Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-22 / 102-103. szám

1962. december 23. NÖGRAÖI NEPÜJSÄG 3 § § 5 Felszólalás vagon-ügyben ff Néhány napja a Sál- ff 5 gótarjáni Üveggyárban, 3 a főmérnöki ii ódában, 3 § a szakszervezeti bízott- § «• ság irodájában, a párt- ff •í bizottság helyiségében <■ k másról sem beszéltek 3 Támaszkodjunk bátrabban a szocialista brigádokra Szocialista brigádvezetők tanácskozása Salgótarjánban ^ uictörui sem uesz.eii.eiv j »S jóformán, csak a vago- § S nőkről. A kereskedelmi ff | osztály vezetője föllár- i r mázta az egész gyári 3 vezetőséget: ha nem ka- § punk vagont, h:ába a ff jó munka, a túlteljesítés 3 e Mert a késztermé- 3 keket nincs mivel el szállítani a gyárból. A r « 12-re kért vagonokat 3 ? 13-án adták, 14-re, 15- § 3 re amit kértek, nem ff § kapták meg — ezek pe- ff dig exportszállítmá- 3 ff dig exportszállítmá nyok, itt nincs mese, hogy tessék egy kicsit még várni kedves ka­pitalista kereskedő úr, ha a külföldi megren­delő cég nem kapja - meg idejében az árut, § fuccs az egész rende- ff lésnek. A belföldi ,, szállítmányokról pedig 3 ff már kár is beszélni, ^ S ahhoz is gyakran a szűk- ff ségesnél kevesebb va- ? § gont kapnak. Úgy van- 3 S nak az üveggyáriak ez ~ t'in-n-irnl min § " zel a vagon-üggyel, mint ff a gyanútlan boxoló: hí- í § ába ugrik jobbra vagy 3 ff balra, sosem tudja mer- § ^ ről kapja a pofont. De ff > sűrűn osztogatja a po- ' »’ 3UI 1(11. übiitugcuja €» § fonókat a MÁV más : ff vállalatoknak is, és meg 3 ff kell hagyni nagyon ügye- v 3 sen csinálja. Mert a ff § Salgótarjáni Üveggyár- ff ff ba is például rendsze- 3 ff rint késve küldi a va- { 3 gonokat, kötbért még- ff § sem a MÄV. hanem a i ff gyár fizet. Szegény sál- 3 3 gótarjánj vasutasok, de § 3 sokat hallgatnak emiatt, ff ff ha egyik-másik vá la- 3 ff lat nagyon méregbe 3 3 gurul, s riposztozni | 5 akar, őket veszi célba, é ff Pedig itt, Tarjánban. 3 ff és a MÄV Budaoesti \ 3 Igazgatóságán is tudják, ff § hogy ezt a vagon-ügyet ? ff Pesten kéne már végre > í knock-autolni, még mi- § 3 előtt a vállalatokat ki- ff ff számolják... f 3 1962. november 21-én a vá­rosi párt-végrehajtóbizottság tárgyalta a Tűzhelygyár szo­cialista brigádmozgalmának, mdhelymozgalmának helyze­tét, a további feladatokat. A városi párt-végrehajtóbizott­ság megállapította, hogy eredményesen fejlődik a szocialista brigádmozga­lom, a »szocialista mű­hely“ cimért indított ver­seny. Elismerését fejezte ki a szo­cialista brigádok végzett mun­kájáért és további felada­tokat határozott meg a szo­cialista brigádmozgalom szá­mára. A határozat nyomán hétfőn szocialista brigádvezetők ta­nácskozását hívták össze, amelyen részt vettek a salgó­tarjáni vállalatok szocialista brigádjainak képviselői, párt és szakszervezeti bizottsági titkárok. Vitaindító előadást Kesse elvtárs — az üzemi bizottság titkára — tartott, amelyben ismertette a szoci­alista brigád, szocialista mű­hely címért folyó verseny ed­digi eredményeit, hiányossá­gait. A vitaindító előadás után 15 elvtárs mondotta el véleményét, tapasztalatát, problémáját, javaslatát. Az egész tanácskozáson érezhető volt a felelősség- érzet az ország, a vállalat, a társadalom, a szocializmus ügye iránt. Ez a tanácskozás is iga­zolta, hogy a szocialista brigádmozgalom, ez a ver­senyforma a régieknél magasabb szintű, amely­ben az emberek nemcsak a termelési kérdéseket lát­ják, hanem ezen túl a szo­cialista embertípus kiala­kítását, a szocialista ember kinevelé­sét tekintik fő feladatuknak. Megszűnt a mennyiségi szem­lélet és a felszólalók többsé­ge a minőségi munka, a ter­melékenység, a gazdaságos termelés fontosságáról szólt. A szocialista brigádmozga­lomban kifejezésre jut az egyetértés a párt célkitűzésé­vel, az odaadás a szocializ­mus ügye iránt, a felelősség a társadalom és a haza sorsá­ért, a munkáshatalom gazda­sági és politikai megerősödé­séért. Elmondotta Kovács Rezső elvtárs az Acélárugyár egyik szocialista brigádvezetője, hogy milyen felelősséggel végzi az ő szocialista brigád­ja munkáját, s elértek oda, hogy a szocialista brigád által termelt munkát a brigádveze­tő veszi át, és azért felelősé­get vállalnak. Besze Bertalan elvtárs — a Nógrád megyei Építőipari Vállalat szocia­lista briiádvezetője — elmon­dotta a tanácskozáson, hogyan fejlődött és fejlődik a* szo­cialista brigádmozgalom az építőiparban. Beszélt továbbá arról, hogy milyen felelőssé­get éreznek a szocialista bri­gádtagok a végzett munkáju­kért Nemegyszer megtörté­nik, hogy a felmerülő hiá­nyosságokat társadalmi mun­kával pótolják a szocialista brigádtagok. Herceg elvtárs a Vasötvözetgyár műszaki szo­cialista brigádjának vezetője a műszakiak felelősségéről, feladatáról beszélt a moz­galom iránt, hangsúlyozta, hogy a műszaki vezetők­nek szakmailag és politi­kailag is egyik fontos fel­adatuk a szocialista bri­gádok segítése és nevelé- lése. Gazsi Ferenc — ZIM Salgó­tarjáni bidegüzemi patronáló — a »Gagarin*; brigád ered­ményeit ismertette a tanács­kozáson, s hangsúlyozta, hogy a szocialista brigádok munká­ja pillére a termelésnek, a tervteljesítésnek. Beszélt ar­ról, hogy milyen nagy jelen­tősére, ereje van a kollektív nevelésnek, s példának emlí­tette meg a csiszolóműhelyt, ahol a szocialista brigád meg­alakulása előtt. 60 nap is ki­esett igazolatlan mulasztás­ból és a szocialista brigád létre­jötte, a kollektív felelős­ségérzet növekedése után, havonta 2-3 nap esik ki a műhelyben igazolatlan mulasztásból (nem szocia­lista brigádtagokból). Itt az igazolatlan mulasztók­kal maga a műhely kollek­tívája foglalkozik, vonja fe­lelősségre és ez a nevelési módszer többet ér egy fegyel­minél. Kolláth Bálint elvtárs a Kisipari Szövetkezetek te­rületén működő szocialista brigádok fejlődését, eredmé­nyeit ismertette a tanácsko­záson. Elmondotta, hogy ná­luk új hajtás a szocialista brigádmozgalom, most kezd fejlődni, terebélyesedni. Na­gyon sok hasznos javaslattal, tanáccsal, módszerrel térnek haza erről a tanácskozásról, amelveket az üzemek szocia­lista brigádvezetői mondottak el. Felszólalt Szalai Gáspár elvtárs a városi pártbizottság titkára, aki ismertette a vá­ros területén működő szoci­alista brigádok eredményeit és feladatait. Elmondotta, hogy a szocialista brigádok ki­vétel nélkül a gazdasági vállalásukat teljesítik, sőt túlteljesítik. Egyik legfontosabb feladatnak jelölte meg a tanácskozáson a szocialista brigádok részére a tanulás fontosságát, poli­tikai és szakmai továbbfejlő­désüket. Úgy gondoljuk, nagyon he­lyes volt a városi párt-vég­rehajtóbizottság határozata a tanácskozás létrehozásáról, mert igazolta, ho«v ugyana- zok a gondolatok merültek fel az Acélárugyárban, Üveg­gyárban, Építészetnél a szoci­alista brigádoknál: hogyan to­vább? Tísmillió nyereség A Balassagyarmati Villany- és Épületszerelő Vállalat elő­reláthatólag teljesíti ipari j termelési tervét. Valamelyes 1 lemaradás várható az építő­— És az, hoqy: „Van leg­alább 30 család, amelyik ősz óta nem látott kenyeret s aratásig nem is fog — Az olyan szólást éle, hogy nincs biztosítva a ke­nyér... Nincs a kamrában a búza... Az igaz, hogy ne­hezen élt a nép... De cuk­ros kukoricát ma is esznek, — tollfosztáskor! — vágja ki, mint adut az öregasszony. S azután csendesebben: — Való, hogy nem így él­tünk, mint ma. Vilt Ferenc pedig hozzáhu­morizál a megállapításhoz: — Még nem hallotta senki, hogy tsz-temetö lenne. A tsz- be még nem halt bele senki. Sohse volt annyi ruhánk, mint most, úgy bevásárol­tunk. Tehenünk van. — Én, — mondja a fiata­labb asszony — valamikor szolgáltam, mint egész árva leány, Kollman Moréknál, a zsidóéknál, 15—20 pengőért. Onnan lettem asszony is. Ál­dott jó emberek voltak, még­is keserves élet volt __ — A nagyobbik fiunk, — kezdi most már a halk örö- mű dicsekvést az ember, — három éve épített házat. Festen kőműves. A kisebbik is kőműves. Azt a lemezját­szót most vette — mutat ol­dalt. — Ha nekem legénykor­ban ilyenre telik, kibújtam volna a bőrömből. — A tanácstagot milyen ügyes-bajos dolgokkal kere­sik? — Hát leginkább az orvosi lakást, illetően ... Vártam ezt a választ. A tanácselnök már előbb je­lezte, hogy mindenfelé ta­lálkozom az óhajjal: ha már van körorvos, legyen lakása, rendes vizsgálóhelye is, ne­hogy elpályázzék valamerre. — Azután, amivel legtöb­ben jönnek: a járda... Itt, a Bem utcai körzetnek is járdát szeretnénk már, meg tisztességes kövesutat. mert sokan járnak erre mim kába, a sár meg tengelyig ér. Csak tudja, jobban is szer­vezhetnék nálunk a társa­dalmi munkát. A Rákóczi úton például nem szervez­tek, pedig sok pénzt takarít­hattak volna meg más utcák­hoz. A villanyhosszítást már elértük. — Ide jönnek-e kívánsá­gokkal? — Azelőtt, — két-három éve ide jártak, mert akkori­ban kijelentették a hangos híradón, hogy teszem azt: Vilt Vincénél kisgyűlés, fo­gadónap lesz, de mostanában nem. Azóta én járok vasár­naponként a házakhoz, be­szélgetek. Így jobban meg­szólalnak ... Alapos este van már. mire a Szondy Termelőszövetkezet új székházába érek, — kint a gyarmati út mentén. Ka­pás Józseffel, a szép szál el­nökkel már csak azért is be­szelni valóm kívánkozik, mert úgy hallom, a felesége Csósza leány. Abból a török törzsből, mely magyar ojtá- sokkal nemesedve, erősödve a telő századokban, belom- bosította a falut. Ügy gyanítom, Kapás Jó­zsef is büszke a feleségági ősökre, mert szívesen disku- rál róluk, kiváltképp a nagy­apáról, Csósza Józsefről, akit ha a véges emberi emlékezés szerint a család törzsének tekintünk, 84 évgyűrűi ér­lelt. Még Móricczal való pa­rolája után is hetet. Ilyen egészséges vérű em­berek szövetsége az itteni termelőszövetkezet, meg is van a látszatja. S ez a másik, amiről szívesen beszélget az elnök. Hogyne beszélne kész seggel, amikor van mit. A kétesztendös gazdaság 320 család, 330 tag erős, biz­tonságos anyagi alapja a szö­vetkezés első napjaitól. S mi­csoda szilárd alap! Csodájá­ra járhat akárki, hogyan lett az? Hát hogyan? ... Hogy a saját erejű beruházás csupán ebben az esztendőben is más­fél millió felett van. — Közel kétmillió, de írja úgy, hogy másfél millió fe­lett. Ez a biztos — mondja Kapás. — S mit fizethetnek ezek- után? — Nem mondok ritkaságot, de itt van köztünk Kiss Já­nos, az állatgondozó, meg a felesége, — az meg fejőnő. A havi átlaguk 75 munkaegy­ség. Tessék számítást tenni negyvenkettő ötvennel, hogy mennyi a jövedelmük? — Nincs hát kenyérnélkü- li... — Nincs. Pedig még csak a kezdet. A második esztendő vége ... Hát így élnek most a pa- lánkiak Drégely vára tövén s talán jobban is, mint meg­láttatnom sikerül. Néhány adalék még bi­zonyságnak, hogy igy igaz: öt főiskolást, húsz középisko­lást tart számon a kis faltj jelenleg, 1200 kötetes könyv­tár betűi táplálják szellemi igényét, 20 televízió, 136 rá­dió, 193 újság és 220 szemé­lyes mozi. Ez minden? Több ennél jóval a: min­den. De körülbelül: ez. BARNA TIBOR ipari munkákkal kapcsolat­ban, amelynek elsősorban az az oka, hogy a vállalat épí töipari kapacitását nem vet­ték 100 százalékig igénybf megrendelésekkel. Annak el­lenére azonban, hogy a vál lalat összesített eredményei nem érik el a 100 százalé­kot, jól zárul az 1962-es év. Az 1958-as év 5 milliós és még az 1961-es év 30 milliós tervével szemben és az idén csaknem 41 millió forint ér­tékű termelési kötelezettsé­gek hárultak a vállalatra. Néhány nappal az új év vé­get érte előtt — jelentik- a vállalattól, hogy termelé­kenységük jobb az előírtnál, a 8 millió 620 ezer forint tervezett nyereségből az ed­digiek folyamán 7 és félmil­liót máris befizettek, az év végéig befizetett nyereség pedig kevés híján 10 millió­ra emelkedik. Az 1962-es esztendő gyü­mölcsöző volt olyan szem­pontból is, hogy termékeny előkészületek történtek 1963 feladatainak teljesítéséhez. Több új gyártmány előállítá­sát kezdik el, amelyekkel és a régiekkel együtt 54 milliós tervet kell teljesíteni a vál­lalatnak. Hatszáz televízió Nagybátonyban Nagybátonyban szinte napról- napra nő az új típusú rádió- ás televíziótulajdonosok száma. A legutóbbi statisztika szerint itt már több, mint hatszáz tele­víziót tartottak nyilván. Ez azt jelenti, hogy a bányavárosban a szomszédi és rokoni kapcsolatok révén minden családban nézik a televízió műsorát, művelődnek szórakoztatva nevelő adásain. A rádió egyébként minden bá­nyavárosi lakos otthonában szol gálja a kultúra közvetítésének nemes szerepét. KÉPEKBEN A szécsényi járási művelődési otthon modellező szakköre kedvenc szórakozóhelye a nagyközség fiatalságának. Ké­pünk munka közben örökíti meg az egyik ügyes fiatalt. Az elmúlt napok­ban Salgótarján­ba látogatott a csehszlovák Swa- zarm küldöttsége, hogy tanulmá­nyozza a Nógrád megyei MHS szervese* munká­ját. A rád’ós szakkör tagjai élénk vitát foly­tattak barátaik­kal: egy úi ké­szülék készítésén vitatkoznak. Eredményes kísérletek folynak szénmedencénkben is a HKV 1000-cs hidraulikus lépegető biztosító berendezéssel. Szén­medencénkben Mátranovákon, Csurgó táróban pásztafejtésen értek el jó eredményeket ezzel a korszerű biztosítással. I * W Folynau a téli gépjavítások a Kisterenyei Álla­mi Gazdaságban is. A gazdaság javítómunkásai több száz munká­éi erőgépet javí­tanak ki, hogy a tavaszi kezdés za­vartalan ' legyen.

Next

/
Thumbnails
Contents