést a társada’mi bíróság maga is alkalmazhatja. Rágalmazás, becsületsértés, könnyű testi- sértés, továbbá kisebb jelentősségül bűntett. vagy szabálysértés mi->'t 500 forintig terjedő nénzb’v- sággal sújthatja a dolgozót; Az igényét érvényesítő dolgozónak járó pénzösszeg megfizetésére, vagy megfelelő szolgáltatás teljesítésére kötelezheti a dolgozót. A társadalmi bíróság ugyanabban a határozatban több intézkedést is tehet, ha az eset összes körülményei azt indokolják és ennek következtében a határozat nevelő hatása fokozódik. Ehhez képest az előbb említett intézkedések mellett a fele'ősségre vont dolgozót kártérítésre is kötelezheti és ha célszerűnek mutatkozik elrpndelheti, hogy a megrongált tárgyat a felelősségre vont saját munkájával állítsa helyre, feltéve, hogy a kár összege az ezer forintot egyik esetben sem haladja meg. Végül a társadalmi bíróság ha azt állapítja meg tényként, hegy a fale’össégre vont dolgozó magatartása szoros öszefüggésbe van az ital fogyasztással, úgy járulékos intézkedésként — vagyis egvéb intézkedések me'lett — kényszerelvonó keze’és-e is javasolhatja, továbbá intézkedhet aziránt, hogy a család
