Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)
1963-01-30 / 8. szám
1963. január 30. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Eddig 3000 tonna szén terven Selül Hősi küzdelem a bányákban Szorospataki mozaikok Amíg a 85-ből 105 százalék lett 3 |anuár elején 85 százalékos tervteljesítésről Indultak a szorospataki bányászok. .. Bizony nem volt valami biztató a helyzet, hiszen az egyik legtöbb szenet adó bányaüzem elmaradása érzékenyen érintette a trösztöt is. A bánya fenntartásának múlt év végén történt elhanyagolásából adódó zavarokat csak tetézte a hideg, a fagy... Gyors, határozott intézkedésekre volt szükség, küLeküzdik ax akadályokat A nagybátonyi bányászok a hónap elejétől lelkiismeretes munkát végeznek, amelynek eredménye, hogy kedd reggelig havi tervük esedékes részét 4,5 százalékkal tetézték meg. Munkájukat azonban nehezíti, hogy az utóbbi napokban több szértermelő munkahely elmeddült és emiatt már napok óta 90-93 százalék körül teljesítik a napi tervet. Jelenleg négy munkahelyen küzdenek a meddőrétegen történő áthaladással, amely mintegy napi 25 vagon szén kiesését jelenti a bánya számára. A nem várt akadály mielőbbi leküzdése érdekében a legjobb csapatokat helyezték az elmeddült munkahelyekre, amelyek gyorsított ütemeben végzik munkájukat, a bánya műszaki vezetői pedig a munkafeltételek biztosításával mindenek előtt a zavartalan ürescsille ellátással segítik munkájukat A kedden reggel érkezett jelentések szerint néhány nap múlva már keresztül haladnak a meddőn, lönösen a sa után... kormány felhíváA bányaüzem Szeptember 6. aknájának nyugati fővágata elsőrendű jelentőséggel bír. A bánya termelésének 75 százaléka itt kerül a felszínre. A vágat állapota az utóbbi hetekben egyre romlott. már állandó zavarok nehezítették a szállítást Súlyosbította a helyzetet, hogy percenként 2 ezer köbméter fagyos, metsző levegő zúdul a vágaton végig a bánya mélyére. A fagy tovább tépte, szaggatta a talpfákat, rontotta a vágat állapotát. Gyors intézkedés: a műszaki vezetők tervei alapján minden anyagot előkészítettek és két héttel ezelőtt megindult a munka. Arról szó sem lehetett, hogy ezt a fontos bányavágatot akárcsak egy napra is kikapcsolják a termelésből. Másként döntöttek: minden délutáni műszak első két órájában végzik a javítást. így tartott ez egy hétig!... Tóth Ferenc, Boros Lajos, Kapás Ferenc, Sőregi János, Bíró Mihály csapat- és harmadvezető vájárok irányításával folyt a munka a rövidre szabott idő alatt. Az eredmény: a múlt hét közepétől már nincs szállítási zavar, a 9Ö0 méter hosszú bányavágatban 200 méter sínt teljesen rendbehoztak a szorospataki bányászok! 1 orda László és csapata a bánya mélyén tett ki magáért. A keleti egyes ereszkében szintén szállítási zavar lépett fel: a vágat alja úgy megduzzadt, hogy a csillét nem lehetett eltolni az ácsolatok között. Pedig \tt sem kevésről volt szó: napi 15 vagon szén továbbítását kell biztosítani ebben a vágatban. Jó előkészület, gyors intézkedés és lelkes bányászok: mindössze 5 műszakban nem folyt itt a termelés ..; A műszaki vezetők számítása szerint pedig legutóbb 3 napra, 9 műszakra való munka várt Torda Lászlóra és csapatára. .. M a már jóval 100 felett, 104—105 százalékra teljesítik tervüket a szorospataki bányászok. .. A műszakiak, vájárok, a műhelyisták és szállítók összefogása, lelkiismeretes munkája meghozta eredményét. Ezekben a napokban valóban megérdemlik szénmedencénk dolgozói a hősi jelzőt: kint a külszínen a hóval, faggyal dacolnak szállítók, gépkezelők, osztályozol dolgozók, lent a bánya ménében az aknák befagyása, az üres csillék hiánya zavarja a nehéz fizikai munkát. Bányászaink azonban mindent elkövetnek, hogy felszínre küldjék a kitermelt szenet, biztosítsák az ipar kenyerét, meleget adjanak kórházakba, intézményekbe, otthonokba egyaránt. Hősi helytállásukat az a 2950 tonna szén fémjelzi, amit januárban esedékes havi tervükön felül a külszínre szállítottak. A bányaüzemek dolgozói egymással vetélkednek a jobb eredményekért. Különösen örvendetes, hogy a delnográdi bányák törtek az élre, azok az üzemek, ahonnét a jobb minőségű szenet tudják a felszínre küldeni. A tiribe- sdek 118,3 százalékos terv teljesítésükkel már ezer tonna szenet adtak havi tervükön felül. A kányásiak 900, a szorospatakiak 850, a nagybáto- nyiak 600. a korábban adóssággal küzdő ménkesiek már 400 tonna szénnel tetézték meg eddig esedékes tervüket. Kiemelkedő a kazáriak tevéA 20 fokos hideg ellenére is 2000 tonna kő naponta Nem mindennapi feladat elé állítja a hideg a Nógrád- kövesdi Kőbánya Vállalat dolgozóit. Bányászok és gépkezelők állandóan 18-20 fokos hidegben dolgoznak Szan- dán és Bercelen. A piagas hegyen a hideg mellett a kemény széllel is meg kell birkózni embernek és gépnek egyaránt. A kőbányászok azonban állják a harcot. A nagy hideg enyhítésére a bánya vezetői állandóan biztosítják a meleg teát, a gépek kezelőit, a dömperek vezetőit pedig vatelinos ruhával és kesztyűkkel is ellátták. A dermesztő hideg ellenére géphibásodás még nem zavarta a termelést, s a két bányából napi átlagban így is 2000 tonna követ szállítanak a törőművekbe, a tároló helyre. A vasúti korlátozás a kő- bányászokat is érinti. Napok óta nem kapnak vasúti kocsikat. ezért a kitermelt követ tárolni kell. A bánya azonban ehhez nem redelke- zett elegendő mennyiségű szállítóeszközzel. A szobi kőbányászok siettek segítségükre, s két 6 köbméteres dömpert és egy 10 tonnás teherautót bocsájtottak a kövesdi bányászok rendelkezésére. Ezzel biztosítják, hogy az idő enyhülésével azonnal megkezdhetik a zúzottkő elszállítását HHniiiiimHimmiwimHiintiniinummimmmiiiiniiimwinnmiHHmiiiHUHiniiiiiiiiiniiminmiHmHiHtinHtiiiwmiHnimwtummniwiiWMWiiuHH BESZÉLGETÉS AZ Á ERESZKÉBEN MINŐSÉGRŐL, BÄNYAFAR0L, AZ AKÖV-RŐL, BÁNYÁSZOK MINDENNAPI MUNKÁJÁRÓL Itt az a pihenés, ha felállhat az ember. Egy méter húsz a szénréteg magassága, van aki még ülve sem egyenesítheti ki a derekát. — Ez még istenes — azt mondja a brigádvezető, Va- lach Sándor elvtárs. — Egy- húsz magas. Itt lehet térden- állva dolgozni, de van, ahol hason fekve, csúszva megy csak a munka. Fönt, a kányási bánya irodájában Mr ázik elvtárs, az igazgató, meg Lavaj elvtárs is, a pártvezetőség titkára, úgy emlegette az A ereszke szocialista brigádját — amelynek egyik harmada ez itt, a Valach Sándoré —, hogy a tisztasági mozgalomban elől járnak az egész bányában. Itt persze a tisztasági mozgalmat nem úgy kell értelmezni, mint a Vöröskeresztben. Itt a szén tisztaságáról van szó, vagyis mennél kevesebb a szén között a pala, annál tisztább. Nos, ez a fajta tisztasági mozgalom is elég közelről érint sok százezer embert, sőt úgy látszik, ezeket a bányászokat is körülöttem, mert Gordos István és Valach Sándor szinte egyszerre kezdik* szidni a szenet, amit a minap Bátonyban illetményként kaptak. Különösen Gordos cifrázza a jelzőket. Tíz mázsát kapott, de abban nincs tíz kiló szén, azt mondja. Valach szerint az övé jobb, negyed része szén, a többi pala és sár. — Aha — mondom kajánul —, így néz az ki, amikor a hóhért akasztják. Ha a bányász panaszkodik a tüzelőre, mit szőljon más? — Ha jaj, csakhogy nem mi bányásszuk azt a szenet — mondják egyszerre többen is. — A miénket megnézhetik. Kazárról jött, biztosan kazári szén lesz az. Kicsit kötődve közbevetem, hogy hát Kazáron nem olyan jó a szén, mint itt, Kányáson, a kányásiak könnyen beszélnek, de Valach fölemeli az ujját. Nem egészen így van az. Beszéltem én — azt mondja — terenyeiekkel, ott is olyan szén van, mint Kazáron, öregem — mondom —, honnan adják ezt a földet? Azok felelik, hogy kazári lehet csak. Tudniillik a talpon levő 20— 25 centis égő palát is belerakják a csillébe. Ez lehet a hiba. A terenyeiek, azt tudom, nem rakják bele. — Ebből is látszik — szól valamelyik —, mi o különbség ég és föld között. Ez itt — mutat maga mellé a szénre — ég. Amaz, a kazári — föld. . Ahogy a nevetés elcsendesedik, megint komolyra fordul a szó. A harmadvezető, meg mások is bizonyítják, hogy azért itt Kányáson sem könnyű megtartani a minőségi előírásokat. Az övék például — már mint az egész brigádé — az volt tavaly, hogy a szénből 1,7 százalék lehet a pala. Vállalták, hogy 1,6-ra csökkentik, a végén 1,5- re sikerült, de itt a harmadban úgy tudják, hogy náluk volt 1,3—1,4 is. Hogyan? Itt kezdődik az, amire a harmadvezető, Valach Sándor azt mondta, nem olyan egyszerű az. A kihajtásnál, vagyis mikor egy-másfél métert haladnak előre a szénrétegben, idejében kell deszkázni, biztosítani a főtét, hogy a pala ne omoljon a szén közé. Így különben biztonságosabb is a termelés. Ami pala még- is a szén közé keveredik, figyelik, s már itt, a szenelés- nél kiválogatják, azután az a brigádtag, aki középen, vagyis az alapkaparónál vigyáz a gépre, az is „fülön fogja” ezt a bányai kakukkfiókát. Ezt nevezik itt munkahelyi válogatásnak. A tavaly év végi taggyűlés óta pártmegbizatásként is végzik ezt. A brigád vállalásai közt már hagyományosan a bányafával való takarékosság is szerepel. — Huszár, Huszár! — kiáltanak, mikor ehhez a témához érünk. — Hol vagy? Gyere ide, nyilatkozni az újságnak. Huszár Lászlót is be kell nevezni a riportba — fordulnak felém —. mert ő a fafelelős. Azután, hogy Huszár nem kerül elő egyelőre, elmondják ők, hogy minden omlasztásnál kiszedik a bányafát, felküldik a „napra”, ott, ami használható, visszaküldik, a többi megy ócskafának, tüzelőnek. Minden omlasztásnál megteszik ezt, ennyivel is kevesebb újat kell kérni. Mire a végére érnek a magyarázatnak, megjön Huszár, de akkorra már megint pattog a tréfa: — A megtakarítást nekik adhatnák. — Minek? — Elég lenne egy kis „pájinkára”. — A szén, amivel többet termelnek a tervnél, nem kéne? — A, az sok, annyit nem lehet meginni! Valach már sokallja az időt a beszélgetésre, a kaparó áll, sok lesz a kiesés. Mielőtt tovább mennénk, azért még elmondják, hogy van nekik még egy vállalásuk. Az, hogy nem lesz náluk baleset. Tavaly sem fordult elő, hogy valaki baleset miatt maród lett volna ebből a csapatból. Bár talán ez szóra sem érdemes, egyszerű az egész. Vigyáznak magukra. Tényleg olyan egyszerű lenne ez? — firtatom. Akkor kezdi magyarázni Czimmer János, hogy a másik műszakban például az egyik bányász szemébe szilánk pattant Fúrta a szénfalat, kő kerülhetett a fúró elépe, mondja, s a tőr mellett kifújta a szilánkot. Ö, ha ilyesmit csinál, inkább jól lehúzza a sapkája ellenzőjét. Többen is felmordulnak, mit kell a másik harmadra beszélni. — Nem is azért — védekezik Czimmer —, de hadd lássa az elvtárs, milyen dolgokon múlik. — Az biztos <t hagyják helyben —, hogy nyolc éve együtt van a csapat, de baleset miatt kéz-, vagy lábtörés még egyszer sem volt Vigyáz mindenki magára és a másikra. Több mint két hete dolgozik megszakítás nélkül az A ereszkében Győri Ferenc szocialista brigádjának ez a harmada is. Több mint két hete, hogy a rendkívüli téli időjárás miatt, még több szénre van az országnak szüksége, s ők bányásznak vasárnap is. Nem csinálnak belőle nagy ügyet, de a tréfálkozás közé itt-ott becsúszik egy-egy szemrehányás is. Kemény szavakkal illletik például az AKÖV-öt, a közlekedés miatt: gyakran késve indulnak a kocsik, este hatra, hétre érnek csak hasa, néha állni kell, mert sokan vannak. Pedig ha az ember térdelve, görnyedve ledolgozza a nyolc óráját, már nem esik jól állva, szorongva végig zötyögni 30—35 kilométert hazáig. Kérték, ezt feltétlenül hozzam tudomására az illetékeseknek. Megteszem, hogyne tenném, s nemcsak azért, hogy egyszerűen tudomásul vegyék ... CSIZMADIA GÉZA kenysége. Itt 1500 tonna a terven felül kitermelt szén mennyisége. A zagyva! üzem dolgozói 1000 tonnát tettek terven felül a népgazdaság asztalára. De helytállnak a mátranovákiak is, túlteljesítésük 60 vagon szén. Lemaradással csak a mizserfaiak, rónaiak és a kisterenyei bányászok küzködnek. Szónmedencénk bányaüzemeiben vasárnap úgynevezett nagyfenntartási műszakot tartottak. Valamennyi kirendelt bányász becsülettel jelentkezett munkahelyén, s elvégezték azokat a feladatokat, amelyek a következő napok zavartalan termelését biztosítják. Szorospatakon a bányabeli szállítás céljából a belső vasúti hálózatot hozták rendbe. Kányáson a nyugati 111-as sikló légvágatát javították meg, hogy jobb legyen a frontfejtések levegőellátása. Nagybátonyban az elmúlt héten 6 munkahely állt, most végezték el a nagyjavítást* hogy a termelés itt is megkezdődhessék. Szalagátszerelést végeztek Csurgó-táróban* míg Tőkés lejtősaknán a csoportos kamrafejtés átszerelésével végeztek. Mizserfán kiürítették a bunkereket, hogy megmentsék a szenet a befagyástól. A szolgáltató vállalatokhoz tartozó osztályozókon a törőkét, a szállító gumiszalagokat hozták rendbe: biztosítják a kitermelt szén osztályozását, tovább szállítását. A SZÉAOSZTilLYOZÓKOA A gyulaiáról osztályozó dolgozói pénteken több órás küzdelmet folytattak az összefagyott szénnel, amíg sikerült üzembe helyesli az osztályozó! és biztosítani a bányászoknak az fires csillét. Képfinkön: Lövik Mihályné törőrés kezelő, aki a maga munkaterületén dolgozott az üzemzavar mielőbbi elhárításán. Nagybátonyban naponta 347 vagon osztályozása vár a dolgozókra. Amióta a kormány felhívása megjelent, a nagybátonyi osztályozó dolgozóinak helytállásában sincs hiány, teljesítik az ország kérését. Képfinkön: Andráska Jánosné brigádvezető és Koros Mária aa egyik osztályozószalag válogatói *— Ez már most semmi! — fogadnak bennünket a mát- ranováki osztályozó egyik munkahelyén, ami annyit jelent, hogy a 18—20 fokos hideghez viszonyítva a 6—8 fokot már szinte figyelembe sem veszik. Ködmön Sándor, Gembiczki Sándor és Tóth János kint a szabad ég alatt ürítik a szállítószalagra a Csurgó-táróból érkező, szénnel rakott csilléket: egy-egy műszakban 500—550-et. És es így megy éjjel-anppal, megállás nélkül, kilenc ürítőmunkás váltja egymást a három műszakban. Képünkön: Kiss Imre mozdonyvezető, az ürítők munkatársa, aki a tele és üres csilléket rendezi a feladóállomáson.
