Nógrádi Népújság. 1963. január (19. évfolyam. 1-8. szám)

1963-01-09 / 2. szám

[ 1963. január 9. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 3 Gépesítik az építkezéseket 196o 8.3 meszelés 1961 35,4­vakolás parketta gyalulás o A második ötéves tervben újabb gépek beszerzésével se­gítik a megye beruházásának végrehajtását, az építési munkálatokat. Az elmúlt években elsősorban a meszelést, a vakolást és a parketta gyalulását gépesítették nagyobb ütemben éppen azért, mert a lakóházak építése e mun­kálatok meggyorsítását kívánt?, meg. Grafikonunk e munkafolyamatok gépesítésének alakulását mutatja be. SZAKTANÁROKKAL BŐVÜLNEK A RÉTSÁGI JÁRÁS ISKOLÁI A szocialista iskola kiala­kításában jelentős szerep vár az ~ iskolák szaktanáraira. Ennek ellenére a rétsági járásban nem a legjobb a szaktanár ellátottság. A járás­ban 71 szakos nevelőre van szükség, azonban jelenleg csak 42 szaktanár tevékenyke­dik. A közeli években meg­oldódik a rétsági járás szak­tanár hiánya. A nevelők egy részéi továbbképzés formájá- bá'fi ázér'zi n¥eg' szakképesíté­sét. A Pedagógiai Főiskolára a következő években is terv­szerűen beütemezik a járás nevelőit továbbképzésre. „Igen, hát nekik is érdekük volt, mert így többet keres­tek”, annak igaza van. Mi is azt akarjuk, hogy többet ke­ressenek, éljenek jobban az emberek, De az ilyen takaré­kosság, az ilyen munka nem­csak a kis, hanem a nagy közösségnek is hasznos. A munka termelékenysé­gének emelkedése, ennek ér­dekében kifejtett erőfeszítés nem öncél. A közgazdász ada­tokat számít, eredményeket összegez, közgazdasági fogal­makkal dolgozik. A nép szá­mára azonban a termelés nö­vekedésének száraz számai új lakásokká, rövidebb munka­nappá, élelmiszerek bőségévé, üdülőkké — egyszóval emberi boldogsággá válnak. A társadalmi tulajdon vé­delméről és gyarapításáról való gondoskodás, a szocialis­ta ember erkölcsi arculatának egy másik fontos vonása. Óv­ni és gyarapítani a társadalmi tulajdont — ez alapvetően szocialista jellemvonás. Hisz az anyagi javak tulajdona és felhasználása, csak a mi tár­sadalmunkban van a ter­melők kezében. Óvni, gyarapí­tani a társadalmi tulajdont — ez azt is jelenti, hogy a köz érdekét fölébe helyezni az egyéni, személyes érdekeknek. Ä munkához és a társadal­mi tulajdonhoz való ilyen vi­szony elképzelhetetlen a kol­lektív szellem és az elvtársi kölcsönös segítség nélkül. A pártkongresszuson sokan ad­tak számot arról, hogy a ter­melésben. a mindennapi élet­ben kialakult a közösségi érzés — az emberi szokások és magatartás elválaszthatat­lan részévé vált. Ennek gyö­kere a szocialista termelési viszonyokban rejlik, s a tu­datos nevelőmunka eredmé­nye. Minden munkásnak lát­nia kell, hogy egyéni tevé­kenysége, része a közös mun­kának, A burzsoá politikusok és ideológusok nemegyszer rá­galmazzák a szocialista rend­szert, a kommunistákat, hogy elnyomják az egyéniséget, hogy néni engedik fejlesz­teni az egyént. Szocialista társadalmunk eleven tagadá­sa ennek a felfogásnak. Milli­ók és milliók képességei bon­takoznak ki mind erőteljeseb­ben az emberi alkotás nagy mezején. Az új erkölcs meghonoso­dásának és továbbfejlődésé­nek elválaszthatatlan része a más népek harca iránti figye­lem; a közös ügy iránti oda­adás. Az internacionalista gon­dolkodás és magatartás. Jel­lemző példája ennek, amikor az imperialisták Kuba függet­lenségét veszélyeztették és a világháború kirobbantásánalc szélére sodorták az emberisé­get. A mi népünk is — s ezt minden túlzás nélkül elmond­hatjuk — igazunk tudatában foglalt állást a kubai nép szabadságharca mellett. A munkásosztály és a dolgozó nép többsége együtt érez azok­kal a népekkel, amelyek fel- szabadulásukért küzdenek. Mindez együttesen jelzője, mutatója annak, hogy saját problémáin kívül magáénak tartja a moszkvai esztergá­lyos harcát, a bukaresti épí­tők munkasikereit éppúgy, mint az illegálisan dolgozó és harcoló spanyol kommunis­ták küzdelmét. Pártunk VIII. kongresszusán elfogadott helyes politika, a szocializmus felépítésének távlatai további nagy lehető­ségeket teremtett az emberek közötti új szocialista viszony erősítéséhez, szélesítéséhez, hogy az egész nép javát szol­gáló forradalmi munka em­berformáló kohójából új típusú munkások, tsz-tagok, orvosok és tanítók kerüljenek ki. Lajtai Vera­Klubssobákat rendeznek be a szécsényi járásban A szécsényi járás néhány művelődési házában az utób­bi években klubhelyiségeket alakítottak ki. Most elhatározták,' e klub­szobákat korszerű, kényel­mes, otthonos bútorokkal ren­dezik be. A termelőszövetke­zetek kulturális alapjuk 26 százalékát az idén már a mű­velődési otthonok támogatá­sára fordítják és ezzel segí­tik, hogy kulturált környezet­ben szórakozzanak, művelőd­jenek a tsz-tagok és a fiata­lok. Tanácsi kiállítást nyitnak január 10-én Salgótarjánban A Salgótarjáni Városi Ta­nács apparátusa a tanácstag­sággal egyetemben az 1958-as választástól napjainkig eltelt idő eredményeit bemutató ki­állítás megrendezésére készül. A tanács tevékenységének eredményeit, fejlődését bemu­tató kiállítás anyagát január 10-én nyitják meg a közön­ség számára. Sok fénykép, grafikon, diagram formájában népszerűsítik a tanácsi mun­ka sikereit, A SZÖVOSZ Igazgatóságá­nak 2/1962. sz. határozata dön­tött a földművesszövetkezetek egyesülésének főbb irányelvei­ről; Ahhoz, hogy a földmű­vesszövetkezetek megfelelje­nek a szocializmus építésében rájuk háruló magasabb kö­vetelményeknek, szükséges a gazdasági, szervezeti és sze­mélyi lehetőségek jobb kihasz­nálása. Ezt a célt szolgálják az egyesülések, Szécsényben tartotta kül­döttgyűlését a közelmúltban az alakuló új szövetkezet. Hét földművesszövetkezet — Szé- csény, Ludányhalászi, Var- sány, Nagylóc, Endrefalva, Nógrádmegyer és Karancsság — melyek már eddig is kör­zeti szövetkezetek voltak, most egyetlen hatalmas szövetkezetben egyesültek. Továbbképzésen vettek részt a nőtanács-titkárok „Emberileg érthető ugyan, de a vállalatnak jelentős kára származott belőle” — hangzott a bírósági folyosón társalgó csoport egyik tagjának érve­lése. Ügy magyarázta ezt a fából vaskarika okoskodást, hogy akit két évre ítéltek madjnem százezer forint sik­kasztásért, azt a felesége meg­csalta, lelki válságba sodorta, vigasztalást az italban, majd potyaleső ismerőseinek — nőknek is — a társaságában keresett s ezt a vigasztalást bérlisták hamisításával, a közpénzen szerezte meg. „Én az elképzelésben nagy lehetőségeket látok, de mit szólnak hozzá a minisztérium­ban, hogy ennyi pénzt bele­fektetünk s esetleg csak egy fél év múltán lesz látszatja” — mondotta még a múlt év első felében egy újítási javaslat tárgyalásán az egyszemélyi fe­lelős, elbíráló főmérnök. A döntést az újító személyes utánjárására az iparigazgató­ság hozta meg, azóta már üzemszerűen alkalmazzák több gyárban az újítást és a másfél milliós évi haszonnal szemben senki nem sajnálta a csinos összeget az újítótól sem. „Igazatok van elvtársak, ennyi figyelmeztetés, türelem után X. Y. megérett arra, hogy leváltsák, én egyénileg Az egyesülő hét földműves­szövetkezet hat és félezres tagságából a küldöttgyűlést megelőzően 3590 földműves­szövetkezeti tag vett részt a községenként megrendezett tagértekezleteken és megvitat­ta az egyesülést A földművesszövetkezeti tagság teljes egészében tá­mogatta az egyesülés gon­dolatát. Mindenki világosan látja, hogy a nagy szövetkezet szi­lárdabb gazdasági alapokon áll, a vezetés színvonalának emelésével, a szövetkezeti de­mokrácia további kiszélesíté­sével a szövetkezeti tagság igényeinek mind fokozottabb kielégítése válik lehetővé. Az új szövetkezet növeli a tag­ság anyagi érdekeltségét is. A gazdaságosabb működés nagyobb nyereséget bizto­sít, s vásárlási és értéke­sítési visszatérítés címén egyre több összeg kerül mégis azt mondom, a jelenle­gi időpont még nem alkalmas erre” — hangzott el a kijelen­tés nem is olyan régen az egyik illetékes szájából, ami­kor vezetőjük goromba, a tár­sadalmi együttélés legelemibb szabályait felrúgó, pökhendi magatartása miatt sürgős in­tézkedést kértek a dolgozók. Gyűléseken, szűk körű érte­kezleteken, hivatali szobák­ban folytatott megbeszélése­ken már nemcsak kifejezés­beli divattá, hanem veszélyes szemléletté kezd válni ez a lustaságból, olcsó népszerű­ségre való törekvésből fakadó határozatlanság. A „szerin­tem”, „én úgy látom”, „egyé­nileg” s ki tudja még milyen, a felelősséget elhárító kifeje­zések mögött opportunistá és önző álláspontok gyűrűzése nevel kétszínűségre, gerincte- lenségre embereket. Hovato­vább a legjobban tova-lavíro- zás gátlásnélküli útépítésének bevált módszerévé lenne. Mert az élet, különösen ro­hanó mai életünk teli van váratlan fordulatokkal, hirte­len emelkedőkkel és a fejlő­dés okozta ezernyi természe­tes konfliktussal is. Még attól is teljes határozottságot, rá­termettséget és alapos, gyors intézkedést várnak, aki két- három ember munkáját irá­nyítja. Sőt attól is, aki egye­Az egyesülésnek a beruhá­zások tekintetében is igen nagy előnye lesz. A beruhá­zási keretek összpontosításá­val nagyobb objektumok lé­tesítését is el lehet érni. Le­hetőség nyílik a nagy szö­vetkezetnél, hogy az éves összforgalom fél százalékát rendkívüli beruházásokra for­dítsák. Ez több mint félmil­lió forintot jelent majd egy évben, melyből sok kereske­delmi egység korszerűsítését lehet megoldani, " . j A küldöttgyűlésen 14 kül­dött szólalt fel. Valamennyi felszólaló helyeselte az egye­sülést. Sokan felvetették azo­kat a problémákat, melyek még a területükön észlelhe­tők. A küldöttgyűlés a vita lezárása után megválasztotta a 25 főből álló választmányát, a 11 tagú igazgatóságát és a 9 tagú felügyelőbizottságát. Az új szövetkezet igazgatósá­gi elnökévé egyhangú szava­zattal Petrik János elvtársat választotta a küldöttgyűlés. dűl végez komoly, felelős munkát — s mindenki azt vé­gez, bárhol tevékenykedik. Hogyne lenne visszataszító az olyan tapasztalat, amikor szá­zak, ezrek munkájáért, érde­kéért, megélhetési körülmé­nyeinek javulásáért felelős megbízásokat ilyen semmit­mondó álláspont jellemez. A tanácselnökhöz, a gyárigazga­tóhoz, a párttitkárhoz, a mi­niszterhez, vagy bármilyen funkcionális emberhez nem azért fordulnak tanácsért, döntésért a dolgozó tömegek, mert Kovács Sándornak, vagy Fekete Péternek a különbe- járatú saját véleményére, ha­nem annak megbízatása egész hatáskörét és kockázatát is jellemző véleményére kíván­csiak. S nem csupán kíván­csiak, hanem szükségük, a zökkenők nélküli továbbha­ladásért igényük van a biztos, egyenes szóra és tettre. Nem lehet senkinek sem maga, sem mások részére azt a lu­xust megengedni, hogy ké­nyes és nehéz döntések elől házikabátba bujtatott „szép fiús” állásfoglalással próbálja kendőzni dilettáns, kontár, vagy éppen manőverező mi- voltját. Igen, mert ezzel ideig-óráig néha ' felszínen lehetett ma­radni: „Kérem, én megmon­dottam egyéni véleményemet”, vagy „persze, hogy láttam a jelentőségét, de hát isten én sem vagyok” — akárhogy sül el a puska, mindig passzol a magyarázat. Nem, nem! E stí­lussal szemben nincs már tü­relem, s ha mostanában ter­jedése ellen egyre többen emelnek szót, ez azt is je­lenti, hogy mind előbb gya­korlattá válik a követelmény: hangoskodás helyett hozzáértő és becsületes szolgálatot azok­tól, akiket a köz bizalma ve­zetésre emelt. Nem a cím, nem is ’a vezetési -képességet feltételező dotáltabb fizetés, hanem a bizalmat fáradhatat­lan aktivitással megháláló tel­jes felelősség adja meg a mi­nősítés nemesvaluta értékét. A felsorolt példák igaz ese­tek," az elmondottakat akként is mutatják, ahogyan a „sze­rintem” állasoont fértcy < burjánozni tud: csökkenti a társadalmi-közösségi felelős­séget, fékezi fejlődésünk üte­mét, faragja kollektív gyara­podásunkat, általános gazda­godásunkat. Tehát — mert az ellentmondások jó és rossz irányban egyaránt kölcsönö­sen hatnak egymásra — a fe­lelősség ellangyosítása, a ké­nyelmesség terjesztőjére, hor­dozójára, egyénileg is káros. A felelősség megosztása, a határozottság viszont emel, serkent, versenyre (és nem törtetésre) ösztönöz: mindenki javára válik. Egyesült erővel az újabb sikerekért Földművesszövetkezeti egyesülési küldöttgyűlés Szécsényben A hét második felében tar­tották meg Salgótarjánban két, Balassagyarmaton há­rom járás községi nőtanács titkárainak továbbképző tan­folyamát. A háromnapos tan­folyam időtartama alatt ke­rült sor az asszonyok tovább­képzésére. Előadást hallgat­tak a nők szerepéről az MSZMP művelődéspolitiká­ja megvalósításában, az anya szerepéről a családban, a vá­lasztások jelentőségéről, a Hazafias Népfront feladatai­ról. Ezeken belül meghatá­rozták a nőtanácsok felada­tát is a különböző tennivalók elvégzésében. A megyei nőtanára gazdag programot dolgozott ki a tanfolyamokon részt vevő több mint száz asszony szá­mára. így például megtekin­tették az Üveggyárat, Balas­sagyarmaton a Palóc Múzeu­mot, filmelőadáson és film­vitákon vettek részt. A tan­folyam elvégzése után a nő­tanács titkárok a gyakorlat­ban hasznosítják a látotta­kat, hallottakat a nőmozgal­mi munka továbbfejlesztése érdekében. DOKUMENTUM-FILM MEGYÉNKRŐL Elkészült A virágzó Palóc­földön című 20 perces kis- film, amelyet a napokban mutatnak be filmszínházaink. A film Nógrád megye gazda­sági, kulturális eredményeit, az utóbbi esztendőkben vég­bement társadalmi átalaku­lást mutatják be érdekes, szép felvételekben. vissza a tagsághoz. D. P. Kondorosi János Teljesítették tervüket a kisipari termelőszövetkezetek is Eredményes volt a tavalyi év a kisipari termelőszövetke­zetek munkája szempontjából is. A KISZÖV, összesített eredmények alapján megálla­pította, hogy a kisipari terme­lőszövetkezetek teljes terme­lési tervüket 100,8 százalékra teljesítették. Különösen ki­emelkedő volt 1962-ben a kis­ipari szövetkezetek építőipari tevékenysége. Minden építő­ipari részleggel rendelkező szövetkezet túlszárnyalta elő­irányzatát, az összesített eredmények alapján 104,5 százalékra teljesítették a tervet. Emelkedett a termelékenység is. Annak ellenére, hogy a la­kosság számára végzendő javítás-szolgáltatási tevékeny­ség nem éri el a tervben megszabott szintet, 1961-hez képest nagy a fejlődés. A tavaly kiépített hozom-viszem szolgálat hatása is mutatko­zik Aiár ebben. Ott, ahol a szövetkezetek rendelkeznek mégfelelő részleggel, a szük­ségleteket általában kielégí­tik. Jellemző, hogy az 1961-es évhez viszonyítva e te­kintetben 13,4 százalékos a javulás. Nagyobb a lemaradás a ter­vezettől, de az 1961-es eredmé­nyektől jis, a méretre készülő cipők és ruhák előállítása te­kintetében. Ennek oka kisebb részben a megfelelő minőségű bőrrel való ellátás hiányos­ságaiban keresendő, nagyobb részt azonban a konfekció- ipar- és a cipőgyártás fejlődé­se okozza. Annak ellenére, hogy javult a kisipari szövet­kezetek termékeinek minősége is. És ha bár még akadnak reklamációk, arányuk egyre csökken. Kedvezően — az előző évhez hasonlóan — ala­kult a szövetkezetek jövedel­mezősége is, amely köszönhe­tő az anyag és bérgazdálko­dás javulásának is. Előrelát­hatólag átlag 20—25 napi munkabérnek fog megfelelni az az összeg, amelyet nye­reségrészesedésként kifizethet­nek. Hozzásegítette a kisipari szövetkezeteket az ered­ményes munkához a munkaverseny kibonta­kozása. Az el esztendő volt ez a Nógrád megyei kisipari szö­vetkezetnél, mikor a tagság 80 százaléka — a Káliéi Ve­gyes KSZ felhívására — ver­senyezni kezdett a jobb telje­sítményekért, Tíz szövetkezet a kongresszus tiszteletére is tett felajánlást, amelyet no­vember 1-re 33 százalékkal túlteljesítettek. Az ősz folya­mán megalakultak az első szocialista címért versengő brigádok is. Még az óév végén megtör­téntek az előkészületek az új­esztendőre. A tervek időben elkészültek, szövetkezetekre történő „lebontása” is időben megtörténik, az első negyed­évhez szükséges anyagellátás­sal is rendben vannak. Változást hoz az idén az is, hogy a tavaly elkészített és a tagsággal is megtárgyalt, illetve általa elfogadott szakosítás január I-én lé­pett életbe. A kisipari szövetkezetek leg­fontosabb feladata a lakosság javítási és szolgáltatási igé­nyeinek még jobb kielégíté­se, még aktívabb részvétele a megyeszerte szélesedő kisla­kásépítési program valóravál- tásában. Az 1962-es év ered­ményeinek alapján, a szövet­kezetek minden bizonnyal megfelelnek a várakozások­nak.

Next

/
Thumbnails
Contents