Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-05 / 97. szám

2 NÓGRÁDI NIPÜJSA8 1962. december 5. A VIII. kongresszusról nyilatkoznak... Előre nézünk és látnunk kell holnapunkat Beszélgetés Sirós Miklós, koagresszasi küldöttel Talán, ha nem ismerném még abból az időből — ami­kor két olyan dolgozó fölött vállaltak védnökséget, akik fölött már kimondták a fe­gyelmi határozatot, az azon­nali elbocsátást, — most nem ismertem volna meg. Olyan, mint sok száz társa, akik a zajos dróthúzógépek kö­zött a kígyózva fehérló anyag kuszáltságában sürög. Sörös Miklós — mert róla van szó — külső megjelenésével nem hívja fei magára a figyelmet Igaz viszont, hogy nem a külső megjelenése, hanem a tettei vittek most újra hozzá. Kissé magam is megható­dom, amikor a középkorú, kissé kopaszodó, vékony arcú Sörös Miklóssal beszélgetni próbálok a zakatoló gépek zajában. Meghatódásom oka sem titok, hisz Sörös elvtárs ott volt megyénk küldöttei között a VIII. pártkongresz- szuson. S most benyomásai­ról, élményeiről érdeklődöm. — Sokat, nagyon sokat ta­nultam — kezdi beszédét Sö­rös elvtárs —, de mielőtt er­ről szólnék, legelőször is kö- szönetem szeretném tolmá­csolni a megyei pártértekezlet résztvevőinek, akik lehetővé tették részvételemet pártunk kongresszusán. A bizalom, mondanom sem kell, jól esett, de azt is tudom, hogy ez szá­momra felelősséget jelent. Felelősséget, hogy bebizonyít­sam, nem választottak rosz- szul. Egyre jobban belemelege­dik a beszédbe, törülgeti homlokáról az izzadtság fény­lő gyöngyszemeit, miközben ceruzám sebesen siklik tova a papíron. — Eddig is sokat hallot­tam, s olvastam a proletariá­tus nagy erejéről, a testvéri marxista pártokról. Eddig azonban csak tudtam, de az Építők Székházában éreztem. Láttam azt az egységes helyt­állást, melyet úgy a ml, mint a testvérpártok küldötteinek részéről a béke védelmében tanúsítanak. De láttam, s hallottam azt Is, hogy a test­vérpártok küldöttei milyen együttérzően figyelik népünk s pártunk munkáiát. S jól esett látnom arcuk boldog mosolyát elért eredményeink felett. F.gy pillanatra megáll, mi­közben cigarettával kínál, s közben mosolyogva kérdi — ugye kifelejtettem valamit? Am nincs időm a válaszra, máris folytatja: — Igen, azzal kellett vol­na kezdenem, hogy Kádár elvtárs beszámolója, az eb­ben tett bejelentései milyen nagyszerűek voltak. Azért hangsúlyozom, hogy nagysze­rűek, mert az egyre növekvő eredmények nem csoda, ha­nem két k * nk munkájának a gyümölcs.. Bár nem szólal­tam fel a kongresszuson, pe­dig — higgye el — lett vol­na mit mondanom. Elmond­tam volna útkeresésünket a szocialista brigádmozgalom születésénél, s azt, hogy meg­találtuk a helyes utat. Ezt bizonyítja a közel másfélmil­lió forintos anyagtakarékos­ság az 50 százalékos selejt- csökkentés, s a formálódó szocialista embertípus. S vajon csoda-e, hogy a 25 fős húzóműi brigád is fele­lősnek érezte magát vezető­jük küldöttségéért. Bizony'ta­ni akarták, hogy a megyei pártértekezlet jól választott. S a kongresszus második napján repült a hír. „Pótvál­Pártunk közelmúltban meg­tartott kongresszusa, azt hi­szem valamennyiünkből a párt politikájának elismeré­sét, helyeslését váltotta ki. Én nem vagyok ugyan párt­tag, de igen sokat beszélget­tünk a kommunisták tanács­kozásáról úgy asszonyok, ma­gunk között. Többünket meg­ragadott az amberség, a dolgozó emberek életszínvona­láról történő szeretetteljes gondoskodás, és az eredmé­nyek, valamint a távolabbi tervek őszinte, sokoldalú mér­legelése. Két gyermekem van nekem, egy fizetésből élek, ami 1800—2000 forintot tesz ki havonta. Nem panaszko­dom, megélünk, szerény, szo­lid keretek között. Amikor Kádár elvtárs arról beszélt, hogy tervbe vették a két­gyermekesek családi pótléká­nak emelését, örömmel fi­gyeltem fel. Tudom, és váro­si asszony létemre is jól megértem, hogy nem dobálóz­hatunk a nagy szavakkal, ez lalásunkat határidő előtt tel­jesítettük.” Az pedig termé­szetes volt, hogy Sörös elv­társ első munkanapján be­számolót tartott kongresszusi élményeiről. — Előre nézünk, látnunk kell holnapunkat. Erről be­szélt Kádár elvtárs is kong­resszusi zárszavában. S vajon csoda-e, ha mi már az 1963. évi vállalásunkról beszélget­tünk. Arról, hogy fokoznunk kell az anyagtakarékosságot, a brigád 60 százalékának be kell ülni az iskolapadokba, míg a többieknek szakmai tanfolyamot kell végezni. S mindezt épp azért, hogy egy­re növekvő feladatainkat va­lóra váltsuk. Rövid az idő, a huzaldob lejár. Sörös elvtárs mentege- tődzve siet, mert ugye mit szólna a 25 fős kollektíva — amely a VIII. pártkongresz- szus nevét viseli —. hogy épp a vezetőjük gépe jár üresen. Nem tartóztatom, s búcsúsza­vai nehezen törnek át a dü­börgő zajon .. i találkozunk még. Hortobágyi András a két aszályos esztendő arra kényszerít bennünket, hogy nagyon okos mérlegeléssel ta­karékoskodjunk. És hogy még­is szóba került ilyen, az életszínvonalban majd érez­hető gondoskodás rólunk, kis- pénzűekről, azt mutatja, amit már az elején is elmondot­tam, hogy emberségesen tö­rődő, gondoskodó emberek a mi vezetőink. Azt hiszem, valamennyi dolgozó nő és háziasszony ne­vében ígérhetem: mi teljes szívünkkel támogatjuk pár­tunk politikáját, a terveket és a megvalósulást is segít­jük, bármikor számíthat ránk a párt. őszintén mondom, megkönnyebbülés és öröm nekem, hogy mindezt elmond­hattam, hiszen én is egy tag­ja vagyok ennek a társada­lomnak, és ahogy kis csalá­dom életének szépítésén mun­kálkodom, ugyanolyan szere­tettel akarok részt venni az egész társadalom jövőjének formálásában is a magam sze­rény eszközeivel. TÖTH JÖZSEFNÉ HÁZIASSZONY SALGÓTARJÁN: Az enrtiriissíj, őszinteség, józanság kongresszusa volt SZOÓ BÉLÁNÉ, A VÖRÖSKERESZT MEGYEI TITKÁRA: Több feladattal bízzuk meg aktíváinkat a szocialista egészségügy megteremtéséért Köztudomású dolog, hogy a Vöröskereszt munkáját a hu­manizmus, az emberekről történő gondoskodás hatja ál. Ilyenirányú munkánk to­vábbfejlődéséhez igen sokat kaptunk pártunk Vili. kong­resszusától. Most már az a feladatunk, hogy a dolgozók jóléte, munkakörülményei és a közegészségügy fejlesztése érdekében sajátos eszközeink révén más új módszerek be­vezetésével továbbra is mun­kálkodjunk. A térítésmentes véradással nemcsak a gyógyító munkát segítjük elő, hiszen ez már önmagában is nagyjelentőségű dolog. Mi ezzel azt érjük el, hogy az emberek egymáson segítve, egymásért felelősséget is éreznek, ami a szocialista erkölcs és tudat' kialakításá­ban jelentős előrelépés. Az elsősegélynyújtás meg­szervezésé, a tisztasági moz­galom és öregek napjának szervezése nemcsak a Vörös- kereszt céljait szolgálja, ha­nem a szocialista átalakulást is segíti. Mi munkánk jellegé­ből adódóan legfontosabb fel­adatunknak tartjuk azt, hogy a lakosság egészségügyi kul­túrájának növelésével többet és sokoldalúbban foglalkoz­zunk. Ennek érdekében a tél folyamán 500 előadást rendezünk, amelyek többek között a tbc elleni harc, az alkoholizmus elleni küzdelem, a helyes életmód kialakítása, valamint a fertőző betegségek megelőzése céljait szolgálják. Ezenkívül a megyében 25 helyen ankétot is tartunk az alkoholizmus elleni harcról. Az előadások és az egész­ségügyi felvilágosító munka során nagyon fontosnak tart­juk aktíváink marxista—leni­nista világnézetre nevelését és azt is, hogy hozzájáruljunk a szocialista humanizmus to­vábbterjedéséhez. A babonák és régi káros hagyományok, köztük az egészségtelen, rossz tanácsok elleni harc is fel­adataink sorában szerepel. A kongresszus nagy jelen­tőséggel foglalkozik közéle­tünk demokratizálásával. Ez számunkra is feladatot je­lent: elősegíteni, hogy az álla­mi szervek hatásköréből mi­nél több feladat kerüljön a tömegszervezetek, köztük a Vöröskereszt hatáskörébe. Az a feladatunk, hogy növeljük a társadalmi aktívák szere­pét. Ezt célozza 1963-as ter­vünkben az is, hogy a Vö­röskereszt tagságát 16 ezerről mintegy 18 ezerre, a kiképzett vöröskeresztes tagok számát 4500-ról 6 ezerre emeljük majd. A jövő év végéra azt is elérjük, hogy megyénk összes községét egészségügyi állomá­sokkal hálózzuk be. Hogy a feladatokat meg tudjuk valósítani, szükséges, hogy mind többen megismer­jék a kongresszus anyagát aktíváink közül is és fel­használják munkájuk további javítására. Ezért a pártszer­vezeteknek javasolni fogjuk aktíváink fokozottabb bevo­nását a pártoktatásba, a kongresszus anyagának fel­dolgozásába. JHüliehjtérnLek i az iikaláiokiiak 1: A pásztói járásban intézke-' déseket hoztak, hogy azokon', a helyeken, ahol a folyó tan-| évben a gyakorlati foglalko-' zások beindultak, biztosítót-', tak legyenek a szükséges mű-', helytermek. Ahol a gyakorlati; foglalkozásokhoz nincsen me zögazdasági ismeretek nyújtá-', sához megfelelő szakos neve-' lő, ott mezőgazdasági szak- ■ embereket vonjanak be. azI oktatásba. Az intézkedésekj értelmében Mátraszőllős köz-' ségben politechnikai műhelyt', építenek, amely a befejezés-j hez közeledik. Az építkezé-', sekhez a lakosság társadalmi',' munkával járult hozzá. Job-; bágyi községben már teljesen1 felszerelt műhelyterem áll a! tanulók rendelkezésére. A j többi községben is megtették' a szükséges intézkedéseket. I Az Olasz Kommunista Párt ; kongresszusa Vasárnap Rómában meg­kezdte munkáját az Olasz KP kongresszusa. A kongresszus által jóváhagyott napirend a következő: 1. a dolgozó osz­tályok egysége a szocializmus­hoz vezető úton, a demokrá­cia és béke feltételei között; 2. a párt szervezeti szabály­zatának módosítása: 3. a veze­tőszervek megválasztása. Közös növényvédelem December 4-én kezdődik a KGST Mezőgazdasági Állan­dó Bizottsága növényvédelmi szakcsoportjának ülése Buda­pesten. A december 8-ig tar­tó tanácskozáson részt vesz csaknem valamennyi tagál­lam képviselője. Megvitatják a legújabb növényvédőszerek­kel folytatott kísérletek ered­ményeit s a feladatokat el­osztják, megállapítják, hogy T 963-ban milyen szereket gyártanak az egyes tagálla­mok, s milyen irányban foly­tatják a kísérleteket. Meddig várnak még? Külsőre sem nagyon muta­tós a litkei italbolt, de ha be­lep az ember, ott fogadja csak igazán visszataszító kép. Az óvatlan, aki nem vigyáz, ke- zét-Iábát törheti, mert a ko­pott padlózaton egymásnak ásnak vermet a cipősarkak. De nézhetsz a pult mögé, ott sem jobb a helyzet. A láb- rács egyik sarka az égnek áll, s állítom csak a véletle­nen múlott, hogy eddig nem történt komolyabb baleset. De nézelődjünk csak tovább. Az udvar felüli ajtón ujjnyi a rés. Rajta ki-bejár a szél... Hogy mikor szüntetik meg mindezeket a visszásságokat? Talán ha az italboltot átala­kítják. Hogy mikor kerül er­re a sor? Majd ha a Szé- csényi Vegyesipari Vállalat beváltja ígéretet és megkezdi a munkát Litkén. Addig marad minden a ré­giben, mert az ügyvezető, Már megint Nemcsak a kereskedelem, de a lakók szempontjából is igen fontos az az üzlet, ame- lvet az Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat Nagvhátonv- ban, a bánva igazgatóvá" mel­lett üzemeltet. Feltűnően nagy forgalma azt bizonvítia, hogy nemcsak a kürnvék la­kói, hanem a munkába indu­ló, vagy onnét érkező bányá­szok. hivatali dolgozók is ott szerzik be mindennapi szük­ségleteiket. A nagyforgalmú üzlet azon­ban már korszerűtlen volt. s a Kiskereskedelmi Vállalat vezetői úgv dnn*öt*ek, hogy közel félmillió forintos be­fektetéssel átépítik, korszerű­sítik e nagyon is fontos üz­lethelyiséget. A korábbi tárgyalások eredményesek voltak. A me­gyei Tervező Iroda rövid idő alatt leszállította a terveket. A kivitelezés is megkezdőd­hetett augusztus végén, sőt a szerződésben azt vállalta a Tanácsi Építőipari Vállalat, hiába hívták fel a figyelmét, ügyet sem vet az ilyen apró­ságokra. A földművesszövet­kezet felügyelőbizottsága sem igen törődik azzal, hogy kul- turá't, valamennyire is kultu­rált körülmények között tölt­sék idejüket a község dolgo­zói. A földművesszövetkezet vezetősége az idén már elin­tézte, hogy a központi iroda- helyiséget parkettázzák. Arra azonban már nem futja ere­jükből, hogy az italbolt pa­dozatát felújítsák. Pedig csak pár kiló cementre lenne szük­ség, hogy a padlózaton levő gödröket betonnal b"öntsék, s a biztonság máris telies vol­na. S az egyéb dolgakkal sem kellene megvárniok a Széesé- nvi Vegyesipari Vállalatot. Egy kis körültekintéssel, lele­ményességgel saját maguk is szebbé, ku'túráltabbá tehetnék az italboltot. 1 Dudás Pál kotb^riff^nT? # hogy az átalakítást december 31-re befejezi. Hatadt is a munka annak rendje-módia szerin*. De ami­kor az úgvnevezett objektív akadéivok jelentkeztek, mind lassúbb lett az ű'era. vé-ül pedig hosszú nanokon keresz­tül egyetlen ember sem dol­gozott az üzlet átalakításán. Már-már azt mondták a nagybátonyiak, hogy az épí­tők megfutamodtak a nehéz­ségek elől, s úgy látják, hogy a december 31-i ha*áridőből az égvilágon semmi nem lesz, sőt több helyiséget kell majd javítani, mert az esős idő ugyancsak megtépázta a szomszédos szobákat is. A Kisker. Vállalat is pesszimis­ta, és annál borúlátóbbak a nagybátonyiak. Mert való igaz, ha a vállalat a kötbér­igényét be is nyútja a kivite­lezőnek, abból még soha nem volt hatáirdőre üzlethelviség. Pedig az lenne a legfonto­sabb. A szak Hz er vezeti mozgalom alappillérei a bizalmi csoportok — JAKUBOVICS GYULA ELVTÄRSNAK. AZ SZMT TITKÁRÁNAK NYILATKO­ZATA A SZAKSZERVEZETI KÜl DÖTTVÄLASZT0 ÉRT EKEZLETEK LEGFŐBB TA­NULSÁGAIRÓL — Az elmúlt napokban egy­másután zajlottak le a szak- szervezeti megyei bizottságok küldöttválasztó értekezletei. Sorrendben az utolsóként az Építő-, Fa- és Építőanyagipa­ri Dolgozók 'Szakszervezetének megyei bizottsága tartotta szombaton a Salgótarjáni Üveggyár Művelődési Ottho­nának nagytermében. Az ér­tekezlet szünetében megkér­tük Jakubovics Gyula elvtár- sat, az SZMT titkárát, foglal­ja össze a küldöttértekezlet legfőbb tanulságait. — A main kívül kilenc me­gyei bizottság tartott küldött­választó értekezletet. Az egyik feladat ae volt, hogy a jövő év elején megtar­tandó országos szakmai értekezletekre és a Szak- szervezetek Országos Ta­nácsa kongresszusára a küldötteket megválassza, tekintettel arra, hogy a fél­esztendeje megtartott vezető­ségválasztó értekezletek ezt nem végezték el. A másik cél — s ez a fontosabb — a küldöttértekezleteket felhasz­nálni a szakszervezeti demok­rácia további szélesítése ér­dekében. A beszámolók érde­kessége, hogy azokhoz szól. akik a megyei bizottságot fél éve megválasztották. A be­számolókban számot kellett adni a határozatok végrehaj­tásáról: elmondhatjuk, hogy valamennyi megyei bizottság iól vizsgázott. A határozato­kat pontról pontra végrehaj­tották. Űj és fontos jelenség a küldöttértekezleteken, hogv a beszámolók a vezetőségvá­lasztó értekezleteken történt minden lényeges észrevételre, kritikára, javaslatra reflektál­tak. Ez a következetesség nyújtja a problémák megvi­tatásának és megoldásának azt a folyamatosságát, amely korábban nálunk hiányzott Nem véletlen, hogy a küldöt­tek megjelenése is általában 80—90 százalékos, tehát felül­múlta a korábbi értekezlete­ket ilyen szempontból is. Az sem véletlen, hogy egy-két kivételtől elte­kintve, a küldöttértekez­letek élénk, aktív mun­kaértekezletekké alakul­tak át. — Milyen központi problé­ma köré lehetne csoportosí­tani a küldöttértekezletek legfőbb tanulságát? — A magyar szakszervezeti mozgalom marxista—leninista alapokon áll, s minden ren­delkezésre álló eszközzel, és módon támogatja a szocializ­mus énítését. A küldöttérte­kezleteken tanulmányozták azokat a módszereket, ame­lyekkel ezt a tevékenységet még intenzívebbé, hatéko­nyabbá tehetjük. A szakszer­vezetek vezető szervei — a legalsótól a legmagasabb fó­rumokig — keresik az utat amelvon még gyorsabban ha­ladhatunk. A legfontosabb­nak most az látszik, hogy a szakszervezeti bizalmiak és az alanszervpk kö’ti pgvíítt- működéspn javítsunk. A szak-., szervezeti bizalmi összekötő kanocs a dolgozók és az alao- szerv között, de sajnos, na­gyon sok bizalmi nem tölti még be ezt a hivatását. Egy­felől arra van szükség, hogy a dolgozókat a bizalmiak se­gítségével jobban tájékoztas­suk az időszerű feladatokról, határozatokról, másfelől a fel­sőbb szakszervezeti szervek tájékoztatásán is van mit ja­vítani a dolgozók véleményé­ről, problémáiról. Szemre bármilyen jól dolgozik is egy szakszervezeti szerv, azt tu­domásul kell venni, hogy a szakszervezeti munka a bizalmi csoportokban dől el, a bizalmi csoportok alappillérei a mozgalom­nak. Ha a bizalmiak rendszeresen tájékoztatják a dolgozókat, továbbá. ha véleményüket időről időre, állandóan köz­ük az alapszerv vezetőivel, itt is megszűnik a folyama­tosságnak az a szakadása^ amelyet most még sok helven tapasztalni. A konkrét ter­melési. érdekvédelmi és egyéb problémákon kívül súlyosan esik a latba a bizalmi háló­zat agitációs és nevelő szere- ne. Szocialista világnézetre, helve* politikai szemléletre, nevelésre ma már jónébány intézmény áll rendelkezésre, amelvek hatásukban k’ter- iodnek. ba lassan is. de a vi­dékről boiáoó dolgozókra is. gnrok ellenére az a vniprné- nvilnk. hogv a felvilágosító, nevelőmunkának is a bizal­mi a központi tényezője Pz a küidöttértekazip+ek egyik legfőbb tanulsága, arnolvből le kell vonni a kö­vetkeztetést. s munkánkban az elkövetkező időkben érvé­nyesíteni. .

Next

/
Thumbnails
Contents