Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-19 / 5. szám

1963. január 19. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Bányászaink válasza Mindenki előtt ismeretes, reggeli, délutáni és Automatizálás a hogy az idei tél rendkívüli munkába indulás előtt m?“ Porcelángyárban hideggel köszöntött be. A fa- den bányaüzemnél gyűlést? Fevik esztendő története gyök és a nagyméretű hó- tartottak. Elsőként a nagybá- f JtJít a macikra a fuvások szinte állandósultak, tonyi, kányási, tiribesi és szó- : Kőbányai Porcelángyár balas- és az ország különböző ré- rospataki bányászok határoz- ^ sagyarmati telepén. Az első szein falvakat, városokat zár- ták el, hogy az eddigieknél ' tele volt nehézségekkel, a má­tak el a közlekedéstől, bete- is nagyobb erőfeszítéseket í sodikban, __ tavaly — kezd­m ették az utakat, vasutakat, tesznek és ezenkívül vasár-1 tek magukra találni, sőt az Ez a körülmény — vasutasok- nap — pihenő idejüket is fel- § év második felében utolér­tél és postásoktól, építőktől áldozva — három műszakban c ték a terv előírásait, ex­es gépkocsivezetőktől, köztisz- termelik a szenet. S kijelen- í portgyártmányaikat is el- tasági munkásoktól és mások- tették: ha kell, akkor — te- $ fogadta a MERT — hogy tói — mindenkitől egyaránt kintettel a rendkívüli helyzet- c örültek mikor először történt, megfeszítettebb, a szokásostól re — a következő vasárnap j? s ma már meg is szokták —, eltérő, rendkívüli munkát, is leszállnak a bányákba. £ éves tervüket 103 százalékra .. __ „- $ teljesítették, az exporttal is De nemcsak az említett ba-, vé tek december 14-re, no­nyak, hanem velük szinte harmadik év> az’idei egy .dobén a több. nógrádi §az műszaki fejl^ztés esz. banya munkása, is ugyanezt|tendeje- Első negyedéves fel­hataroztak el. Ez az or- - ada4uk már ezt a fejlesztést lakóinak, üzemeinek. Mert a tükrözL Tavaly egész évben rendkívüli hideg időjárás mi- ff®** sltí * 9 miUió 270 ezer forint érté­att minden üzem. gyár. erő- "f' T^ei" §kú árut lermeltek’ az idén mű kórház óvoda bölcsőde mi haky°manyaikhoz, a fel- ^ mar az eisö három hónapban hivatal ka'*int^mínv , szabadulás és az ellenforra-§5 mmió a kötelezettségük. dalom utam emlekezetes szén-§ ugyanis elkezdődött az üzem csaták hőseihez. Az ország r automatizálása: rövidesen sor népe most ismét — ki tudja kerül a forrasztó, és a lak- hányadszor — meggyőződhet ? kozó és a mosó automaták kevesebb tárnák „»nfw helytállásukról ,s arról, hogy üzembehelyezésére. Proba­ted A liszíáhin a bányászok méltók a bizalom-^ gyártás már volt, most zaj­a ^ívreHei slvet Fa> a megbecsülésre. A tár- § lik a tanulságok összegezése, ™ E nak népei kevés beszédű em- K korrekciók a berendezésen, s- w if8*« e*t ír ™den.utt berek, de szavaik helyett tét- í az új égetőkemencével együtt mar etek óta fokozni a szén- te;k( a vasárnapi pihenő na- $ február elsejével megindul az helytállást kivan. S különösen nagy felada­tot ró a bányászokra, akik az „ipar kenyerét” — a szenet termelik, akik fényt, meleget, energiát küldenek az ország hivatal, közintézmény és a sok tízezer háztartás az eddi­gieknél több szenet fogyaszt, A tartalékok emiatt gyorsab­ban fogynak s termelést. Ám a hideg nem csökken, Az ország dolgozói a bányá­szokhoz fordulnak segítségért. S nem hiába Mert mi tör­tént? A nógrádi bányászok, akik társaik számos hófúvás és más aka­dály nehezíti, s hogy azok most nem tudnak annyi sze- ben példát mutatnak, net termelni, amennyit az or- Köszönet és megbecsülés ér- szág vár tőlük — pénteken a te bányász elvtársak! pon megrakott csillék ezrei, § üzemszerű gyártás. Az autó- a kifejtett szén tonnái bizo- 7 matizálástól 20-25 százalékos nyitják: hűek az országhoz, s termelékenység emelkedést hűek a néphez, helytállnak, X várnak, a minőség javulását s minden erejükkel küzdenek^is, emellett előnyére kell ír- .. . . ,... a párt VIII. kongresszusa ha- r ni, hogy egy sor nehéz és az tudjak, nogy ciuna vu i tározatainak megvalósításáért, § egészségre ártalmas fizikai nk munkáját a fagy, a a dojgozd nép jólétéért, aj munkától kiméli meg a dol­fény, a meleg, az energia biz- ? gozókat. A berendezést vál- tosításáért, s a nehéz helyzet-^ lalatfejlesztési alapból, a köz­^ ponti karbantartó üzem ké- X szítette 1 tálatok el, külföldi tapasz­felhasználásával, 7oo db porszító 2,o ezer db televízió 1958 | 1959 j 196o I 19? A nagyértékű, tartós fogyasztási cikkek iránti kereslet növekedését jól tükrözi ez a grafikon. A megye kiskereskedelmi boltjaiban 1958-ban még 300 porszívót sem adtak el, 1961-ben ennek több, mint kétszeresét. Még inkább növekedett a televízió vásárlás. 19 58-ban alig kétszáz televízió volt a megyében, a vásárlás 1961-ben megközelíti a kétezret, de 1962- ben már majdnem 2600 televízió kelt ei. Az idén 3500 TV-készülé két hoznak forgalomba a megyé ben. Intézkedések, tanácskozások, az idei tervek teljesítéséért Tudósítások a pártszervezetek életéből Nógrád megye pártszervezetei — akár az egész ország­ban — aktív tevékenységet fejtenek ki a február végi or­szággyűlési és tanács-választások előkészítéséért. Ez azon­ban nem akadályozza a kommunistákat abban, hogy lan­kadatlan figyelemmel kísérjék a termelés problémáit, fel­adatait. Hogy a kongresszusi munkaversenyben tapasztalt fellendülés töretlenül folytatódjék, a pártszeryek és párt- szervezetek már az év elején napirendre tűzik a konkrét termelőmunka, valamint a munkaverseny előtt álló fel­adatokat. Műszaki értekezlet a járási pártbizottságon Az MSZMP Salgótarjáni Járási Bizottsága már janu­ár 11-én tanácskozásra hívta Össze a Nógrád megyei Szén- bányászati Tröszt vezetőit, főmérnökeit, párttitkárait, szb. titkárait, megvitatni a január havi terv teljesítésé­nek, illetve túlteljesítésének szervezeti és politikai tenni­valóit. A tanácskozás nem maradt meddő. A szénbányák napi teljesítmé­nyei biztatóak. Január 21-re termelési műszaki tanácsko­zást hirdetett a járási párt­végrehajtóbizottság, amelyen a tröszt, a pártszervezet és a szakszervezet vezetőivel az 1962. évi eredményeket és az 1963-as feladatokat vitatják meg. Ennek alapján tartják meg azután a bányaüzemek­ben a termelési tanácskozá­sokat. A járási párt-végrehaj­tóbizottság egyébként elké­szítette munkaervét, amely a többi között felöleli a terv­Nem pihennek a habárai­kon az üzemek kommunistái sem; A tavaly év végi jó előkészítés után, a Tűzhely­gyár párt-végrehajtóbizottsá­ga már az esztendő első nap­jaiban kész elképzelésekkel és programmal rendelkezik az 1962-ben nagy sikerrel járt kongresszusi munkaver­seny, a minőségi mozgalom továbbfejlesztésére. E tekin­tetben a legfrisebb esemény az, hogy a levél után, ame­lyet a végrehajtó bizottság intézett a ZIM vezérigazgató­ságához kérve, hogy támo­gassa a többi gyáregység fo­kozottabb bekapcsolódását a salgótarjániak minőségi moz­galmába, hétfőn a ZIM hat teljesítés, a műszaki fejlesz­tés sikeres végrehajtása érde­kében végzendő politikai munkát. Ugyancsak munka­tervet készítettek az üzemi pártszervezetek vezetőségei is. Tavaly elég gondot okozott a biztonságos termelés a bá­nyákban. Okulva ezen, a pártszervezetek tröszti és üzemi szinten intézkedési ter­vet állítottak össze, amelyek­ben a termelés biztonságos­sá tételének legsürgetőbb feladatait tűzik napirendre, hasonlóképpen nagy figyel­met szentel az 1963-as év termelési célkitűzéseinek az MSZMP Salgótarjáni Városi Bizottsága. A végrehajtó bi­zottság máris megvitatta és értékelte a tavalyi kongresz- szusi munkaverseny tapaszta­latait, eredményeit, valamint megvizsgálta az idei felada­tokat. Még ebben a hónapban a pártbizottság ülése elé ke­rül ez a kérdés. gyáregységének párttitkárai tartanak itt megbeszélést. A tanácskozás szervezője a Tűz­helygyár végrehajtó bizottsá­ga, előadója Molnár István párttitkár. Tárgya a minőségi mozgalom továbbfejlesztése és elterjesztése a ZIM gyáregy­ségeinél, valamint a pártszer­vezetek tennivalói a gyár­egységek közti koóperáció megjavításában. A párt-végrehajtóbizottság fontos szerepet játszott ab­ban is, hogy a minap megala­kult a vállalat szocialista cí­mért harcoló komplex műsza­ki brigádja. A brigád ve­zetője Etesi József, a terme­lési osztály vezetője lett. Tagjai a gyár üzemvezetői, a műszaki és a gyártásfej­lesztési osztály vezetője, a főtechnológus, főenergetikus, a laboratórium, a munka­ügyi osztály, a MEO és az anyag- és áruforgalmi osz­tály vezetője. Az új brigád, amely Pattantyús professzor nevét vette fel, még hatéko­nyabb munkát akar kifejteni, a többi között, a korszerű gyártástechnológia alkalma­zásában, a gyári rekonstruk­ciós terv végrehajtásának ösz- szehangolásában, más brigá­dok műszaki patronálásában; Együtt a A Salgótarjáni Üveggyár­ban az idei év termelési fel­adatainak végrehajtását a tömegszervezetekkel való harmonikus együttműködés jegyében készítették elő már tavaly év végén. December végén kibővített pártbizottsá­gi ülésen, alapszervezeti ve­zetőségi tagok, tömegszerveze­ti. gazdasági és műszaki veze­tők, valamint a legjobb szo­cialista brigádok vezetői előtt vitatta meg a pártbizott­ság az új esztendő felada­tait a termelésben és a munkaversenyben. A januári tagggyűlések is ezeknek a kérdéseknek a jegyében zaj­lottak le. Figyelemre méltó, hogy a párt-végrehajtóbi­zottság a szakszervezeti bi­zottsággal közös irányelve­ket dolgozott ki a párt és szakszervezeti alapszerveze­tek számára. Legfőbb mon­danivalója ezeknek az irány­elveknek: továbbfejleszteni azokat az eredményeket, amelyeket a Tűzhelygyár ál­tal kezdeményezett minőségi mozgalom helyi alkalmazásá­val tavaly elért az üveg­gyár kollektívája. A január 9-én tartott kibővített párbi- zottági értekezlet is aláhúzta ennek fontosságát. A héten, a műszaki és gazdasági ve­zetőkkel együtt a . végrehaj­tó bizottság megtárgyalta az idei műszaki intézkedési ter­vet. Ennek során felhasznál­ták azokat a javaslatokat is, amelyeket a dolgozók terjesz­tettek a műszaki és moz­galmi vezetők elé. A Tűzhelygyárban vitáznak a ZIM hat gyáregységének párttitkárai tömegszervezetekkel Jő kezekben a német munkásmozgalom zászlaja E napokban tanácskozik Berlinben a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa. Mintegy 17 évvel ezelőtt Né­metország egy részén nagy­szabású és sokoldalú politikai harc indult azért, hogy a munkásosztály — az egész dol­gozó nép élén — kezébe ve­gye a hatalmat, méltó örökö­se, megvalósítója és harcosa legyen elődei eszméinek és törekvéseinek. Felemelő érzés tudni arról, hogy — ha a ko­rábbi Németország, a III. Bi­rodalom egynegyed részén is, — épül a szocializmus, Német­ország egy felében győzelme­sen lobog a munkásosztály zászlaja. Mintegy 120 évvel ezelőtt e nép országának fiai, Marx és Engels, Németországban kezdték meg világtörténelmi működésüket, tanításaik ki­dolgozását és hirdetését. A tu­dományos szocializmus meg­alapítóit olyan nép adta a vi­lágnak, amely bátorságban és tudományos színvonalban, módszerességben és alaposság­ban, győzelmekben és sok­sok megpróbáltatásban nem volt híján. Míg másutt a munkásmozgalom még csak lépéseinek első felét tette meg és tevékenységét az út­keresés jellemezte, addig — a múlt század második felében és különösen a Párizsi Kom- mün bukása után — a német munkásmozgalom már példát mutatott a stratégiából és tak­tikából, a különböző harci módszerek kombinálásából, a porosz állam keretei között nyújtott legális ' mozgalmi te­vékenység kihasználásából és nagyszerű' győzelmekből. A német munkásosztály az im­perializmus és elsősorban a porosz—junker imperializmus ellen kibontakozó harcában már több mint egy évszázad óta hatalmas erőket vonulta­tott fel. A Magyar Tanács- köztársasággal szinte egy idő­ben bajor munkások, a berli­ni proletárok indultak harcba hatalmuk kivívásáért. A két világháború között a nyugati tőkés világ egyik leghatalma­sabb kommunista pártja itt hirdette a szocializmus igaz­ságát, roppant tömegbázisra támaszkodva. És talán — tör­ténetének egész menetében — itt volt volt a munkásmozga­lom megosztottsága a legtra­gikusabb. Ez is hozzájárul­hatott ahhoz, hogy a német imperializmus két szörnyűsé­ges háborút zúdított a világ­ra, hogy itt jött létre a fa­sizmusnak olyan magas fo­ka, amelyet méltán nevezünk az emberiség szégyenének és gyalázatának. A német munkásosztály mégis megtalálta az igazi utat és hasznosítva a törté­nelem által nyújtott kedvező lehetőségeket, hazája egy ré­szén hozzáfogott és sikere­sen építi a szocilizmust. A szocializmus németországi győzelmének értéke különö­sen jelentős a béke, a demok­rácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus hívei szá­mára. A Német Demokrati­kus Köztársaság harcra lel­kesítő példa és igaz bizonysá­ga annak, hogy Marx és En­gels eszméi mély gyökereket eresztettek ebben az ország­ban. A tudományos szocializ­mus megalapítóit honfitár­sai nemcsak tisztelik és sze­retik, hanem képesek fárad­hatatlanul és hűséggel kö­vetni is. Bizonysága ez a munkásosztály állhatatos­ságának, a német proletariá­tus következetességének, tör­ténelmi felelősségérzetének. Bs ha valahol a béke, a szo­cializmus ügyének van tör­ténelmi hitele, a jövő nagy feladataira mozgósító ereje, akkor különösen Németor­szágban van. Európában és ezen túl az egész világon a béke és a háború, a szocia­lizmus és az imperializmus közötti frontok sehol sem olyan nyíltak, egyérteműek és veszélyekkel terhesek mint Goethe, Heine, Marx, Engels, Rosa Luxemburg és Ernst Thälmann földjén. Németország kiemelkedő nemzetközi jelentőségét nem­csak az adja meg, amely történelméből és a világ tör­ténetére gyakorolt hatásából adódik. Nemcsak az húzza alá a jelentőségét, hogy Német­ország a második világháború után újabb, mindennél pusz- títóbb fegyveres konfliktus középpontja és nyílt kapó volt a nyugati behatolásra és fővárosában, Berlinben a tör­ténelemben szinte példátlan megszállási rendszer alakult ki. Németország élő példája, mindennapos intőjele a bé­kének, roppant igénylője minden energiának, megfon­toltságnak és állami vezetési képességnek, hogy az ügy amelyért a németek lebjobb- jai áldozták életüket, amely immár egymilliárd ember életében győzelmet aratott: a szocializmus, fennmaradjon, virágozzék és kiteljesedjék a béke, az emberi boldogság. Nincs a világnak még egy olyan helye mint Berlin, ahol annyira időszerű szólni, és tenni a békéért. Amikor Hruscsov elvtárs német test­vérpártunk VI. kongresszusán tartott beszédében kifejtette: napjainkban a békeharc a szocializmusért vívott harc- legfontosabb feltétele lett — akkor egyben nemcsak a né­met, hanem valamennyi or­szág népeinek legközvetle­nebb érdekeit, céljait és har­ci módszereit fejezte ki. \ békét megőrizni Európában és az egész világon nem csak közvetlen harci prog­ram, hanem egy nagy, hosz- szú távolságra szóló célkitű­zés, amelynek alá kell ren­delni minden más egyebet. Egy újabb háború, egy termonukleáris harmadik vi­lágháború után már nem le­het azon vitatkozni, hogy ki kit győzött le, mert az em­beriség életének, minden anyagi és kulturális értéké­nek pusztulása forog kockán. A németek tiz és tízmilliói saját bőrükön legelemibb lé­tükben érintve tapasztalták, hogy elsősorban a munkás- osztály, ezen túl pedig vala­mennyi dolgozó, az egész nép, az egész emberiség ob­jektív érdeke a béke meg­őrzése, különösen a haditech­nika fejlettségének mai fo­kán. Ez természetesen sem­mit se von le abból a maxista tanításból, hogy a munkásosztály tovább foly­tatja harcát felszabadításá­ért, a hatalom megszerzésé­ért, a szocializmus felépíté­séért. Éppen az az új, a nagy­szerű, az SZKP XX., XXII. kongresszusa határozataiban, valamint a kommunista és munkáspártok 1957. és 1961. évi moszkvai tanácskozásainak felhívásában, hogy — figye­lembe véve a kialakult törté­nelmi körülményeket, — re­álisan elbírálva a világ erő­viszonyait: meghirdették és azóta állhatatosan gyakorol­ják a békés egymás mellett élés politikáját. Nem megal­kuvás ez, nem elvi enged­mény az imperializmusnak: világos és egyértelmű politi­ka azért, hogy a kommunis­ta és munkáspártok minden országban és az egész vilá­gon a legkedvezőbb, a harc­ba induló népek számára elfogadható békés formát biz­tosítsák a szocializmus tel­jes és végleges győzelméhez A Német Szocialista Egység- párt VI. kongresszusa — az NDK eddigi eredményeire és történelmi hivatására alapoz­va — legteljesebb egyetérté­séről biztosította a béke és a szocializmus híveit e politi­kát illetően. A szocializmus országai, a béke hívei pedig szerte a világon magukénak érzik és vallják, minden ere­jükkel támogatják azt a nagyszerű harcot, amelyet a Német Demokratikus Köztár­saság népe, a munkásosztály és a pártja vezetésével vív az új, a szocialista Németor­szág felépítéséért. A Német Szocialista Egy­ségpárt egész tevékenysége, minden munkája világító fáklya, a népek felelősségét növelő tényező, a szocializ­mus igazságába vetet hit bi­zonyítéka. Német testvérpártunk kong­resszusa iránt megnyilvánuló fokozottabb érdeklődés éppen azon alapszik, hogy a Né­met Szocialista Esységpárt- nak a békéért, a szocializ­musért folytatott harc első vonalában kell küzdenie, helytállnia. Az első német munkás-paraszt állam becsü­lettel teljesíti ezt a történel­mi hivatását és méltán ér­demli ki a megnövekedett elismerést és bizalmat. Németország, — am elvnek imperialista vezetői már annyi megpróbáltatást zúdí­tottak a világra, a német népre. — most területének egy részén, a munkásosztály és pártja vezetésével, a vi­lág leghaladóbb erőinek so­rába lépett: megtisztelő és felelősségteljes helyet foglal el a béke és a demokrácia, a szocializmus harcosainak sorában. Bal. gh Gyula

Next

/
Thumbnails
Contents