Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)
1963-01-12 / 3. szám
1963. január 12. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 „1 képviselői munka társadalmi életünk szerves részévé vált" Jakab Sándor elvtárs nyilatkozata a Nógrád megyei képviselőcsoport munkájáról A béke. a sxocfalixiiins érdekében Négy évvel ezelőtt új képviselőket választott az ország. Azóta a politikai, gazdasági, társadalmi életben jelentős fejlődést értünk el. Most ismét választásra készülünk, s összegezzük azt: milyen részük van előrehaladásunkban a nép képviselőinek. Erről kérdezte lapunk munkatársa Jakab Sándor elvtársat, a Nógrád megyei képviselőcsoport elnökét. — A Nógrád megy«! képviselők megválasztásukkor azt Ígérték, hogy a legjobb tudásuk szérint tesznek eleget megbízatásuknak. Milyen eredményeket értek el négyéves munkájuk során? — A megyei képviselőcsoport négyévi munkájának értékelésénél figyelembe kell venni az akkori körülményeket, azokat a politikai, gazdasági, társadalmi tényezőket, amelyek a munkát meghatározták. Az 1958-as választások idején mind a politikai, mind pedig a gazdasági életben még érezhető volt az ellenforradalom hatása, de már tisztán látthattuk a konszolidáció kibontakozását, az ország további fejlődésének útját, a jövőbeni feladatokat. Á párt és a kormány ez időben elsősorban a termelés, a termelékenység növelését, az önköltség csökkenését, a fokozott takarékosságot, a mezőgazdaságban a szocialista átszervezést, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztését, a meglévő tsz-ek megszilárdítását, stb. jelölte meg legfontosabb feladatként A megyei képviselőcsoport, amelx 1958. decemberében alakult, kétirányú, de egységes munkát végzett. Egyrészt az országgyűlésben és a parlament állandó bizottságaiban dolgozott, másrészt a választó- kerületekben tevékenykedett. Az országgyűlésben a Nógrád megyei képviselőcsoport számban a legkisebbek közé tartozott ugyan, de tagjai igen aktívan dolgoztak. Az 1958-tól 1962-ig tartó parlamenti ciklus alatt az ország- gyűlésben igen sok esetben szólaltak fel, és öt interpellációt nyújtottak be. (Az 1953- tól 1956-ig terjedő parlamenti ciklusban a nógrádi képviselők egyetlen esetben sem interpelláltak). Az állandó bizottságokban 80 ülésen vettek részt, ezeken 34-szer szólaltak fel és igen sok javaslattal segítették a munkát. Mind az országgyűlési, mind pedig az állandó bizottsági felszólalásokat és interpellációkat a bátorság, a megfontoltság, és a témák alapos ismerete jellemezte. Nem féltünk a kényes kérdésektől sem, amit többek között például az Ipoly szabályozása, az ipari munkás feleségek és tsz-tagok SZTK hozzájárulása, a bányatelepek helyzetének rendezése és más, a szociális és egészségügyi kérdésekben stb. benyújtott interpellációk is mutatnak. A képviselőcsoport tagjai érezték: milyen felelősséggel tartoznak a bizalomért és a képviselői munkát nem reprezentatív funkciónak tekintették, hanem megfelelő komolysággal tették szóvá megyénk politikai, gazdasági és társadalmi életével kapcsolatos valamennyi problémát. Az országgyűlésben, vagy a bizottságokban elhangzott Javaslatok nagy részét már megvalósították, illetve a népgazdasági tervek készítésénél figyelembe vették. Kértük például, hogy a második ötéves terv megkezdése előtt valósítsák meg a géptípusok bevezetésénél a tervezés és a gyártás szigorú összhangját. A Nehézipari Minisztérium kollégiuma foglalkozott ezzel és a feladat megoldására szak- igazgatási főosztályt szervezett. Javasoltuk az illetékeseknek, hogy sürgősen lássanak hozzá a megyei kórház, a szálloda, a lakások építéséhez, az új főtér kialakításához. A munka — mint ismeretes — folyik, a kórház, szálloda, a lakások épülnek. Kérésünk alapján külföldi utakat szerveztek a bányagépesítés tanulmányozására. Javasoltuk, hogy az Acélárugyár, az Üveggyár. a szénbányászat stb. fokozódó termelése és a növekvő személyforgalom miatt korszerűsítsék a Hatvan—Salgótarjáni vasútvonalat. Ez is folyamatban van. 1— Az országgyűlésben és a parlamenti állandó bizottságokban végzett munkán kívül hogyan dolgoztak a képviselők a választókerületekben ? — Az 1958 előtti években öszefogott, tervszerűen irányított képviselői munka nem volt. A képviselők elszigetelve járásonként, községenként tevékenykedtek, és főként egyénj sérelmek orvoslásával, kisebb községi, járási problémákkal foglalkoztak. A legutóbbi négy évben a képviselők tervszerűen dolgoztak. Elsősorban negyedévi munkaterveket készítettünk, s a képviselőcsoport üléseket a tervnek megfelelően rendszerint más és más helyen tartottuk. A választók ezeket az üléseket — amelyekről a megyei sajtó rendszeresen beszámolt — nagy figyelemmel kísérték. Sok esetben keresték fel a népfront szerveit, hogy a képviselő- csoport üléseket az ő községükben, városukban, vagy tsz- ükben tartsák meg. A képviselőcsoport üléseinek napirendje igen változatos volt. Megvitattuk a megye nagyüzemeinek gazdasági tevékenységét, a beruházások helyzetét, a bányászat feltáró, elővájó tervének teljesítését, a munkásosztály helyzetéről szóló párt- és kormányhatározatokat, a vezetés színvonalának javítását, a normarendezést, a női munkaerők foglalkoztatását, a termelőszövetkezetek helyzetét, a gyenge tsz-ek megerősítését, a megye teljes villamosítását, Salgótarján távfűtését, a városok, köztük Balassagyarmat iparosítását stb. A napirendi pontok vitájához a szakemberek egész seregét hívtuk meg. A képviselők szem előtt tartották, hogy felderítsék a „fehér foltokat”, s olyan helyre is eljussanak, például egész kis községekbe, ahol 10—12 éve nem járt képviselő. A Hazafias Népfront rendezésében általában az országgyűlés befejezése után“ beszámolókat tartottunk. Az utóbbi három év alatt öszesen 420 beszámoló hangzott el. S egy-egy beszámolón átlagosan 350 hallgató jelent meg. Külön figyelmet szenteltünk az egyes rétegeknek, s ezért beszámolókat tartottunk az orvosok, pedagógusok kisiparosok, s más rétegek képviselőinek is. A képviselőcsoport tagjai a legutóbbi három évben ösz- szesen 311 fogadóórát tartotta^ Ezeket a Hazafias Népfront szervei, helyi, járási és városi titkárok készítették elő. A választók a fogadónapokon kívül is felkeresték a képviselőket munkahelyükön, sokszor lakásukon, s kértek segítséget, felvilágosítást. De a képviselők is ellátogattak a választókhoz a gyárakba, üzemekbe, építkezésekre, an- kétokat, gyűléseket tartottak, tanácsüléseken vettek részt. Ezenkívül negyedévenként mintegy 20-25 családot kerestek fel. A munkások ezt igen nagy örömmel vették, a választók megbecsülésének tekintik. Részt vettünk a termelőszövetkezetek szervezésében is. Nagyorosziban például a falu legtekintélyesebb gazdája a Czottner elvtárssal való beszélgetés után lépett be. A képviselőcsoport tagjai az utóbbi három évben 160 esetben tettek látogatást a megye termelőszövetkezeteiben. Ilyenformán a képviselői munka társadalmi életünk szerves részévé vált. — Milyen eredményeket értek el a képviselők a megye politikai, gazdasági és kulturális fejlesztésében? — A képviselőcsoporthoz számos olyan panasz, kérés érkezett, amely sok ember életét érinti. Például gyárbővítés, üzemrekonstrukció, művelődési otthon, iskola építése, stb. Karancskesziben egy új település villamosítását oldottuk meg. Hasonló eredmény volt a kisiparosok vizsgáztatásának megoldása, a Pöstyén- és Para- sa-puszta villamosítása, az Ipoly szabályozása, a különböző ipari, városfejlesztési és kommunális beruházások ügyének intézése, több művelődési otthon, köztük a kis- terenyei, nádujfalui, szuhai, stb, felépítése. Megoldottuk a hollókői törpevízmű ügyét, s rövidesen a régi bányászlakások sorsát is. Ezenkívül új bekötőutak építését, tsz-ek villamosítását, stb. intéztük el. A választókkal való találkozások, beszélgetések során a képviselők a legtöbb esetben azonnal intézkedtek is, hiszen a panaszok nagy részét helyben lehetett orvosolni, vagy néhány napon belül a járási, megyei szerveknél elintézni. A választókerületben végzett munka egyúttal igen nagy nevelési feladatot is jelentett, hiszen sok esetben a választók olyat is kértek, amit nem lehetett teljesíteni azonnal (pl. árleszállítás, nyugdíjjak és családi pótlékok emelése, a tsz-nyugdíjkorhatár módosítása, stb.). Ilyenkor a képviselők nem ígérgettek, hanem tudtak nemet is mondani, s megmagyarázták, hogy a probléma elintézését népgazdaságunk anyagi ereje még nem teszi lehetővé, s erre csak a későbbiekben kerül sor. A választók igen sok levelet is írnak, például Schuchmann elvtársnak egy hónap alatt 25 levele érkezett. — Miben határozná meg az újonnan megválasztandó képviselők feladatait Nógrád megye tovább fejlesztése érdekében, az eddigi képviselői munka tapasztalatainak alapján? A megyei pártértekezlet és az MSZMP VIII. kongresszusa megszabta a feladatokat. Ezeket szem előtt tartva, a képviselőknek a választás után úgy kell dolgozniok, hogy kiérdemeljék a bizalmat. Éhhez az kell, hogy alaposan, nagy hozzáértéssel dolgozva tájékoztassák az országgyűlést választókerületük helyzetéről és választóikat az országgyűlés és az állandó bizottságok munkájáról, s továbbra is tegyenek meg mindent a tömegekkel való kapcsolat erősítéséért, a második és majd a harmadik ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításáért. A képviselőknek el kell érniök, hogy felhasználva a legutóbbi négy év tapasztalatait, jó gazdáik legyenek választókerületeiknek — fejezte be nyilatkozatát Jakab elvtárs. A marxista-leninista elmélet és gyakorlat védelmében az emberiség békéjéért, boldogságáért, az egész szocialista tábor erősítése érdekében nagyjelentőségű dokumentum jelent meg a Pravda hétfői számában Erősítsük a kommunista mozgalom egységét, a béke és a szocializmus diadaláért címmel. Mi tette szükségessé ennek a több újságoldalt kitevő — a Népszabadságban is közölt — nyílt, határozott hangú, minden mondatában és gondolatában a lenini politikai irányvonalat erősítő fontos cikknek a megszületését? Mint ismeretes, az SZKP XX. és XXII. kongresszusain, ezzel párhuzamosan a kommunista- és munkáspártok 1957- ben és 1960-ban lezajlott tanácskozásain kidolgozták az új történelmi körülményeknek megfelelő stratégiai és taktikai irányvonalat. Ennek a vonalnak pedig egyik és elsőrendű sarkalatos, az egész emberiséget létében érintő pontja a béke megőrzése, a békés egymás mellett élés politikájának biztosítása. Ma a szocialista, az antiimperia- lista felszabadító mozgalmak, a függetlenségi törekvések és az egész világot átfogó, békéért küzdő erők olyan hatalmasak, hogy meg tudják fékezni az agresszorokat. Ezeket figyelembe véve tűzték feladatul maguk elé a kommunista- és munkáspártok, hogy a békéért folytatott állhatatos tevékenységüket tovább fejlesztve már a mostani nemzedék életében kiküszöbölhetik a háborút a nemzetközi kérdések megoldásából, az emberiség életéből. A Pravda említett cikke, amely összegezi és továbbfejleszti az e kérdésben tett eddigi megállapításokat — a magyar sajtóban történt közlése alapján — érthetően széles körű érdeklődést váltott ki me- gyeszerte. Gyárak és termelőszövetkezetek dolgozói, a pártapparátus, a bányák, hivatalok és más intézmények munkásai nagy figyelemmel, az ügyet megillető komolysággal és érdeklődéssel tanulmányozták az SZKP központi lapjának szerkesztőségi cikkét. Az eddig nyilvánosságra került dokumentumokból, tényekből már megyénk dolgozóinak nagy része előtt ismeretes, hogy milyen álláspontra helyezkedtek az albán párt és ' kormány vezetői, a kommunisták számára legszentebb és legemberibb kérdésben: a háború és a béke kérdésében. Az albán vezetők továbbra is követik a lenini politikai irányvonaltól idegen személyi kultusz nézeteit és gyakorlatát, a hetvenkedők, a fráziscséplők útjára léptek, akik nem veszik figyelembe az adott történelmi körülméAz érsekvadkerii taggyűlésen Hiúba, hogy tél van, sok a tennivaló a faluban. Ersekvadkerten összevont párttaggyülés keretében tárgyalták meg a kommunisták a soron következő feladatokat. A falu életéről, fejlődéséről esett sok szó, amelyet majd követ a munka. A taggyűlésen meghívott vendégekként részt vettek pártonkivü- liek is. ök is elmondták véleményüket. Így erősödik, fejlődik a párt és a legszélesebb tömegek kapcsolata, hogy azután együttes erővel valósuljanak meg a falu érdekét szolgáló legfontosabb feladatok^ Szarvas Imre a párttitkár: községük négyéves fejlődéséről, a vái»sztási feladatokról szólott... Tóth István tsz-elnök: szép eredmények elé nézünk, de hogy tovább emeljük, ki kell egyengetni nézeteltéréseinket a gépállomással .., Káposzta Antal a gépállomás igazgatója: javítani akarjuk a gépállomás munkáját és ezzel hozzájárulni a mezőgazdaság további erősödéséhez... Gyepes Dezső népfront titkár: Csikány József tanács VB titkár: pártonkívüli vagyok, de legfonto- legfőbb feladatunk a választás sabt,nak tartom a párt politiká- sikeres lebonyolítása . .. jának érvényre Juttatását.. ; nyékét, a világ politikai és társadalmi életében kialakult reális helyzetet. Magatartásukkal, a Szovjetunió és a szocialista tábor országaira szórt rágalmaikkal súlyosan vétenek a szocializmus, a béke, a nemzeti felszabadító erők, a demokrácia híveinek és harcosainak érdekei ellen. Az albán vezetők, mint dogmatikus szakadár erők léptek fel a kommunista mozgalomban és méltán kerültek .egy fedél alá azokkal, a történelem által már régen elítélt irányzatokkal és azok képviselőivel, amely és akik a kommunista mozgalom immár több mint egy évszázados történelmében annyi gyászos szerepet játszottak. Lemondani a békés együttélés politikájáról, amint azt az albán vezetők tették, egyértelmű annak elismerésével, hogy a nemzetközi vitás ügyeket megoldani és általában a szo- ciaizmus eszméinek győzelmét biztosítani csak háború útján lehet. És ha szakadár tevékenységükkel semmiben sem különböznek a munkásmozgalom renegát elemeitől, akkor ezzel a békés egymás mellett élést elvető szemléletükkel közös platformra kerültek a szélsőséges imperialista erőkkel, amelyek szintén a háborút tartják a világ sorsa, a vitás nemzetközi kérdések _ elintézése szempontjából elsőrendű módszernek. A Szovjetunió Kommunista Pártja számos erőfeszítést tett ennek az áldatlan helyzetnek a megszüntetésére. Már 1960. augusztusában kétszer tett javaslatot az albán vezetőknek a nézeteltérések kölcsönös megbeszélésére, az elvtársi tárgyalásokra. Az SZKP XXII. kongresszusán és azóta más alkalmakkor soha nem mulasztották el a Szovjetunió Pártjának és kormányának vezetői, hogy megismételjék erre irányuló törekvésüket. A népek ismerik, hogy a Szovjetunió mit tett a békéért Koreában, Vietnamban, Laoszban és legutóbb Kubában. A világ népei azt is tudják, hogy egy harmadik világháborút nem lehetne a korábban lezajlott háborús konfliktusok mércéjével mérni. Egy újabb, egy termonukleáris összetűzés az emberek százmillióinak életébe, az emberi társadalom anyagi és kulturális javai mérhetetlen tömegének pusztulásába kerülne. Ez a dogmatikus személetmód, amelyet az albán vezetők gyakorlati politikájukban megvalósítanak, — támogatóikkal együtt — az egész emberiség sorsa, jövője ellen irányul. A Pravda cikkét teljes egészében áthatja az a mélységes felelősségérzet, az emberiség szeretete, a kommunista jövőbe vetett rendíthetetlen hit, amely a Szovjetunió népeit és vezetőit jellemzi. E nagyjelentőségű dokumentum következetesen hangsúlyozza, érvek egész sorával bizonyítja, hogy a kommunista mozgalom eszmei, politikai-erkölcsi egységének biztosítására megvannak a lehetőségek. A cikk kimutatja azokat a feltételeket is, amelyek az imperializmus elleni harc igazi programját jelentik, beigazolja, hogy a szocialista forradalom békés útjának újabb történelmi távlatai nyílottak meg. A kommunista és munkáspártok eddig már számtalanszor felhívták az albán vezetők és támogatóik figyelmét az általuk vallott nézetek és gyakorolt módszerek anti- leninista voltára. A Pravda legutóbbi szerkesztőségi cikke ismételten elvi alapon, kommunista és elvtársi módon hívja fel e szemléletek és gyakorlatok megvalósítóit, hogy a világ békéjének megőrzése, a szocialista erők növelése, a kommunista munkásmozgalom egységének biztosítása érdekében térjenek vissza a lenini politikai irányvonal útjára. Ez megfelel az egész világ népei, a szocialista tábor országai érdekeinek. Balogh Gyula ♦
