Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-22 / 102-103. szám

nógrádi T1LAO FBOLBT ARJAI. EGYESÜLJETEK! DCeiUmeji JCaiáesöfiyi ünnepeket Népújság AS MSZMP NOGRAl) MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XVIII. ÉVF. 102—103. SZÁM. ARA: 1,20 Ft 1962. DECEMBER 23. Mindannyiunk karácsonyi ajándéka Mindenki előtt világos, aki az utóbbi hetekben, hónapok­ban csak valamelyest is fog­lalkozott a nemzetközi hely­zet alakulásával, hogy a bé­ke, a békességes egymás mel­lett élés komoly veszélybe került. Az újságok és a rádió külpolitikai hírei és kommen- tárai, hírt adva az esemé­nyek menetéről, aggasztó helyzet körvonalait rajzolták fel. Október és november hó­napokban ritka módon, hosz- szú évek óta szinte példátlan méretekben kiéleződött a nemzetközi feszültség. Mint ismeretes, az Egyesült Álla­mok agresszív erői, az impe­rialista háborús gvújtogatók hosszú idő óta előkészített in­tervenciós terveiket szándé­koztak megvalósítani a forra­dalmi Kubai Köztársaság el­len. Ennek az agresszív tá­madásnak nemcsak az lett volna a célja, hogy megsem­misítse a hatalomra került kubai nép nagyszerű szocia­lista vívmánvait, hanem az is, hogv a Karib-tengeri válság lángjainál elhamvasszák a békét, minden reményt meg­semmisítsenek, amely a tár­gyalások. a vitás kérdések rendezése iránt élt ési él az emberekben. Az annak idején viharos gyorsasággal száguldó esemé­nyek ma már lecsendesedtek és elsősorban Hrucsov elv­társ legutóbb tartott, nagv be­szédének fénvénél adódik módunk a kialakult helvzet okainak, mozgató rugóinak feltárására, a tanulságok, ta­pasztalatok értékelésére. Az események alakulásának el­sőrendű. legfőbb közéonont- ja, hogy a Szovjetuvió le­nini békepolitikáia, a békéért világszerte küzdő erők és nem utolsó sorban a Szov­jetunió és a szocialista tábor •hatalmas katonai ereie meg­hátrálásra kénvszerítették az agresszort. A válság kimene­tele ezeknek az erőknek nagy, világraszóló gvőzelme volt. A lenini békeoolitika célja az alkotás, a kommumzmus felénítése. az emberi boldog­ság biztosítása, a világ nénei kultúráiénak felvirágoztatá­sa. A szocializmus, a kommu­nizmus országaitól idegen az öldöklés, a fegyverkezési hai- sza, emberek százmillióinak elnusztítása. Különösen ígv áll ez mnsi a haditechnika fejlettségének mai fokán, a termonukleáris háború veszé­lyének ideién. A Szovjet­unió kormánvának és néoei- nek, a kommunizmus megva­lósításáért folvtatott sokol­dalú gazdasági és kulturális munkáia közeoette a béké­ért folytatott harc újabb ra­gyogó. az egész világ elisme­rését kiváltó fegyvertényét si­került megvalósítaniok. Hoev mindaz. amit az emberiség történetének évezredei során felhalmozott a kultúrában, az építésben nem vált egyik órá­ról a másikra rommá és ha­muvá: az elsősorban ennek a politikának köszönhető. A lenini békeoolitika. a békés egvmás mellett élés elve és gyakorlata tudomá­nyos. a realitásokon alapszik és mindenkor az erőviszonyok figyelembevételével hozza meg döntéseit, dolgozza ki irányvonalát és módszereit. Olvan politika ez, amelv erő­síti a béke, a szocializmus pozícióit, amelv elemi érdeke minden népnek. Ez a magas­fokú realitás nyilvánult és nyilvánul meg a német kér­désben, a Berlinben kialakult helyzettel kapcsolatban, a kí­nai-indiai határviszálynál. Az SZKP XX. kongresszusa, amely a Szovjetunió nem­zetközi politikáját, egész kül­politikai tevékenységét is megtisztította a személyi kul­tusz maradványaitól, most évek múltán még inkább tel­jes nagyságában és igazságá­ban jelentkezik. A lenini ha­gyatékok maradéktalan meg­valósítása, a lenini politika érvényesítése, a személyi kul­tusz leküzdése a szovjet ál­lam és párt egész életében immár egy évtizede a béke megőrzésének tényével is iga­zolja a világ népei előtt en­nek a vonalvezetésnek he­lyességét és szükségességét. Az imperialista körök által kirobbantott helyi háborúk nem váltak világégéssé. A nemzetközi helyzet egyes vál­ságaiból nem lehetett az egész világra kiterjedő fegy­veres konfliktust létrehozni. Ez a lenini békepolitika száz és százmilliókat, tömörített a békeharcosok táborába, ereje és nagyszerűsége, igazsága és realitása száz és százmilliókat győzött meg saját erejükbe vetett hitükről, arról, hogy ma létrejöttek azok a lehető­sének, amelyek keretében a háború a nemzetközi életből kiküszöbölhető. A Szovjetunió Kommunista Pártja — tanulságai és útmu­tatásai alapján a kommunista és munkáspártok túlnvomó többsége — a külpolitikában is a kétfrontos harcban véd­ték és védik meg a lenini irányvonalat, a lenini békepo­litika elveit és gyakorlatát. Visszautasításra találnak azok a nézetek, amelyek akár gaz­dasági, diplomáciai, akár ka­tonai tekintetben a revizionis­ta ideológián alapulva utat, teret nyitottak az imperialis­ta törekvéseknek. Ez a béke­politika elveti a kalandorsá- got, a szájhősködést is. Ezért illették és illetik bírálattal a kommunista és munkásnártok az albán vezetőket, akik a kubai válság megoldásával elégedetlenek, gyakorlatilag a háborús uszítókkal eav követ fújnak és rágalmakat szórnak a Szovjetunió pártjára és kor­mányára, mert a világ népei számára megőrizte a békét, a forradalmi, a szocialista vív­mányokat Kubában. A békés egymás mel­lett élés politikája a gyakor­latban nem egyéb, mint a vi­tás nemzetközi kérdések meg­oldása békés úton. Ma a vi­lág számára csak egyfélekép­pen tehető fel a kérdés: áll­hatatosan és következetesen járni ezt az utat, különben az atom- és hidrogénfegyve­rek pusztító csapásai alatt semmisülnek meg az embe­rek százmilliói, az emberi kultúra hallatlan értékei. A? öngyilkosság politikája len­ne ez, amely józan emberi ésszel fel nerti fogható, el nem fogadható. És néhány, maroknyi csoport kivételével a népek milliárdjai elvetik ezt a politikát. A karácsonyi ünnepek meg­hitt hangulatában végiggon­dolva egy esztendő nemzet­közi, hazai menetét és mér­leget készítve egvéni, családi tervek alakulásáról — min­den kérdésben a béke szere­pel az első helyen. A nagy Lenin által kidolgozott és napjainkban is győzedelmes­kedő békepolitika eredmé­nyei karácsonyi ajándékként az idén is fő helvet foglal­nak el a feldíszített fenyőfa alatt: az a bizonyosság és az a tudat, hogy sokan vagyunk és nagy az erőnk a béke meg­őrzéséért. az emberiség ragyo­gó jövőjének biztosításáért. A gyense termelőszövetkezetek megerősítéséről tarácstozott a végrehajtó bizottság Közös tanácskozást tartott december 21-én Salgótarján­ban a megyei párt és tanács végrehajtó bizottsága. A ta­nácskozáson többek között megvitatták, hogyan sikerült végrehajtani azokat a gazda­sági, szervezési és politikai tennivalókat, amelyek a gyen­ge termelőszövetkezetek meg­erősítéséhez, megszilárdításá­hoz vezetnek. A végrehajtó bizottsági ülé­sen megállapítást nyert, hogy a rendkívül mostoha időjá­rás és a megye domborzati adottságainak ellenére, az idén a gyenge termelőszövetkezetek egész sorából lett közepesen, illetve jól dolgozó termelőszö­vetkezet. A közös gazdaságok egy részénél azonban a várt­nál gyengébb gazdálkodási eredményt értek el, mert gyenge volt a vezetés, a ta­gok egy része elmaradt a kö­zös munkából, ‘nem alkalmaz­ták a helyi adottságoknak megfelelően1 az anyagi érde­keltséget. A tanácskozáson megszab­ták a további tennivalókat is a gyenge termelőszövetkezetek megszilárdítása érdekében. A megfelelő gazdálkodási ágak megválasztása mellett tovább kell erősíteni a gyenge ter­melőszövetkezetekben a gaz­dasági és politikai vezetést. Mindezek mellett az új gaz­dálkodási évben a jól dolgo­zó szövetkezetek és állami gazdaságok vezetési, gazdálko­dási tapasztalatokkal segítenek a gyenge szövetkezeteknek. Muli lemaradását, teljesíti éves termeléíi invél a Salgótarjáni Tábialiveggyár Kétszáznegyvenezer négy­zetméter táblaüveg adósság­gal küzdött a Salgótarjáni Táblaüveggyár az év folya­mán. Sokan már nem is hit­ték. hogyha gyár év végéig behozza lemaradását. A vállalat dolgozóinak és műszaki vezetőinek ösz- szefogása azonban meg­hozta az eredményt. Karácsonyra az adósságból fennmaradt utolsó négy és félezer négvzetméter üveget legyártották, s most már tel­jes lendülettel éves tervük teljesítésén fáradoznak. Hét­millió négyzetméter üveget kell gyártania a vállalatnak az idén, amelyből 612 ezer négyzetméter az első osztályú üveg — ezt a részét a terv­nek egyébként kis híján most teljesítették, nem lesz hiba a 32 ezer négyzetméter meny- nyiségű, raktárkészletnek termelt üveg körül sem. Teljesítik 300 ezer négy­zetméteres exporttervü­ket is, amelyet még meg A megyénkben 234 kilométer a korszerű utak hossza Több mint 35 millió forint tanácsi utak fejlesztésére Megyénk útjainak helyzetét az elmúlt négy év alatt jelentő­sen megjavították. A közúti forgalom növekedésének meg­felelően — az országos elvek betartásával — a megye út­hálózatában is behozzuk a sok-sok éves lemaradást. A megye útügyi fejlődését a fő­útvonalakon és a tanácsi uta­kon végzett munkákon keresz­tül lehet lemérni. Jelentőségét elsősorban a megye össze­függő közlekedési hálózatát alkotó állami utakon végzett munkákban mutatjuk be. A megye állami útjainak hossza a négy év előtt 929 ki­lométer, ebből végleges bur­kolattal 111 kilométer, az út­hálózat alig 12 százaléka ren­delkezett. 789 kilométer ma- kadámburkolat, és 29 kilomé­ter földút volt. 1962 végére ez a szám következőképpen ala­kult: Az állandó burkolattal el­látott utak hossza 234 ki­lométer, azaz az útháló­zat 25 százaléka. Tehát 122,8 kilométer állami út lett korszerű burkolattal ellátva. Az utak korszerűsítésénél elsősorban a forgalom meny- myiségét, az út forgalmi jel­legének fontosságát tartották szem előtt. Ennek az elvnek az alapján készült el a 21-es számú hatvan—Somoskőúj­falui út, melynek a hossza a megye területén 49 kilométer. Ez az út az ország egyik legkorszerűbb útja. Elkészült továbbá a 2. sz. főközlekedési út Szécsény— Dejtár útelágazás közötti sza­kasza, továbbá ez évben meg­kezdődött a Vácig terjedő sza­kasz átépítése is, melyet 1963. évben teljesen befejeznek. Kor­szerű útburkolatot kapott a karancsalja—etesi út, a ka­rancsberényi út, a rimóci út, a szécsény—pásztói útnak Szécsény községben levő bel- sőségi szakasza, a vizslási be­kötőút, a Salgótarján—Litke közötti út és a dejtár—pataki út. Megépült a nagybátony— maconkai és a kisterenye— mátraszelei út és folyamatban van a Salgótarján—Nádújfalu közötti út korszerűsítése, amely szintén 1963-ban feje­ződik be. Az állami úthálózat fejlesz­tése mellett jelentős eredmé­nyeket értek el a tanácsi út­hálózat korszerűsítésében is. Ezeknek a létesítményeknek helyi jellegük van. Ezek a szempontok az ország útügyi politikájában számszerűleg nem mutatkoznak olyan erő­teljesen, mint a főforgalmi utaknál. Azonban figyelemre méltó, hogy az elmúlt négy év alatt a tanácsi utak felújításá­ra 35 millió 538 ezer fo­rintot fordítottak. Ebből az összegből készítet­ték el Herencsény községben a Liszkó-pusztai út felújítá­sát, amelynek a hossza 3,6 ki­lométer. Pásztó községben a Baross, Gábor út korszerűsíté­sét, egymillió 400 ezer forin­tos költséggel. A zagyvapál- falvi bányagépgyári út kor­szerűsítését 3 millió 200 ezer forint értékben, az Etes-Amá- lia telepi út korszerűsítését egymillió 400 ezer forint ér,- tékben. Mátramindszent köz­ségben a Kossuth út felújítá­sát 600 ezer forint' értékben. Vizslás községben az új tele­pen a vasúti megállóhoz ve­zető út korszerűsítésére 600 ezer forintot fordítottak. Rét- ság községben a Zrínyi út és a járási tanácsház melleti utak, járdák felújítására ugyancsak 600 ezer forintot fordítottak. is toldanak a kongresszu­si versenyben vállalt 80 ezer négyzetméterrel. Javul az üzem tervszerű, program szerinti munkája is Az idén már nemcsak összes­ségében teljesíti termelési tervét a gyár, de a Zagyva I. és Zagyva II. külön-külön is. Várható, hogy a Zagyva I. mintegy 30—33 ezer négyzet- méterrel, a Zagyva II. pedig, egy váratlan kiesés ellenére is 2—3000 négyzetméterrel túlszárnyalja kötelezettségét Nagy eredmény az is, hogv a Zagyva II. kemence nagyja­vításához sem január 2-án állnak le, hanerp 1963 már­cius 15-én. Ezzel a korábbi 22—23 hónapos átlagos ke­mence üzemelési időt három esztendőre emelték. A mátrarováMak is teljesítették éves leneket Az év utolsó hetében szén­medencénk bányászai, műsza­ki vezetői mindent elkövet­nek, hogy csökkentsék a saj­nálatos módon összegyülem- lett adósságot. Ennek ered­ménye, hogy egyre több ak­na és bányaüzem jelenti éves tervének határidő előtti tel­jesítését. Kányás után decem­ber 21-én a nagybátony! bá­nyászok is befejezték éves mennyiségi tervüket, most pe­dig a kongresszusi munka- versenvt kezdeményező mát- ranováki bányaüzem kollek­tíváin jelentette: maradékta­lanul eleget tettek kongresz- szusi vállalásuknak, s nem­csak mennyiségi előirányza­tuk határidő előtti teljesíté­sével vívták ki a szénmeden­ce doleozóinak elismerését, hanem lénveeesen csökkentet­nie az önköltséget. növelték a termelékenységet Is. Mindez lehetővé tette, hoev az eredeti éves tervükön felül vállalt 1 millió 750 ezer forintot lénye­gesen túlteljesítik az év vé­gére.

Next

/
Thumbnails
Contents