Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-15 / 100. szám

1962. december 15. NÖ6RÄDI NlPÜJSÄS 7 A SZERKESZTŐSÉG POSTÁJÁBÓL Miért zárták be az ifjúsági klubot Salgótarjánban? Az utóbbi időben főleg az esti órákban egyre több fiatalt látha­tunk az utcákon csatangolni, vagy még rosszabb esetben kocsmák­ban, mulatóhelyeken. Alig másfél hónappal ezelőtt még más volt a helyzet, ugyan­is városunk művelődési otthoná­ban működött egy ifjúsági klub. Vezetősége fiatalokból tevődött Össze, kik gondoskodtak az állan­dó programról. Társasjátékok, te­levízió, rádió, legfrissebb napi­lapok, folyóiratok, nagy számban álltak a művelődni, szórakozni vágyók részére. Voltak gazdaság- politikai, temrészettudományi if­júsági előadások, s a TIT is nem­egyszer rendezett igen hasznos előadásokat. Sőt terveztek a jobb tdő beálltával közös kiránduláso­kat is. A klub fiatal vezetői gondoskodtak a rendről. Ügyele­teseket Jelöltek ki az immár klub-tagkönywel rendelkezők né­pes táborából. Egyszóval említés­re méltó, igen dicsérendő klub­élet folyt, míg — nem tudni mi­lyen okból, vagy kinek a kezde­ményezésére — egyszercsak nem nyitotta ki kapuit a fiatalok Az olvasó kérdez — feevisz Ferenc etesi kisiparos a következő kérdéssel fordult szer­kesztőségünkhöz; — Nyolc hónapig beteg volt, ez alatt nem fizette a kisiparosok számára kötelezően előírt havi SZTK Járulékot. Olvasónk kérde­zi, kaphat-e felmentést a beteg­sége alatti Időszakra vonatko­zóan? Munkatársunk megkérdezte Raf- Cal Katalint az SZTK kisiparosok­kal foglalkozó ügyintézőjét, ho­„törzshelye”. A fiatal vezetők ta­nácstalanok voltak, problémáikon nem segített senki. Talán ők is hibáztak abban, hogy nem for­dultak illetékes szervekhez azon­nal segítségért, ám az irányító szervek sem mutattak nagy ér­deklődést gondjaik iránt. S most mit is csináljon egy fiatal, mikor mondhatnánk, má­sodik otthona is megszűnt? Most, hogy beállt a hideg Idő, állan­dóan otthon nem marad, mulató­helyeken, kocsmákban köt ki. S ez igen veszélyes dolog, mert ilyen helyen szeszes italt „illik” inni. s a szesz megárt, kezdőd­nek a bajok otthon a szülőkkel, a gyerek sokáig kimarad, rossz társaságba keveredik. Ügy érzem nem szükséges pár­huzamot vonni a klubélet, s a mulatozás között, hisz a különb­ség nyilvánvalóan világos. Igen helyes lenne, ha az ille­tékesek felfigyelnének az ifjúság kérésére, s az új esztendővel egy új, az eddigieknél még jobban szervezett klub állhat a fiatalság rendelkezésére. Kollár Péter az illetékes válaszol gyan járjon el olvasónk. — Van lehetőség arra, hogy betegség idején a kisiparosoknál szüneteltessék az SZTK járulék fizetését, de ehhez a járási tanács ipari-műszaki csoportjától igazoló írást kell felmutatni, ar­ról, hogy csakugyan nem dolgo­zott. Olvasónk azonban betegsége alatt Is dolgozott, ezért az SZTK- nak nem áll módjában Bevisz Ferenc kérését teljesítenie. Egy édesanya írja A Nők Lapja Szerkesztősé­ge az alábbi levelet küldte a megyei tanács egészségügyi osztályára: Szarka Lajosné nézsai taní­tónő, dicsérő levelet küldött Okos Kata rovatunkhoz, mely­ben a berceli szülőotthon te­vékenységét méltatja. Mivel a rovat anvagzsúfoltsága miatt a mellékelt levelet nem tudjuk közölni, önökhöz to­vábbítottuk Szarka Lajosné írását. — Idézünk mi is leve­léből: „Október 12-én kisfiam született a berceli szülőotthon­ban. Ezekben a napokban volt egy éves évfordulója a szülő­otthon működésének. Szinte meglepett, hogy ilyen kicsi faluban a hegyek között na­gyon szép modern intézet várja az édesanyákat. Sze­retetteljes gondos áoolásban részesítenek mindenkit. Dr. Veress Sándor főorvos úrnak, a szülésznőknek és csecsemő­gondozóknak a segítségét, gon­dosságát köszöni sok édesanya nevében Szarka Lajosné tanítónő”. ÖjaMi 151 „rendes ház” Sa’gótariánban A városi Vöröskereszt szer­vezésében az elmúlt napokban értékelték a tisztasági mozga­lom eredményeit. Az értékelés alapján újabb 150 ház kapta meg a Tiszta udvar, rendes ház táblát a megyeszékhelyen. A büszke cím birtokosai elhatározták, jövőre valamennyien egy-egy újabb háztulajdonost vonnak be a tisztasági mozgalomba, ezzel is elősegítve a nemes mozgalom célkitűzéseinek megvalósítását. A faluban híre szaladt, is halottra hasonlított, arca erélyesebben zendített rá. hogy az öreg Kustán megbo- fakósárga volt, akárcsak az Mélabús zümmögéssel fejez- londult. Vasárnap estére bi- árpaszalma színe, dermedt ték be a Himnuszt, utána zonyosságot nyert a kóvály- vonásai a koporsóban sem még talpon maradtak néhány gó mende-monda. Az ötab- lehettek volna közönyöseb- pillanatig és miután leültek, lakos, fehér falú ház, amely bek. nem tudták, hogy mihez hetek óta a harag bizalmat- Mellette annál vidorabban kezdjenek magukkal. Érez­la-n csendjébe burkolózott, nézelődött Karcagi úr, a ték, hogy valami nincsen egyszerre a bomlott ricsaj jegyző. Bordó csokornyak- rendjén. A híresztelésre gon- tanyája lett. Meghökkentő kendője, középütt elválasz- doltak, miszerint idős Kustán fények ragyogtak az udva- tott haja bohémes külsővel Dániel meghabarodott, s kis- ron, a karbidlámpák hideg ruházta fel, úgy festett, mint- sé félni kezdtek, hogy hátha tüze úgy vakított, ahogy a ha réges-régi vándorkomé- mégis igaz a pusmogás, boszorkányok és ördögök ti- diások felejtették volna itt. Kulcsár Bertalan észrevet- vornyái szoktak megjelenni Szomszédságában a plébános te a titkolt bizonytalanságot, a babonás vének képzeleté- ünnepélyeskedett, hatalmas Fölállt, pocakját az asztal ben. orrán pirosán fénylettek a széléhez nyomta és beszélni Idős Kustán Dániel az borvirágok. kezdett, ezüstlakodalmát tartotta. Mo- Kustán Dániel balján a ke- — Kedves házigazdánk, górva, hallgatag bánata hír- nyerespajtás, a jóban, rossz- kedves mindnyájunk! Sokat telenül pogány duhajságba ban osztozó barát, Kulcsár voltunk mi már együtt, hol csapott, mihelyt eltávozott Bertalan foglalt helyet. Ün- így, hol úgy. Akár vigadoz- Daní a faluból. Sokat járt neplő ruháját kihízta, gyolcs- tunk, akár szomorkodtunk, az utcán, hangosan beszélt inge gömbbé formálódva fe- Kustán Dánielre mindig úgy és minden semmiségre na- szült pocakjára. Kékespiros néztünk föl, mint a falu leg- gyokat nevetett. Harsány le- arca elégedettségről tanús- jelesebb gazdálkodójára. Sen- génykedéssel hívta barátait kodott. Sanda tekintetével kit nem akarok megbántani, a lakodalomra, mondván, végig-végigpásztázta a ven- magamat se csepülöm le az- hogy kötelessége megtartani, dégsereget és barátját dicsé- zal, ha az én drága jó bará- biszen úgyis kiszaladtak az rő gondolatokkal illette, tómat példaképnek nézem, időből, mivel negyvenhatban, hogy az . öreg Kustán nem Ilyen embernek sokáig kell a valódi évfordulón egyéb hívott meg akárkit, egytől élni. Melléje kell állni. Hadd gondjai voltak minden be- egyig az elsorvasztott kisgaz- érezze, hogy nincsen egyedül, csületes magyar embernek. dapárt hívei vannak Jelen. Igyunk hát az egészségére. A varázsló sem intézked- A sarokban, Szűz Mária Tisztelendő atyám, áldja hetett volna gyorsabban, koronás, kék palástos képe meg ezt a szeplőtelen házas- Tegnap még semmi, ma meg alatt cigányok szelídítgették párt, mi meg kívánjuk tiszta patkóvá sorakoztak az aszta- hangszereiket. Kustán intett szívből, hogy az aranylako- lok a tiszta szobában, a hó- nekik megvető tekintetével, dalomról egyikünk se hiá- fényfi damaszt abroszokon a hogy kezdjék. Erre megiga- nyozzon, sőt, inkább az is borosüvegek arany körtéi zították vásott nyakkendőjük legyen itt, aki most a leg­sorakoztak, süteménykazlak zsíros csomóját, egymásra jobban hiányzik, magasodtak az oszlopos tála- néztek átszellemülten és vi- — Éljen, éljen! — kurjan- kon, fodros kötényű leányok gyázz-állásba merevültek, tottak néhányan, mások óva- hordták be mennyegzői ün- így várták, hogy a vendégse- tosan helyeseltek, nepélyességgel a csigalevest, reg fölemelkedjen helyéről. — Igazi költői beszéd! — Kiborotválkozott, pödrött ba- Amikor teljes lett a csend és rikkantotta a jegyző és nagy juszé parasztok ülték végig csak a csigaleves kontyos gő- elismeréssel bólogatott a pap az asztalok hosszát, talpig ze gomolygott a mennyezet felé. feketében. Középütt a házi- felé, hamis melódiával, de A plébános nem fogadta el gazda feszített vállas alakjá- annál nagyobb szívvel ját- a bizalmaskodást, inkább val, bozontos fejével. Jobbján szani kezdték a Himnuszt, félrefordította húsos fejét, a felesége kuporodott sötét- idős Kustán nekifohászkodott Méltóságteljesen felállt, sze- kék tafota ruhában. A ropo- rekedtes hangján: mét lehúnyta, kezét imához gós kelmén úgy derengett a — ... a magyart, jó kedv- illesztette, de úgy, hogy ujjai szövött minta, mint a halotti vei, bőséggel... rácsosán szétálltak. koszorúk selymén az elmo- A siránkozó ének bátorta- — Krisztus békéjét kérem sódott felirat ezüstje. Maga lanul terjedt, mire a jegyző a ház lakóira! — fohászko­’ZWAünUAGBAN ÖNCÉLÚ FEGYVERKEZÉS a NATO-BAN Mint minden évben, az idei december közepén is ösz- szeült Párizsban az Atlanti Tanács. Csütörtöktől szomba­tig tanácskoztak a Bois de Boulogne szélén emelkedő székházban a NATO 15 tag­államának külügy-hadügy- és pénzügyminiszterei. Amolyan évi mérleget állítottak fel s elsősorban azt vizsgálták: mennyivel jutott előbbre a NATO-haderő fejlesztése. A kiindulási pont a hirhedt MC—70 dokumentum, a Lisz- szabonban tíz esztendeje elő­irányzott fegyverkezési prog­ram. Ennek alapján most is keveselték a jelenlegi 22—23 hadosztálynyi európai NATO- hadsereget, hiszen egy évti­zede az MC—70 ötven had­osztály felállítását tűzte ki célul. Ez a haderő hagyomá­nyos fegyverzetű, további nö­velése nyílván a „klasszikus” fegyvereket előállító ameri­kai, angol, nyugatnémet ha­diiparnak áll érdekében. S ia fegyvergyárosok emberei „szakértőkként” ott húzód­nak meg az egyes küldöttsé­gekben a diplomaták és tá­bornokok mögött. Az Egyesült Államok kül­döttsége nyomást is fog gya­korolni a NATO miniszterta­nácsában szövetségeseire, hogy fokozzák erőfeszítései­ket, hozzanak több áldozatot a hagyományos fegyverzetű hadosztályok számának sza­porítása érdekében. A Rusk és Macnamara vezette ame­rikai delegáció ezzel együtt el akarja érni, hogy a nuk­leáris fegyverkezés költségei­ben is nagyobb részt vállal­janak az európai NATO-álla- mok. Cserébe egyelőre homá­lyos, — de mindenképp ve­dott éneklőén. — Atyánk, a mindenható Isten szeretet­téit választja ki a szenvedés­re, hogy azután annál hálá- sabb szívvel örvendjünk az örök boldogságnak. Ránk a megpróbáltatás napjait osz­totta. Legyen a hitünk pán­cél, vigasz a meggyőződés, bástyánk a közösség, őrizzük meg testvéri összefogásunkat és akkor a poklok kapui sem vesznek rajtunk erőt. Szűz­anyám, Te, aki végigjártad az anyai gyötrelmek tövises útját, könyörögj érettünk. Ül közöttünk egy asszony, aki megismerte a Te fájdalmai­dat. Csak egyetlen irgalmas pillantást vess rá, hogy csil­lapulhassanak szívének kín­jai... Sírt mindenki. A cigányok gyászos pofával, suta mozdu­lattal tartották a hegedűt. A jegyző csak mímelte a meg- hatódást, bamba pofával egyenesedett az asztal fölé és vékony tyúknyakán szoros­nak érezte a csokornyakken­dőt. Lomha, bizonytalan csend volt, mindössze a szék recs- csent, amikor leült a pap. A borongó várakozás közepébe belezuhant Kustán Dániel nagy ökle. — Égesse meg a tűz az el­lenségeimet! — kiáltotta dö­rögve. ősz, zordon fejét úgy tartotta, mint az ítélő isten. Szeméből kegyetlen villámok nyilaltak. Utána meg úgy robbant belőle a váratlan ne­vetés, hogy a vendégek bele- borzongtak. Asszonya idegenül csodál­kozott rá, a kendő sötét ere­sze mögött az eltávozók szür­ke döbbeneté húzódott ar­cára. Nem sírt. Múló eszmé­letében csak annyit érzett, hogy semmi köze senkihez, se az emberéhez, se a lako­dalomhoz. Feje lehanyatlott, könnyű teste a jegyzőre zu­hant. Mire magához tért, üresen és bután tétlenkedtek a szé­kek a szobában, egyetlen lámpa égett, a szomszédasz- szony vizesruhát tartott a homlokán. Ismerkedőn, bá­tortalanul támolygott a te­kintete, mint aki ezer esz­tendő messzeségéből érkezett vissza. (Folytatjuk.) szélyes! — módon beleszólást kíván engedni nekik az atom­fegyverek felhasználásába. Az amerikai sajtó úgy véli, hogy ilyen engedmények árán kívánná a Kennedy-kor- mány Európában külön, nem­zeti „atomütőerők” kialaku­lását megakadályozni, a nyu­gati lapok azt írják, hogy va­lamilyen „európai” vagy „at­lanti” közös nukleáris fegy-, verzet Ígéretével kísérli meg az Egyesült Államok meghát­rálásra bírni de Gaulle tá­bornokot, aki a „francia atomütőerőt” mindenképp létre akarja hozni. A közös nukleáris fegyverzet felesle­gessé tenné az angolok eddig megvolt külön atomfegyver­kezését, mi több: a nyugat­németek sem igényelnének maguknak önálló atomütő­erőt. .. eddig a nyugati hír- magyarázók okoskodása. Arra a kérdésre azonban adósok maradnak a válasz- szal: a közös NATO-atom- fegyverkezés nem azt von­ná-e maga után, hogy a Bun­deswehr náci tábornokai is közel férkőzhetnének a tö­megpusztító fegyverekhez? Az Atlanti Tanácsban szó eshetik a régóta húzódó vi­táról: az angolok csatlakozá­sáról a közös piachoz. Az Egyesült Államok kormánya most minden befolyását latba veti, hogy siettesse Anglia belépését s ezt követően a NATO gazdasági alapépít­ményévé változtassa az euró­pai gazdasági közösséget. De az Atlanti Szövetség miniszterei megvitatják a kelet-nyugati viszony döntő kérdéseit: hogyan, mikor és miről tárgyaljanak a Szovjet­unióval a függőben levő nemzetközi problémák meg­oldása végett. (Leszerelés, Berlin, stb.) Ezt a vitát a kubai válság eseményei is befolyásolják: a NATO urai­ra sem maradhatott hatás­talan, ami a nyugati világ közvéleményében mély nyo­mokat hagyott. A Szovjetunió bebizonyította politikájának békés céljait, s ezzel új ked­vező , légkört teremtett a tárgyalások számára. Persze lesznek a párizsi NATO-palotában, akik úgy vélik, hogv továbbra is az „erő helyzetéből” kell az at­lanti nagyhatalmaknak tár­gyalásokba bocsátkozniok. Usván azok nyilatkoznak így, akik 1959 végén a NATO ereiének fokozását — a nem­zetközi enyhülésre hivatko­zással sürgették. Ez a politika vezetett aztán az 1960-as csúcstalálkozó megtorpedózá­sára. Végül nem kétséges, hogy a nyugati államok adófizetői, akiknek a zsebéből a NATO űiabb milliárdokat akar ki­emelni. mindinkább megelé­gelik a felesleges, veszélyes és bűnös fegyverkezési hajszát. A közvélemény fokozódó el­lenállásának akart-e elébe vágni Acheson volt amerikai külügyminiszter, Kennedy mai egyik tanácsadója, ami­kor a napokban kellemetlen Igazságokat vagdosott a NATO-államok vezetőinek fejéhez. West-Poimtban el­mondott beszédében még azt Is felhánytorgatta, hogy az Atlanti Szövetség tevékenysé­gét hosszú időn át a katonai készülődések merítették ki s ezek végül is öncélúakká vál­tak. .. Pálffy József Q Magyar Likőripari Vállalat értesíti T. vevőit, hogy az év végi leltár végett 1962. dec. 18-tól 1963. ja- r nuár 3-i? üres palack és láda átvételt nem végez. Az árukihordó túrajára- tokat az ünnepet megelő­ző napokon bonyolítjuk le. A január 2-ára és 3-ára eső túrákat 4-én és 5-én végezzük. Ezért kériük t. vevőinket, megrendelései­ket f. hó 18-áig telepünkre juttassák el. Vezetőség 803 Rádió-televízió-bázfartási géplolajdonosok FIGYELEM! Vállalatunk továbbra is mindent elkövet t. meg­rendelői igényeinek kielégítésére. Mind vidéki, mind helybeli megrendelőinknek a legnagyobb készséggel állunk rendelkezésére. 12—56 telefonszámon történő bejelentésre a hely­színre kiszállunk. Szakszerű és gyors televízió, rádió, mosógép, centrifuga javítást végzünk. Salgótarjáni Vegyesipari Vállalat (Szabadság tér 5. sz.) 814

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents