Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)

1962-12-08 / 98. szám

1962. december 8. NÓGRÁDI NÉPÚJSÁG 5 RITKA VENDÉGEK NÓGRÁDBAN HÁROM VILÁGRÉSZ SZAKSZERVEZETI KÜLDÖTTEINEK LÄTOGATÄSA A CSERHÁTI ERDŐGAZDASÁGBAN, AZ ÉRSEKVADKERTI GÉPÁLLOMÁSON ÉS A SZÜGYI TANGAZDASÁGBAN SpVpO OS JgübfílHllöOftb 0 o tv To sj B " flO GR ftJ) • p fi 2.a£v­c Üdvözletemet küldöm Nógrád megye Vera Nagy meglepetés érte a hétén a Cserháti Erdőgazda­ság fakitermelőit, az érsek­vadkerti traktorosokat és a Mezőgazdasági Szakiskola Tangazdaságának szügyi te­henészeit és sertéstenyésztőit: Afrikából, Ausztráliából és Dél-Amerikából érkezett ven­dégek keresték fel őket, hogy megismerkedjenek a Nógrád megyei mezőgazdasági dolgo­zók életével, munkájával. A külföldi vendégek, akik kivétel nélkül szakszervezeti vezetők, részt vettek Szófiában a Szakszervezetek Világszö­vetsége mezőgazdasági tanácskozásán és most a MEDOSZ vendégeként töltenek egy hetet Ma­gyarországon. Benjamin Anan Bentum, a ghanai mezőgazdasági szak- szervezet főtitkára. James Doyle, az ausztráliai mezőgaz­dasági szakszervezet kerületi titkára, Luis Ramirez Valero, a venezuelai mezőgazdasági szakszervezet titkára, vala­mint Brazíliából Nestor Vera. a mezőgazdasági szakszerve­zet főtitkára és Irineude Mo- raes, tartományi titkár fel- jegvzéseket készített élmé­nyeiről, tapasztalatairól, a látnivalókról. A balassagyarmati erdőgaz­dolgozóinak: Nestor dasági gépállomáson és az egyik erdőrészben, a vágás­területen figyelemmel kísér­ték, hogy a gépesítés mennyit könnyít a fakitermelők, köze­lítők és felterhelők munká­ién. Érsek vad kerten megte­kintették a gépállomás erő- és munkagépeit, tolmácsaik révén szívélyesen elbeszélget­tek a gépállomás dolgozóival. A legnagyobb érdeklődést mégis a szügyi tangazdaság tehenészete váltotta ki, ahol megismerkedtek Nógrád mezőgazdaságának egyik nevezetességével, a hús- és tejtermelésben egyfor­mán kiváló szarvasmarha- fajtával és kicserélték véleményüket a gondo­zókkal és fejőgulyásokkal. A ghanai és a két' brazil ven­dég különös figyelmet tanú­sított az itatásos borjúneve­lés és a fehérhússertés te­nyésztése iránt is. Nestor Vera, aki nemcsak szakszervezeti vezető, hanem újságíró is, a brazil Terra Livre (Szabad Föld) munka­társa. a küldöttség Nógrád megyei tapasztalatait röviden így foglalta össze: „Megálla­píthattuk, hogy a szervezett mezőgazdasági dolgozóknak Magyarországon nagy meg­becsülésben van részük. Ta­nulságos és kellemes napot töltöttünk el Nógrád megyé­ben." V'X/VWWWWWWWX/OA, HATOD1KÄN TÖRTÉNT Mikulás ment át a tar­jám főtéren, ki tudja hányadik már aznap es­te. Egy kisfiú hosszan elnézte a puttonyos, szakállas, piroskucsmás, palástos Mikulást, majd így szólalt meg: „Anyu­ka, ez a Mikulás bá­csi bányász, vagy tsz- tag?” Hamisítatlan „mai gyerek” volt... ÍVWWVWVVVWMMMMA A halál naplója Az auschwitzi kocentrációs tábor területén nemrég meg­találták, egy zsidó fogoly nap­lóját. Mint az auschwitzi múzeum igazgatója közölte, a napló feljegyzései a kivégző tábor krematóriumában lejátszódott borzalmas jeleneteket örökí­tik meg. A szerző tagja volt valamelyik „Sonderkomman- donak”, vagyis olyan csoport­nak, amelynek feladata volt elégetni az elgázosított fog­lyok hulláit. Százhatvan takarmányozási nap NÉHÁNY JÓ TANÁCS AZ ÄLLATOK ATTELELTETÉSÉRE Alapító tsz-tapkat ünnepeltek Galgagután Meghitt, bensőséges ünnep­ség keretében ünnepelték meg Galgagután a Táncsics Mihály Termelőszövetkezet megalakulásának tízéves év­fordulóját és megvendégel­ték, megjutalmazták a szö­vetkezet hét alapító tagját, akik tíz éven át fáradhatat­lanul munkálkodtak közös gazdaságuk megszilárdításán. Bartos József, Pleba János, Martini István hízómarha­gondozókat, Martini Ferenc bikakondozót, Bágyon Pál raktárost, özv. Bartos Mi­hály né és özv. Üjvári István­ná növénytermesztőket a já­rási pártbizottság részéről Csongrádi Mihály, a járási tanács részéről Regős Ferenc mezőgazdasági osztályvezető üdvözölte. A tsz pártszerve-szavai szerint zete pedig az évforduló em­lékére szép könyveket aján­dékozott a hét alapító tag­nak. Csongrádi elvtárs, a járási pártbizottság munkatársa többi között megállapította, hogy a hét szorgalmas ala­pító tag, aki tíz év alatt egy pillanatra sem ingott meg és mindig a munkák nehezét vállalta, a két idősebb nö­vénytermesztésben dolgozó asszony kivételével mind kommunista. A tízéves szövetkezet, amelynek hét szilárdan helyt­álló alapító tagját ünnepel­ték, 1959-ben és 1960-ban fejlődött naggyá, amikor — Kossuth András tanácstitkár „az egész üéjlraiil-ssleieii, a KISZ és a Hstaaks aVadímiáin tanulmányozzák a kongresszus anyagát Nógrád megye üzemeiben és falvaiban máris megkez­dődtek a kongresszus beszá­molóit és határozatát ismer­tető előadások, viták és tan­folyamok. A párt különböző oktatási formáin részletesen feldolgozzák a kongresszus anyagát, és a beszámoló első részéből, a nemzetközi hely­zet és külpolitikai feladataink című fejezetről máris elhang­zottak az első előadások a párt propagandistái részére. A Népfront, a KISZ és a Nő­tanács falusi szervezetei is megkezdték a kongresszus anyagának tanulmányozását. Több mint száz népfront-es­ten, továbbá a KISZ és a Nőtanács mintegy hetven aka­démiáján tanulmányozzák, vi­tatják meg a palóc falvak­ban a kongresszus beszámo­lóit, határozatait. Vizsláson házcsoportonként jönnek ösz­sze esténként a szomszédok. Ilyenkor az újságokban kö­zölt beszámolók alapján ta­nulmányozzák a kongresszus _ anyagát, Hasonló vitaesteket ► rendeznek Kazáron. Nagyló- con, Szécsényben Somoskőúj­faluban és a megye más helységeiben is. község a szövetkezeti gazdál­kodás útjára lépett”. Az idén pedig, ha a száraz, aszályos év miatt ez nem is nyilvá­nul meg kellőképpen gazda­sági eredményekben, jelentős előrehaladás történt a mun­kafegyelem megszilárdítása tekintetében. Nem maradt kapálatlan terület, igyekez­tek a munkákat időben és szakszerűen elvégezni. Min­den lehetőség megvan tehát arra, hogy a galgagutai Tán­csics Tsz ismét a legjobbak közé küzdje fel magát. Az alapító tagok, de az újabb tagok is, jól emlékez­nek arra az időszakra, ami­kor a tsz a megye legjobb szövetkezete volt és elnyer­ték a megyei tanács vándor­zászlaját is. Amikor lapunk hasábjairól mi is szeretette] köszöntjük a tsz legrégibb tagjait, őszintén kívánjuk, hogy jó munkával, okos gaz­dálkodással minél előbb is­mét kiérdemelje szövetkeze­tük tagsága a legjobbaknak járó kitüntetést. Százhatvan napnak kell eltel­nie, hogy újra friss, vitamindús zöld takarmányhoz jussanak a tejelő és a nöyedékszarvas- marhák, a juhok és a lovak. 160 takarmányozási nap! Ez a mondat — kétszer aláhúz­va — vastag betűkkel került bele a rétsági takarmányozá­si ankét résztvevőinek note­szébe. Érthető: az aszályos nyár kedvezőtlen takarmány­helyzetet teremtett a szövet­kezetekben. Ilyen rossz takar­mányozási körülmények kö­zött kell átvészelni a szigo­rúnak ígérkező téli hónapo­kat. „Pácban vagyunk” — mon­dotta az ankét előadója dr. Tóth Tibor, a Kertészeti-Sző­lészeti Főiskola mezőgazdasá­gi tanszékének vezetője. „A pácból csak páccal mehetünk ki” — javasolta többek között a tsz-vezetőknek és a községi tanács-elnököknek. Pácolás a gyengébb minőségű takarmá­nyok gazdaságos felhasználá­sának legjobb módszere. Ha ebben az időszakban pácot etetnek a jószággal, kedvező­en eltolódik a jó minőségű si­lótakarmányok etetésének ideje, ami a biztonságos átte- leltetés feltétele. Másrészt ,a pácolt takarmányok etetése biztosítja a jó átmenetet a silótakarmányok etetésére va­ló áttéréshez. A takarmány-pácok etetésé­nél még sok hiba van. Van­nak olyan szövetkezeti gon­dozók, akik a pácot azonnal etetik s így a takarmányféle­ségek nem fejtik ki kedvező hatásukat. A pácot úgy ké­szítsük, hogy etetés előtt le­gyen ideje felmelegedni. Az időjárástól függően a felmele­gedéshez 12—24—48 óra szük­séges. A töreket, a pelyvát, a szecskázott kukoricaszárat me- laszos oldattal vagy sós víz­zel pácolva kell etetni. A pácolás egyszerű, jó meg­oldás. Mégis kevés szövetke­zetben alkalmazzák. A meg­lévő szecskázógépek nincse­nek kihasználva. Divik a pa­zarló etetés, és sok szövetke­zet földjén kinn van még a kukoricaszár. Ilyen takar­mányhelyzetben az effajta hanyagság, nemtörődömség igen káros. Az abrakkal, a szálastakar­mánnyal most kell takarékos­kodni, amikor még van. nem pedig akkor, amikor már el­fogyott. Jelenleg a járás szö­vetkezeteinek 10 százalékában alkalmazzák a takarmánypor- ciózást. E módszer bevezeté­se minden szövetkezetnél in­dokolt. A jó minőségű lucer­naszénát ne szálasán etessék, hanem darálva. így jobban be lehet osztani! A takaré­kosság egyik módja a takar­mánykazlak jó betetőzése, megvédése a beázástól. Vi­szont a még kinnlévő kuko­ricaszárat sürgősen be kell takarítani — még akkor is, ha annak tápértéke csak szal- maértékű. A szárat pácolják vagy silózzák be répaszelet­tel! A szövetkezeteknél még mindig baj van az állatok gondozásával, az istállók hő­mérsékletével és az itatással. Az állathisiénia pontos betar­tása 10 százalék takarmány- meetakarftást jelent. S a szö­vetkezetek részére ez a meg­takarítás jelentheti a veszte­ségmentes átteleltetést. Ezért az állatorvosok, agronómu- sok feladata, hogy megismer­tessék az állatgondozókkal a legszükségesebb állategész­ségügyi szabályokat s követel­jék is meg azok pontos, szak­szerű végrehajtását. 160 takarmányozási nap van hátra! Több mint 8000 szarvasmarha, majd ennyi juh, ló átteleltetéséről kell gondoskodniok a rétsági já­rásbelieknek. Ezt a nehéz feladatot jól megoldani csak okszerű takarmány-takarékos­sággal. a szövetkezeti tagság — különösen az állattenyész­tők — és a vezetők legmaga­sabb fokú felelősségérzetével lehetséges. Lantos László AMI A RIPORTBÓL KIMARADT... December A galgagutai Martini Fe- hogy tud spanyolul. „Gar- renccel, az idős bikagondozó- rincha, Pele, Di Stefano” — vál beszélgetünk a Táncsics mondja folyékonyan és a Tsz fejlődéséről. Tíz észtén- brazil 10-én megkezdi $ de je, amikor a szövetkezet tiszta Korszerű konvha és étkezde a Tűzhelygyárban jókedélyü, szépen megtermett asszony kínálgatta a bort. Nézem az italárjegyzéket, van azon muskotályos riz- ling, burgundi és kövidinka is, de mindnek egy az ára. Gondoltam, kiudvarolom a legjobbat. Mondom a jómeg­jelenésű asszonynak: „Ha vendégek felderülnek, tudnám, hogy leány, bizony­magyarsággal adják isten elvenném feleségül, cse­üzemelését a Felső-Magyaror- ► megalakult, még csak öt pár meg a választ: „Albert, Gö- rébe csak azt kérném, hogy szági Üzemélelmezési Vállalat) ló volt minden vagyona a röcs, Tichy.” S amikor a tol- töltsön két decit a jobbik­kezelésében lévő tűzhelygyári 1 közös gazdaságnak, ma már mács is csatlakozik a beszél- ból.” Erre ő már tölti is a üzemi konvha. Az önkiszol-1 milliókat érő gépeket, épüle- getéshez, segítségével meg- decis poharakba a kövidin- gáló étteremmé átalakított t teket, állatállományt mond- egyeznek, hogy a legközeleb- kát, de közben a nyelve is szociális intézmény korszerű- j hatnak magukénak a tsz-ta- bi labdarúgó világbajnoksá- pereg: „Tanulja meg bácsi- sítését a vállalat a Tűzhely-1 Q°k. „Azért még akad hiba” gon Brazília és Magyarország kám, nem kell ahhoz mind- gvárral közösen végezte el. mondja és hamiskásan mo- játssza majd a döntő mérkő- járt egy tehenet megvenni, Az átalakítás következtében ? solyog Feri bácsi. — „Az a zést... ha egy pohár tejet akar in­a konvha 350 személy ki­szolgálására lett alkalmas. I legnagyobb hiba, hogy én • már hatvankét éves vagyok ! és nem harminc, ahogyan 1 szeretném...” —x— Találós kérdésekkel szóra- I koztatjuk egymást, de mind­Kétszáz liter vér a baiassajyarim'i járásból-. egyiket könnyen kitaláljuk, fizetni az elfogyasztott été- tiszta legyen a határ. Vágják-x- ni!” — x — A balassagyarmati földmű­vesszövetkezeti étteremben A szécsényi járásban az nemcsak külön felszolgáló idén különös gondot' fordíta- tálalja fel az ételt és hordja nak arra, hogy a járás vala­ki az italt, hanem külön kell mennyi községében mielőbb A balassagyarmati járási Vöröskereszt szervezet egye­bek mellett rendszeresen foglalkozik a gyógyító mun­kát elősegítő véradás, valamint A íöldművesSíüvetktzEti boltokban Elhatároztam, hogy egy fo­gasabb kérdést teszek fel: „Hogyan lehet az, hogy Szé csényben 193, Rimócon pedig csak 76 mázsa cukorrépa ter­mett holdanként, csaknem är ehhez "“szükTég^ véradók £ oz°nos adottságok mellett ?” szervezésével. { meg most ls tonk a Idei éves tervük száz liter 7 fejüket. térítés nélküli vér összegyűj-'S , ~X~, tése volt. Év végére valószí-1 Az erdőgazdaság főköny­nűleg duplájára teljesítik 2 velője nagy zavarban van, eredeti tervüket, mert nap- i mellette egy brazíliai ven- san ...” jainkban már 190 liter körül ^ dég, szemben vele egy brazí- tartanak. A véradásba szá- ► liai vendég, s 6 nem tud üzemi, hivatali és J spanyolul, a brazilok nem lért és külön az italosnak, le, takarítsák be a háztáji és Az „italos” aprótermetű az egyéni földekről is a ku- leány. Az ételt már régen ki- koricaszárat, mert egyetlen fizettük, de az italos kislányt ember mulasztása is szégyen- sehol sem látni, hiába kutat- be hozza az egész községet, juk az asztalok közt sürgő- A járási vezetőket gondos lődő, fehérköpenyes pincérek irányító munkájukon, hiva- körében. „Csupa idősebb nőt tástudatukon kívül az is fű­látok, a kislány nincs sehol” ti, hogy tavaly Szilveszterkor — jelenti ki asztaltársam, az egyik szomszédos járásban Mire a másik vendég: „Az- rigmust énekeltek róluk. Ar- 6ta már megnőtt bizonya- ról szólt a rigmus, hogy a szécsényi járásban bizonyára szőlőt akarnak telepíteni, mert a havas földbe már ki- szurkálták a szőlőkarókat. Az illetékesek nyomban rá­— x — A tarjáni gyorsvonaton a mos egyéb szerv is bekapcsolódik. S tudnak magyarul. Így azután Mezőgazdasági Kiállítás ma A balassagyarmati határőr- £ csak némán mutogatnak és is elevenen élő élményeiről döbbentek, hogy szőlökaró- ségnél például 150 véradó je-1 időnként megemelik a poha- folyik a beszéd. Szóba kerül nak a még lábon álló kuko- lentkezett a kiszállásos vér- í rat, kóstolgatják a sziráki az üvegtehén, a nagyhozamú ricaszárat vélték a csípős­adás alkalmával. Érsekvad- 5 rizlinget. Várják, hogy a tol- búza, de a zamatos borok nyelvű szomszédok. Hát az kerten és Patakon ugyancsak ► mácsok megebédeljenek. A nagy választéka is. Az eddig idén idejében szőlőkarótlanít- számos véradó járult hozzá) sziráki bornak azonban cső- hallgatag pásztói ember is ják a járás mind a huszonegy önkéntesen az emberi élet i dálatos hatása van, a főköny- felderül s mesélni kezd. községének határát!.. megmentéséhez. e velő is hamarosan rájön, — Az egyik sátornál eleven, Szimat Péter

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents