Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)
1963-01-30 / 8. szám
nógrádi VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Népűjst AZ MSZMP NÓGRÁD MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS LAPJA XIX. ÉVE., *. SZÁM ARA: 60 FILLÉR 1963. JANUÁR 30. KÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS MONDOTT BESZÉDET A GANZ-MÁVAG VÁLASZTÁSI GYŰLÉSÉN • • Megyénkben is megkezdődtek a választási nagygyűlések Tegnap, kedden délután a Budapesti Ganz—MÁVAG gyárban választási gyűlést tartottak, amelyen Kádár János elvtárs, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás- ben is, sok helyen csoporto- paraszt kormány elnöke mondott beszedet. A Magyar Televízió a gyűlésről helyszíni közvetítésben számolt be, a rádió pedig este 20 órai kezdettel ismertette Kádár János elvtárs beszédét. Mind a televízió, mind a rádió közvetítését több tízezren hallgatták meg megyénksan a művelődési otthonokban, mozgalmi házakban. Vasárnap megyénkben is megkezdődtek a választási nagygyűlések. A rétsági járásban, Nőtincs, Ösagárd, Keszeg és Nézsa termelőszövetkezeti parasztjai gyűltek össze, hogy tájékozódjanak az ország, Nógrád megye, a rétsági járás és községük az elmúlt négy év alatt végbement fejlődéséről, az előttünk álló feladatokról. A nézsai ankét folvtatása Az erősebb segítse a gyengét mozgalom lényege az, hogy a rátermett, szakképzett szövetkezeti vezetők számára lehetővé teszi: amennyiben szükség van rá, ne csak egy hanem két helyen is átvegyék a közös gazdaságok. irányítását. Vaszil László, a szentlő- nnckátai Uj Világ és a kókai Kossuth Tsz „kettős” elnöke a megyei tanács és lapunk nézsai ankétjén a következő hasonlatot alkalmazta, hogy ezzel'is szgmléltetővé tegye „az Erősebb segítse a gyengét” mozgalom lényegét: ,,/lz a szerelő — legyen bármilyen becsületes és jószándékú! —, aki nem érti a szakmáját, nem rendelkezik megfelelő képességgel és gyakorlattal, az egy motort sem tud kijavítani. A hozzáértő, tapasztalt szakember viszont két motort is meg tud javítani rövid idő alatt. így van ez a tsz elnökökkel is. Kevés az igázáií jó, a nagyüzemi feladatok irányítására és megoldására alkalmas vezető, tehát átmenetileg célszerű, hogyha az erőskezű vezetőre a saját szövetkezetén kívül egy másik, gyengén gazdálkodó tsz-t is rábíznak.” Ha országosan érvényes a megállapítás, sokkal inkább az Nógrád megyében, ahol éveken át igen nagy volt a mezőgazdasági szakemberek cserélődése, vándorlása, s ahol az ipar jellege és sokhelyütt a természeti adottság nem tette lehetővé alföldi méretű és igényű paraszti gazdálkodás kialakulását. Tehát Nógrádban, ipari jellegénél fogva, kevesebb a nagy mezőgazdasági gyakorlattal rendelkező tsz-elnök és kevés az olyan mezőgazdász, ki öt-hat évnél több időt töltött el egy helyen s maradéktalanul ismeri a helyi adottságokat. A nézsai ankét eredményességét igazolja, hogy az elvileg tisztázott kérdések gyakorlati megoldására terelte a figyelmet s ma már a megye valamennyi járásában szám- bevették a két szövetkezet vezetésére is alkalmas tsz- elnököket, mezőgazdászokat és a gyenge szövetkezeteknek megválasztásra javasolják azokat, akik több éves, sikerekben gazdag munkával bizonyították be rátermettségüket, hozzáértésüket. A pásztói járásban például egy kiváló tsz-főagronómusnak, két tsz-elnőknek és egy állami gazdasági igazgatónak „másodállásban” történő megVá- lasztását szorgalmazták nyomban az ankét után. A szécsé- nyi járásban1 két jóhírű tsz-el- nökre öt gyenge tsz parasztsága pályázik. Lapunkban is több jó tsz-elnök és agronómus jelezte, hogy szívesen, vállalnának pozíciót egy másik, gyenge tsz-ben is. Mindenesetre, mint minden új, az erősebb segítse a gyengét mozgalom gyakorlati megvalósítása sem megy minden zökkenő nélkül. Nem az objektív nehézségek jelentik vetkezeteket. a fő akadályt, mint például a rétsági járásban, ahol huszonhárom szövetkezetből jóformán 18 segítségre szorul, hanem a személyes ellenállás. A meg nem felelő, a vezetésben és irányításban gyengekezű tsz-elnökök egyes helyeken görcsösen ragaszkodnak megszerzett „hivatalukhoz" és olcsó hangulatkeltéssel, a községi hiúságra, önzésre támaszkodva igyekeznek akadályt gördíteni az idegenből hívott elnök jelölése, megválasztása, a szövetltfzeti tagok boldogulása elé. A ságújfalui tsz-elnököt például több községből is felkeresték titokban a tsz-tagok, hogy vállaljon elnökséget, mert szövetkezetükben csak így remélhetnek előrehaladást. Az egyik járás vezetői pedig kiváló . tsz-elnöküket csak helyettesnek akarták megválasztatni a gyenge elnök keze alá, hogy meg ne sértsék hiúságában a „régi” elnököt,. aki egyébként becsületes ember, csak egyelőre még alkalmatlan egy nagy szövetkezet elvezetésére. Az ilyen megalkuvó megoldás könnyen a jó elnök és a mozgalom lejáratásához vezethet. Az a célkitűzés, hogy 1963. legyen a gyenge szövetkezetek megszilárdításának esztendeje, a tsz-tagok ezreinek boldogulását, a megye mezőgazdaságának további fejlődését közvetlenül érinti s nagy felelőtlenségre vall, ha a kicsinyes, személyes hiúság gátat vet a felemelkedés elé. Ezért csak dicsérni lehet Her- ter Mihályt, a nézsai tsz-el- nököt — akiből minden jel szerint még jó tsz elnök válhat! —, hogy maga kérte a tapasztaltabb, nagyüzemi gazdálkodásban jártasabb tsz-elnökök állami gazdasági szakemberek segítségét. Helytelen azonban az olyan próbálkozás, hogy az az elnök, aki a maga portáján1 sem tudott rendet teremteni, jelentkezett másodelnöknek az övéhez hasonló gyenge szövetkezetbe. Minden tsz-el- nöknek előbb a maga szövetkezetében kell bebizonyítania, hogy érdemes a bizalomra, a további megbízatásokra. Mert a jó elnöktől valóban nem várhatjuk el, hogy ingyen, a másik helyről is jogosan kijáró jövedelemről és jutalomról lemondva végezze „két- műszakos” munkáját, de azt sem tűrhetjük, hogy a mozgalmat egyesek titkos jövedelmi forrásnak tekintsék. Bontakozik, terjed tehát megyénkben „az erősebb segítse a gyengét” mozgalom s minden reményünk megvan ahhoz, hogy az új, erőskezű vezetők új, jövedelmezőbb tervekkel, a jövedelemelosztás és premizálás ösztönzőbb formáinak alkalmazásával frontáttörést végeznek, s mielőbb a közepes, vagy a jó szövetkezetek szinvonulára emelik a ma még gyenge szöTérvén felül 100 vagon fát adnak a cserhátiak A Cserháti Erdőgazdaság dolgozói is kiveszik részüket a rendkívüli hideg időjárás miatt megnövekedett fűtő- anyagszükséglet gyorsabb kielégítéséből, Az erdőgazdaság dolgozói vállalták, hogy az első negyedéves tervükön felül 100 vagon fával többet szállítanak. Január végéig tehát összesen 290 vagon fát kell a cserhátiaknak elszállí- taniok. Az erdőgazdaságban most minden erőt erre a munkára összpontosítanak. Jelenleg csaknem 40 gépkocsi szállítja a rakodóhelyről a fát. Az erdészetek közül az Inássói Erdészei dolgozói végzik a legjobb munkát, ahonnan a múlt héten négy- nap alatt 500 űrméter fát szállítottak el. A vállalt feladatot az erdőgazdaság dolgozói csütörtök estig maradéktalanul teljesítik. Az üzentekből jelenfjük: Egyenletes terv teljesítés a táblattveggyárban — külföldi gépekhez hazai pótalkatrészek — szocialista műhely a Tűzhelygyárban Félmillió négyzetméternél több kertészüveget kapnak a termelőszövetkezetek Salgótarjánból A Salgótarjáni Táblaüveggyárban a rendkívüli időjárás ellenére is jól kezdődött az esztendő. Terveiket egyenletesen teljesítik az üveggyári munkások, s előreláthatólag mintegy huszonötezer négyzetméterrel tetőzik meg januári táblaüveggyári tervüket. Noha a múlt évihez hasonlóan idén is több mint két hónapig tartó nagyjavítás szakítja meg az üveggyártás folyamatosságát a táblaüveggyárban, a termelés egésze mégis jelentősen növekszik az idén. Bár a tél most tombolja csak ki magát igazán, a Salgótarjáni Táblaüveggyárban mégis a termelőszövetkezetek kora tavaszi munkáját alapozzák már. A nagy építkezésekhez szükséges ablak és kirakatüvegen, továbbá a közlekedési eszközöket gyártó üzemek: az IKARUSZ, a Vagon és Hajógyárak igényeire gyártott minőségi műszaki üvegeken felül nagymennyiségű úgynevezett kertészüveget is készítenek. Most az év első három hónapjában ösz- szesen ötszázötvenezer négyzetméter kertészüveget igényeltek és várnak á kertészkedő termelőszövetkezetek. A korai zöldség és palántaier- mesztéssel foglalkozó közös gazdaságok részére már a százhúszezredik négyzetméter kertészüveget csomagolták vasúti kocsiba és indították útnak Salgótarjánból. A heb nap végéig még harmincezer négyzetmétert küldenek a táblaüveg'gyáriák a déli országrész kertészkedő közös gazdaságai számára 3500 kormánylemez készült el hétfőig; a jugoszláv és román gyártmányú ekékh ez A Salgótarjáni Acélárugyár Gazdasági Szerszámgyárában több fontos gépalkatrész készül a mezőgazdasági gépgyárak részére és az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben alkalmazott gépek alkatrészeinek utánpótlására. Salgótarjánban gyártják a boronatárcsákat, a kultivátor- késeket, a traktorkapaszkodókat, és a traktorvontatású ekék szinte valamennyi alkatrészét. Eddig csak a hazai gyártmányú mezőgazda- sági gépek alkatrészei készültek itt. A szomszédos baráti országokból vásárolt gépek és eszközök alkatrészutánpótlását a gépeket szállító országokból igyekezett megoldani a külkereskedelem. Ez a megoldás azonban az importált gépek számának növekedése következtében nem vezethetett eredményre. A pótalkatrész hiánya miatt egyre több talajmunkagép dőlt ki a „csatasorból”, s ezért a külföldről vásárolt mezőgazdasági gépekhez szükséges alkatrészek gyártásának hazai megoldása: napról-napra sürgetőbbé váló feladat lett. A Növekvő árutermelés jellemzi Nógrád megye mezőgazdaságát Nógrád megye mezőgazdasága tavaly, az aszályos időjárás ellenére is, lényegesen több árut adott a népgazdaságnak, mint a korábbi évek bármelyikében. A megye öt járása versengett egymással, melyik ad több húst, gabonát, tejet az országnak. S a felvásárló szervek erőfeszítése mellett ez a verseny nagymértékben segítette, hogy a főbb cikkekből tavaly 5 százalékkal többet értékesített a megye a tervezettnél. 'E munkában különösen a balassagyarmati, a szécsényi és a salgótarjáni járások érdemelnek elismerést. A balassagyarmati járás 13,3, a szécsényi járás pedig 12,4 százalékkal értékesített több árut tavaly a tervezettnél. Kenyérgabonából a múlt évben 45 vagonnal adott többet Nógrád megye a népgazdaságnak, mint amennyit az év elején terveztünk. Ennek az a magyarázata, hogy tavaly általában magasabbak lettek gabonafélékből a .hol- dankénti hozamok, mint amennyire számítottunk. De több vágómarhát és 2570-nel több hizottsertést vásárolt fel a megyében az Állatforgalmi Vállalat a tervezettnél. A baromfihús értékesítésénél meg szinte ugrásszerű változás volt a múlt évben. Az értékesítésre szánt 1200 mázsa baromfihús helyett, 2429 mázsa baromfit, az eredetinek több mint a kétszeresét értékesítette a megye tavaly. Az aszályos esztendő, a szűkös takarmányozási viszonyok az állati hozamok termelésében és így a tej és tojás éi-té- kesítésénél igen károsan éreztette hatását. E két cikkféle- vezményeket. ségből a megye nem teljesítette felvásárlási tervét. Ezt azonban nem lehet pusztán a szűkös takarmányozási viszonyokkal magyarázni. Hiszen a salgótarjáni járásban sem volt jobb a helyzet, de a helyes tervezéssel, az értékesítés megszervezésével a salgótarjáni járásban tavaly 3 ezer hektoliterrel növekedett az értékesítésre, került tej meny- nyisége és 123 ezer tojással többet értékesítettek a járás mezőgazdasági nagyüzemei tavaly, mint 1961-ben. Az idei évben a termelési feladatokkal párhuzamosan növekszik a megyében az értékesítésre kerülő árumennyiség is. Szükséges tehát, hogy a termeltető és a felvásárlást irányító szervek már most, a tervkészítések idején gondot fordítsanak arra, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben tervszerűen, a reális lehetőségeket figyelembe véve határozzák meg az értékesíthető áru mennyiségét. Helyes lenne például, ha a szécsényi járásban, ahol tavaly lényegesen kevesebb árubaromfit értékesítettek a tervezettnél, az idén a járás vezetői tapasztalatcseréket szerveznének, felhívnák a közös gazdaságok figyelmét arra, hogyan használhatják ki az üres istállókat baromfinevelésre és az Ipoly menti adottságokat víziszárnyasok tartására. Az idén jelentős takarmányozási kedvezményeket biztosít államunk azoknak a termelő- szövetkezeteknek, amelyek növelik az értékesítésre kerülő tej, hús, tojás mennyiségét. Azok a termelőszövetkezeti vezetők cselekszenek helyesen, akik nem hagyják veszendőbe menni ezeket a kedmezögazdaság üzemeiből érkezett javaslatok alapján a Salgótarjáni Acélárugyár is kezdeményezte a külföldről beszerzett gépek alkatrészeinek hazai gyártását. A Gazdasági Szerszám- gyárban tavaly harminchárom millió forint értékű, ösz- szesen kétezerháromszáz tonna alkatrészt gyártottak hazai gyártmányú gépekhez. Idén azonban megkezdték a mezőgazdaságban alkalmazott több mint tizenötezer külföldi gép alkatrészeinek gyártását is. Eddig importból fedezett Mezesen tizenhárom , millió forint értékű mezőgazdasági gépalkatrészt készítenek 1963- ban Salgótarjánban. Ezzel a közeledő tavasz nagy munkakezdéséig megoldódik mezőgazdaságunk jelentős gépparkjainak: a szovjet, a román a jugoszláv, a lengyel és a csehszlovák gyártmányú mezőgazdasági gépeknek pótalkatrész ellátása. Hétfőre elkészült például az a 3500 ekekormánylemez, amelynek gyártási idejét az első negyedév végéig határozták meg. Heg-érdemelten Tavaly, a Tűzhelygyár TMK üzemének, központi lakatos műhelye a gyár által kezdeményezett minőségi mozgalom még hathatósabb támogatására elhatározta: megindítja a harcot a szocialista műhely címért. Az idén januárban, az eredmények értékelésénél a lakatosműhely dolgozóinak nem kell szégyenkezniök. Sok közük van ahhoz, hogy a gyárban több min* 50 százalékkal csökkent a gépek állásideje. Az öntőjárdával, a vonalhegesztőgéppel és a szovjet mélyhúzógép beépítésével .határidő előtt készültek •ed, s úgy, hogy minőségi kifogás nem merült fel. Az anyaggazdálkodás is sikeresnek bizonyult. Ügyeltek arra* hogy ahol nincs szükség új anyagra, alkatrészre, használtat vegyenek igénybe, amivel 33 ezer forintnyi megtakarítást értek el. Vállalták azt is, hogy két újítást vezetnek be. A számvetés tizenhat bevezetett újításról tanúskodik, Igazolatlan hiányzás egész évben nem fordult elő. A kollektíva szakmai, politikai és általános műveltségét szakadatlanul fejlesztették. Társadalmi munkában pedig, a felajánlott 480 óra helyett 609 órában végeztek, amelyr nek több mint kétharmadát a város fejlesztésének szentelték. Eredményei alaján a műhely kiérdemelte & elnyerte a szocialista címet. Űj gép az Acélárugyárban A Salgótarjáni Acélárugyár rekonstrukciója során mind több új gépet helyeznek üzembe. A közelmúltban új szegverőgép érkezett a gyárba Nyugat-Németországból. A gép műszakonkénti teljesítménye eléri a 700 kilogrammot. Kezelésével az üzem egyik legkiválóbb szegverőjét, Angyal Károlyt bízták meg
