Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-30 / 8. szám

1963. január 30. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Eddig 3000 tonna szén terven Selül Hősi küzdelem a bányákban Szorospataki mozaikok Amíg a 85-ből 105 százalék lett 3 |anuár elején 85 száza­lékos tervteljesítésről Indultak a szorospataki bá­nyászok. .. Bizony nem volt valami biztató a helyzet, hi­szen az egyik legtöbb szenet adó bányaüzem elmaradása érzékenyen érintette a trösz­töt is. A bánya fenntartásá­nak múlt év végén történt el­hanyagolásából adódó zavaro­kat csak tetézte a hideg, a fagy... Gyors, határozott in­tézkedésekre volt szükség, kü­Leküzdik ax akadályokat A nagybátonyi bányászok a hónap elejétől lelkiismeretes munkát végeznek, amelynek eredménye, hogy kedd regge­lig havi tervük esedékes ré­szét 4,5 százalékkal tetézték meg. Munkájukat azonban nehe­zíti, hogy az utóbbi napokban több szértermelő munkahely elmeddült és emiatt már na­pok óta 90-93 százalék körül teljesítik a napi tervet. Je­lenleg négy munkahelyen küzdenek a meddőrétegen történő áthaladással, amely mintegy napi 25 vagon szén kiesését jelenti a bánya szá­mára. A nem várt akadály mie­lőbbi leküzdése érdekében a legjobb csapatokat helyezték az elmeddült munkahelyekre, amelyek gyorsított ütemeben végzik munkájukat, a bánya műszaki vezetői pedig a mun­kafeltételek biztosításával mindenek előtt a zavartalan ürescsille ellátással segítik munkájukat A kedden reg­gel érkezett jelentések sze­rint néhány nap múlva már keresztül haladnak a meddőn, lönösen a sa után... kormány felhívá­A bányaüzem Szeptember 6. aknájának nyugati fővágata elsőrendű jelentő­séggel bír. A bánya termelé­sének 75 százaléka itt kerül a felszínre. A vágat állapota az utóbbi hetekben egyre rom­lott. már állandó zavarok ne­hezítették a szállítást Súlyos­bította a helyzetet, hogy per­cenként 2 ezer köbméter fa­gyos, metsző levegő zúdul a vágaton végig a bánya mé­lyére. A fagy tovább tépte, szaggatta a talpfákat, rontotta a vágat állapotát. Gyors intézkedés: a műsza­ki vezetők tervei alapján minden anyagot előkészítet­tek és két héttel ezelőtt meg­indult a munka. Arról szó sem lehetett, hogy ezt a fon­tos bányavágatot akárcsak egy napra is kikapcsolják a termelésből. Másként döntöt­tek: minden délutáni műszak első két órájában végzik a javítást. így tartott ez egy hétig!... Tóth Ferenc, Boros Lajos, Kapás Ferenc, Sőregi János, Bíró Mihály csapat- és harmadvezető vájárok irányí­tásával folyt a munka a rö­vidre szabott idő alatt. Az eredmény: a múlt hét köze­pétől már nincs szállítási za­var, a 9Ö0 méter hosszú bá­nyavágatban 200 méter sínt teljesen rendbehoztak a szo­rospataki bányászok! 1 orda László és csapata a bánya mélyén tett ki ma­gáért. A keleti egyes eresz­kében szintén szállítási zavar lépett fel: a vágat alja úgy megduzzadt, hogy a csillét nem lehetett eltolni az ácsolatok között. Pedig \tt sem kevésről volt szó: napi 15 vagon szén továbbítását kell biztosítani ebben a vá­gatban. Jó előkészület, gyors intézkedés és lelkes bányá­szok: mindössze 5 műszakban nem folyt itt a termelés ..; A műszaki vezetők számítása szerint pedig legutóbb 3 nap­ra, 9 műszakra való munka várt Torda Lászlóra és csapa­tára. .. M a már jóval 100 felett, 104—105 százalékra teljesítik tervüket a szorospataki bá­nyászok. .. A műszakiak, vá­járok, a műhelyisták és szál­lítók összefogása, lelkiismere­tes munkája meghozta ered­ményét. Ezekben a napokban való­ban megérdemlik szénme­dencénk dolgozói a hősi jel­zőt: kint a külszínen a hó­val, faggyal dacolnak szál­lítók, gépkezelők, osztályozol dolgozók, lent a bánya mé­nében az aknák befagyása, az üres csillék hiánya zavar­ja a nehéz fizikai munkát. Bányászaink azonban mindent elkövetnek, hogy felszínre küldjék a kitermelt szenet, biztosítsák az ipar kenyerét, meleget adjanak kórházakba, intézményekbe, otthonokba egyaránt. Hősi helytállásukat az a 2950 tonna szén fémjelzi, amit januárban esedékes havi tervükön felül a külszínre szállítottak. A bányaüzemek dolgozói egymással vetélkednek a jobb eredményekért. Különösen örvendetes, hogy a delnográdi bányák törtek az élre, azok az üzemek, ahonnét a jobb minőségű szenet tudják a felszínre küldeni. A tiribe- sdek 118,3 százalékos terv tel­jesítésükkel már ezer tonna szenet adtak havi tervükön felül. A kányásiak 900, a szo­rospatakiak 850, a nagybáto- nyiak 600. a korábban adós­sággal küzdő ménkesiek már 400 tonna szénnel tetézték meg eddig esedékes tervüket. Kiemelkedő a kazáriak tevé­A 20 fokos hideg ellenére is 2000 tonna kő naponta Nem mindennapi feladat elé állítja a hideg a Nógrád- kövesdi Kőbánya Vállalat dolgozóit. Bányászok és gép­kezelők állandóan 18-20 fo­kos hidegben dolgoznak Szan- dán és Bercelen. A piagas he­gyen a hideg mellett a ke­mény széllel is meg kell bir­kózni embernek és gépnek egyaránt. A kőbányászok azon­ban állják a harcot. A nagy hideg enyhítésére a bánya ve­zetői állandóan biztosítják a meleg teát, a gépek kezelőit, a dömperek vezetőit pedig vatelinos ruhával és kesztyűk­kel is ellátták. A dermesztő hideg ellenére géphibásodás még nem zavarta a termelést, s a két bányából napi átlag­ban így is 2000 tonna követ szállítanak a törőművekbe, a tároló helyre. A vasúti korlátozás a kő- bányászokat is érinti. Napok óta nem kapnak vasúti ko­csikat. ezért a kitermelt kö­vet tárolni kell. A bánya azonban ehhez nem redelke- zett elegendő mennyiségű szál­lítóeszközzel. A szobi kőbá­nyászok siettek segítségükre, s két 6 köbméteres dömpert és egy 10 tonnás teherautót bocsájtottak a kövesdi bányá­szok rendelkezésére. Ezzel biztosítják, hogy az idő eny­hülésével azonnal megkezd­hetik a zúzottkő elszállítását HHniiiiimHimmiwimHiintiniinummimmmiiiiniiimwinnmiHHmiiiHUHiniiiiiiiiiniiminmiHmHiHtinHtiiiwmiHnimwtummniwiiWMWiiuHH BESZÉLGETÉS AZ Á ERESZKÉBEN MINŐSÉGRŐL, BÄNYAFAR0L, AZ AKÖV-RŐL, BÁNYÁSZOK MINDENNAPI MUNKÁJÁRÓL Itt az a pihenés, ha feláll­hat az ember. Egy méter húsz a szénréteg magassága, van aki még ülve sem egyenesít­heti ki a derekát. — Ez még istenes — azt mondja a brigádvezető, Va- lach Sándor elvtárs. — Egy- húsz magas. Itt lehet térden- állva dolgozni, de van, ahol hason fekve, csúszva megy csak a munka. Fönt, a kányási bánya iro­dájában Mr ázik elvtárs, az igazgató, meg Lavaj elvtárs is, a pártvezetőség titkára, úgy emlegette az A ereszke szocialista brigádját — amely­nek egyik harmada ez itt, a Valach Sándoré —, hogy a tisztasági mozgalomban elől járnak az egész bányában. Itt persze a tisztasági mozgal­mat nem úgy kell értelmezni, mint a Vöröskeresztben. Itt a szén tisztaságáról van szó, vagyis mennél kevesebb a szén között a pala, annál tisz­tább. Nos, ez a fajta tiszta­sági mozgalom is elég közel­ről érint sok százezer embert, sőt úgy látszik, ezeket a bányá­szokat is körülöttem, mert Gordos István és Valach Sán­dor szinte egyszerre kezdik* szidni a szenet, amit a mi­nap Bátonyban illetményként kaptak. Különösen Gordos cifrázza a jelzőket. Tíz má­zsát kapott, de abban nincs tíz kiló szén, azt mondja. Va­lach szerint az övé jobb, ne­gyed része szén, a többi pala és sár. — Aha — mondom kajánul —, így néz az ki, amikor a hóhért akasztják. Ha a bá­nyász panaszkodik a tüzelőre, mit szőljon más? — Ha jaj, csakhogy nem mi bányásszuk azt a szenet — mondják egyszerre többen is. — A miénket megnézhetik. Kazárról jött, biztosan kazári szén lesz az. Kicsit kötődve közbevetem, hogy hát Kazáron nem olyan jó a szén, mint itt, Kányáson, a kányásiak könnyen beszél­nek, de Valach fölemeli az ujját. Nem egészen így van az. Beszéltem én — azt mond­ja — terenyeiekkel, ott is olyan szén van, mint Kazáron, öre­gem — mondom —, honnan adják ezt a földet? Azok fe­lelik, hogy kazári lehet csak. Tudniillik a talpon levő 20— 25 centis égő palát is belerak­ják a csillébe. Ez lehet a hi­ba. A terenyeiek, azt tudom, nem rakják bele. — Ebből is látszik — szól valamelyik —, mi o különbség ég és föld között. Ez itt — mutat maga mellé a szénre — ég. Amaz, a kazári — föld. . Ahogy a nevetés elcsende­sedik, megint komolyra for­dul a szó. A harmadvezető, meg mások is bizonyítják, hogy azért itt Kányáson sem könnyű megtartani a minő­ségi előírásokat. Az övék pél­dául — már mint az egész brigádé — az volt tavaly, hogy a szénből 1,7 százalék lehet a pala. Vállalták, hogy 1,6-ra csökkentik, a végén 1,5- re sikerült, de itt a harmad­ban úgy tudják, hogy náluk volt 1,3—1,4 is. Hogyan? Itt kezdődik az, amire a har­madvezető, Valach Sándor azt mondta, nem olyan egy­szerű az. A kihajtásnál, vagy­is mikor egy-másfél métert haladnak előre a szénréteg­ben, idejében kell deszkázni, biztosítani a főtét, hogy a pala ne omoljon a szén közé. Így különben biztonságosabb is a termelés. Ami pala még- is a szén közé keveredik, fi­gyelik, s már itt, a szenelés- nél kiválogatják, azután az a brigádtag, aki középen, vagyis az alapkaparónál vigyáz a gépre, az is „fülön fogja” ezt a bányai kakukkfiókát. Ezt nevezik itt munkahelyi válo­gatásnak. A tavaly év végi tag­gyűlés óta pártmegbizatásként is végzik ezt. A brigád vállalásai közt már hagyományosan a bánya­fával való takarékosság is sze­repel. — Huszár, Huszár! — kiál­tanak, mikor ehhez a témá­hoz érünk. — Hol vagy? Gye­re ide, nyilatkozni az újság­nak. Huszár Lászlót is be kell nevezni a riportba — fordul­nak felém —. mert ő a fafe­lelős. Azután, hogy Huszár nem kerül elő egyelőre, el­mondják ők, hogy minden omlasztásnál kiszedik a bá­nyafát, felküldik a „napra”, ott, ami használható, vissza­küldik, a többi megy ócska­fának, tüzelőnek. Minden omlasztásnál megteszik ezt, ennyivel is kevesebb újat kell kérni. Mire a végére érnek a magyarázatnak, megjön Hu­szár, de akkorra már megint pattog a tréfa: — A megtaka­rítást nekik adhatnák. — Mi­nek? — Elég lenne egy kis „pájinkára”. — A szén, ami­vel többet termelnek a terv­nél, nem kéne? — A, az sok, annyit nem lehet meginni! Valach már sokallja az időt a beszélgetésre, a kaparó áll, sok lesz a kiesés. Mielőtt to­vább mennénk, azért még el­mondják, hogy van nekik még egy vállalásuk. Az, hogy nem lesz náluk baleset. Tavaly sem fordult elő, hogy valaki baleset miatt maród lett vol­na ebből a csapatból. Bár ta­lán ez szóra sem érdemes, egyszerű az egész. Vigyáznak magukra. Tényleg olyan egy­szerű lenne ez? — firtatom. Akkor kezdi magyarázni Czimmer János, hogy a má­sik műszakban például az egyik bányász szemébe szi­lánk pattant Fúrta a szénfa­lat, kő kerülhetett a fúró elépe, mondja, s a tőr mel­lett kifújta a szilánkot. Ö, ha ilyesmit csinál, inkább jól le­húzza a sapkája ellenzőjét. Többen is felmordulnak, mit kell a másik harmadra be­szélni. — Nem is azért — vé­dekezik Czimmer —, de hadd lássa az elvtárs, milyen dol­gokon múlik. — Az biztos <t hagyják helyben —, hogy nyolc éve együtt van a csa­pat, de baleset miatt kéz-, vagy lábtörés még egyszer sem volt Vigyáz mindenki magára és a másikra. Több mint két hete dolgo­zik megszakítás nélkül az A ereszkében Győri Ferenc szocialista brigádjának ez a harmada is. Több mint két hete, hogy a rendkívüli téli időjárás miatt, még több szénre van az országnak szük­sége, s ők bányásznak vasár­nap is. Nem csinálnak belőle nagy ügyet, de a tréfálkozás közé itt-ott becsúszik egy-egy szemrehányás is. Kemény sza­vakkal illletik például az AKÖV-öt, a közlekedés miatt: gyakran késve indulnak a kocsik, este hatra, hétre érnek csak hasa, néha állni kell, mert sokan vannak. Pedig ha az ember térdelve, görnyedve ledolgozza a nyolc óráját, már nem esik jól állva, szorongva végig zötyögni 30—35 kilomé­tert hazáig. Kérték, ezt fel­tétlenül hozzam tudomására az illetékeseknek. Megteszem, hogyne tenném, s nemcsak azért, hogy egy­szerűen tudomásul vegyék ... CSIZMADIA GÉZA kenysége. Itt 1500 tonna a terven felül kitermelt szén mennyisége. A zagyva! üzem dolgozói 1000 tonnát tettek terven felül a népgazdaság asztalára. De helytállnak a mátranovákiak is, túlteljesíté­sük 60 vagon szén. Lemara­dással csak a mizserfaiak, rónaiak és a kisterenyei bá­nyászok küzködnek. Szónmedencénk bányaüze­meiben vasárnap úgynevezett nagyfenntartási műszakot tar­tottak. Valamennyi kirendelt bányász becsülettel jelentke­zett munkahelyén, s elvégezték azokat a fel­adatokat, amelyek a kö­vetkező napok zavartalan termelését biztosítják. Szorospatakon a bányabeli szállítás céljából a belső vas­úti hálózatot hozták rendbe. Kányáson a nyugati 111-as sikló légvágatát javították meg, hogy jobb legyen a frontfejtések levegőellátása. Nagybátonyban az elmúlt hé­ten 6 munkahely állt, most végezték el a nagyjavítást* hogy a termelés itt is meg­kezdődhessék. Szalagátszere­lést végeztek Csurgó-táróban* míg Tőkés lejtősaknán a cso­portos kamrafejtés átszerelé­sével végeztek. Mizserfán ki­ürítették a bunkereket, hogy megmentsék a szenet a befa­gyástól. A szolgáltató vállalatok­hoz tartozó osztályozókon a törőkét, a szállító gu­miszalagokat hozták rendbe: biztosítják a kitermelt szén osztályozását, tovább szállítá­sát. A SZÉAOSZTilLYOZÓKOA A gyulaiáról osztályozó dolgozói pénteken több órás küzdelmet folytattak az összefagyott szénnel, amíg sike­rült üzembe helyesli az osztályozó! és biztosítani a bá­nyászoknak az fires csillét. Képfinkön: Lövik Mihályné törőrés kezelő, aki a ma­ga munkaterületén dolgozott az üzemzavar mielőbbi el­hárításán. Nagybátonyban naponta 347 vagon osztályozása vár a dolgozókra. Amióta a kormány felhívása megjelent, a nagybátonyi osztályozó dolgozóinak helytállásában sincs hiány, teljesítik az ország kérését. Képfinkön: Andráska Jánosné brigádvezető és Koros Mária aa egyik osztályozószalag válogatói *— Ez már most semmi! — fogadnak bennünket a mát- ranováki osztályozó egyik munkahelyén, ami annyit je­lent, hogy a 18—20 fokos hi­deghez viszonyítva a 6—8 fo­kot már szinte figyelembe sem veszik. Ködmön Sándor, Gembiczki Sándor és Tóth Já­nos kint a szabad ég alatt ürítik a szállítószalagra a Csurgó-táróból érkező, szén­nel rakott csilléket: egy-egy műszakban 500—550-et. És es így megy éjjel-anppal, meg­állás nélkül, kilenc ürítőmun­kás váltja egymást a három műszakban. Képünkön: Kiss Imre moz­donyvezető, az ürítők munka­társa, aki a tele és üres csil­léket rendezi a feladóállomá­son.

Next

/
Thumbnails
Contents