Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)
1962-12-22 / 102-103. szám
I * Csaiddi kör * GYERMEKREJTVÉNY A téli szünet felhasználása HÁROM ÉS FÉLHÓNAPI tanulás után, december vége felé elérkezik a várva-várt téli szünet. Ez minden diákot megörvendeztet. Legyünk őszinték és valljuk be, hogy az alapos munka erre az időre kissé már kifárasztotta a diákot és a tanárt egyaránt. Nem véletlen, hogv az iskolai munkát időszakonként meg- ■zakítják kisebb-nagyobb szünetek. Ez tervszerű és az indokolja, hogy a szervezetnek szüksége van némi ki- kapcsolódásra. a meeszokott munka valamelyest fellazítására. Tapasztalati tény, hogy e fellazítások után, a felfrissült diák és tanár mesújult erővel végzi további iskolai munkáját. Sajnos, akadnak olyan tanulók. akik a szünet idején visszaesnek. Amikor ismét megjelennek az iskolában, kiderül, hogy az addig tanult anyag naev részét elfeledték és az iskola megszokott rendjét terhesnek találják. Űev- látszik. egészen más tanuló jött vissza, mint amilyen távozott. Ugyan, miért? AZ OK VILÁGOS: az ilyen tanuló nem helyesen használta fel a szünetet. Magyarán szólva egészen hátat fordított valamennyi iskolai problémának. Nem fellazította az eddigi szilárd munkamenetet, hanem alapvetően f lhagyott vele. Ez pedig helytelen. Más esetben a gyerek az ebéaidőig "elsétálgat~ valahol. Ebéd után pedig baráti találkozások következnek a jégpálva, a mozi, esetleg a »házibuli-* keretében megszervezett tánc — késő estig. Némelyik szülő ezeket az extra programokat még azzal is gazdagítja, hogy a szükséges mértéken felül ellátia zsebpénzzel a téli szünetet élvező gyermekét. Csoda-e, ha az üdülésre szánt téli szünet végén a tanuló szörnyen elfárad, és megváltozottan tér vissza az iskola padjaiba! A téli szünetnek azonban egyáltalán nem ez volt a célja. A cél: pihenve, szórakozva megtartani a kapcsolatot az iskolával. Azt kell jól megérteni, hogy más dolog lazítani a tempón, és más dolog a meddő lustálkodás, amely jobban fáraszt, mint az okosan megszervezett pihenés. Más dolog reggelenként egy órácskával tovább aludni — különösen, ha előző este színházban volt a család NŐI PERTU — és más dolog délig az ágyban heverészni. Más dolog pihenni, és más dolog minden könyvet a sarokba hajítani, semmi komoly kérdéssel nem foglalkozni. Jó színdarabok, jó filmek, jó TV produkciók megtekintése — pihenés. Üdítő szórakozás egy-egy pompás irodalmi mű élvezete is. Nem tilos, sőt kívánatos a jégpálya, egy-egy kirándulás fél napra, némi tánc is. De azért a munkától teljes mértékben elszakadni nem szabad. AZ OKOS PIHENÉS okos időbeosztás. Jusson valamicske idő a kötelező olvasmányok elvégzésére, a tartalmi kivonatolásokra és szórakozásképpen az eddig tanult anyag könnyed, de figyelme.; ismétlésére. Az okos pihenés tiszta örömei közé tartozik a múzeumlátogatás, kiállítások, tárlatok megtekintése. Az okos pihenés kelléke a kedvvel végzett munka. Az sem árt, ha a téli szünet ideién a tanuló segít az otthoni munkában. A családi közösség érdekében végzett bármiféle munka nem fáraszt, sőt üdít. És egyúttal a jellemet is alakítja. A folyamatos munka, a folyamatos tanulás egyáltalán nem ellenkezik a téli szünet céljával. Csak éppen az ütem más... Cfjmy'éeik*. Csikorog a bükk és Felsivít a cser: Nézd, de pöttöm f ácska S még rohanni mer... Vágtat a fenyőcske, Mély havat tipor S feljajdul: de messzi Még a lámpasor... Szarvas megsajnálja, Hátára veszi, Arról sas ragadja, Így segít neki. Viszi vihar s végül A Göncölszekér És ünnep napjára Városunkba ér. DARÁZS ENDRE Szervusz, azt hiszem, én vagyok ae idősebb! (Fülöp György -rajza) HOSSZÚ NAPOK Az ideges mama-r Mondd apu, hány napig is keU még jónak lenni?... (Erdei Sándor rajza) VALLÁSOSAN NEVELT GYEREK... V Anjw! ö a Karácsonyi angyal? Találkozunk néha nyugtalan, Ideges gyermekekkel, akiknek oly feltűnő a korukhoz egyáltalán nem illő „egzaltáltságuk”, hogy szinte megsajnáljuk őket. Ha ez a tulajdonságuk nem magukkal hozott, vagy örkölt valami, akkor honnan ered? Sajnos, nem ritkán a „gondos” mama váltja ki belőlük ezt a reakciót. Akadnak ideges mamák, akik annyira féltik a gyermeküket, és oly buzgalommal akarják mennél hamarább „derék, becsületes, fegyelmezett” emberré nevelni a kicsinyüket, hogy szinte pokolftt teszik vele az életüket. Ki nem hallott még az ilyen mamáról, vagy ki ne ismerne ilyet, akiből reggeltől estig szakadatlanul így ömlik a szó: — Pistike: ne menj oda! Pistike: ne gyere ide! Pistike: ezt nem szabad! Pistike: megverlek! Pistike: már megint pancsolsz! Pistike: már megint piszkos a kezed! Pistike: ne kiabálj! Pistike: ne futkoss! Pistike: ne lármázz! Pistike: hallgatsz rögtön! Pistike, Pistike, Pistike . .. Az ilyen Pistike bármerre is tekint a világban, csak tilalomfákat lát. Neki semmit sem szabad, neki minden tilos, kis lelF a M I í 1 s 6 ' <9 fi <1 ■ ■ 4t I ti U Vízszintes: 1. Ezt látunk a fenyőfa alatt (folytatva függ. 3. sz. sorban). 4. AJ. 5. Többféle változatot csinál. 7. Igekötő. 9. Nem fenn. 10. Gallium vegyjele. 12. Igazságot tesz. 13. Ezt Is hozott Télapó. 14. Mutatószócska. 15. NZTE. 18. Igavonó állat. 19. Névelővel: fiatal ló. 20. Utóirat rövidítése. 1 Függőleges: 1. Minden fenyőfára tettünk (folytatva vlzsz. 21. sz. sorban). 2. KépzeletbeU alak. 6. Ra párja, 7. Békaporonty, .... hal. 8. Lom Ikerszava. 10. Labda a kapuban. 11. Névelővel: állóvíz. 16. Fontos élelmiszer. 17. Személyes névmás (többesszám 2. személy). Beküldendő: vlzsz. 1. (folyt függ. 3.) Függ 1. (folyt, vízsz. 21.) ke megtelik gátlásokkal és ezek a gátlások később annyira Osz- szesürüsödnek, hogy daccá válnak: Pistike lázadni kezd a maga módján. £s akkor a mama így panaszkodik: — Haszontalan, rossz gyerek az én Pistiml önfejű, makacs, már idáig jutott, hogy nem fogad szót még nekem sem. Istenem, istenem, mi lesz ebből a gyermekbőlI De hát minek is engedelmeskedett volna ez a Pistike? Ha az ideges mama valamennyi parancsát betartaná, akkor hasonlítana azokhoz a múzeumi aranyozott amorettekhez, amelyek bájosan mosolyognak, dundi kis testüket a fénynek kitárva, angyali szépségben — de tökéletes némaságban és mozdulatlanságban bámulnak az üres semmibe. Csakhogy az élet nem néma, nem mozdulatlan. Ellenkezőleg: tűz és mozgás, hang és zörej, járás-kelés — sőt: futás! Hagyni keli tehát a gyermeket tevékenykedni. Ez nem azt jelenti; hogy mindent elnézünk neki. A rossz tulajdonságokat csirájában észre kell venni és ki kell gyomlálgatni a gyermekből. De mindent a maga Idejében. Mindent fokozatosan. BHE. A majom ruhában is majom marad Azt mesélik, hogy az egyik egyiptomi király valamikor régen betaníttatott a majmokkal egy katonatáncot, és hogy majomarcukat ne lássa a közönség, a király színes álarcokat adott rájuk. A színházban, ahol a táncot bemutatták, első naptól hatalmas volt a siker. A közönség — gyermekek és öregek — tapssal, kiáltozással újra. meg újra függöny elé csalta őket, míg meg nem ismételték a táncot. Már hetek óta táncoltak fönn a színpadon, mikor egyszer megesett a baj. Az egyik néző, egy örökké mókás pecsenyesütő, ruhája mély és nagy zsebében diót hozott az előadásra. Békésen rágcsálta a diót, míg szomszédja fel nem kiáltott csodálatában: — Akár az emberek! — Nem a! Akár a majmok! — ellenkezett a pecsenyesütő. Így kezdtek vitázni, szó szót követett, míg végre a pecsenyesütő fogadást ajánlott: ha sikerül a rendet felborítani, a szomszéd egy korsó nektárt fizet neki. — Mert valóban olyanok, mint az emberek — mondotta végül —, fegyelmezettek maradnak, bármi érje őket. Közben a majomkatonák járták a furcsa táncot. Minden úgy ment, mint eddig, semmi baj se volt. Ám egyszerre csak a pecsenyesütő zsebébe nyúlt, s egy marék diót a táncolók közé hajított. Koppantak a diók, gurultak szét a színpadon; a majmok, amint meglátták, egy pillanat, és usgyi! — máris tülekedtek érte. A katonákból egyszeriben megint majmokká váltak. Egymásról letépték a ruhát, szétszaggatták az álarcokat, s mindezt néhány szem dióért. A fegyelmezetlen, marakodó majomkatonákon a nézősereg harsányan kacagott. A pecsenyesütő meg így szólt szomszédjához:-» Jegyezd meg cimbora, a majom ész nélkül soha nem válik igazán emberré. ... hogy kik azok a Nógrád megyei származású magyar Írók, akiknek emlékét Csesztvén, illetve Horpácson múzeumban őrzik? ... hogy mikor volt Salgótarján felszabadítása a dicső Vörös Hadsereg által? ... hogy melyek azok az új ruhaanyagok, amelyek könnyen kezelhetőségükkel egyre több embert hódítanak meg? ... hogy o legtöbb kalóriát a zsírok, a szalonna, vaj, olaj adják? ... hogy ötvenfokos hővíz tő rt fel az egri határban és az új gyógyvizet a fürdőben hasznosítják majd? ... hogy közel 100 ezren tekintették meg az idei Szegedi Szabadtéri Játékok előadásait? ... hogy honfoglaláskori temetőre akadtak Szekszárd közelében? Az ásatások közel 100 sírt tártak fel. f W V V V V V V V V V V V V V V VVA/ v V V V V V wvvvvv A FA ALATT rDeeembeu lát&más&k Esetlen szárnyak röpülése dombról a falu közepébe, fehér toll-pihék hó-hullása, korai alkony, liba-lárma; felgyűlő lámpák sárga■ csőre ki-kikapkod az utcakőre; sokáig kószál, falu-kútnál iskolás-korom jégen csuszkái; lila térdek, piros kalandok, a tűzön kukorica pattog, dirmeg-dörmög az ó-esztendő, rúgkapál, bőg az eljövendő, hátán táncol a fűzfavessző; ijesztgető láncok csörögnek zsákjában az esti ködöknek; viháncolásom útját állják feltartott ujjú fenyőfácskák, jóra-intő gyertyák lobognak; s titkokat rejtő holnapoknak dobozában mozi, hintaló, hajasbaba, könyv és űrhajó. SZÜTS LÁSZLÓ Felhívjuk kedves megrendelőink figyelmét, hogy már most adják be tavaszi ruháikat tisztításra — festésre így rövidebb határidőre vállaljuk. Felvevőhelyek: Patyolat Vállalat Salgótarján, Rákóczi út 17. Balassagyarmat ” S‘ Pásztó’ Szabadsá* Út Nagybátony-Bányaváros 10-cs épület Szécsény, Rákóczi út 53.
