Nógrádi Népújság. 1962. december (18. évfolyam. 96-104. szám)
1962-12-05 / 97. szám
< 1962. december 5. NÓGRÁDI NfPÜJSÁG 7 Afrika napjára 15 éve működik a szovjet segítséggel épült kórház. G. Kudrjavcevá szülésznő az újszülöttet adja át a boldog anyának és apának EAK: Kairó közelében a szovjet „Traktoroexport” külkereskedelmi vállalat közreműködésével megnyílt az EAK első mezőgazdasági szakemberképző központja (MTI Külföldi Képszolgálat) Az FLN politikai bizottságának közleménye igazoló bizottságok felállításáról KI AZ ÍR? Ki védi a bonni alkotmányt? ű Az FLN politikai bizottsága négynapos ülésezés után közleményt adott ki, amelyben bejelenti, hogy az egész ország területén megszervezik az igazoló bizottságokat. A közlemény szerint' a cél az, hogy orvosollak a közigazgatás és az állami tevékenység többi területén a hozzá nem értéiből és mulasztásokból eredő hibákat és az országnak olyan közigazgatási apparátust biztosítanak, amely hatékony eszköz lesz a forradalom gazdasági és szociális progiamjának végrehajtásához. A politikai bizottság egyidejűleg tanulmányozta az FLN struktúráját, majd bizonyos átszervezést határozod el, hogy a pártot alkalmasabbá tegyék előőrsi szerepe betöltésére. Most már legalább világo san látunk: a Time cím.ü amerikai hetilap ugyanis hosszú elmefuttatást közöl korunk nyilván legégetőbb problémájáról, hogy a korszerű követelményeknek meg felelően kik tartoznak az előkelő nyugati társadalom legfőbb szintjéhez. A részletes fejtegetés során ismert és kevésbé ismert nevek merül- ' tek fel, szemléltető példaként. A felső tízezer hangadói között első helyen szerepel Thyssen báró, a, nyugat-német fegyvergyáros, aki különösen népszerűvé vált. amikor egy elegáns gesztussal barátnőiének több bril- liáns nyakéket, egy élő párducot és egy egész szigetet ajándékozott. Őt követi As- verno Colonna herceg, aki azzal alapozta meg hírnevét, hogy római kastélyában olyan káprázatos fogadási rendezett. ami még Erzsébet an- aol királynőt is gondolkodóba ejtette: ezek után vendégül láthatja-e a herceget ..szerény" buckinghami palotájában? A Time fejtegetése szerint ál'a’áhan előkelőnek számít mindenki, akinek nagu vagyona van és azt minél feltűnőbben tudja felesleges dolgokra elkölteni. Ezen túlmenően pedig feltétel nélkül megnyílik a felső tízezer kapuja a magasrangú gyarmat’ katonatisztek előtt, akik „erős kézzel őrködnek posztjaikon a nyugati világ érdekei felett." Talán vem is olyan csodálatra méltó, hogy éppen az amerikai hetilap feledkezett meg az előkelőségek felsorolásánál a tudomány, a művészet, és a haladás kiváló képviselőiről. A kérdés csak az, hogy hová sorolja vajon ilyen mérce felállítása mellett a Time, mondjuk Einsteint, vagy a fajüldözés elleni küzdelem nagy harcosát. Lincoln elnököt. Legjobb, tudomásunk szerint ugyanis gyarmati kérdésekben egyik sem osztotta a Rockefeller tröszthöz közelálló lap álláspontját, sőt uram bocsáss, még csak párducokat sem ajándékozgattak hölgyismerőseiknek. Csütörtökön furcsa per kezdődött Nyugat-Berlinben' n nyugatnémet közigazgatási bíróság előtt. Az Adenautr- kormány megbízottja vádat emelt ,a nácizmus üldözöttéinek szövetsége — a VVN — ellen, és a szövetség alkotmányellenessé nyilvánítását követelte. Az Adenauer-kormány gyakorlatilag szabad kezet akar magáinak biztosítani arra, hogy betilthassa azt a szövetséget, amelynek tagjai tevékeny ellánállást fejtettek ki a hitleri barbársággal szemben és ma is fellépnek a nácizmus újjáéledése ellen. Eltekintve a per formai törvénytelenségétől, hogy tudniillik egy nyugatnémet bíróság Nyugat-Berlinben, tehát olyan területen tárgyalja a pert, amely soha nem volt Nyugnt-Németország része, a csütörtökön megnyílt tárgva- lás az Adenauer-kormány újabb jelentős és leplezetlen lénését jelenti az ország fa- sizálásának útján. Mit akar a VVN. azaz: mi az. amit ma Nvugat-Németor- szágban alkotmányellenesnek tart a kormány? A WN megalakulásakor négy rlanelvben határozta meg céljait: 1. Fel kell éníteni a demokratikus Németországot amelynek alanja valamennyi demokratikus erő együttműködése. 2. FngosztPlhetetten harcot kell folvtntni a nácizmus é« a m'i’tarizmus rnaradvánvai 'roianiint újrafeltámadásuk °llen. 2. Az új Németországnak Karit; kapcsolatokat Veti te- -omteni minden nenne!, s Koará kell iirnlnia a világ'ólzo rr> tAVi n? 4. Meg kell őrizni a német ■dlenáliási harcosok hagvnté- kát. jóvá kell tenni a nácizmus áldozataival szemben elkövetett, igazságtalanságot és a nekik okozott károkat. Mindaz tehát ma alkot- mánvollenesnek minősül Nvu- gat-Németországban, pedig ezek az elvek, ha némileg más szövegezésben Is, de alanvetően szerepelnek az úgvnevezett bonni alantör- vénvben. ami a nyugatnémet állam alkotmányával egyenlő. A bonni alaotörvény leszögez bizonyos elveket, de a kormány a gyakorlatban nem azok szerint jár el. Az alaptörvény elvei tehát csak betűk, szavak maradnak, s abban a pillanatban, amikor valaki a gyakorlatba akarja átültetni ezeket az elveket ha valaki őszintén meg akarja őket valósítani — akkor egyszerre kiderül, hogy az alkotmány szövegében létezik ugyan az elv, de aki hisz benne és munkálkodik érte. az alkotmányellenesen jár el. Az Adenauer-kormány a VVN elleni vádját például arra alapozza, hogy a szövetség „a múlt tragikus eseményeit felhasználja az alkotmányos rend elleni támadásra”. Igaz ez? Nyilvánvalóan nem. A VVN egvértelműen fellép a militarizmus újjáéledése. az ezernyi náci bajtársi és harci szövetség elhatalmasodása ellen, -az ellen a mindinkább elburjánzó hivatalos nézet ellen, amely szerint a hitleri barbarizmus ellen küzdő antifasiszták nem hősök és hazafiak, hanem hazaárulók és gyújtogatok. Az Adenauer-kormány gyakorlata éppen ez. A volt náci tisztek és állami tisztviselők ma vezető állásokban ülnek, vagy magas nvugdíjakat kapnak — az antifasiszták. az ellenállás harcosai és hozzátartozóik, akik egészségüket, * életüket áldozták a demokratikus Németországért, kivetett páriák, akik sehol sem kannak támogatást a bonni államtól. Egy számadat: a náci koncentrációs táborok 7 millió 600 ezer foglya közül csak 700 ezer élte túl a borzalmakat; ezek egy része ma a VVN tagja, s a bíróság elé terjesztett vádak szerint .,felforgató. lázító elemek”. Fzze! szemben azok, akik akkor például a náci vészbíróságok tagjaiként a pusztulásba és kínzókamrákba küldték őket ma a nyugatnémet demokráci- nevében ítélkeznek ismét fe lettük, és ellenük védik „a? alkotmányos rendet”. A kör bezárul. Ma alkotmányellenessé, demokrácia Kennedy elnök és Miknjan szovjet első miniszterelnök- helvettes washingtoni megbeszélései után, hétfőn New- Yorkban folytatódtak a szovjet—amerikai tárgyalások a kubai probléma még megolellenessé minősül Stauffenbeg grófnőnek a VVN-t támogató tevékenysége, — pedig a Hitler ellenes merénylet évfordulóján a hivatalos Bonn koszorút szokott elhelyezni azon a helyen, ahol Stauffenberg grófot, a merénylet végrehajtóját a nácik meggyilkolták. Ma alkotmány — és demok- ráciellenes Robert Scholl, volt majnafrankfurti főpolgármesternek a fellépése a VVN védelmében, pedig Scholl két gyermeke pusztult el a nácizmus elleni fegyveres harcban a német demokráciáért. A WN ellen felhozott vádak között fő helven van az, amely kifogásolja, hogy a szövetségnek kapcsolata van a FTR-rel az ellenállók nemzetközi Szövetségével. J Mindebből arra lehet következtetni. hogy a bonni kormány célja kettős: e<wrészt a fasiszta szellemű szükségtörvény parlamenti' mpgtárgva- lása előtt el akarja hallgattatni azt a legális és tekintélyes szervezetet, amelv következetesen küzd a miüta- rizmus ellen a demokratikus szabadságjogokért. másrészt, meg akarja adni a jelt az egész európai ellenállási mozgalom elleni támadásra nemzetközi méretekben is. Hiszen a demokrácia következetes és kipróbált harcosai a Bonn-Párizs tengely kikovácsolása körül is kellemetlenek tudnak lenni. A VVN és a FTR harcosai pedig csupán a demokráciáért és azért küzdenek, hogy a fasizmus ne támadhasson fel újra Európában. Ahogvan buchenwaldi esküjükben megfogadták: ,.a nácizmus wökeres megsemmisítése a ielszavunk. A béke és a szabadság új világának felépítése a célunk. Ezzel adósok vagyunk meggyilkolt társaink emlékének”. Haynal Kornél datlan kérdéseiről. Az Egvesült Államokat a tárgyalásokon — mint ismeretes —, Stevenson. McCloy és Yost képviseli. A szovjet küldöttség vezetője Kuznye- cov külügyminiszterhelyettes. S—1. Folytatódnak a szovjet-amerikai tárgyalások a kubai kérdésről yCEFt.£.NCS£/CZ_ (Kisregény) XIV. Piros arcú, kurta legény volt Csuka Péter pártmunkás, a járási bizottság intsruktora. A huszadik esztendejét még nem töltötte be, de jól értett ahhoz, hogy föllépésével miként szerezzen tekintélyt rövidke életéhez. Görbe lábával, amelyen panaszos volt a csizmaszár, katonásan kopogtatta a padlót a jegyző irodájában. — Hát akkor nézzük a telekkönyveket — mondta sietősen, nagy komolyan, mint akinek kevés az ideje és a parancsnoki gesztusokhoz szokott hozzá. A gyalult képű, stuccolt feajuszú jegyző frissen szaladt az almáriumszerű irat- szekrényhez. Lengyel nadrágja mély buggyot vetett a jtérde alatt, komikusán vékony lábszárára kígyómin- tas harisnya feszült. Bordó ’Vadászbakancsának talpszélé is ragyogott. Serény majommozdulatokkal válogatott az avatag, vászonkötésű könyvek között. Az öreg Kincses hiába találgatta, hogy miért szalasztották érte sebtében a kis- bírót, egyelőre még nem lett okosabb. Kérdőn tekint- getett a póznatermetű Pásztor Antira, a falusi párttitkárra, de az sem tudhatott többet nálánál, mert olyanformán nézelődött, mint akit idegen helyről cipeltek ide és nem tudja elképzelni, hogy mit akarhatnak tőle. — Parancsoljon, Csuka elvtárs — csattantotta le Karcagi jegyző úr a két telekkönyvet a zöldposztós asztalra. Csuka nem nyúlt a könyvekhez, csak szigorúan rájuk nézett. Szőke fejét előre szegte. — Keresse ki azokat a gazdákat, akiknek legalább kétszázötven aranykoronát érő ingatlanjuk van. Vagyis a kulákokat. — Míg a jegyző megnyálazta az ujjait, s lapozni kezdett, ő a két kommunistához fordult: borús harciassággal, ítélethírdető hangon magyarázta: Számba kell venni a kulák- ságot. Létérdekünk, hogy korlátozzuk a falusi osztályellenséget. Nincs többé kesztyűskéz. Csak akkor hiszik el, hogy ' proletárdiktatúra van, ha be is bizonyítjuk. A korlátozást nekünk kell kezdeni. Határövezetben élünk, számíthatunk rá, hogy itt hevesebb formát ölt az osztályharc. Értette már Kincses József, mire való ez a nagy sietség. Véleménye még nem volt, csak a kedve súlyoso- dott el. A ráncok szinte ráfagytak az arcára. Tett néhány bicegős lépést, az ablakon is kitekintett, majd tétován motyogta: — Értjük, értjük... Pedig semmit sem értett. Csupán annyit tudott, hogy a nagygazdák, meg a vé- konydolmányú parasztok ősidők óta acsarkodnak egymásra, abban sem kételkedett, hogy a gyengébbek nem húzhatják többé a rö- videbbet, de ez a hirtelen fordulat váratlanul érte. Nézte a szőke fejű, görbe lábú legényt, a hatalom küldöncét és elképesztette az a valószínűtlen tény, hogy ilyen gyermekember hozza a parancsot, s tőle, a vén bakától megdöbbentő öntudatossággal, nyers magabiztossággal követel engedelmességgel. Kincses a világért sem akart ellenkezni, hiszen a kommunista kötelességei közül a hűséget és a fegyelmet tartotta számon a legjobban. Mégis rátelepedett a szomorúság: nem tu db ta fölfogni, hol oltottak ekkora merészséget ebbe a legénybe, akinek még fogalma sincs az életről, de, úgy diktál, mintha vele együtt verték volna sámfára § zalaegerszegi internálótáborban. — Hát kérem szépen... — nézett föl a könyvekből ünnepélyes arccal a jegyző. — A következő gazdákat érinti a kategorizálás: idős Kustán Dániel, Kulcsár Bertalan, Fazekas Illés. A járási insturuktor tűnődve szegte le az állát, fe- szengette a térdét. — Csak ennyi lenne?... — kérdezte bizalmatlanul. A jegyző védekezőn behúzta a nyakát. — 'Tessék kontrollálni. Kicsi falu, szegény falu. A birtokok nyolcvan százaléka még az öt holdat sem éri el. Csuka Péter gangos léptekkel járkált a szobában. Csizmája kényesen nyöször- gött. Nem akart butaságot mondani, ezért sokáig kutatta gondolataiban, hogy milyen szavakat használt a járási titkár, amikor útjára engedte. Lassan, bólogatva beszélt, hasonlított a fiatal, fontoskodó tanítókra. Azt hiszem nem szorul hangsúlyozásra, hogy ez az egész ügy szigorúan bizalmas. — Itt a jegyzőre nézett, a régi kis úrra, akiről tudta, hogy nem pusztán a hajbókoló modoráért tűrték meg hivatalában. Tekintetével figyelmeztetni akart, hogy tanácsos lesz óvakodni a pletykától. A számbavétel egyelőre államtitok. Arról mi gondoskodunk, hogy mikor kell értesíteni az érintett gazdálkodókat. A helyzet magasfokú fegyelmet követel, nem játszhatunk a felelősséggel itt, az ellenség tő- szomszédságában. glővetto noteszét és a telekkönyvekből kimásolta a három kulák nevét, följegyezve az ingatlanokról szóló adatokat is. Pásztor Anti hol leült, hol feliáit, hátát görnyedten tartotta és biztatást remélve te- kintgetett az öreg Kincsesre. Mint amikor fagy pörköli meg a virágzó vetést, érzéseiben elhervadt valami, amit nem tudott volna megnevezni. Gyanútlan jószándékkal, egészséges reményekkel kötött barátságot a politikával, szívesen csatázott, de arra nem készült fel, hogy a szavak, érzések háborúját egyéb ütközetek is követik. Tudott a régi kínzásokról, a meggyilkolt elvtársakról, eskütétel volt minden gondolata, melyekkel a kivégzett kommunistákat idézte emlékezetébe — és önkéntelenül alakult ki benne olyan fölfogás, hogy a háború eldöntötte a pert, nem lesz többé öldöklés a határokon innen és a határokon túl. Tiszta ember volt, s ha szerette is birokra hívni ellenfeleit, az ifjúság javíthatatlan jóhiszeműségével úgy tekintett a jövőbe, hogy ott minden szép lesz, megbecsülik a nyugalmat az emberek, nem ismernek majd egyéb gondot, minthogy segítsék egymást. A rosszat visszatessékelte a múltba, s büszke volt magára, hogy a jóért ő is tehet valamit, följogosították erre, amikor fölvették a pártba. Komoly veszélyekre egyáltalán nem gondolt, de főképp arra nem, hogy egy szép napon emberi sorsokat nyomnak a markába. Tessék, cselekedj, nálad a hatalom. Dolgozni szeretett, parancsolni nem. Pedig máris felismerte, hogy a mai nantól zordonabb lesz a pártmunkája. Csuka Péter elmegy — és neki kell hámba foeni a kulákokat. Ezért pillanteatott olyan segélykérőén Kincses Józsefre. Csakhogy az öregnek is elkelt volna az erősítés. Idős Kustán Dániel nevétől összerezzent. A leányáról volt szó. Tapasztalt veterán lévén, könnven kitalálhatta, hogv a kiválasztott nagygazdák fölött beborult az ég. Nem sajnálta őket. A saiát meggyőződéséből indult ki. bizonyosra vettet hát, hogy nagy bajuk nem eshet, legfeljebb a szarvukat törik le, annak meg éppen ideje már. Csak az fáidította meg a fejét, hogy mindebből mennyi üt vissza a leányára. Magamagára nem is gondolt. Múltja helyzete, hite, vitán felül állt. — Mi a szándék ezekkel az emberekkel? — kérdezte óvatosan. Jogot érzett rá, hogy többet tudjon. Csuka Péter kelletlenül mondta: — A választ hamarosan megkapják. A szürke, parkettmintás felöltőjéért dyúlt. Gyorsan belebújt, derekán szorosra húzta az övét. Barátságosan kezet fogott mindenkivel és elsietett. A többiek kikísérték az udvarra, ahol a biciklije várakozott, nekitámasztva a kerítés dróthálójának. Mielőtt felült a kerékpárra, még egyszer parolázott. Azután elkarikázott magabiztosan, hátrahagyva a bizonytalanságot. (Folytatjuk.)
