Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)
1963-01-23 / 6. szám
6 NÓGRÁDINÉPÚJSÁG 1963. január 23. (Folytatás az 5. oldalról) kaja. Tavaly a termelőszövetkezetbe új mezőgazdász jött. Néhány hónap telt el azóta, hogy munkához látott, de a kezdeti eredmények már most mutatkoznak. Majd arról beszélt, a járási irányító szervek tevékenysége sok esetben nem a gyenge termelőszövetkezetek erősödését segíti, hanem gondjaikat tetézi. A termelőszövetkezeti vezetés erősítését, szilárdítását hangsúlyozta hozzászólásában Herencsényi József, a salgótarjáni járási tanács mezőgazdasági osztályának vezetője is. Elmondotta, a tapasztalatok azt bizonyítják, a gyenge termelőszövetkezetekben már most az 1963-as tervek készítésénél változtatni kell a termelés szerkezetén. A jelenlegi helyzetben azonban a vezetés megerősítése, megszilárdítása, az anyagi érdekeltség alkalmazása azok a módszerek, amelyek legkorábban vezetnek eredményhez. A ceredi Búzavirág Termelőszövetkezet például egy év alatt erős, jól dolgozó gazdaság lett, mert megerősítették a vezetést. A szövetkezet élére Molnár Pál személyében olyan elnök került, aki érti a módját a termelés megszervezésének, a közös gazdaság irányításának. Az ösztönző jövedelemelosztási módszerek alkalmazásával a szövetkezeti tagokat anyagilag is érdekeltté tették a termelésben. Tavaly a szövetkezetben egymással versenyben dolgoztak a tagok, segítettek a növény- ápolás idején a derogházi termelőszövetkezetnek is. Herter Mihály, a nézsai Dózsa Népe Termelőszövetkezet elnöke elmondotta, hogy gazdaságuk évek óta a gyengén dolgozó termelőszövetkezetek sorában van. Gyenge volt a vezetés, alacsonyak a növény- termesztés és állattenyésztés hozamai, kevés a szövetkezeti tagok jövedelme. A tagok nem Herter Mihály, a nézsai termelőszövetkezet elnöke, az erősebb termelőszövetkezetek vezetőinek, állami gazdaságok szakembereinek segítségét kérte szövetkezetük megszilárdításához. dolgoztak rendszeresen a termelőszövetkezetben. Tavaly a szövetkezet vezetősége a nádudvari jövedelemelosztási nlódszert alkalmazta. S a tapasztalatok azt bizonyítják, már ez is hozott némi eredményt. Az idén a tagság kívánságára 30 százalékra növelik a természetbeni részarányát. Kijelentette, a termelőszövetkezeti vezetők, a szövetkezeti tagok szívesen vennék, ha az „erősebb segítse a gyengét” mozgalomban jól dolgozó szakemberek segítséget adnának a nézsai termelőszövetkezet megerősítéséhez is. Segítsenek a gépállomások, állami gazdaságok, erős szövetkezetek A gépállomások tevékenységét elemezte felszólalásában Miklósik Ignác, a Szécsényi Miklósík Ignácz, a Szécsényi Gépállomás igazgatója hozzászólásában a gépállomások tevékenységéről szólt. Gépállomás igazgatója. Szé- csényben tavaly a gépállomás igen sokat tett a gyenge termelőszövetkezetek megerősítéséért, megszilárdításáért. A gépállomás vezetői személy szerint is felelősséget vállaltak a gyenge termelőszövetkezetekért. Számos intézkedést hoztak, többek között a gépi munkát elsőként a gyenge termelőszövetkezetekben végezték. Hollókő például évek óta a gyengén dolgozó termelőszövetkezetek közé tartozott. Tavaly a gépállomás segítségével a megyében elsőként végeztek az őszi szántással, vetéssel, s a gabonatermő terület több mint 80 százalékán géppel arattak. — A gépek munkája a traktorosoktól függ, s ezért a gyenge termelőszövetkezetekbe a legjobb traktorosokat küldtük dolgozni — mondotta — A jól dolgozó traktorosokat jutalomban részesítette a gépállomás vezetősége, s így eltüntették azt a fizetéskülönbséget, amely egyébként a jó és nehezebb körülmények között dolgozó traktorosok bérénél mutatkozott. Godó György, a rétsági járási pártbizottság titkára többek között a járási irányító szervek tevékenységéről, felelősségéről szólt. Elmondotta, hogy évek óta a rétsági járásban van a legtöbb gyengén dolgozó termelőszövetkezet. Gyenge a vezetés, nem alkalmazták az élenjáró agro- és zootechnikai eljárásokat, s az ösztönző jövedelemelosztást. De sok esetben a járási irányító szervek sem segítették megfelelően a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítását. — A gyenge vezetés a mi termelőszövetkezeteinkben nemcsak azt jelenti, hogy képzetlen. hozzá nem értő emberek állnak a legtöbb gyenge termelőszövetkezet élén — hangsúlyozta Godó elvtárs. A gyenge szövetkezetek vezetői görcsösen ragaszkodnak a növénytermesztésben és az állattenyésztésben egyaránt, az alacsonyabb hozamokat jelentő elavult, régi termelési módszerekhez. Statisztikai adatok bizonyítják például, hogy a balassagyarmati járás termelőszövetkezetei tavaly mindössze 15— 17 féle növényt termeltek, a rétsági járásban még mindig 30—3.5 a termelt növényféleségek száma. Korszerűtlen, nem felel meg a mai követelményeknek a legtöbb gyengén dolgozó termelőszövtekezetben a jövedelemelosztás jelenlegi módszere sem. Befejezésül Godó elvtárs arról beszélt, hogy az „erősebb segítse a gyengét” mozgalom széles körű kibontakoztatása, viszonylag rövid idő alatt eredményt hozhat a rétsági járás termelőszövetkezeteinél is. Ehhez azonban az szükséges, hogy a közelebbi állami gazdaságok, jól dolgozó termelőszövetkezetek szakemberei, megfelelő térítésért „másodállást” vállaljanak egy- egy gyengén dolgozó termelőszövetkezetben. Balkó János, a Ludove No- vini szlovák nyelvű lap munkatársa javasolta az ankéton, hogy tegyék rendszeresebbé azokat az országos tapasztalatcseréket, amelyek közül néhány eddig is igen eredményesnek bizonyult. Sok olyan jól dolgozó termelőszövetkezetünk van már az országban, amely sok jó termelési, szervezési és vezetési tapasztalattal segítséget nyújthat a gyenge termelőszövetkezetek gazdálkodásának megjavításához. Milyen tanulságokkal járt a nézsai ankét? Az ankét tanulságait Kiss József elvtárs, a megyei párt- bizottság mezőgazdasági osztályvezetője foglalta össze. -A következőkben kivonatosan közöljük a záróbeszéd fontosabb megállapításait: — Nem véletlen az, hogy a párt és a megyei tanács végrehajtó bizottsága a második ötéves terv tárgyalásának során az országosnál nagyobb térvszám elérését tűzte célul. Ugyanis a második ötéves terv időszakában a mezőgazdasági termelést országosan 23 százalékkal kell növelni, minthogy azonban Nógrád megye mezőgazdasága alacsonyabb szinten áll, a két végrehajtó bizottság úgy döntött, hogy a megye mezőgazdasági termelési szintjét 24—25 százalékkal kell növelni a második ötéves terv időszakában. Ez az egyik kérdés, amely alátámasztja azt, hogy az átlagnál nagyobb feladataink vannak. A másik megoldandó kérdés: a rendkívül nagy ma- radiság, a konzervativizmus leküzdése a mezőgazdasági termelésben. És harmadszor: az egységes paraszti osztály kialakítása sajátos jellegű kérdéseket vet fel, s ez nagyobb feladat elé állít bennünket, mint a mezőgazdasági jellegű megyék vezetőit. — A gyenge termelőszövetkezetek a mezőgazdasági termelés tartalékai. Az utóbbi időben nagyon sok szó esett a gyenge termelőszövetkezetek megerősítéséről, a mező- gazdasági termelés növeléséről. Sok szó esett erről a megyei pártértekezleten, de még több szó esett a megyei mezőgazdasági nagyaktíván. Ha a gyenge termelőszövetkezetek termelési szintjét és az általunk jónak nevezett tsz-ek termelési szintjét összehasonlítjuk. a kettő között majdnem 50 százalékos különbség van. Amíg például a megyében a jó termelőszövetkezetek 100 kataSztrális holdra vetítve 9.600 liter tejet adnak el az államnak, addig a gyenge termelőszövetkezetek 4.344 litert. Vagy míg a jó termelő- szövetkezetek 100 katasztrális holdról sertés- és szarvasmar- hahűsból 42.8 százalékot adnak el az államnak, addig a gyenge termelőszövetkezetek 21.5 százalékot. És ez nemcsak egyszerűen állami felvásárlási probléma. Nemcsak arról van szó, hogy ezekben a szövetkeztekben rosszul megy a munka, hanem. arról is, hogy a.z átszer- I vezés időszakában mi azoknak a dolgozó parasztoknak, akia gyenge termelőszövetkezetben vannak, nem azt Ígértük, hogy rosszabb lesz a sorsuk mint az egyéni gazdálkodás idején, hanem azt, hogy jobb lesz. És most a gyenge termelőszövetkezetekben a szövetkezet tagságának több mint 20 százaléka — Az állam sokféleképpen segíti a gyenge termelőszövetkezeteket. Hitellel, kedvezményes gépállomási díjakkal, differenciált hitelezési módszerekkel, káderkihelyezéssel, anyagi eszközök juttatásával, a zárszámadások idején újabb hitelek juttatásával és sok egyéb módon. De a több éves tapasztalat már azt mutatja, hogy hiába tömi az állam a gyenge termelőszövetkezeteket pénzzel, hogyha a gyenge termelőszövetkezetben az alapvető feltételeket nem biztosítjuk. — Mint nagyon sokan, én is a vezetés megerősítését tartom a legfontosabbnak. A vezetés gyengesége alatt nem szabad csak a termelőszövetkezet elnökét, agronómusát és könyvelőjét érteni. A vezetőség problémáját a községben kell keresni. Ha van jó termelőszövetkezeti elnök, de rossz a tanácselnök, akkor nem lesz jó termelőszövetkezet. mert a „rossz” tanácselnök visszahúzó erőt jeleni. De hogyha gyenge a várttit- láár, akkor ez is nehézséget okozhat a szövctkezot megKiss József, a megyei pártbizottság mezőgazdasági osztályvezetője vitazáró előadását tartja. erősítésében. Gyakran előfordul, hogy a gyenge szövetkezeti elnököt leváltják, de a gyenge községi tanácselnököt, meg a gyenge párttitkárt otthagyják. Odatesznek máshonnan erősebb, vagy jóképességű elnököt, akit egy év múlva újra le kell váltani, mert a gyenge tanácselnök és gyenge párttitkár nem segíti abban, hogy a szövetkezet megszilárduljon. Vagy folytathatnám a vezetés problémáját azzal, hogy a termelőszövetkezeti elnököt, agronó- must, vagy könyvelőt kicserélik, de azt nem vizsgálják meg, hogy milyen a vezetőségi tagok összetétele. Segítik-e, tudják-e segíteni azt az embert, akit odatettek állami támogatással, vagy támogatás nélkül? Ez nagyon lényeges kérdés. Nem lehet a vezetést egy emberen lemérni a községben, a szövetkezetben. — A másik fontos kérdés a gazdaságszervező tevékenység. Vaszil elvtárs ugyan azt mondta hozzászólásában, hogy nem ott kezdődik a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítása, hogy az új agrotechnikai eljárásokat, vagy éppen termelési ' eljárásokat hogyan, mi módon és milyen gyorsan vezetik be. Én is azt mondom, hogy nem itt kezdődik, de ez is alapvető kérdés. Tavaly például a Növényvédő Állomás kapacitását csak 50 százalékra használták ki, mert a termelő- szövetkezetek nem vették igénybe segíségüket, s így él. Ezt pedig senki nem nézheti tétlenül, mindenkinek hazafias kötelessége részt venni e probláma megoldásában és hazafias kötelessége segíteni. a termelőszövetkezeti szántóföldeken és a gyümölcsösökben több mint 73 millió forint értékű kár keletkezett. az biztosítsuk — Ugyancsak nagyon fontos dolog az emberekkel való foglalkozás. Az ankéton már sok oldalról megvilágították az emberekkel való foglalkozás kérdését. De az emberekkel való jó foglalkozás nemcsak a szövetkezeti demokrácián múlik és nemcsak azon, hogy szóba állok, vagy nem állok szóba az emberekkel, hanem egyebekben is meg kell nyilvánuljon. Például a balassagyarmati járásban, T erény község szövetkezetében, a szervezés időszakában a tagoktól kértek kölcsön szalmát a meginduláshoz, ennek három éve s nem tudom, hogy megádták-e már? Kérdezem én, ha valakitől 10 forintot kérek kölcsön és azt csak három év múlva adom meg, milyen véleménye lehet rólam? A szövetkezeti tagoknak is ilyen véleménvíik volt a terémd ♦»rmelőszövetkezet vezetőségéről. Amit az embereknek ígérünk. azt tartsuk is be. A magyar emberre . jel— Nagyon határozottan meg kell állapítani, ezen az ankéton nem arról tanácskoztunk, hogy miképpen, patronáljuk a gyenge termelőszövetkezetet. Nem , patroná- lásról van szó, hanem arról, hogy az erősebb segítse a gyengét mozgalom mélyebb, határozottabb módon kibontakozzék Jelenleg — úgy látszik — az a forma mutatkozik leghatátosabbnak, hogy válasszuk meg a gyenge szövetkezetbe elnöknek a jó szövetkezet elnökét, ag- ronómusnak a jó szövetkezet mezőgazdászát. Ebben is vannak már nekünk eredményeink, amint azt a szécsényi termelőszövetkezet példája, de más termelőszövetkezetek példája is igazolja. De továbbterjeszteni, szélesíteni kell az erősebb segítse a gyengét mozgalmat. mert éppen itt az ideje, hogy a gyakorlati útra lépjünk. — Említettem már, hogy’ legalapvetőbb kérdés, hogy ezekben a gyenge termelőszövetkezetekben a vezetést megszilárdítsuk, a jó vezetés a szövetkezeti tagsággal megtalálja a kapcsolatot és a szövetkezeti tagság a legmesz- szebbmenőkig támogassa a vezetőség ésszerű elgondolásait. Ne féljünk attól, hogy — Nagyon lényeges dolog az anyagi érdekeltség kérdése is. Sokat beszéltünk már arról, csaknem minden szövetkezeti elnök tudja, hogy erre vonatkozólag a megyei párt-végrehajtóbizottság határozatot hozott. De a megyei párt-végrehajtóbizottságnak a határozata nem sablont, hanem iránymutatást nyújt. Minden szövetkezet a maga adottságának megfelelően válassza meg az anyagi ösztönzés módját! Feltétele a módszernek, hogy alkalmazásával a közös gyarapodjon, a szövetkezet erősödjön, a termelés növekedjen. Ha ezek a feltételek biztosítva vannak, a premizálás, jövedelemelosztás formáját a termelőszövetkezet tagsága a vezetőséggel együtt maga döntse el. ami a termelőszövetkezetek pénztárából a termelőszövetkezeti tagok zsebéből ment el. Vagy egy másik példa: közismert, tudományosan és gyakorlatban bebizonyított az itatásos borjúnevelés előnye. Én nem kétezer forintról beszélek mint a kutatók, én csak azt mondom, hogy tehenenként ezer forint megtakarítást feltétlenül eredményez. Mégis a megyében csak 9-10 termelőszövetkezet végez itatásos borjúnevelést. emberekkel, jogaikat lemzö a szavatartása, szavahihetősége. Erre alapoz a termelőszövetkezetben is a parasztember. Ha ezt nem tartjuk be, abban az esetben ne várjuk, hogy támogassa a vezetőséget a termelőszövetkezeti tagság. Vagy nem felháborító dolog az, hogy a szövetkezeti tagnak megígérik ugyan a terv- tárgyaló közgyűlésen, hogy bizonyos munka elvégzését premizálják, de a munka elvégzése után rájön a szövetkezet vezetősége, hogy ..túl sokat” kapna a tag, s lefaragnak a jogos járandóságból! Lesz-e szavahihetősége 1963-ban annak a vezetőségnek, amely így járt el? — Nem frázis tehát, hogy társadalmi üggyé kell tenni a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdításának kérdését. Nógrád megyében. ha a gyenge termelőszövetkezeteket az ötéves terv időszakában a közepes szintre emeljük, akkor az előírt termésnövelésből 10 százalékot már megoldottunk. összehívjuk a közgyűlést. Kérjük ki bátran a tagok véleményét. Sajnos nem egy szövetkezetben már fél éve sem tartottak közgyűlést. Ez pedig nem a nyíltságot, nem az őszinteséget tükrözi. Pedig a széles körű szövetkezeti demokrácia alkalmazására van szükség. Ha a szövetkezeti tagokhoz nyíltan és őszintén beszélünk, akkor sokkal jobb eredményeket érhetünk el. Van a megyében egy szövetkezet, ahol egy volt csendőr a kertész. A megyei tanács mezőgazdasági osztálya tanfolyamot tartott a kertészeknek és ez a volt csendőr, aki addig a szövetkezetben az ellen ágált, hogy ne szerződjenek a MÉK-kel olyan sokat, részt vett a kertészeti tanfolyamon. És most amikor hazajött a kéthetes tanfolyamról, követelte, hogy üljön össze a vezetőség és <5 hadd számoljon be arról, hogy mit halott a tanfolyamon. Szorgalmazta. hogy kössenek pótszerződést a MÉK-kel a lakosság jobb zöldségei'átása érdekében. Az az ember csinálta ezt, aki eddig nem látott tisztán és nem is nagyon mert szólni, de aki most megtanulta, hogy mi a megye és az ország gondja. — Az anyagi érdekeltségnek a vezetőknél is érvényesülnie kell. Nem kívánhatja senki, hogy ingyenes legyen a másod-elnökök. másod-agro- nómusok segítsége. Azt senki nem kérheti és nem követelheti, hogyha egy jó szövetkezeti elnököt megválasztanak egy másik szövetkezetben elnöknek, hogy az onnan ne vegye fel a részesedést. Ha becsületesen ellátja a feladatát, megilleti a nagyobb jövedelem. — Nem mellőzhető az állami gazdságoknak és a gépállomásoknak a segítségadása sem. A Nógrádkövesdi Állami (Folytatás a 7. oldalon) Felelősek a pártszervezetek és a tanácsi vezetők is Törődjünk Áz erősebb segítse a gyengét mozgalom lényege Az anyagi érdekeltség elve a vezetőkre is vonatkozik
