Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-15 / 100. szám

NÓGRÁDI RIVOISAS 1962. december 15. Ahogyan mi látjuk a feladatainkat Gondolatok a VIII. kongresssu* tanulmányozása közben egészségesebbé tételéhez. Pártunk Till, kongresszusa a tanácsok fejlődésének fő útját, a szocialista demokra tlzmus széles körű kibontako­zásában jelölte meg. Fontos követelményként megszabva, hogy tanácsnzerveink azon dolgozzanak, a lakosság mi­nél szélesebb rétegeit közvet­lenül vonják be a közügyek intézésébe. A fentiekből kö­vetkezik, hogy a járási ta­nácsnak és a községi taná­csoknak azon kell dolgoz- niok, hogy egyrészt a meg­levő tanácsi szervek és mun­kamódszereiknek demokrati­kus vonásait megtartsák, munkájukat tartalmilag to­vább javítsák, ezen túlme­nően pedig az egyes célkitű­zések megvalósítása során differenciáltan megvizsgál­ják, hogy miként, milyen módszerekkel tudják bevonni fokozottabban a lakosság széles tömegeit. A tanácsi szervekben első­rendű feladatként jelentke­zik a testületi szervek kol­lektív munkájának javítása, színvonalbeli emelése. Ezen belül elsősorban a községi tanácsülések színvonalának emelése a legfontosabb fel­adat. Nem lehetünk elégedet­tek azzal, hogy járásunk te­rületén a községi tanácsta­goknak csupán 64 százaléka vesz részt rendszeresen a ta­nács testületi munkájában. Ez a százalékos megjelenési arány mélyen sérti a tanács­törvényt. Gátolja a munka teljes értékű kibontakozását. A gazdasági építő és szer­vező maoka, a kulturális ne­velői feladatok megkövetelik a tanácsok végrehajtó bizott­ságai munkája színvonalának emelését. Tevékenységünk középpontjában a második ötéves tervünkből járásunkra, községeinkre, tennelőszövet- kezeteánkre eső feladatok megvalósítása áll, melyen nap mint nap munkálkodnunk kell. Másrészt tanácsaink! végrehajtó bizottságainak fel kell kúrálni azokat a helyes helyi kezdeményezéseket, amelyek a lobzségek lakóinak gazdasági, kulturális, egész­ségügyi és szociális életkörül­ményei megjavítását célozzák. Ezen a téren már sok jó ta­pasztalat található járásunk­ban a WSzségfejlesztési fel­adatok megvalósítása során. 1959-től járásunk lakossága több mint 2 millió forint ér­tékű társadalmi munkával járult hozzá saját községe, környezete, kulturáltabbá és Jelentős szerepük van a ta­nács tömegkapcsolati mun­kájának kiszélesítésében, a tanácsok állandó és ideigle­nes bizottságainak. A tanács- törvény értelmében az állan­dó bizottságoknak lehetősé­gük van javaslataik kidolgo­zásához, ellenőrzéseik meg­tartásához, széles körű aktí­vahálózatot kialakítani. Az így kialakított aktívahálózat azután megsokszorozza az állami munkában részt vavők számát. Ezen a téren már járási viszonylatban jelen­tős előrehaladás történt. A nyár folyamán a Járási Ta­nács Mezőgazdasági Állandó Bizottsága több, mint 40 ak­tíva bevonásával megvizsgál­ta a termelőszövetkezeteknél a vagyonvédelem helyzetét. Ugyanígy az egészségügyi és szociális állandó bizottság a termelőszövetkezeti központok egészségügyi helyzetét vizs­gálta felül. A vizsgálatok eredményeképpen mind a mezőgazdasági állandó bizott­ság, mind az egészségügyi­szociális állandó bizottság komoly javaslatokat terjesz­tett a tanácsülés, valamint a végrehajtó bizottság elé. Az állandó bizottságok munká­jában elsősorban a községi tanácsok állandó bizottságai­nál, azok tartalmi munkái­ban kell előbbre lépni. A szocialista demokratiz­mus kiszélesítésében fontos feladat hárul az egyes ta­nácstagokra. A tanácstagok választókörzetükben kifejtett aktív tevékenységükkel moz­díthatják elő közvetlen kap­csolataikat választópolgáraik­kal. Ez a törvényben jogi kötelezettségként előírt foga­dóórán és beszámolón túlme­nően, erkölcsi kötelezettséget ró a tanácstagokra. Ugyanis minden egyes tanácstagnak kötelessége a jogos panaszok megvizsgálásában és orvoslá­sában közreműködni. A kongresszus a szocialista demokratizmus fontos mun­kamódszereként jelöli meg a dolgozókkal történő széles kö­rű tanácskozások minél gya­koribb megtartását. E mun­kamódszer gyakorlati meg­valósítása során mind na­gyobb és szélesebb körben lesz lehetősége annak, bogy pártunk útmutatásait, álla­munk intézkedéseit, taná­csaink határozatait széles körben tudatosítsuk a dolgo­zókkal. E tanácskozások meg­valósításával lehetőség nyílik arra, hogy a lakossággal meg­beszéljük az előttünk álló feladatokat, terveket, sikere­ket, gondokat, stb. A kongresszus anyagának olvasása után tanácsaink tö­megszervezeti jellegét figye­lembe véve, ezek voltak az első gondolatok, ahol mun­kánk során előbbre kell lépni. Dr. Domonkos Imre, a Salgótarjáni Járási Tanács VB. titkára Televízió, masoiép, kitör a takarékossá! gyümölcse Bátran támaszkodjunk a tömegekre Simon Ábelt, a hogy biztos, jó kezekben van re. Ez az egyik, aminek mun- bónyaüzem rob- ennek az országnak a sorsa, kánkban Az új Központi Bizottságban Négy esztendeje alakult, az üzem dolgozóinak kérésére, a zagyvái gépműhely KST szer­vezete. Az idén 117 dolgozó volt tagja a szerveseinek, s az év végi kifizetéskor, a kamat­tal együtt, mintegy 178 ezer forint talált gazdára. Köl­csönt csaknem 208 esetben folyósítottak a tagoknak, több mint 200 ezer forint értéi­ben. A gépműhely takarékos­kodó dolgozói közül többen vásároltak az elmúlt négy év alatt televíziót, bútort, mosó­gépet és motorkerékpárt. Amikor kisterenyei bantóraktár kezelőjét, a nagy­üzemi pártbizottság titkárát kerestem az elmúlt napok­ban, több emberrel találkoz­tam. És ha a párttitkárról esett szó, érdekes jelzőkkel illették. Néhányat érdemes feljegyezni. — Olvasott, tájékozott em­ber — szól az egyik. — Jó érzéke van a műszaki dolgokhoz is — vélekedik a másik. — Munkában is példás — állítja az egyik vájár. — Szerény, de határozott ember — emeli fel hangját a csillés. És mivel Simon Ábel­ról az emberek, párttagok és pártonkívüliek így véleked­nek, azért is várták olyan nagy szeretettel haza a párt VIII. kongresszusáról. A munkahelyén kerestem, sajnos otthon, a lakásán kel­lett vele találkoznom. Pedig szívós ember, sok mindent kibír, a munka soha nem fog ki rajta, most mégis ágyba nyomta az influenza, a mell- hártyagyulladás. De szívesen beszélget, felemelt hangon szól azokról az élményekről, amelyek ott, a kongresszus hatalmas termében ragadták meg. — Bár korábban soha nem voltam ilyen helyen, még­sem volt úgynevezett lámpa­lázam — kezdi szinte kérdés nélkül a beszélgetést. — Az a magabiztos beszéd, amelyet Kádár elvtárs tartott, engem is magával ragadott, s olyan határozottan jártam, keltem az emberek között, mintha mindig ott éltem volna. S hogy mi ragadott meg? — kérdi szinte önmagától. — Először is, hogy nem dobá­lóztak a szavakkal, őszintén beszéltek az eredményekről, a hibákról. A Központi Bi­zottság nagyon is világosan látja az ország helyzetét. Ed- dig is tudtam, de most mé­lyebbre vágott bennem az, nagy tapasztalattal rendel­kező régi harcosok foglalják el a helyet, ami arról is meg­győzhetett, hogy politikánk­ban nem lesz többé cikk-cakk. Meg kellett mindannyiunk­nak arról is győződni, hogy pártunk politikáját úgy is hajtják végre, ahogyan azt mondják. A beszélgetés során kis szünetet tartottunk. Láttam, hogy Simon Ábel most is át­éli azokat a napokat, órákat, perceket, melyeket a kong­resszuson töltött el. — Mit vont már eddig is le a kongresszuson elhangzot­takból, hogyan tudja az ott szerzett tapasztalatokat mun­kájában hasznosítani — kér­dem a párttitkártól. — Tudjuk, hogy itthon nagy feladat vár ránk, pártmun­kásokra — s ismét gondola­taiba mélyed. — A párt poli­tikájának itthon is érvénye­sülni kell — emeli fel hang­ját hirtelen. — őszintén, egy­szerű szavakkal kell az em­berekhez szólni. Nem kell titkolózni előttük, bátran kell támaszkodni a tömegek­mindinkább érvé­nyesülni kell. Meggyőződhet­tünk róla valamennyien, hogy frázisnak, mellébeszé­lésnek a kisterenyei üzem­ben sincs helye. Igen-igen komolyan határozta meg a kongresszus, hogy bízni kell az emberekben, bátran tá­maszkodjunk rájuk. — Hogyan érti ezt a kiste­renyei üzemre ? — Ha nem is nagymérték­ben, de nálunk van még ért- hetetlenség, meg nem értés a régiekkel szembén. Néhányan még ma is a szemére vetik egyes embereknek, hogy te csendőr voltál, vagy te ne beszélj, hőzöngtél az ellen- forradalom idején. Pedig ezek az emberek azóta jóvá tették hibájukat, s munká­jukkal azt bizonyították, hogy szolgálják a szocializmus építését. Kisemberek voltak ezek régen. Vagy egy másik. Még a pártvezetésen belül is tapasztalható olyan káros nézet, vagy szemlélet, hogy nem értenek egyet a párton­kívüliek funkcióba állításá­val. Látni a párttitkáron, hogy igen komolyan veszi ezeket a szavakat. Maga is keresi a kiutat. Ügy érzem — éppen a kongresszus után, hogy van tennivalónk az egység meg­teremtése érdekében is. Bár kevesen vannak olyanok, akiknél a meg nem értés je­lei mutatkoznak még mindig, de ez nem tudatosan történik. El kell hintenünk, meg kell győzni néhány emberünket, hogy mindenkit munkája alapján kell értékelni, ki mennyit tesz szocializmusunk építése érdekében. Ez most a mi legfontosabb feladatunk éppen a VIII. kongresszus után itt, Kisterenyén is. Meggyőződésem, hogy Si­mon Ábel, a párttltkár ezért sokat is tesz majd. S. L. Téz-aeszonyok találkozója Nagybátonyban Nagyba tony faluban Mátra- verebély, Maconka és a helyi temaeiflaaéívefckezet asszonyai vetlek részt baráti találkozón. A három termelőszövetke­zet asszonyai megbeszélték egymással a közös gazdaság­ban végnél* munka módsze­reit éB eredményeit. Megálla­pították, az elért eredmények titka: ha az asszonyok magu­kénak érzik a tsz-ben vég­zendő munka fontosságát és önként jelentkeznek az idő­beni munka elvégzésére. Ez azonban kevés. Megegyeztek abban is, hogy a tanulás, a szakértelem egyre nagyobb fontosságot nyer napjainkban. Ezért a njagybétonyi asszonyok is elhatározták, szakmailag is tovább képzik magukat. Ott a tanácskozás színhelyén 27 asszony jelentkezett az ezüst- kalászos gazdatanfolyamra, de a burornfkievetés és zöldség- termelés szakmai problémái Iránt is kedvet, érdeldődést ta­núsítanak majd — ígérték. BALASSAGYARMAT l 111 ELETEBOL *mm»****mmmm»mmm**#*m****m*mmmm Az iparosodás útján... A költségvetés - a dolgozók szolgálatában Tanácsunk évenként visz- vetkezetes fejlődés útján. Köztudomású, hogy Balas­sagyarmaton a felszabadulás előtt az egyetlen ipari üze­met a seprő-„gyár” jelentet­te, amely mintegy 80 dolgo­zót, mindenekelőtt fiatalko­rúakat foglalkoztatott. Ha akkortájt bárki azt „jósolta” volna, hogy lesz még váro­sunkban nem i6 egy olyan korszerű üzem, amely száz­nál több dolgozót foglalkoz­tat, minden bizonnyal meg­mosolyogták volna. Az újonnan létrehozott vál­lalatok — a Bútorgyártó, a Vasipari- és Javító, az Épü­letszerelő, a 2. sz. AKÖV és a többi — évről-évre több és több munkást foglalkoztattak. A Kerámia és a Kézműipari Vállalat ugyanakkor megoldotta a női munka­erők rendszeres foglalkoz­tatásának sürgető prob­lémáját. A vállalatok és az üzemek tervei azt mutatják, hogy évenként jelentősen növekvő összegű beruházási és fejlesz­tési alapok szolgálják a to­vábbi fejlődés célkitűzéseit. A Kőbányai Porcelángyár vá­rosunkban üzemelő részlege például 36 millió forintot kap ilyen címen a második öté­ves terv folyamán. A Bútor­gyártó Vállalat is komoly összegű vállalatfejlesztési alapot kap majd az elkövet­kező időkben. A nagyarányú fejlesztési tervek során új munkacsarnokok épülnek, egyre bővül a munkáslétszám, korszerű gépek könnyítik meg a nehéz fizikai munkát. Az illetékes párt- és taná­csi szervek minden eszközzel a további iparosodás biztosí­tásán fáradoznak. Tárgyal­nak a kitelepítésre jelölt fő­városi üzemek vezetőivel, s arra törekszenek: olyan újabb üzemek létesüljenek a város­ban, amelyek minél kisebb anyagfel­használás mellett minél több férfi és női munka­erő foglalkoztatását tudják megoldani. A további iparosítás mesz- szemenő társadalmi és szociá­lis következményekkel jár. Kialakul majd az erős mun­kabázis, fellendül a kereske­delmi tevékenység, megnő a vásárlóerő. Megoldódik a foglalkoztatottság problémája, meggyorsul a lakásépítkezés üteme. Az eddigi eredmények azt mutatják, bogy jó úton já­runk. A további tervek va- lóraváltása pedig még bizta­tóbb távlatokat nyit meg a város fejlődése előtt! ltom hányi Sándor Egy lakosra - egy könyv A Madách Imre Járási Könyvtár Balassagyarmaton egyre inkább kezdi betölteni a népművelés, és önművelés egyik igen jelentős központ­ját. Ez idő szerint 11 391 kötet lógathatnak az áll az olvasók rendelkezésé- Az újság és a re. Az állomány ebben az esztendőben a tavalyihoz ké­pest 2030 darabbal gyarapo­dott, s ehhez a városi tanács több mint 12 ezer forintnyi anyagi támogatást nyújtott. Ez egyben annyit is jelent, hogy az év végére a város minden lakosára már egy könyv jut. A beiratkozott olvasók szá­ma jelenleg 1389. Amíg az elmúlt év folyamán összesen 44 884 kötetet kölcsönöztek ki, addig az idén, a III. ne­gyedév végén már 45 605 volt az olvasott könyvek száma. A diafilm-álíomány 1780 darab. A rendszeres film­kölcsönzők száma már meg­haladja a 145-öt, eddig mint­egy 4 ezer esetben vettek ki hosszabb-rövidebb időtar­tamú használatra diafilmet. szatérő komoly feladata, hogy az államapparátus, az egész­ségvédelmi és kulturális in­tézetek, illetve intézmények célkitűzéseinek, valamint a városgazdálkodással kapcso­latos feladatok megvalósítá­sára megfelelő költségvetést készítsen. A jövő esztendei költségve­tés elkészítésénél messzeme­nően figyelembe vettük a la­kosság részéről felmerült — a tanácstagok által tolmácsolt — olyan igényeket, amelyek ki­elégítése valóban időszerűvé vált, s amelyek teljesítéséhez a szükséges anyagi fedezetet is biztosítani tudjuk. A költ­ségvetés számol az egyre nö­vekvő igényekkel, s nem té­veszti szem elől a városren­dezési és szépítési törekvése­ket sem. Az 1963. évi költség- vetés ismét jelentős előrelé­pést eredményez majd a kö­Igen népszerű és látogatott a járási könyvtár barátságos otthonias légkört árasztó ol­vasóterme. Ötvenegyféle na­pilap és folyóirat között vá- érdeklődők. folyóiratállo- raány jelenlegi 3880 forintnyi értékét a következő eszten­dőbe« 4200 forintra emelik fel. Az olvasóteremben átla­gosan 18—15 személy fordul meg naponta. A legnagyobb népszerűségnek és keresett­ségnek a napilapok, a képes újságok és az ifjúsági jellegű nevelői ezentúl csáládlátoga- folyóiratok örvendenek. fásaik alkalmával úgynevezett Ami a legközvetlenebb környezettanulmányi lapokat terveket illeti, még december töltenek ki azokról a fiatalok- hónapban befejezik a feldől- ról, akikkel a rendszeres gozó munkát, a katalógus- foglalkozás — nevelésük ér­építést, az egész könyvállo- dekében — kívánatos. Legfőbb célkitűzésünk, hogy a dolgozók egészségügyi, kul­turális igényeit minél mara- déktalanabbul kielégítsük, hogy városunkat minél szeb­bé és vonzóbbá tegyük nem­csak az itt lakók, de a más vidékről idelátogatók számá­ra is. Jövő évi költségvetésünk az 1959. esztendeivel szemben mintegy 14 millió forint emelkedést mutat, ugyanis tervezett végösszege: 52 mil­lió 411 000 forint. A költség- vetés keretein belül mintegy 34 millió forintot fordítunk szociális és egészségügyi in­tézményeink fenntartására, fejlesztésére. Itt a növekedés csak az ideihez viszonyítva is 2 millió 414 000 forint. A kul­turális ágazat költségvetése 334 000 forinttal több, mint az 1962. évi. EZ TÖRTÉNT BALASSAGYARMATON... Az ifjúságvédelemmel kap- lalkoztatottság alakulásának csolatos megelőző tevékeny- értékelése, valamint az építé­sép hatékonyabbá tétele érdé- si-közlekedési állandó bizott- kében az általános iskolák ság tevékenységének megvita­tása. —x— mány kartonozását, valamint a címfelvételezést. Sor kerül az év végéig a könyvtár át­rendezésére is, s ennek folya- mányaképpen 1963 elején beindítják a szabadpolcos kölcsönzést, ami korszerű, új kezdeményezésnek számít a szakmában. A nagy népszerűségnek ör­vendő, nemrég alakult Nép­front Klub rendezésében leg­utóbb dr. Káplán János me- —x— gyei ügyész „A társadalmi bí­ráskodás vonatkozásai váro- A városi tanács december sunkban” címmel tartott nagy- 20-án tartja ebben az évben hatású előadást. A művelő- az utolsó ülését. Az elnöki ... ... . „ beszámolót követően napi- désl otthonban a Hazafias rendre kerül Balassagyarmat Népfront ezentúl minden ipari fejlődésének és a fog- pénteken klubestet szervez.

Next

/
Thumbnails
Contents